Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-11 / 263. szám (balatoni kiadás)

SOMOGYI HÍRLAP 1999. november 11., csütörtök Somogyi tájak 7 Kiépítik a pályákat Kis gazdaság új gépekkel, kemény munka a földeken Apai juss a traktorban Felújítja az iharosberényi is­kola sportpályáját az intéz­ményt fenntartó három tele­pülés, Pogányszentpéter, Iharos és Iharosberény ön­kormányzata. A diákok újjáé­ledő sporttevékenységét se­gítik ezzel szűkös lehetősé­geik szerint Iharosberény — Ismét van testnevelő tanár az iskolában, s ennek pár hónap után már látszott az eredmé­nye is — mondta Horváth Zsolt iskolaigazgató. — Újabban a kosárlabda- és kézilabda-verse­nyeken is indulnak a tanuló­ink. Egyre népszerűbbek a dél­utáni edzések és a tömegsport­rendezvények. Pedig nem irigylésre méltó az iharosberényi iskolások helyzete. A gyerekek harmada a környékről jár be; délután ze­neiskola és szakköri foglalko­zások vannak. Emellett szó szerint időt kell szakítani a sportra, ügyelve arra is, nehogy Különös, vörös kőtömböket mutatott Horváth József, a lábodi erdészet igazgatója a nagyatádi úszókból és vá- rosszépítókböl verbuváló­dott 130 kirándulónak, aki a Rlnya mentével ismerke­dett. Köztük különlegessé­get: a gyepvasércet is. Lábod-Sziágypuszta — Kisbajomtól Babócsáig a Rinya árterületén fordul elő ez a különös képződmény — ma­gyarázta Horváth József. — Vas­tartalma 22-25 százalékos; haj­dan errefelé is olvasztották őse­ink, a somogyfajszihoz hason­ló őskohókban. A gyepvasérc a nagy vastar­talmú vízből válik ki, különbö­ző méretű rögökben, s rétege­ket alkot 30 centistől mintegy lekéssék a buszt. A legnagyobb gond, hogy nincs tornatermük. A patinás kastélyépület emele­tén berendezett kis tornaszo­ba aligha tudná pótolni ezt, és a környéken sincs fedett sportcsarnok. Ezért fordítanak most nagyobb figyelmet az önkormányzatok a régi sport­pályára. Ha újraburkolják, ez több mint egy millió forintba kerül. Emellett 150 ezer forin­tért vettek sportszereket, lab­dákat is, hogy javítsanak a fel­tételeken. — Szeretnénk fejleszteni a sporttevékenységet, csakúgy, mint az oktatást — mondta Horváth Zsolt. Ehhez alapot ad, hogy szeptembertől nyolc új oktató, köztük testnevelő és nyelvtanár is tanít az iskolá­ban. A változás a sportban a leginkább szembeötlő. A felté­telek javításával azonban biz­tosan javulnak a versenyered­mények is. Az iskola enyhén értelmi fogyatékosokkal foglal­kozó tagozatán is terveznek új sportfoglalkozásokat. B. M. másfél méteresig. Ha ásvány­kincsként már nem is tartják számon, talaj hibaként olykor az erdészeknek is gondot okoz. — A gyökereknek ez áttör- hetetlen, ha nagy tömegben fordul elő gyepvasérc — mond­ta Bogdán József, az atádi erdé­szet igazgatója. Az ilyen pangó vizes területeken nem nőnek magas fák, legföljebb fűzlápok vagy legelők alakulnak ki. A nagyatádi erdészet terüle­tén mintegy 20-30 hektáron fordul elő ez a talajhiba. Ezért értékes fák telepítése előtt mélyforgatással szaggatják föl a helyenként összefüggő vasré­teget. A Rinya folyása mentén azonban nem egyenletesen fordul elő a gyepvasérc, és je­lentős gondot általában nem okoz. B. M. Tizenhat évesen traktort kért az apjától Harangozó Béla. Önállóan akart dolgoz­ni, mint ahogyan tette a csa­ládja is. Azt a büszkeséget, amit a közösbe soha be nem lépő apja érezhetett akkor, hogy fia a nyomdoká­ba lép, már ismeri Harango­zó Béla is. Tízéves fiának is mindene a paraszti munka. Kisbajom — A barcsi Vörös Csillag téesz- től vettük az első selejt traktort, tízezer forintért — idézi föl Ha­rangozó Béla az indulás éveit. — Azzal kezdtem dolgozni a környéken, és rá egy évre már hívtak a szövetkezetbe trakto­rosnak. Nagyon büszke vol­tam, hogy én, a legfiatalabb ve­zettem a legerősebb gépet. Csak egy évig bírta ki ott, mert — mint mondta — nem szereti, ha parancsolnak neki. Ugyanezzel a konoksággal állt ellen az apja is, amikor valaha téeszszervezők jártak a Kálistó- pusztai tanyájukra. Nem akart belépni, az istennek sem; hóna­pokig bujkált, nehogy rátalálja­nak. Csak az állatokat etetni járt haza, nagy titokban... Végül megmaradt a tanya — onnét költözött be utóbb a család a fa­luba -, s a 60 hektárnyi föld is, amin ma testvérével együtt Ha­rangozó Béla gazdálkodik. Az első traktor után aztán már új gépeket is vettek, hogy ellássák a tizennyolc szarvasmarhát, a disznókat, baromfiakat. S lelke­sedése az olajos, berregő gépe­kért harminc év múltán sem szűnt meg. — Sosem tanultam gépszere­lést, de mindig magam javítot­tam a gépeinket — mondta Ha­rangozó Béla. Közben mutatja az állatokat, a rendezett gazda­ságot, jól fölszerelt műhelyét. — Olyan alkatrész talán nincs is, amit kézbe ne vettem volna va­laha. Nemcsak javítja őket; mást is készít olykor a műhelyben. Ap­ró, lábbal hajtható gyermek- traktort, s hozzá — fából — egy kormányozható kis pótkocsit. — A fiam mindene ez a „trak­tor”; el nem unja. Mindent ugyanúgy akart, ahogy a nagy gépen van — büszkélkedik az apa. — Még magasítót is kért a kis pótkocsira. Harangozó Béla pedig elké­szítette, hogy öröme teljék ben­ne a gyereknek. S a szorgalmas és tehetséges lányát — most már hetedikes — meg a harma­dikos fiát dicsérő apát hallgatva megértjük a szülő büszke örö­mét. Bíró Mária Felújítják az orvoslakást Felújíttatja a somogyszobi orvoslakást az önkormányzat. A falu Kaszóval és Darvas­pusztával közös körzetébe most keresnek új háziorvost, és januárra felújítják a rende­lőt, valamint a háromszobás szolgálati lakást is. (bm) Gépeket vásárolnak Nagy teljesítményű fűnyírót és ré­zsűvágó fűkaszát vásárol a rinyaszentkirályi önkormány­zat. Ezek a gépek a több mint öthektárnyi közterület és az árkok rendben tartását segí­tik. A vásárlást hétszázegy- ezer forinttal támogatta a te­rületfejlesztési tanács, (bm) Átköltöztek a faluházba A görgetegi önkormányzat iro­dáit átköltöztették a faluház­ba, s megkezdték a talajcsú­szás által megrongálódott polgármesteri hivatal teljes felújítását. Szilárdabbá teszik az épület alapját is; ezért most a faluház két helyiségé­ben intézik az önkormányzat hivatalos ügyeit, (bm) Rendben tartják a falut Nyolc közmunkást foglalkoz­tat a nagykorpádi önkor­mányzat a megyei munka­ügyi központ támogatásával. A falu belterületi árkait mélyí­tik és tisztítják, hogy ezzel is megelőzzék a belvizek kiala­kulását. (bm) Több malacot tartanak Be­takarították a kukoricát s egyéb terményeket a szenve­délybetegek szabási rehabili­tációs intézetében. Fontos az önfenntartást újra tanuló gondozottaknak a kertműve­lés és az állattartás is. Eddig két malacot gondoztak, s most négynek a tartását vál­lalták a betegek, (bm) Fásítás a temetőben Har­mincezer forint támogatást nyert a mikei önkormányzat az erdőfelügyelőségtől, s ezt 15 ezer forinttal kiegészítve díszcseresznyét meg tujákat ültettek a temető bejáratához és a ravatalozó köré. Pótolták a régi kápolnához vezető hársfasor hiányait is. (bm) Szövetkeztek a gazdák Fa- és széntároiót építtet a belegi önkormányzat az óvoda mellé. Több mint 200 ezer forintba kerül a tizenkét négyzet- méteres tüzelőtároló, amit a falu közmunkásainak segítségével készítenek el. Képünkön: Fábián Ferenc alpolgármester (jobb­ról) is segített az alapozásnál. fotó: bíró Mária Somogyszob, Kaszó, Nagya­tád, Segesd, Bolhás, Ötvös- kónyi birtokosai megalakí­tották a Földtulajdonosok Somogy szob és Környéke Érdekvédelmi Egyesületét. A szövetkezés elnökévé Mikola Vilmos ötvöskónyi polgármestert választották. Ötvöskónyi A mezőgazdasági nagyüzemek széthullása, a vagyon nevesíté­se, majd a privatizáció után Dél-Somogyban is létrejöttek a kisbirtokok. Amiről viszont ke­vés szó esett: a legtöbb gazdá­nak fogalma sem volt arról, mi­hez kezdjen a földjével. Nem­csak a tőke hiányzott, hanem a szaktudás is, ugyanakkor em­ber legyen a talpán, aki eligazo­dik a jogszabályok tömkelegé­ben. Ezt ismerte fel s döntött úgy néhány gazda, hogy létre­hozzák az érdekvédelmi szer­vezetüket. Mikola Vilmos sze­rint azért választották az egye­sületi formát, mert az jogi sze­mélyként bejegyeztethető a bí­róságon, s így nyomatékosab­ban adhatnak hangot a vélemé­nyüknek. — Az új egyesület vállalta tagjainak az érdekképviseletét. Ha kell, jogsegélyszolgálatként működik, és szaktanácsadással is segít, hogy a gazdák azt ter­meljék, ami és ahogyan a legin­kább megfelel a piac igényei­nek. Ha kell, akkor földcserék lebonyolításával is támogatjuk a célszerű méretű gazdaságok kialakítását — mondta Mikola Vilmos —, és javaslatokat te­szünk a korszerű technológiák alkalmazására. — S még mivel segítenek? — Szakmai továbbképzése­ket hirdetünk, s együttműkö­dünk az értékesítésben, az ex­port megszervezésében. Igyek­szünk ellátni mindazt a felada­tot, amelyet nem sikerült megol­dani az elmúlt tíz évben s amiért magukra maradtak a gazdák. Az egyesületnek alapító, rendes és pártoló tagjai lehetnek. — Az alapszabályukat olvas­va úgy látjuk, mintha egy me­zőgazdasági szövetkezetről lenne szó. Tévednénk? — Természetesen fölmerült annak a lehetősége is, hogy hosszú távon a mezőgazdasági termelők új típusú szövetke­zését hozzuk létre. Nagy Jenő Gyepvas a Rinya mentén Megszállottakat vonzó tó, vállalkozói ötlet és a régi szenvedély Háromfai halpaprikás Felújítják a parókiát Három éve, mióta az Idős lelkipásztor nyug­díjba ment, nincs lakója a nagykorpádi reformá­tus parókiának. Nagykorpád A gyülekezetről eddig Lá- bodról, majd Nagyatádról gondoskodtak, de a község lakói saját papot szeretné­nek. Ezt a törekvésüket az önkormányzat is segíti az­zal, hogy felújíttatja a pap­lakást. Az épület falainak újravakolását és belső fes­tését már elkezdték. Az anyagköltséget az önkor­mányzat állja, munkabért sem kell fizetni, mert há­rom közmunkás dolgozik. Varázslatos a háromfai tó, soha nem lehet megunni — állítja Pálinkó Károly, aki csak másfél éve számít há­romfal lakosnak. Székesfe­hérvári kertes házát adta fel, hogy korábbi hobbijá­ból, a horgászszenvedélyé­ből teremtsen új életet. Háromfa — Sokszor átutaztam Három­fán korábban is, de sosem áll­tam meg. Egyszer azonban a szomszédommal jöttem ide horgászni, s rögtön megsze­rettem ezt a helyet. Itt fogtam életem eddigi legnagyobb ha­lát is, egy tizenhat kilós har­csát — mondta Pálinkó Károly a kezdetekről. És nemcsak megszerette, hanem a lehető­séget is meglátta a tó melletti kopott kis házban. Ennek az istállójából háromszobás, ké­nyelmes szálláshelyet alakí­tott ki a hasonlóképpen-meg­szállott horgászok számára. Éppen egy éve nyitotta meg a panziót; azóta sok helyről — még Norvégiából is — jöttek vendégek a Naturába. Színes programot kínált nekik: hor­gászatot Háromfán és a Dráva mentén, illetve a vadregényes tájon érdekes kirándulásokat. — Nem tartottunk születés­napot, noha egy éve kezdtük; életem nagy büszkesége ez — mutatott körbe az egyszerű­ségében különleges bútorok­kal berendezett portán. — Ebben a házban mondta először a férjem, hogy haza­ért — tette hozzá a minden­ben társ felesége. — Minden reggel házi tejet ihatom — sorolta Pálinkó Kár­oly az igazi otthon előnyeit. — S megszerettem a háromfai konyha ételeit is; itt bátrab­bak a fűszerezéssel. Ahogy azonban a halpaprikást készí­tik errefelé — füstölt szalon­nával, fokhagymával — az egészen páratlan. Hogy halpaprikás lesz-e a reggel fogott kétkilós sügér­ből, azt karácsonyig biztosan eldöntik. Háromfa hírét és ételeinek ízét azonban min­den itt megfordult vendég di­cséri. Szétviszik jó hírét ha­zánkban, sőt külföldre, még Amerikába is. B. M. Pálinkó Károly a horgásztanya gazdája fotó: bíró Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom