Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-28 / 251. szám

SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. október 28., csütörtök Adomány a múzeumnak - Tizenhárom évi önzetlen munka Hagyományőrző presbiter Mátrai Sándor presbiter: A múzeumnak adjuk az öreg ónkancsót is Megújul a városháza Időseket köszöntöttek Ver­ses műsort mutattak be az is­kolások Belegben a művelő­dési házban a község mintegy 80 idős lakosának. Fellépett a néptánc- és a mazsorettcso- port is, majd megvendégelték a meghívottakat, (bm) Elismerés az orvosnak Ku­tas Egészségéért kitüntető oklevéllel ismerte el dr. Ütő Imre orvos áldozatos munká­ját az önkormányzat. Az ok­levelet és jutalmat Kutason, a művelődési házban tartott ünnepségen adták át. (bm) Emléktábla a hősöknek Jó­váhagyta a műemlékvédelmi hivatal a taranyi önkormányzat tervét, hogy emléktáblát he­lyezzenek el a katolikus temp­lom falán. Erre a második vi­lágháborúban elesett 70 taranyi lakos nevét vésik föl. (bm) Rendezték a temetőt A közmunkások Rinyaszentki- rályon kijavították a temető út­jait, s az asszonyok húsz elha­nyagolt régi sírt is rendbe tet­tek. A hulladék elszállítására a Saubermacher Ryno kft külön szállítókocsit is adott, (bm) Csemeték az Iskolában 170 facsemetét, köztük mo­gyorót, ezüsthársat és arany­ágat ültettek el Rinyaszent- királyon az óvodában és az is­kolában. A telepítéshez 27 ezer forint támogatást is kaptak az erdészeti felügyelőségtől, (bm) Vasútállomást ajándékba Átadta a MÁV Rt a bolhási ön- kormányzatnak a vasútállomás régóta nem használt épületét. Eredetileg le akarták bontatni, de erről lemondott a vasútigaz- gatóság. Az önkormányzat a tervek szerint lakásként hasz­nosítja az épületet, s egy szoci­álisan rászoruló családnak utalja ki. (bm) Bekerítik az iskolát Elöre­gedett a somogyszobi iskola régi kerítése, ezért a nyugati oldalon mintegy 300 méteres hosszan új oszlopokat állíta­nak fel közmunkások segítsé­gével, s elkészítik a drótkerí­tést. Minderre 200 ezer forintot költ az önkormányzat, (bm) Mátrai Sándor nevét fába vésette a kutasi református gyülekezet A hajdani lerom­bolt templomot újjáépítő s a községet félszáz évig szol­gáló Beck Gergely tisztele- tes emlékét őrző kopjafán olvasható, Bán Csaba lelki- pásztor neve mellett Kutas A nevének fölvésetése annak az áldozatos munkának az elis­merése is, amit Mátrai Sándor a gyülekezet gondnokaként és presbitereként végez a hagyo­mányok őrzésében, a gyüleke­zet építésében — már tizenhá­rom éve, fáradhatatlanul. Leg­többször kerékpáron látni, amint a templom felé tart. — Volt már biciklim a hábo­rú után is, a menyasszonyom­hoz is azzal jártam, mert messze, a felső falu végén la­kott — emlékezik Mátrai Sán­dor. S hogy nem hiába kereke­zett az akkor 18 éves leányhoz az orosz fogságot megjárt le­gény, arra bizonyság a szerető asszonytárs; ma is segíti, meg­osztva vele a templomi munka önkéntes terheit. Mátrai Sán­dor a munkájáról nem sokat, inkább másoloűl beszél: a ma­roknyi gyülekezetről, amely két éve is vállalta az áldozatot: összeadta a pénzt, hogy újjáé­pítsék a templom tornyát, megjavíttassák idén az épület tetőzetét, s legutóbb az új ha­rang öntésére is. Avatásakor több mint kétszáz vendéget fogadtak a parókián, ami ha­marosan múzeum lesz. Két termében állítják ki az önkor­mányzat támogatásával a nép­rajzi gyűjteményt. — A múzeumnak adomá­nyozzuk a templom régi kis orgonáját; ez már a nagyapám gyerekkorában is öreg hang­szernek számított. S azt a két régi ónkancsót is, amit a hívek ajándékoztak 1766-ban a gyü­lekezetnek. Ezt az öreg cse­répkályhát is rendbe tétetjük, s meg kell javítani a kerítést, valamint a templom lábazatát — sorolja a következő tenniva­lókat az egyház gondnoka. Addig is mindennapi munkát ad a templom és a kert gondo­zása, ahová már kiültette a maga nevelte őszi árvácskát és a nefelejcspalántákat is. — Nem szeretek munka nélkül tétlenkedni — mondta —, mert azzal csak öregszik az ember. Ezért vállal jócskán Mátrai Sándor a közösség tennivalói­ból. S mintha nem is fogna raj­ta az idő. Pedig két hét múlva betölti a hetvenharmadik évét. Bíró Mária Megkezdődött a csurgói vá­rosháza rég várt felújítása. Az egykor szebb napokat lá­tott épület az idén kívülről, jövőre belül is megszépül. Csurgó Húsz éve vártak már a város­háza felújítására. Öt éve neki­láttak ugyan a tető cserepezé- sének, s elkészült a torony rézdíszítése is. Többre azon­ban nem jutott; mindig valami másra kellett a pénz. Mára elodázhatatlanná vált ez a munka: meg kellett kezdeni az épület állagának romlása miatt. A megyei területfejlesz­tési tanács ezért sietett az idén ötmillió forinttal Csurgó segítségére, ebből helyreállít­ják a homlokzatot. S megerő­Bútorlécet Bár a várt sikert a szarvas- bőgés nem hozta meg, nin­csenek elkeseredve a Kaszó Erdőgazdaság Rt- nél. A most elkészült há­romnegyed évi mérleg alapján elégedett Végvári Jenő vezérigazgató is: szeptember végéig 950 millió forint volt a bevétel, s év végéig elérhetik az 1,3 milliárdos forgalmat. Kaszó Néhány héten belül elhallgat­nak a láncfűrészek is a kaszói erdőben; hamarosan befejezik a fakitermelést. — A kiélezett piaci verseny ellenére időarányosan teljesítet­tük a tervünket. Ehhez a koráb­biaknál jobb piackutatást kellett végezni — mondta Végvári Jenő igazgató. — Skandináviában a legkeresettebbek a fűrészáru­ink, ott ugyanis hiánycikknek Százezer forint támoga­tást nyert a taranyi önkor­mányzat a kulturális örök­ség minisztériumától, hogy elkészítsék a helytör­téneti fotókiállítást. Már csak a lombhullásra vár­nak, hogy megörökítsék a falu összes házát. Tarany — Több mint 200 fényképünk van a húsz évvel ezelőtti Taranyról — mondta Somosi József polgármester. — A falu minden házát megörökítettük 1980 telén és tavaszán. Kicsik sítik a függőfolyosókat, erké­lyeket, és új — a régi épület stí­lusához illő — főbejáratot épí­tenek. A csurgói Konzol Plan Kft munkásai már fölállították az állványokat, s ha az időjá­rás nem gátolja, még az idén végeznek a külső munkákkal. Jövőre Ferencz Józsefnek, a műszaki iroda vezetőjének tervei alapján nekilátnak a vá­rosháza belső munkálatainak. Ezt elsősorban az okmányiro­da kialakítása, a városi kincs­tár elhelyezése indokolja. Hogy helyet nyerjenek, a házasságkötő termet már át­helyezték a közösségi házba, s tárgyalnak az OTP-vel, hogy fiókját költöztesse ki a város­háza földszintjéről. Irodákat alakítanak ki ott is, valamint ügyfélfogadó teret. Nagy Jenő új piacra számít a kemény lombos fa, a tölgy vagy az éger. Új piacra ta­láltunk Svájcban, ott a bútorlé­ceinket veszik, és szállítottunk a Távol-Keletre is. Hogy a megrendeléseknek időben eleget tehessenek, nö­velték a szentai üzem szárítóka­pacitását is. Kaszóról sokan azt hiszik, hogy a legtöbb pénzt a vadászat hozza; pedig az erdőgazdaság bevételének még a tíz százalé­kát sem éri el. Amúgy sem ho­zott kiemelkedő sikert idén a szarvasbőgés; egyetlen tízkilós­nál nagyobb trófeájú nagyvad sem került terítékre. Továbbra is jönnek azonban a vadászok, most a dárttbikák barcogása mi­att. Hogy mit hoz a szezon, még nem tudni, azt viszont igen, hogy 20-25 százalékkal keve­sebb a vadkár. Ez az erdőgazda­ságok réme; hiszen ha túl sok kárt kell megtéríteniük, akkor oda a nyereségük. Nagy Jenő az egykori házak, sárosak vol­tak az utcák. Akkor még nem volt szilárd burkolat a Bezerédy utcán sem. S meg­van sok régi ház, átalakítottuk a sportöltözőt is, és szembeöt­lően megváltozott a környe­zet. A változást akarják most megörökíteni, azonos évszak­ban, hogy párba állítsák a múl­tat a jelennel. Hamarosan dön­tenek arról is, hogy a taranyiak készítsék-e el az új fotósoroza­tot vagy külső szakembert bíz­zanak meg vele. A kiállítást a művelődési házban rendezik meg az ezredfordulón. B. M. Kell a gáz, de még jobban a telefon A gáz kiépítését, illetve a kábeltévé kiala­kítását fontolgatja az önkormányzat Gör­getegen. Azt kérdeztük a lakosoktól: mi­lyennek látják a fejlődést a gáz vagy a té­vé volna-e a sürgősebb? Kovács Lászlóné nyugdíjas: — Elég szép a fa­lu. Nemrég kérdeztek meg a kábeltévé beköté­séről, de nem vezettetem be. A gázt sem; nem telik rá a 20 ezer forintos nyugdíjamból. Tóka Lászlóné nyugdíjas: — Nekem nem sok hiányzik. Együtt élek a fiamékkal, s inkább ne­kik van szükségük változtatásra. A kábeltévét is ők akarják. A gázról még nem beszéltünk. Göbölyös Gábor autószerelő: — Nagyon örül­nék, ha sikerülne a gáz meg a kábeltévé is. Ami azonban nem változik: katasztrofális a te­lefonhelyzet. Nagyon rossz a vonal ezen a rá­diórendszerű telefonon; se faxolni, se inter­netezni nem lehet. Az önkormányzat sokat költött a faluházra, de hiányzik a régi mozi, kevés a program a fiataloknak. Középiskolás a fiam, s hétvégenként csak unatkozik. Dombóvári Zoltán közmunkás, brigádveze­tő: — Ha lesz kábeltévé, bevezettetjük. Tele­font is igényeltünk, és jövőre ígérik. Jó lenne a gáz is, ha nem volna olyan drága. Majdnem minden van a faluban, csak munka nincs. Stróbel Béláné postás: — Nagyjából megteszi az önkormányzat, amit ígért; szervezik o ká­beltévét is. Az óvodát kellene még bővíteni, de ebben a szűkös világban már nem telik rá. Horváth Istvánná háztartásbeli: — Nem hi­ányzik sem a gáz, sem a tévé. A férjem mind­kettőt nagyon ellenzi. A fa olcsóbb mint a gáz. Domjánné Tamás Tímea ügykezelő: — Tet­szik a falu, de még többet kellene parkosítani. Nem sokat tévézünk, de ha lesz kábeltévé, be­vezettetjük. Krasovetz Pálné háztartásbeli: — Hetvenhá- rom éves vagyok, a férjem 80. Nekünk megfe­lel a falu így, ahogy van. Különben is egy nyugdíjból nem is telik sem gázra, sem tévére. Csekő Ferencné: — Látszik a fejlődés; most tették rendbe a keresztet, és nagyon szép az új játszótér; sokat vannak ott az unokáim. Várjuk a gázt meg a szennyvízvezeték kiépí­tését is. Sikeres a tölgy, az éger; keményfával kiélezett versenyben Öreg házak új fotókon Divatozó kertbarátok Nyírből a váz, nád a tetőn: kiskertek dalosainak madáretető Egész évben a télre ké­szülnek Görgetegen. Ne­kik ugyanis ez a kenyér­adó szezon. Kisebb-na- gyobb madáretetőket gyárt a Kvalitás kft faüze­me, hogy zord időben ele- séghez jussanak a kisker­tek szárnyas vendégei. Görgeteg Előrelátó kertészek időben gondoskodnak az énekes madarak téli táplálékáról. S azért is hogy oda szoktassák a kártékony hernyókat pusz­tító kis szárnyasokat. Az egyre jobban terjedő kertkul­túrához hozzá tartozik a ma­dáretető. Ebből Görgetegen mintegy százezer darabot ké­szítenek, s többnyire a német és az osztrák kertekben lát­hatja viszont Putics István, a Kvalitás Kft ügyvezetője. — Több mint ötvenféle ete­tőt gyártunk németországi megrendelésre — mondta. — Ezekből évente kérnek újabb modelleket is, a vásárlók igé­nye ugyanis változik. S bár az éhes kismadarak bizonyosan nem változnak évről évre, a divat meghatá­rozó a madáretetők vásárlá­sakor. A legkedveltebbek a tetszetős, fehér nyírfából és nádtetővel készített, apró há­zikókat formázó madárete­tők. Ilyeneket készítenek, összecsukható lábazattal is. — A környék erdeiből sze­rezzük be a fa legnagyobb ré­szét. Csak a ritkább anyagok, például a gyékény és a fém alkatrészek származnak to­vábbra is Németországból — mutatta Putics István a gyár­tás egyes folyamatait. — S mi­vel a hazai árak sokkal drá­gábbak, a csomagolóanya­got, a kartondobozokat is külföldről szerezzük be. Csomagolni pedig most kell leginkább, ősz közepén ugyanis megkezdődött a ma­dáretetők szállítása. Hetente négy-öt kamionnal visznek Németországba, hogy ott még a tél beállta előtt megvá­sárolhassák a gondos gaz­dák, kerttulajdonosok. B. M. Hagyományosat és divatos új házikókat is csomagolnak Ebéden nem spórolnak Változtatott az óvodai konyha működésén a bolhá­si önkormányzat. Egyúttal emelték a térítési díjakat Is. Bolhás Árat két év óta nem emeltek, s egy szakácsnő főzi a 40 adag ebédet, a konyha mégis évi 1,2 millió forintba kerül az ön- kormányzatnak. Ezért tárgyal­tak most a gazdaságosságról. Galba Mihály polgármester el­mondta: nemcsak a nyers­anyagnormát emelték, hanem a térítési díjakat is. Az óvodá­sok napi étkeztetése így 110 helyett 114 forintba kerül. Az időseknek házhoz szállított ebédért a szociális helyzettől függően legkevesebb 96 forin­tot kell fizetni, a legmagasabb térítési díj 207 forint. B. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom