Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-11 / 263. szám (balatoni kiadás)
SOMOGYI HÍRLAP 1999. november 11., csütörtök Somogyi tájak 7 Kiépítik a pályákat Kis gazdaság új gépekkel, kemény munka a földeken Apai juss a traktorban Felújítja az iharosberényi iskola sportpályáját az intézményt fenntartó három település, Pogányszentpéter, Iharos és Iharosberény önkormányzata. A diákok újjáéledő sporttevékenységét segítik ezzel szűkös lehetőségeik szerint Iharosberény — Ismét van testnevelő tanár az iskolában, s ennek pár hónap után már látszott az eredménye is — mondta Horváth Zsolt iskolaigazgató. — Újabban a kosárlabda- és kézilabda-versenyeken is indulnak a tanulóink. Egyre népszerűbbek a délutáni edzések és a tömegsportrendezvények. Pedig nem irigylésre méltó az iharosberényi iskolások helyzete. A gyerekek harmada a környékről jár be; délután zeneiskola és szakköri foglalkozások vannak. Emellett szó szerint időt kell szakítani a sportra, ügyelve arra is, nehogy Különös, vörös kőtömböket mutatott Horváth József, a lábodi erdészet igazgatója a nagyatádi úszókból és vá- rosszépítókböl verbuválódott 130 kirándulónak, aki a Rlnya mentével ismerkedett. Köztük különlegességet: a gyepvasércet is. Lábod-Sziágypuszta — Kisbajomtól Babócsáig a Rinya árterületén fordul elő ez a különös képződmény — magyarázta Horváth József. — Vastartalma 22-25 százalékos; hajdan errefelé is olvasztották őseink, a somogyfajszihoz hasonló őskohókban. A gyepvasérc a nagy vastartalmú vízből válik ki, különböző méretű rögökben, s rétegeket alkot 30 centistől mintegy lekéssék a buszt. A legnagyobb gond, hogy nincs tornatermük. A patinás kastélyépület emeletén berendezett kis tornaszoba aligha tudná pótolni ezt, és a környéken sincs fedett sportcsarnok. Ezért fordítanak most nagyobb figyelmet az önkormányzatok a régi sportpályára. Ha újraburkolják, ez több mint egy millió forintba kerül. Emellett 150 ezer forintért vettek sportszereket, labdákat is, hogy javítsanak a feltételeken. — Szeretnénk fejleszteni a sporttevékenységet, csakúgy, mint az oktatást — mondta Horváth Zsolt. Ehhez alapot ad, hogy szeptembertől nyolc új oktató, köztük testnevelő és nyelvtanár is tanít az iskolában. A változás a sportban a leginkább szembeötlő. A feltételek javításával azonban biztosan javulnak a versenyeredmények is. Az iskola enyhén értelmi fogyatékosokkal foglalkozó tagozatán is terveznek új sportfoglalkozásokat. B. M. másfél méteresig. Ha ásványkincsként már nem is tartják számon, talaj hibaként olykor az erdészeknek is gondot okoz. — A gyökereknek ez áttör- hetetlen, ha nagy tömegben fordul elő gyepvasérc — mondta Bogdán József, az atádi erdészet igazgatója. Az ilyen pangó vizes területeken nem nőnek magas fák, legföljebb fűzlápok vagy legelők alakulnak ki. A nagyatádi erdészet területén mintegy 20-30 hektáron fordul elő ez a talajhiba. Ezért értékes fák telepítése előtt mélyforgatással szaggatják föl a helyenként összefüggő vasréteget. A Rinya folyása mentén azonban nem egyenletesen fordul elő a gyepvasérc, és jelentős gondot általában nem okoz. B. M. Tizenhat évesen traktort kért az apjától Harangozó Béla. Önállóan akart dolgozni, mint ahogyan tette a családja is. Azt a büszkeséget, amit a közösbe soha be nem lépő apja érezhetett akkor, hogy fia a nyomdokába lép, már ismeri Harangozó Béla is. Tízéves fiának is mindene a paraszti munka. Kisbajom — A barcsi Vörös Csillag téesz- től vettük az első selejt traktort, tízezer forintért — idézi föl Harangozó Béla az indulás éveit. — Azzal kezdtem dolgozni a környéken, és rá egy évre már hívtak a szövetkezetbe traktorosnak. Nagyon büszke voltam, hogy én, a legfiatalabb vezettem a legerősebb gépet. Csak egy évig bírta ki ott, mert — mint mondta — nem szereti, ha parancsolnak neki. Ugyanezzel a konoksággal állt ellen az apja is, amikor valaha téeszszervezők jártak a Kálistó- pusztai tanyájukra. Nem akart belépni, az istennek sem; hónapokig bujkált, nehogy rátaláljanak. Csak az állatokat etetni járt haza, nagy titokban... Végül megmaradt a tanya — onnét költözött be utóbb a család a faluba -, s a 60 hektárnyi föld is, amin ma testvérével együtt Harangozó Béla gazdálkodik. Az első traktor után aztán már új gépeket is vettek, hogy ellássák a tizennyolc szarvasmarhát, a disznókat, baromfiakat. S lelkesedése az olajos, berregő gépekért harminc év múltán sem szűnt meg. — Sosem tanultam gépszerelést, de mindig magam javítottam a gépeinket — mondta Harangozó Béla. Közben mutatja az állatokat, a rendezett gazdaságot, jól fölszerelt műhelyét. — Olyan alkatrész talán nincs is, amit kézbe ne vettem volna valaha. Nemcsak javítja őket; mást is készít olykor a műhelyben. Apró, lábbal hajtható gyermek- traktort, s hozzá — fából — egy kormányozható kis pótkocsit. — A fiam mindene ez a „traktor”; el nem unja. Mindent ugyanúgy akart, ahogy a nagy gépen van — büszkélkedik az apa. — Még magasítót is kért a kis pótkocsira. Harangozó Béla pedig elkészítette, hogy öröme teljék benne a gyereknek. S a szorgalmas és tehetséges lányát — most már hetedikes — meg a harmadikos fiát dicsérő apát hallgatva megértjük a szülő büszke örömét. Bíró Mária Felújítják az orvoslakást Felújíttatja a somogyszobi orvoslakást az önkormányzat. A falu Kaszóval és Darvaspusztával közös körzetébe most keresnek új háziorvost, és januárra felújítják a rendelőt, valamint a háromszobás szolgálati lakást is. (bm) Gépeket vásárolnak Nagy teljesítményű fűnyírót és rézsűvágó fűkaszát vásárol a rinyaszentkirályi önkormányzat. Ezek a gépek a több mint öthektárnyi közterület és az árkok rendben tartását segítik. A vásárlást hétszázegy- ezer forinttal támogatta a területfejlesztési tanács, (bm) Átköltöztek a faluházba A görgetegi önkormányzat irodáit átköltöztették a faluházba, s megkezdték a talajcsúszás által megrongálódott polgármesteri hivatal teljes felújítását. Szilárdabbá teszik az épület alapját is; ezért most a faluház két helyiségében intézik az önkormányzat hivatalos ügyeit, (bm) Rendben tartják a falut Nyolc közmunkást foglalkoztat a nagykorpádi önkormányzat a megyei munkaügyi központ támogatásával. A falu belterületi árkait mélyítik és tisztítják, hogy ezzel is megelőzzék a belvizek kialakulását. (bm) Több malacot tartanak Betakarították a kukoricát s egyéb terményeket a szenvedélybetegek szabási rehabilitációs intézetében. Fontos az önfenntartást újra tanuló gondozottaknak a kertművelés és az állattartás is. Eddig két malacot gondoztak, s most négynek a tartását vállalták a betegek, (bm) Fásítás a temetőben Harmincezer forint támogatást nyert a mikei önkormányzat az erdőfelügyelőségtől, s ezt 15 ezer forinttal kiegészítve díszcseresznyét meg tujákat ültettek a temető bejáratához és a ravatalozó köré. Pótolták a régi kápolnához vezető hársfasor hiányait is. (bm) Szövetkeztek a gazdák Fa- és széntároiót építtet a belegi önkormányzat az óvoda mellé. Több mint 200 ezer forintba kerül a tizenkét négyzet- méteres tüzelőtároló, amit a falu közmunkásainak segítségével készítenek el. Képünkön: Fábián Ferenc alpolgármester (jobbról) is segített az alapozásnál. fotó: bíró Mária Somogyszob, Kaszó, Nagyatád, Segesd, Bolhás, Ötvös- kónyi birtokosai megalakították a Földtulajdonosok Somogy szob és Környéke Érdekvédelmi Egyesületét. A szövetkezés elnökévé Mikola Vilmos ötvöskónyi polgármestert választották. Ötvöskónyi A mezőgazdasági nagyüzemek széthullása, a vagyon nevesítése, majd a privatizáció után Dél-Somogyban is létrejöttek a kisbirtokok. Amiről viszont kevés szó esett: a legtöbb gazdának fogalma sem volt arról, mihez kezdjen a földjével. Nemcsak a tőke hiányzott, hanem a szaktudás is, ugyanakkor ember legyen a talpán, aki eligazodik a jogszabályok tömkelegében. Ezt ismerte fel s döntött úgy néhány gazda, hogy létrehozzák az érdekvédelmi szervezetüket. Mikola Vilmos szerint azért választották az egyesületi formát, mert az jogi személyként bejegyeztethető a bíróságon, s így nyomatékosabban adhatnak hangot a véleményüknek. — Az új egyesület vállalta tagjainak az érdekképviseletét. Ha kell, jogsegélyszolgálatként működik, és szaktanácsadással is segít, hogy a gazdák azt termeljék, ami és ahogyan a leginkább megfelel a piac igényeinek. Ha kell, akkor földcserék lebonyolításával is támogatjuk a célszerű méretű gazdaságok kialakítását — mondta Mikola Vilmos —, és javaslatokat teszünk a korszerű technológiák alkalmazására. — S még mivel segítenek? — Szakmai továbbképzéseket hirdetünk, s együttműködünk az értékesítésben, az export megszervezésében. Igyekszünk ellátni mindazt a feladatot, amelyet nem sikerült megoldani az elmúlt tíz évben s amiért magukra maradtak a gazdák. Az egyesületnek alapító, rendes és pártoló tagjai lehetnek. — Az alapszabályukat olvasva úgy látjuk, mintha egy mezőgazdasági szövetkezetről lenne szó. Tévednénk? — Természetesen fölmerült annak a lehetősége is, hogy hosszú távon a mezőgazdasági termelők új típusú szövetkezését hozzuk létre. Nagy Jenő Gyepvas a Rinya mentén Megszállottakat vonzó tó, vállalkozói ötlet és a régi szenvedély Háromfai halpaprikás Felújítják a parókiát Három éve, mióta az Idős lelkipásztor nyugdíjba ment, nincs lakója a nagykorpádi református parókiának. Nagykorpád A gyülekezetről eddig Lá- bodról, majd Nagyatádról gondoskodtak, de a község lakói saját papot szeretnének. Ezt a törekvésüket az önkormányzat is segíti azzal, hogy felújíttatja a paplakást. Az épület falainak újravakolását és belső festését már elkezdték. Az anyagköltséget az önkormányzat állja, munkabért sem kell fizetni, mert három közmunkás dolgozik. Varázslatos a háromfai tó, soha nem lehet megunni — állítja Pálinkó Károly, aki csak másfél éve számít háromfal lakosnak. Székesfehérvári kertes házát adta fel, hogy korábbi hobbijából, a horgászszenvedélyéből teremtsen új életet. Háromfa — Sokszor átutaztam Háromfán korábban is, de sosem álltam meg. Egyszer azonban a szomszédommal jöttem ide horgászni, s rögtön megszerettem ezt a helyet. Itt fogtam életem eddigi legnagyobb halát is, egy tizenhat kilós harcsát — mondta Pálinkó Károly a kezdetekről. És nemcsak megszerette, hanem a lehetőséget is meglátta a tó melletti kopott kis házban. Ennek az istállójából háromszobás, kényelmes szálláshelyet alakított ki a hasonlóképpen-megszállott horgászok számára. Éppen egy éve nyitotta meg a panziót; azóta sok helyről — még Norvégiából is — jöttek vendégek a Naturába. Színes programot kínált nekik: horgászatot Háromfán és a Dráva mentén, illetve a vadregényes tájon érdekes kirándulásokat. — Nem tartottunk születésnapot, noha egy éve kezdtük; életem nagy büszkesége ez — mutatott körbe az egyszerűségében különleges bútorokkal berendezett portán. — Ebben a házban mondta először a férjem, hogy hazaért — tette hozzá a mindenben társ felesége. — Minden reggel házi tejet ihatom — sorolta Pálinkó Károly az igazi otthon előnyeit. — S megszerettem a háromfai konyha ételeit is; itt bátrabbak a fűszerezéssel. Ahogy azonban a halpaprikást készítik errefelé — füstölt szalonnával, fokhagymával — az egészen páratlan. Hogy halpaprikás lesz-e a reggel fogott kétkilós sügérből, azt karácsonyig biztosan eldöntik. Háromfa hírét és ételeinek ízét azonban minden itt megfordult vendég dicséri. Szétviszik jó hírét hazánkban, sőt külföldre, még Amerikába is. B. M. Pálinkó Károly a horgásztanya gazdája fotó: bíró Mária
