Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-06 / 233. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. október 6., szerda Mérőiek Ópusztaszeren Két busszal utaztak Ópusztaszerre a kaposmérői Hunyadi János Általános Iskola alsó tagozatos tanulói. A kilencven diák a történelmi emlékparkot tekintette meg. (Is) Dombóvári ősz Az újdombóvári József Attila Általános Iskola tantestülete nyolcadik alkalommal rendezte meg a városrész őszi fesztiválját. A zenés ébresztő után kézműves- és népművészeti vásár várta az érdeklődőket, a szabadtéri színpad kulturális programjai is sok vendéget vonzottak. A tűzijátékkal záruló eseménysorban Farkasdi András apát esperes szentelte meg az új bort és áldotta meg az őszi terményeket. (Is) Kaposfői vigasságok Szombaton délután 1 órakor szüreti felvonulást tartanak Kaposfőn, este pedig a kisebbségi önkormányzat rendez bált a sportcsarnokban, amelyen Auth Csilla énekesnő és táncosai, valamint a Simli show lép fel. A Schütz Capele muzsikál, s itt tálalják föl a há- jaskráfli-sütő versenyen készült süteményeket is. (Is) Minőségi telefonvonal Megkezdték Kaposmérőben is az elavult RLL hálózati rendszer cseréjét. Az új helyi és optikai hálózatot a Matáv Rt nyugat-magyarországi műszaki igazgatósága építteti. A Kadarkút, Nagybajom és Kutas térségére is kiterjedő munkák révén gyorsabb és jobb minőségű telefon-szolgáltatást kap a lakosság, (vá) Falunap pályaavatóval Tábori misével kezdődik a falunap Eddén vasárnap délben. Huszárok felvonulása, a megyecímer- és zászló-adományozás, valamint Edde címerének átadása után az eddei iskolások, a várdai nyugdíjasok és a honvédzenekar szórakoztatja a közönséget. Délután Somogyvámos és Edde barátságos labdarúgó-mérkőzésével avatják föl az új futballpályát. (vá) Sajt lesz a kecsketejből Pécsen készítenek sajtot Csordás Ferenc kadarkúti vállalkozó kecskéinek tejéből. A hetven állatot Mackó kutya segítségével Kurdi József kecskepásztor napi 11 órában legelteti a hajdani szövetkezet ötvenhektáros területén. Ez a gazdag legelő, amit a vállalkozó bérben hasznosít, valódi kecskeparadicsom. fotó: lang Róbert Orvosért kiáltó kis falvak Dr. Komjáti Tibor kadarkút! háziorvos hetente csak egyszer rendel Hencsén. Palka Sándor polgármestert kérdeztük: miért nem lehet önálló orvosa az elöregedő településnek? Hencse — Valamikor szó volt róla, hogy lesz a falunak doktora. Építettek is rendelőt, s az emeletre orvoslakást szántak. Nem tudom, miért nem lett belőle semmi — tette hozzá. Palka Sándor hencsei polgármester nem tud róla, hogy gondot okozna, hogy helyben nincs orvos. Azt mondja, betegség esetén már 1945 előtt is csak Kadarkútra jártak. — A falu 437 lakójának a fele nyugdíjaskorú. Valóban jó lenne, ha itt is letelepedne egy orvos, de azt is el tudnám képzelni, hogy önállóak legyünk, mert akkor nem vinné el a körjegyzőség a pénzt. A kilencvenes évek elején épült rendelő szép, de ha orvost szeretnénk, 5-6 millió forintot kellene rákölteni. Miből? Pályázni sem tudunk, mert nincs önerő. A hencseiek két éve nem fizetnek adót, s még a szemétszállítást is az önkormányzat állja. Forráshiány és hitel mégsem terhel bennünket. Egy ilyen kis falu semmiképpen sem tudná fenntartani a háziorvosi szolgálatot. A rendelőben ennek ellenére megvan minden, ami kell. Van falugondnokunk és egy házi gondozó. Az utóbbi hetente jár az idősekhez vérnyomást mérni, hordja az ebédet. Sajnos, a falugondnoknak nincs autója, mert jogosítványa sincs. A nép azonban bizalmat szavazott neki? Olyan már előfordult, hogy egy héten nem jött ki az orvos és elfelejtette bejelenteni, de ez nem gyakori. Három kilométerre van a kadarkúti rendelő. Akinek baja van eljut odáig vagy elviszi a mentő, ha kell. A megyei egészségbiztosítási pénztártól kapott tájékoztatás szerint Somogy öregedő lakosságának sajátos gondja, hogy némely településtől csak néhány kilométerre található állandó háziorvosi szolgálat, gyógyszertár. A megye 229 ilyen szolgálatából mindössze 109 működik helyben. Ötvenhárom egy csatolt községben, 67 pedig két vagy több faluban látja el a betegeket. A jogszabályban előírt optimális lakosságszám egy körzetben felnőtt és vegyes szolgálatoknál 1200, gyermekszolgálatoknál 600. Néhány körzetben azonban kétezernél is több beteget lát el a háziorvos. Új körzet létrehozásával javulna az ellátás, ennek azonban olyan technikai, műszaki feltételei vannak, amelyeket az önkormányzatok nem tudnak biztosítani. A rendelőt és a felszerelést pedig nekik kell garantálni. Ám, ha ez meg is lenne, az alig félezer lakosú faluban leadott kártyák után járó pénzből nem tudná működtetni praxisát a vállalkozó háziorvos. Várnai Ágnes Levegőben lóg a pénz Félbemaradt a templomrekonstrukció Magyaratádon. Az 5,3 millió forintos beruházás felével végeztek csak, de jelenleg nincs több pénz a munka folytatására. Magyaratád A központi környezetvédelmi alapból 5,6 millió forintot nyert a falu a katolikus templom felújítására. Ennek az összegnek a felét átutalták az önkormányzat számlájára, s megkezdődött a tetőcsere, majd újravakolták a falakat. Igen ám, de időközben a kormány megszüntette az alapot. így az áthúzódó beruházásra elnyert összeg másik fele már nem érkezett meg. Takács János polgármester addig üti a vasat, amíg meleg. Folyamatosan levelez az ügygyei foglalkozó kultusztárcával, amely ide-oda dobálja a labdát. A pénz — állítólag — megvan, ám még nem ért el a címzetthez. ígéretekből pedig nem lehet folytatni a munkát, amelyben a helybeliek is segítettek. (Lőrincz) Ingyen dolgozik a régészcsapat Lekerültek a védőfóliák a Bodrog-bűi leletekről. A honfoglalók somogyi települését feltáró munka költségeire azonban még az utolsó határidő után sem érkezett meg az ígért támogatás. Az értékes anyag feltárásán ezért egyelőre ingyen dolgoznak a kutatók. BODROG-BŰ- A települést, amely a föld alatt rejtőzik, a Bő nemzetség építette — mondta dr. Magyar Kálmán régész, a feltárás vezetője. — A faluhoz nemzetségi monostor, udvarház és templom is tartozott, meg egy hatalmas, szinte külön települést alkotó öntöde, aminek eddig 32 olvasztókemencéjét találtuk meg. Ilyen sokra egy helyen még nem akadtunk. Egyelőre csak ezt a területet tárták fel; itt került elő a legősibb magyar nyelvemléknek tartott rovásírásos fúvóka is, amelyre a „funak” szót vésték. A szónak — azt jelenti: fújni — mágikus erőt tulajdonítottak. A teljes feltárásra, konzerválásra és a leletek esetleges bemutatására nyolcvanmillió forint kellene. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához beadott pályázatra csak 1,5 millió forintot kapott a bodrogi ön- kormányzat. Vagyis egyelőre még annyit sem, mert a megnyert pénzt több hónapja hiába várják. A tél beállta előtt neki kellett kezdeni a munkáknak, annál is inkább, mert az elvileg kapott pénzt csak az idén költhetik el. — Nem tudjuk azt sem, milyen feltételeknek kell megfelelni a kapott pénz fejében — mondta Heizer Kornél bodrogi polgármester. - Ráadásul az ásatásokat csak utólag finanszírozzák. Még türelmesek a múzeum munkatársai, és azok a gazdák is, akiknek a földjén a kohókat találták. Bodrog újra megpályázza a teljes feltáráshoz szükséges 80 millió forintot. V. S. Kamionnal hoztak a hintokat Ötvenéves fiatalok Küher János: Mindig kell egy csapat, amely teszi a dolgát fotó: török Somogy szilban és Gadá- cson is felélesztették a régi szüreti vigasságokat. Az ifjak azért örültek a parádés felvonulásnak, mert ezzel nagyszülőik szokásait őrzik, az öregek meg azért, mert látván a színes menetet évtizedeket fiatalodtak. SOMOGYSZIL A rendezvények egyik mozgatója Küher János. Azt mondta: sok ötletük volt kezdetben, de négy-öt programnál többre nincs igény a faluban, ahol leginkább a fiatalokat „célozzák meg”. Küher János szerint még az ötvenévesek is fiatalok. A felvonulást, a borversenyt és a szilveszteri bulit, a sportnapot örömmel szervezik többek között dr. Balázs Péterrel, Erdős Imrével, Szép Józsefné- vel és Tóth Máriával.- A Régi idők focijában Mi- narik Ede azt mondta: mindig kell egy csapat. Én is így érzem, s ez a csapat — az ön- kormányzat támogatásával — teszi a dolgát — jegyezte meg Küher János, aki csaknem húsz éve, fiatal agrárszakemberként költözött a faluba. — A mostani szüreti felvonuláson is előszedték a népviseletet, s vagy hetven fiatal ült kocsira, hintóba. Huszonegy fogat vonult végig Somogyszil és Ga- dács utcáin. Ilyen népes sereget mostanában nem láttak a helybeliek. A mindenre elszánt szervezők sokat adtak a látványra; ezért nem voltak rest Dombóvárról kamionnal ide szállíttatni a hintókat. A hagyomány szerint a bíró „bőrébe” általában az ifjak közül bujtattak valakit a régiek. A somogyszili bíró azonban ezúttal Sámoly Endre polgármester volt, a bí- róné pedig a felesége. — Azért kértük őket erre — magyarázta Küher János —, mert a középgeneráció lehet a kapocs az ifjak és az idősek között. (Lőrincz) Dzsúdóval az asztma ellen A nyurga Boros Szabolcs könnyed mozdulattal veszi hátára oktatóját, a csaknem egymázsás Bone- vácz Emilt, aki a következő pillanatban egy szépen ívelt szaltóval huppan a tornaszőnyegre. Mindez azért ejt ámultba, mert a 14 éves Szabolcs asztmás és 12 éve a mosdós! kórház lakója. Boros Szabolcs könnyedén lódítja át feje fölött mázsányi oktatóját Mosdós A korábban gyakori fulladással küszködő fiúnak már egy fél éve nem volt rohama, s azóta gyógyszert sem szed. Azt mondta: már nem érzi magát betegnek. Mindezt — a gondos gyógykezelésen kívül — oktatójának, Bonevácz Emilnek és a dzsúdónak köszönheti. Tíz asztmás kisgyerekkel együtt ugyanis ő készítette föl őket a dzsúdó- vizsgára, s közülük hatan a citromsárga öv büszke tulajdonosai lettek. Most a kyu, narancssárga öv megszerzésére készülnek. — Nemrégiben látta őket dzsúdózni Aky japán mester. A TF-en tanítja ezt a sportot s amikor megtudta, hogy egy kivételével valamennyien asztmás betegek, nagyon megijedt. Aztán csak annyit mondott: „Nem vettem észre” — meséli Bonevácz Emil. — Zipszer Gábor a büszkeségem. Az ugyancsak asztmás fiú már versenyeken is indult, és több érmet nyert. Kitűnő tanuló, s a szülei úgy döntöttek: Mosdóson telepednek le. Mi ösztönözte a 46 éves, egykori barcsi mezőgazdászt, hogy beteg gyermekekkel ismertesse meg ezt a küzdősportot? — Ugye, elborzad, ha arra gondol: asztmás gyerekeket vágunk földhöz? Gyerekkorom óta tudom: a dzsúdónak varázsa van. Az MHSZ-nél tanultam, majd Barcson alapítottam dzsúdóisko- lát, s Hidasi Ervinnel megalapoztuk mint versenysportot. Kisfiam hirtelen halála nagyon megrázott, s egy időre eltávolodtam a dzsúdótól. Súlyos tüdőbetegséggel kerültem a mosdósi kórházba, ahol kiváló emberek — dr. Berta Gyula, dr. Szitás Györgyi és Bal- lai Mária — segítették a gyógyulásomat. És a dzsúdó. Közben ugyanis elkezdtem edzeni, és Kovács Ferenccel a nagyberki iskolában oktattuk a dzsú- dót. Rigó Lászlóné, a kórház iskolájának igazgatója pedig gyógypedagógiai asszisztensként alkalmazott. Megismertettem a gyerekekkel a taiso gimnasztikát, ami az egész testet vérbővé teszi és átmozgatja az ízületeket. A dzsúdó a nyújtózkodás révén erőssé, izmossá teszi a hátat. Sokat kell „tépni” egymást; ezzel segítjük a légzőizmok munkáját, s ez az asztmásoknál nagyon fontos. A betegségem segített, hogy megtudjam, mi jó a gyerekeknek. Gimnasztikát és sportos játékokat tanítok nekik, segítek abban, hogy ellazuljanak, és fokozatosan terhelem őket. Tapasztalataim szerint a fiúk 70-75 százaléka „kifutja” az asztmát. Várnai Ágnes Aratóleves rózsafánkkal bárdudvarnok Ismét nagy sikere volt a zselici ételeknek s a jóféle boroknak a Bárdudvarnokon rendezett gasztronómiai napon. A helybeli és a környéken élő háziasszonyok kitettek magukért. A Szent Mihály napjához kötődő rendezvényt a Gazdasági Minisztérium támogatta, s a Magyar Turizmus Rt munkatársai is elismerően szóltak az egyedülálló, már hagyománnyá vált, dr. Máté Albertné koordinálta eseményről. A régi iskolaépületben terítettek; az asztalokon 130-féle ételt kóstoltak meg az érdeklődők. A savanyú aratólevesnek nagy volt a keletje, csakúgy, mint a rózsafánknak. L. S.
