Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-11 / 263. szám (balatoni kiadás)
2 SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. november 11., csütörtök Az európai kérdés nyitott marad a schengeni határok kiterjesztéséig Uj nagykövetség Berlinben „A leendő magyar nagykövetség épülete emlékeztesse a környékén megforduló embereket arra, hogy az európai kérdés mindaddig nyitott, amíg Magyarország és az Európai Unió között schengeni határ húzódik” - Jelentette ki szerdán Berlinben az új magyar diplomáciai képviselet alapkövének elhelyezésekor mondott beszédében Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a Wilhelmstrasse és az Unter den Linden sugárút találkozásánál elhelyezkedő saroktelken rendezett ünnepségen elmondta: Magyarország boldog, de nagyon nehéz tíz esztendőt tudhat maga mögött. Az átalakulás eredményeként a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát már a magángazdaság állítja elő, a kereskedelmi forgalom 85 százaléka pedig az Európai Unió tagállamaival bonyolódik le. „Magyarország gazdasága már most felveszi a versenyt az uniós tagállamok gazdaságával; az ország politikailag ugyan még nem, de gazdaságilag már teljes jogú EU-tagnak tekinthető” - hangoztatta Orbán Viktor a meghívott vendégek, köztük Joschka Fischer német külügyminiszter, Eberhard Diepgen berlini kormányzó Az épület makettje polgármester és a Bundestag számos képviselője előtt. A németektől tanult leckeként említette a kormányfő azt a fontos tanulságot, hogy bármilyen súlyos történelmi megrázkódtatás ér is egy népet, mindaddig van esélye a talpra állásra, amíg polgárai nem felejtenek el dolgozni. Az utóbbi tíz év eredményei azt bizonyítják, hogy a magyarok sem felejtettek el dolgozni. Rövid beszédében Joschka Fischer rámutatott: Magyarország új nagykövetségének épülete a német parlament és kormány székhelyének közvetlen szomszédságában, Berlin történelmi központjában jól jelképezi Magyarország helyzetét a közösen létrehozandó Európában. A külügyminiszter méltatta Magyarország mint új NA- TO-tagállam kiállását a koszovói konfliktus idején, valamint aktív szerepét a délkelet-európai stabilitási egyezmény kidolgozásában. Örömének adott hangot amiatt, hogy „Magyarországot hamarosan az Európai Unió teljes jogú tagjaként köszönthetjük”. A beszédek után Orbán Viktor elhelyezte az épület alapkövét. * A vitatott német mágnesvasút tervezett belföldi (Hamburg-Berlin közötti) szakaszát 15 éven belül a magyar fővárosig kívánja meghosszabbítani az üzemeltető társaság - úja szerdai számában a Die Welt. Az indoklás szerint a Berlintől Drezdán, Prágán, Brünnön, Bé- csen és Pozsonyon át Budapestig tervezett gyorsvasúti összeköttetés is előmozdítaná Európa keleti felének „csatlakozását” a kontinens nyugati részéhez. A Transrapid óránként akár 450 kilométeres sebességgel is képes közlekedni, így megépítése esetén a mágnesvasút 2 perc híján 3 óra alatt érne el a berlini Lehrter vasútállomásról (az épülő új kancellári hivatal szomszédságából) Budapest-Kelenföldre. A jelenlegi menetidő a német és a magyar főváros között 12 óra. A magyar közlekedési tárca véleménye szerint egyelőre nincs szükség gyorsvasútta. Berlin, Európa Több tízezer ember gyűlt össze szerdára virradó éjjel a német fővárosban, a Brandenburgi kapunál. Nemcsak a németek ünnepeltek: egész Európa emlékezett a berlini fal leomlására. Huszonhat országból érkeztek fiatalok az eseményre. A német családügyi miniszter asszony külön is a hatalmas színpadra szólította a cseh, a lengyel és a magyar küldöttséget, így köszönve meg a reformországok segítségét a német újraegyesítéshez. Gerhard Schröder kancellár elődje, Helmut Kohl érdemeit méltatta. Kiemelte az ugyancsak megjelent egykori amerikai elnök, George Bush szerepét. Amikor pedig a volt szovjet államfő, a szintén jelenlévő Mihail Gorbacsov bátorságáról ejtett szót, a több tízezres tömeg ütemes „Gorbi! Gorbi!" skandálásba kezdett. Az egységes Berlin ünnepelt. És példát mutatott európaiságból. (gy.) Szerbia előbb választhat Az ellenzék változatlanul folytatja tiltakozó akcióit A szerb parlament szerdára virradóra ellenzéki indítványra felvette napirendjére az előrehozott választások kérdését, ám a legnagyobb ellenzéki párt kivonulása miatt erről várhatóan éppen a javaslattevő távollétében dönt majd a törvényhozás. A képviselők a Vük Dras- kovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) javaslatára napirendre tűzték az előrehozott választások kiírásának kérdését, és e célból kormányzati-ellenzéki tárgyalások megkezdését szorgalmazták. Az SPO képviselői azonban hamarosan kivonultak az ülésteremből, mert a törvényhozás elvetette, hogy külön bizottság vizsgálja ki Draskovics októberi autó-balesetének körülményeit. A Szövetség a Változásokért (SZP) szerdán polgári engedetlenségi mozgalmat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a szerb parlament elfogadja az új önkormányzati törvényt, amely hátrányos helyzetbe hozná az ellenzéki többségű helyhatóságokat. (Szerbiában mintegy 40 városban szerzett többséget az ellenzék a legutóbbi, 1996-ban megtartott helyhatósági választásokon.) Vladan Batics, az SZP koordinátora közölte azt is, hogy a tömörülés a jövőben minden napra tervez valamilyen szerbiai tiltakozó akciót, Belgrádban azonban hetente csak egyszer fognak nagygyűléseket tartani. A parlamenten kívüli pártokat tömörítő SZP szeptember vége óta szervez a szerbiai városokban tiltakozó felvonulásokkal egybekötött tüntetéseket, ám a megmozdulások a résztvevők alacsony száma miatt nem érték el kitűzött céljukat, vagyis azt, hogy rá- kényszerítsék a kormányt az előrehozott választások kiírására. A parlament titkársága nem volt hajlandó átvenni a parlamenten kívüli pártokat tömörítő Szövetség a Változásokért (SZP) szövetségtől az ellenzéki városok választási követelését tartalmazó nyilatkozatokat. A rendőrség nem engedte a parlamenthez felvonulni az SZP híveit sem. Előzőleg 150 rohamrendőr szétverte az Otpor (Ellenállás) diákmozgalom felhívására tartott, szintén választásokat követelő diáktüntetést: legalább két tucat diák megsérült az összetűzésben. A rendőrök összeverekedtek a tüntető diákokkal FOTÓ: FEB/REUTERS Budapesten a főtitkár „A NATO nem felejti el azt a sokrétű támogatást, amelyet Magyarország válsághelyzetekben a szövetség célkitűzéseinek megvalósításához nyújtott” - áll abban a levélben, amelyet George Robertson, a NATO új főtitkára küldött Martonyi János külügyminiszternek budapesti látogatása előtt. Horváth Gábor külügyi szóvivő szerdai tájékoztatóján elmondta: George Robertson és Martonyi János megbeszélésén napirendre kerül a NATO szerepvállalása a délkelet-európai térség biztonságának erősítésében, valamint a magyar NATO-tag- ság nyolc hónapjának eddigi tapasztalatai. „Levelében George Robertson kiemelte, hogy Magyarország 1994-ben és a koszovói válság idején is megnyitotta légterét az AWACS-ok számára. Külön megköszönte, hogy a költségvetési javaslat a védelmi kiadások növelését irányozza elő” - közölte a szóvivő. A NATO-főtitkára ma találkozik Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Orbán Viktor kormányfővel és Szabó János honvédelmi miniszterrel. Bővítés előtt reformok „Az Európai Unió keleti bővítése többsebességes, rugalmas folyamat, amelyben minden tagjelölt állam a saját tempójában haladhat a csatlakozás felé” - mutatott rá Romano Prodi, az EU végrehajtó testületének elnöke az Európai Parlament képviselői előtt mondott beszédében A Prodi vezetése alatt álló Európai Bizottság szerdán fogadta el a reformokkal kapcsolatos javaslatokat. A testület szerint a reformokat a jövő év végére ki kell dolgozni, hogy ne akadályozzák a bővítést, ami a következő évek legnagyobb kihívása. „Megállás nélküli csatlakozási folyamatról van szó, amely nem ad lehetőséget arra, hogy egy újabb reformkonferencia kedvéért két hullám között vagy bármikor máskor megtorpanjon” - hangoztatta beszédében az elnök. A bizottság megerősítette azt a tagjelölt államokban is széles körben osztott véleményt, hogy a reformok közül három - az Európai Bizottság mérete és összetétele, a vétójog használatának korlátozása, illetve a nemzetek fölötti döntések meghozatalánál a tagországok beleszólásának mértéke - a bővítés nélkülözhetetlen feltétele. A javaslatban szerepel az is, hogy az EU a jövőre sorra kerülő kormányközi tárgyalások eredményeiről menet közben konzultáljon a tagjelölt országokkal. Az Európai Bizottság a következő hónapokban lényegesen egyszerűsíti, átláthatóbbá teszi és jobban összehangolja a külső országokkal folytatott együttműködést, ezen belül pontosítja a pályázatokkal kapcsolatos tennivalókat a kelet-európai tagjelöltek felkészülésének segítését szolgáló PHARE-prog- ram keretében - jelentették be szerdán Brüszszelben. Válasz a kihívásokra A Szocialista Intemacionálé (SZÍ) párizsi kongresszusa megerősítette Horn Gyulát alelnöki tisztében. A magyar politikus kijelentette: az SZÍ alapvető változtatások sorát indította el. A Szocialista Intemacionálé XXI. kongresszusa nem csupán szociális kérdésekkel, a globalizáció kihívásaival és az arra adandó válaszokkal foglalkozott, hanem a megoldások érdekében kapcsolatokat is teremtett a világ legfőbb pénzügyi-gazdasági szervezeteivel is. A kongresszus olyan folyamatot indított el, amely lehetővé tenné, hogy 2001-ben megrendezzék az átfogó vüágfóru- mot. Ez arra hivatott, hogy érdemben foglalkozzék az általános világjelenségekkel, valamint azok kísérő tüneteivel. Hóm Gyula a párizsi fórumon is hangoztatta, hogy ennek a folyamatnak a kibontakozása lényegében a kommunista rendszer megszűnését követően jött létre, s e „lebontást” a térség reformerei hajtották végre békés úton, ami szinte példátlan a történelemben. A kongresszuson fontos téma volt az is, hogy az Európai Unió miként vállalhat globális feladatokat, előmozdítva például a világban az oktatás és a továbbképzés ügyét. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a kongresszusi határozat nyomán előbbre lépett: az SZI-ben konzultatív státust kapott. Hírek Adatok a fekete dobozban A sérülés ellenére megőrizte adatait az október 31-én szerencsétlenül járt egyiptomi repülőgép felszínre hozott fekete doboza. Azt még nem tudták megállapítani, hogy milyen minőségűek a rögzített jelek. Újabb izraeli csapatkivonás Az izraeli kormány jóváhagyta a ciszjordániai csapatkivonás újabb szakaszát, amely a terület öt százalékát érinti. A határozat hétfőn lép életbe. A terület két százaléka teljesen palesztin fennhatóság alá kerül, további három százalékára pedig a palesztin polgári közigazgatást terjesztik ki. Camdessus lemond Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója Washingtonban bejelentette: a jövő év elején távozik hivatalából. A francia pénzügyi szakember több mint tizenkét esztendőn át vezette a Valutaalapot. Törökország felszólítása Az Európa Tanács fajgyűlölet és intolerancia elleni bizottsága felszólította Törökországot: ismerje el kisebbségei, köztük a kurdok jogait a szabad politikai véleménynyilvánításhoz és kultúrájuk ápolásához. A bizottság indítványozza: az ankarai vezetés engedélyezze a nemzetiségi nyelvek tanítását az iskolákban. A pápa betegsége Elmaradt Rómában a szerdán szokásos nyilvános pápai kihallgatás, s ez fokozza a Szentatya egészségi állapotával kapcsolatos aggodalmakat. II. János Pál grúziai látogatásán rosszul lett ország-világ láthatta remegő bal kezét és szenvedő arcát. Joaquín Navarro Valis vatikáni szóvivő cáfolta, hogy a Parkinson-kór tünetéről lenne szó. Csecsen kormány száműzetésben? Az orosz légierő az állandó havazás ellenére folytatta légitámadásait a csecsenföldi célpontok ellen. A moszkvai védelmi minisztérium szerint a csecsen vezetés azeri, illetve grúz területre szeretné kivonni egyes fegyveres osztagait, s emigráns csecsen kormány megalakításán is gondolkodik. A királynő Dél-Afrikában Az egykori koronagyarmatra érkezett ötnapos látogatásra II. Erzsébet brit uralkodó. A vendéget Pretoriában fogadta Thabo Mbeki államfő. A királynő ebből az alkalomból bocsánatot kért az angol-búr háború idején elkövetett bűnökért. fotó: feb i i 4
