Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-22 / 272. szám

SOMOG YI HÍRLAP Világtükör 1999. november 22., hétfő Pápai szentmise II. János Pál a vatikáni Szent Péter-székesegyházban szentté avatott tíz spanyol és két olasz személyt, köztük az argentin születésű Hector Valdiviesót. Az eseményen megjelent Carlos Menem argentin elnök is. fotó: feb/reuters A „harmadik út” jövője A globalizálódó világban meg kell találni az egyensúlyt a gazdasági fejlődés és az egyének szükségletei között - hangzott el többször Is a tegnapi firenzei szemináriumon, amely A reformizmus a XXI. században címet viselte. Tony Blair brit, Honéi Jospin francia, Massimo D'Alema olasz miniszterelnök, Bili Clin­ton amerikai és Henrique Cardoso brazil elnök fejtette ki vasárnap véleményét a firenzei Palazzo Vecchio épületében a „harmadik út” jövőjéről. Meg­állapították, hogy az immár visszafordíthatatlanná vált globalizációs folyamatokat úgy lehet csak kézben tartani, ha az állampolgárok számára „re­formszellemű” politikát kínál­nak a kormányok. Clinton pozitív jelenségnek nevezte a globalizációt, de sze­rinte csak akkor lehet úrrá len­ni azon, ha azonos esélyeket teremtenek az emberek számá­ra, ha megreformálják a szociá­lis államot, ha tiszteletben tart­ják a kisebbségek jogait, és biz­tosítják részvételüket a közélet­ben. Meg kell akadályozni, hogy tovább növekedjék a sza­kadék ember és ember között, meg kell találni az egyensúlyt a gazdasági növekedés és a kör­nyezetvédelem szempontjai között. Az átlagember koránt­sem olyan biztos a globalizáció előnyeiben - hangoztatta az amerikai elnök, emlékeztetve, hogy a világ lakosságának a fe­le napi kétdolláros jövedelem­mel tengeti életét, így számára a „harmadik útról” szóló vita enyhén szólva akadémikus. Clinton a jövő század veszélyei közé sorolta a terrorizmus és a szervezett bűnözés terjedését. Romano Prodi a kormány­zás rendkívüli bonyolultságát elemezte felszólalásában, ki­fejtve, hogy a modem államok iparának szembesülnie kell a globa-lizáció kihívásaival, a gyorsan változó piacok miatti versenykényszerrel, s e problé­mákat sokszor csak elbocsátá­sok révén próbálják megolda­ni. Massimo D'Alema azt java­solta, hogy a jövőben rendsze­resen tartsanak ilyen jellegű ta­lálkozókat, amelyeknek nem az a céljuk, hogy recepteket dolgozzanak ki a világ bajaira, hanem hogy a közös értékeket valló vezetők kifejthessék né­zeteiket. Palesztin önállósodás Szabadon kibocsáthatják sa­ját valutájukat a palesztinok, és elhatárolhatják gazdaságu­kat az izraelitől a béke-meg- állapodás keretében - jelen­tette ki Ehud Barak. Az izraeli miniszterelnök ezt azért javasolja, mert „a palesztinok nem akarnak tel­jesen integrálódni az izraeli gazdaságba, nem akarják használni a valutánkat, nem akarnak korlátozásokat a vi­lágpiacra való kijutásban. Sa­ját gazdaságot akarnak saját ellenőrzés alatt, saját valutá­val.” A palesztinok jelenleg izra­eli sékelben, jordániai dinár­ban és amerikai dollárban in­tézik pénzügyeiket, de a pa­lesztin hatóság már segítsé­get kért a Nemzetközi Valuta­alaptól és a Világbanktól is a saját valuta megteremtésé­hez. Orosz offenzíva Az orosz erők hét végére már csaknem teljesen bekerítették Groznijt. A csecsen fegyveresek déli irányból próbálják megaka­dályozni az átkaroló műveletet. Az orosz tüzérség szünet nélkül lövi a Groznijtól 20 kilométerre délnyugatra fekvő Urusz- Martan települést is. A légierő eközben cáfolta azt a tbiliszi hírt, amely szerint egy orosz harci repülőgép megsértette volna Grúzia légterét. A grúz hatóságok szerint egy SU-25 tí­pusú orosz vadászgép 15 kilo- méter mélységben behatolt Grúzia légterébe. Nehéz demokrácia Jövőre elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban. Körül­belül hárommillió fiatal életé­ben először járul majd az ur­nák elé. A demokráciájára, a politikai életbe való „közvet­len” beleszólás lehetőségére oly büszke országban nem kis megrökönyödést keltett - főleg az idősebb és öntudatos vá­lasztópolgárok körében - az a felmérés, amely szerint az ifjú „elsőválasztók” nem kis részé­nek, mintegy 35 százalékának még csak elemi ismeretei sin­csenek az amerikai demokrá­cia rendszeréről, az egyébként nem is olyan egyszerű válasz­tási szisztémáról. Egyes kon­zervatív politikusok emiatt megkongatták a vészharangot: az amerikai oktatási rendszer csődjéről beszélnek. Aki támogatja - és aki nem A helyi szervezetek is sokat tehetnek az európai Ma­gyarországért. A feladatok teljesítéséből az egész or­szágnak ki kell vennie részét - hangzott el ismételten a hét végi Civiliáda ’99 elnevezésű kiállításon és prog­ramsorozaton a Pesti Vigadóban.- Stabilnak, viszonylag ma­gasnak mondható az uniós csatlakozás támogatottsága a magyar társadalomban - vála­szolta a Ferenczy Europress kérdésére Szombati Béla. A Külügyminisztérium helyet­tes államtitkára szerint a la­kosság kétharmada igényli hazánk mielőbbi felvételét a földrész integrációs szerveze­tébe, s mindössze 15 száza­lékra tehető azok aránya, akik elutasítják az Európai Uniót. A tipikus támogatók közé tartoznak a főként az ország nyugati felén élő, 35 évnél fia­talabb, városlakó, felsőfokú végzettséggel rendelkező pol­gárok, míg azok, akik tarta­nak a csatlakozástól, többnyi­re az 55 év feletti, falusi vagy kisvárosi réteg tagjai között találhatóak Kelet-Magyaror- szágon. „Ez azonban csak tendenciaként értelmezendő, a kép ennél jóval összetet­tebb” - fűzte hozzá a politi­kus. A fővárosi rendezvény ke­retében mutatták be a brüsz- szeli bizottság Magyarország­ról szóló jelentését is a nagy- közönségnek, amelyet ma­gyarul különkiadványban je­lentetett meg a Civiliáda házi­gazdája, az Európa Ház. Az éves „bizonyítvány” méltatja, hogy hazánk teljesíti a politi­kai elvárásokat, működik a pi­acgazdaság, s a jelek szerint Magyarország állja azt a ver­senyt, amelyet az EU diktál. A további „jó pontok” mel­lett számos konkrét bírálatot is megfogalmaz a jelentés. Két területre külön is ráirá­nyítja a figyelmet: a romakér­désre és a korrupció elleni harcra. A dokumentum készí­tői utalnak ugyan az előrelé­pésre, ugyanakkor szorgal­mazzák az elmaradás mielőb­bi felszámolását, ami vonat­kozik a költségvetési hiányra és az egészségügyi reform folytatására is. Michael Lake, az Európai Bizottság budapesti nagykö­vete a kiadvány bemutatója kapcsán úgy fogalmazott: „Most önökön a sor, hogy gyorsítsák meg a felkészülést, s győzzék meg az Uniót, an­nak valamennyi tagállamát arról, hogy akár a felvételt kö­vető nulladik órától meg tud­nak felelni a követelmény­nek. Ennek érdekében a régi­ók is rengeteget tehetnek.” A brüsszeli bizottság dele­gációvezetője példaként so­rolta föl a vámellenőrzés, a pi­acfejlesztés, a mezőgazdaság, a mentálhigiéné, az igazság­ügy, a környezetvédelem megoldandó problémáit. Szó esett arról is, hogy a jelenlegi városi-megyei közigazgatási határokon, néha pedig az or­szághatárokon is átívelő régi­ók kialakítása lesz az unió fej­lődésének jövőbeli útja. (Toronyi) BŐVÜL AZ EURÓPAI UNIÓ Az egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP) a tagjelölt országokban nem éri el az EU-átlag felét Lakosság 375 millió GDP/fő 198006 Munkanékülség 10% lakosság 10,3 miió GDP/» 12200« EU GDP arányában 61,6% Munkanélküliség 6,5% 5,5 millió GDP/® " 9300« EU GDP arányában 47,5% Munkanélkűlíság 12,5% MAGYARORSZAG 10,1 millió GDP/»" 9 800€ £U GDP aranyában 49,5% MunkanólkUiség 7,8% 2 millió GDP/»" 13 700 € EU GDP aranyában 69,2% Munkanéiküség 7,9% Lakosság 0,4 mIBó GDP/» 12 5006 EU GDP arányában 63,1% Munkanéfcüfeég 5,1% I EU-áSamok k, amelyekké í isi tárgyalások r~i EU-tagja)őltek, amelyekkel hamarosan me^ezdődnek a tárgyalások > EH] Társult tag Lakosság 63,4 millió GDP/fő 6400 6 EU GDP arányában 32,3% Munkanélküfeég 10% 0,7 millió GDP/»" 14800 6 EU GDP arányában 74,7% MunkanéWiség 3,3% Lakosság ,4 millió GDP/fő 73006 EU GDP arányában 36,9% Munkanétóliség 9,7% Lakosság 2,4 millió GDP/» 5500 6 EU GDP arányában 27,8% Munkanélküliség 13,8% Lakosság 3,7 millió GDP/» 6200 6 EU GDP arányában 31,3% 13,3% LENGYELORSZÁG Lakosság 38,7 millió GDP/» 7800 6 EU GDP arányában 39,4% Munkanélküliség 10,6% ROMANIA Lakosság 22,5 millió GDP/» 5 500 6 EU GDP arányában 27,8% Munkanélküliség 6,3% BULGÁRIA Lakosság 8,3 millió GDP/» 4 600 6 EU GDP arányában 23,2% Munkanélküliség 16% Óva inti Brüsszelt az Európai Unió elkapkodott bővítésétől a bajor miniszterelnök. Edmund Stoiber kifejti: a ko­szovói válság nyomán mind többen szorgalmazzák, hogy gyorsítsák föl a tagjelöltek fel- véte-lét, ami szerinte elképzel­hetetlen. Miközben ugyanis az Európai Unió milliárdokat folyósít Spanyolországnak, Portugáliának, Görögország­nak vagy Írországnak, mert a nemzeti össztermék nem éri el az EU-átlag 90 százalékát, most olyan országcsoportra is kiterjesztenék a tárgyalásokat, ahol ez az arány olykor mesz­sze az 50 százalék alatt van. Erre az Unió sem pénzügyi­leg, sem intézményeit tekintve nincs felkészülve - érvel a po­litikus. „A 2000-től 2006-ig ter­jedő időszakra a költségvetés mindössze 68,5 milliárd eufót irányoz elő a keleti bővítés fi­nanszírozására. Kína saját űrhajója Szombaton felbocsátotta a világűrbe első saját űrhajó­ját a Kínai Népköztársaság. A pilóta nélküli űrhajó vasár­nap visszatért a Földre, és he­lyi idő szerint hajnali 3 óra 41 perckor Belső-Mongólia auto­nóm területen ért földet. A Sencsou névre keresztelt űr­járművet a Hosszú Menetelés típusú hordozórakéták egy új változatával indították útjára. Az űrkísérlettel Kína áttö­rést ért el, amely azt jelenthe­ti, hogy rövidesen akár em­bert is felküldhet az űrbe. Ez­zel a világ legnépesebb orszá­ga lenne a volt Szovjetunió és az Egyesült Államok után a harmadik ország, amely ma­ga juttat fel embert a világűr­be. Az LM-2F típusú rakéta az LM-2E rakéta javított vál­tozata: maximum tíz tonna terhelést képes űrpályára állí­tani. Megfigyelők szerint a kí­nai űrhajó az amerikaiak és az oroszok által a ’60-as évek­ben épített berendezésekre emlékeztet. A kínaiak az új eszközzel a legkülönbözőbb űrmissziók­ra vállalkozhatnak majd, s ta­lán már jövőre két vagy há­rom űrhajóst is útnak indít­hatnak. Az Új Kína hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Kína rögtön az első kínai mester­séges hold 1970-ben történt felbocsátása után megkezdte az ember vezette űrjárművek tervezéséhez, megépítéséhez szükséges előtanulmányo­kat. Hírek Zavarkeltés a Vajdaságban? Azzal vádolja Orbán Viktort a Politika című belgrádi napilap, hogy zűrzavart próbál kelteni a Vajdaságban. A lap felidézte a magyar kormányfő azon kije­lentését, miszerint a vajdasági magyarok nemcsak magyar, ha­nem NATO-kisebbséget is jelentenek. A vajdasági magyarok valós helyzetét tükröző tények rosszindulatú elhallgatásának tartja a cikk szerzője azt a véleményt, hogy a vajdasági ma­gyarokat csak a NATO mentette meg az etnikai tisztogatástól. Zöld kongresszus Kasselban Nagyobb fokú öntudatra, a berlini koalíció eredményeinek kidomborítására szólította fel a német Szövetség 90/Zöldek tagságát a párt kasseli kongresz- szusán Joschka Fischer. A külügyminiszter, jóllehet 1998 ok­tóbere óta nem visel tisztséget a pártban, a kongresszus kül­döttei előtt megállapította: az SPD-Zöldek koalíció kimozdítot­ta az országot a Kohl-korszak tespedéséből. Tizennégyszer imádkozott Az amerikai partoknál szeren­csétlenül járt egyiptomi Boeing-767-es másodpilótája, Gamel al-Battuti tizennégyszer fohászkodott Istenhez a végzetes zu­hanás előtt, és annak kezdetekor. Ahogyan és amilyen gyakran a fohászkodás elhangzott, nem a mindennapi életben szokásos imádkozásnak felelt meg - jelentette ki egy, a nyomozásban részt vevő személy a Newsweek hírmagazinnak. Elégedetlen Mikulások Jelenlegi 13 dolláros órabérüket 18 dollárra szeretnék feltornászni az ausztráliai Mikulások. Sze­mük gyakran begyullad a fényképezőgépek vakujától, lábuk megfájdul a gyaloglástól, s az sem ritka, hogy a gyerekek hisz­tizve várják őket. Mindehhez jönnek az időjárási körülmé­nyek, hiszen Ausztráliában decemberben tombol a nyár, és a Mikulások úgy érzik magukat a hatalmas szakáll és a piros zubbony alatt, mint a szaunában. Érthetetlen lopás Előkerült vasárnap az az öt festmény, amelynek eltűnését pénteken fedezték fel az egyik felújítás alatt álló római képtárban. A Guercino, Ludovico Carraci és Polidoro da Lanciano mesterműveit eltulajdonító személyek egyszerűen kitették a festményeket a nyílt utcára a közép­olaszországi Latina település rendőrségének közelében. Ezrek a hó fogságában Mintegy 3,5 ezer autós vált a havazás okozta dugók foglyává szombat estére Franciaország délkeleti részén, a Párizst és Lyont Marseille-jel összekötő A7-es autópá­lyán. A környékbeli hatóságok éjjelre segélyközpontokat ren­deztek be az ottrekedtek fogadására. Négyezer éves palota Szíriában Négyezer évesre becsült királyi palota romjaira bukkant Szíria fővárosának közelében, Damaszkusztól mintegy 20 kilométerre fekvő Katanában egy német, olasz és szíriai szakemberekből álló expedíció. A palota Kr.e. 2000 kürüli lehet. A i \ A

Next

/
Oldalképek
Tartalom