Somogyi Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-10 / 262. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. november 10., szerda Szociális béklyó fékezi a fejlődést - Alkalmi munkából élnek Élősködő feketegazdaság Délidőben „Idilli’’ kép fogadja a Rinyakovácslba tévedőt. A bolt és a kocsma előtti kis téren pihennek a helybeli romák. Egy férfi leheve- redve a fűben az eget kémleli, a többiek gyerekhad zajában vitatják a nap eseményeit. RlNYAKOVÁCSI A bolt előtti lépcsőre telepedett le, térde között üresedő sörösüveget szorongatva — rongyos, ki tudja, mikor mosott ruhában — a kissé félkegyelmű „Mari”. Idegent látva az üveget nagy ívben hajítja a háta mögé. — Most már fényképezhet - károg rekedtes hangon, és belevigyorog a fényképezőgép lencséjébe. Nem úgy a többiek. Megrezzentett varjakként rebbennek el a szélrózsa minden irányába. Mire körülnézek, már csak egy vékonyka asszony támaszkodik a boltajtónak. — A fiam a boltos. Nemrégen adták maszekba. Kicsit eljöttem hozzá — mondja, de nevét nem adja a beszélgetéshez. — Kadarkúton dolgozik, csak beállt néhány órára a főnöke helyett — magyarázza. — A legtöbbje munkanélküli szegény ember meg cigány. Alkalmi munkából élnek. A cseme- tésbe járnak gyomlálni, szedik a esetét, a gyógynövényeket, olykor meg almát Bárdudvarnokon — mutat a távozók után. — Nincs munka a faluban. Gigében van egy kis varroda, a menyem is oda jár azért a kevés pénzért. Négy gyereket neveltem, és gondoztam az anyámat. Miattuk nem tudtam munkát vállalni. Ötvennyolc évesen én 13, a párom 8 ezer forint nyugdíjat kap. Csak egy kis tehenünk van, azzal segítünk magunkon. A pult mögött Zéman Tibor tüsténkedik. Nyilatkozni Második otthona a bolt lépcsője ő sem akar. Csak annyit árul el: naponta van friss kenyér, és hozzá felvágott is. Két asszony kávét vásárol. Középkorúnak nézem őket, de mint kiderül, már nyugdíjasok. Dicsérik a boltot, hogy nem kell utazgatni; fájlalták, amikor néhány hétre lakat került az ajtajára. Nem csoda, hiszen ha kell, hitelbe is ad árut a boltvezető. Hogy visszakapja-e a megelőlegezett pénzt? Azt ne kérdezzük... — Valamikor tudtam dolgozni — szól utánam a falu „Marija”. — Most nyugdíjat kapok, 11 ezret. Néha megiszom egy-két üveg sört, meg húst veszek. Honnan van a ruhám? Hát a turkálóból. Van itt minden háznál. Csak bútorom nincs. Egy törött ágy, és annyi. A Micivel alszom — mondja, majd mosolyogva hozzáteszi: — Mici a macskám. Orbán Margit polgármester nagyot sóhajt, amikor a gondokról kérdezem. A szép fekvésű falu fölemelkedésén fáradozó polgármester szinte moccanni sem tud az etnikum, a munkanélküliség miatt nyakába zuhant gondoktól. Az alig 200 lelkes telepüFOTO: SZEPESI PETER lés lakóinak a 30 százaléka roma, és számuk — a beköltözések miatt — egyre gyarapszik. Olykor tizenöten is pályáznak egy szoba-kony- hás házra, s be akarnak költözni állítván: mindannyian kifizették az érte járó pénzt. A jobbára 2-3 gyermekes családok aztán sűrűn nyújtják a markukat segélyért. Az átköltözést kísérő procedúra alatt az itteni lakhelyükön még nincs, a volt helyükön pedig már nincs rájuk fedezet a költségvetésben. Ám ha lenne is, arányuk olyannyira nő, hogy az szinte minden pénzt fölemészt. — Dolgozni egyik sem akar, illetve csak a fekete- gazdaságban. Pedig fiatalok, és a legtöbbnek van szakmája, s nem is akármilyen. Eddig szemet hunytam, de most már nem tehetem meg. A falu jövője függ attól, hogy marad-e pénz fejlesztésre — panaszolta a polgármesterasszony. A település lakói sosem fizettek adót, de januártól már az is kötelező lesz. Tőkeerősebb vállalkozó pedig még csak egy van a látóhatáron; szarvasmarhatelepet létesítene. Várnai Ágnes Szondázzák az ecsenyieket Bodrogi harangok Helyi védelem alatt álló haranglábakat újíttatott föl a bodrogi önkormányzat; a falu két végén levő 70-80 éves haranglábakra 1 millió 190 ezer forintot fordított. Ezt a pénzt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától nyerte a település. (Is) Elemelte a pénzt Kadarkúton ismeretlen személy látogatta meg az egyik családi házat. A tolvaj száznyolcvanezer forintnyi készpénzzel távozott. (Is) Közös szennyvízről A dombóvári képviselő-testület legutóbbi ülésén elfogadta az ivóvíz minőségének javítását célzó programot, és arról is döntött, hogy Kapospulával és Attalával közösen kiépíti a szennyvízcsatorna-rendszert. A pályázatokat most készítik. (Is) Magas a vízdíj Somogyjád, Osztopán és Edde önkormányzata túl magasnak tartja a DRV Rt ajánlatát, miszerint a működtetés mellett köbméterenként 80 forintot kellene fizetnie az átadott vízért a három településnek, ezért koncessziós pályázatot írnak ki az Eddén levő vízműtelep működtetésére. A rendszernek egyébként csaknem háromezer fogyasztója van. (Is) Bronchológusok Mosdóson Két napos tudományos tanácskozásnak ad otthont a hétvégén a Mosdósi kórház. A Magyar Bronchológis Egyesület pénteken kezdődő ülésén az ország vezető tüdőgyógyászai mintegy negyven előadáson számolnak be a szakterület legújabb eredményeiről. Szó lesz többek között a hörgők új, virtuális vizsgálatáról, a hörgőrák korai diagnózisáról és korszerű kezeléséről, a gyermekkori légcsőszűkületek újszerű megoldásáról, s a légcsőbe került idegen testek felismeréséről, eltávolításának és gyógyításának legújabb lehetőségeiről. (vá) Régóta nincs településrendezési terve Ecseny- nek, most azonban megkezdték az előkészítését. Ecseny A 395 lelkes falu portáira - mintegy 160 helyre - kérdőívet juttatnak el. A szondázás célja, hogy felmérjék: mit akarnak az ecsenyiek. Elégedettek-e a szolgáltatásokkal, szeretnék-e bővíteni a lakásukat, s hajlandók-e áldozni a közművesítésre? - egyebek közt erről érdeklődik Vörös István településrendezési szakmérnök cége. A felmérés javában tart, s az elemzéssel még az idén elkészül a marcali kft. Máj Péter polgármester elmondta: a tervkészítés költségének harmadát négyszázezer forintot - pályázaton nyerte az önkormányzat. L. S. Takarékoskodik az általános iskola Nem sürgetik a gázfűtést Nagyberkiben augusztusban lángra lobbant a gázfáklya, s a háztartások zömében már ezzel fűtőnek az emberek. A helybeli általános iskolában azonban — takarékossági okokból — egyelőre „nem kérnek” a gázból. Nagyberki György László iskolaigazgató elmondta: korábban a kétszer drágább gázolajjal fűtötték az emeletes épületet, ám ennek költségeit nem tudták tovább viselni. Két éve áttértek a nehéz olajra, melynek 60 forint literje és sokkal gazdaságosabb, mint a gázolaj. Nem beszélve arról, hogy a Mól Pécsről 10 ezer litert szállít ingyen egy-egy alkalommal. Égőfejcserékkel a kazánokat is viszonylag olcsón átalakították az új fűtésre. A legutóbbi két évben tetemes összeget sikerült így megspórolniuk. Gondot csak az elavult, több mint húszéves fűtési rendszer karbantartása jelent. A folytonos javításra szoruló vezetékek veszélyesek lehetnek, s egyre több ráfordítást igényelnek. Az igazgató úgy véli: amíg a nehéz olaj ára kedvezményes, nem is gondolkodnak a gázfűtésen. Ha ugyanis átáll- nak — a biztonságos működés érdekében — a rendszer cseréje is elkerülhetetlen lesz. (Várnai) Kokenya kincsei Azt tartják az erdőjárók: az idei Időjárás nem igazán kedvezett a gombának. A csökölyi Béresi Zoltán a Remicés és a kokenyal erdőbe jár, Orsós Józseffel, a barátjával. CSÖKÖLY — A tuskógombát, a földi gyávát és a vargányát szereti a család — mondta kerékpárjára dőlve Béresi Zoltán. — A vargányát magam is fölismerem, de a többihez kell a segítség. Most tuskógombát szedtek; a paprikással jóllakik a család. Béresiék heten ülik körbe az asztalt; az öt gyerek közül 18 éves a legidősebb, négy a legkisebb. A családfő is fiatal: alig múlt 15, amikor engedéllyel megnősülhetett. Azt mondta, menekvés volt ez a házasság; apai nagyanyja nevelte föl. A MÁV-nál dolgozott segédmunkásként, de már több mint nyolc éve állástalan. Menne ő bárhova, de a vidékieknek kevés az esélyük. Ezért járják az erdőt, s így megkeresi az élelemnek való egy részét. Csökölyben is jó páran nyakukba veszik az erdőt- mezőt, hogy vargányát, nyíralját, földi gyívát vagy ven- delgombát keressenek az avarban. Némelyikük hamar túlad a Remicésben és Koke- nyában talált kincseken. A vargánya kilójáért akár kétezer forintot is fizetnek a felvásárlók. A gombászok is tudják: jó ára van. Őszi vargányára azonban már csak elvétve akadnak. (Lőrincz) Egy pulóvernyi gombából készült a paprikás fotó: szepesi péter A várost hagyta ott a faluért Mátrai János igazgató a napközisek között FOTÓ: SZEPESI PÉTER Ettől a tanévtől Mátrai János igazgatja a csökölyi iskolát és óvodát. A háromszakos tanár a kaposvári közlekedési szakközépiskolát hagyta ott a faluért. CSÖKÖLY — Jól éreztem magam Kaposváron is, de már szükség volt a váltásra, ezért pályáztam — mondta Mátrai János. — Tudom, hogy milyen követelmények vannak a szakközépiskolában és a szakmunkásképzőben, s az a célom, hogy — elképzeléseim szerint formálva az iskolát — a nálunk tanulók ennek megfeleljenek. Persze, ehhez a tantestületet is helyzetbe kellett hozni.- Nem tette hirtelen túl magasra a lécet? — Nem a léc volt magas, hanem a váltás jött hirtelen, s ha volt is ellene némi tiltakozás, a kollégák belátták és érezték: fejlődnie kell az iskolának.- Mit örökölt?- Egy huszonöt éves épületet, amit fel kell újítani és bővíteni is a hiányzó technika- és számítástechnika-tantermek miatt. Ez megoldható akár a tetőtér beépítésével, és így megszűnnének a beázások is. Több tízmillió forint kellene ehhez, eddig ugyanis semmit sem költöttek rá. Elég szegényes az oktatási eszköztárunk is, meglehetősen öreg írásvetítőket használunk. Az alsó tagozatos osztályokban sikerült kicserélnünk a padokat az önkormányzat támogatásával. Az iskolának csak egy fővonala volt, és hiányzott a fax is.- Korábban elég nagy volt a tantestületben a fluktuáció. Most teljes a tanári kar? — Tizenhat álláshelyünk közül 15- öt betöltöttünk. A második félévtől jön egy új munkatárs. Hadra fogható, rutinos tantestületem van, de az óvodáról is — ahová hetvenkilenc lurkó jár — elmondható ez. — A tanulók között elég sok az ingerszegény környezetből érkező gyerek. — Nem szabad szétválasztani a diákokat képesség és bőrszín alapján. Valóban vannak hátrányos helyzetű, gyenge képességű gyerekeink; de melyik iskolának nincsenek? Mi is kidolgoztunk nekik egy felzárkóztató programot. Általában megállják a helyüket a hozzánk járó rinyako- vácsi, gigei, csökölyi, jákói diákok, s jó páran elmentek a pécsi Gandhi gimnáziumba és a mánfai kollégiumba, ez öröm és bánat is. A felzárkóztatás mellett a tehetséggondozás is cél; matematika-, fizika-, magyar-, történelem-, színjátszó- és sportszakkört működtetünk, s már szervezzük a kémiait is. Az óvodában zeneovi van, a diákjaink közül pedig a szolfézs mellett sokan tanulnak zongorázni és furulyázni. — Hogyan készülnek a jövő évi, negyedszázados évfordulóra? — Nincs a falunak címere, zászlaja. Szeretnénk, ha lenne, és a jubileumi ünnepségek során felavatnák a szimbólumokat. Tervezünk egy népművészeti kiállítást is, s egy olyan tárlatot, amely képet adna a környék egykori gazdaságáról is. Jó volna, ha az epertermesztéséröl híres falu az uniós csatlakozáskor a kisrégió központja lenne. Lőrincz Sándor
