Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-26 / 249. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. október 26., kedd Napi harminc kilométer napsütésben, esőben Négy falu rikkancsa „Fontos, hogy naponta beszélgessek egy kicsit az emberekkel” fotó: Horváth Végigdalolták az utcát Divattá vált a hagyomány élesztőse. Nágocson az is­kola szülői munkaközös­sége Horváth Istvánnéval az élen ebbe bevonta a kisdiákokat is; sikert ara­tott a szüreti felvonulás. NÁGOCS — Zicsről, Miklósiból is jöttek lovas szekéren. Seregnyi is­kolás vonult föl népviselet­ben Nágocson, s végigdalol­ták a falu minden utcáját — mondta Horváth Istvánná. Több szülő is beöltözött; ci­gánycsaládok tréfálkoztak s szórakoztatták a kíváncsi la­kosságot. Ha megálltak, Bar- czi László kisbíró sorolta vi­dám rigmusokban a a faluban történt mulatságos eseteket. A szüreti bált a diákok tánca nyitotta meg — Csuto- rás Csabáné és Miráider Tibomé betanításában — a fa­luházban. Fergeteges volt,a siker. A bál végül is mintegy 70 ezer forint bevételt ho­zott; ezt a szülői munkakö­zösség a különböző iskolai versenyek, vetélkedők ered­ményes szereplőinek jutal­mazására és karácsonyi aján­dékra szánja. Vízre sincs már elég pénzük, veszélyes a hivatal Fenyegető csőd árnyéka Útra két és fél millió Két­millió-hatszázezer forintot költött az Ady és az Állomás utcára a kisbárapáti képvise­lő-testület. Az esők okozta károk helyreállítására csak kétszázhatvanezer forintot kapott a falu, s mert a két ut­cát bitumenes záróréteggel boríttatta, a költségvetésből kellett kigazdálkodni 2,4 mil­lió forintot. Hét védett kőkereszt Ren­deletet hozott a kányái kép­viselő-testület az épített kör­nyezet védelméről. Óvják a helyileg értékes építménye­ket, jellegzetes ligeteket. He­lyi védelmet kapott az iskola s a plébánia, az Erzsébet-kert és hét kőkereszt. Logopédus is segít Kiemelt szerepet kap az andocsi óvo­dában a kicsik sokoldalú sze­mélyiségfejlesztése, az isko­lára való felkészítés. A be­szédhibák kiszűrésében szeptembertől kezdve Nagy Lászlóné lellei logopédus is sokat segít, hetente két na­pon foglalkozik a 16 beszéd­hibás óvodással. Rendbe tették a temetőt Egy kocsolai vállalkozóval té­tette rendbe a község teme­tőjét a somogyacsai önkor­mányzat. Kiirtatta az elbur­jánzott bokrokat, s egyúttal rendezték a régi sírkertet is. A polgármesteri hivatal az iparűzési és a kommunális adóból fizette ki a munkadí­jat: 400 ezer forintot. Szakkörök az iskolában Két szakkört és sportkört in­dított a bedegkéri iskola. Harmincnégy diák - a tanu­lóknak több mint a fele - iratkozott be a számítástech­nikai és a táncszakkörbe, a sportkörbe pedig csaknem valamennyi nebuló, mert ott készülnek föl a körzeti és az iskolák közti versenyekre is. Oldalszerkesztő Krutek József Lantos Lajos kárai lakos lett a hónap kézbesítője. Naponta harminc kilomé­tert tesz meg kerékpáron, hogy a Somogyi Hírlap a legfrissebb hírekkel idő­ben eljusson a kárai, szorosadi, törökkoppányi és somogydöröcskei előfi­zetőkhöz. Kára Három éve már, hogy négy te­lepülésen is terjesztem a So­mogyi Hírlapot — mondta. — Azért vállaltam ezt a munkát, hogy kiegészítsem a nyugdíja­mat, de az is fontos, hogy na­ponta találkozzam az embe­rekkel. Évekig a szorosadi szövetkezetben dolgoztam, jól ismerem a környező falvak valamennyi lakóját. Lantos Lajos mindennap fél ötkor kel. S öt órakor már indul biciklivel, hogy a Somo­gyi Hírlap előfizetői idejeko­rán megkapják kedvenc lap­jukat. Harminc kilométert te­ker mindennap, s ez nyűvi a kerékpárt, a rossz utak pedig a gumit. Már két új kerékpárt használt el — tudtuk meg tő­le, háromhavonta pedig új külső gumit kell vennie. Lan­tos Lajos mintegy negyven előfizetőt szerzett a Somogyi Hírlapnak a kis falvakból, ahol sok a kisnyugdíjas. — Nagyon szeretik a So­mogyit az emberek, de sok nem tudja előfizetni — ma­gyarázta. — Ezért többször is Péterffy Árpáddal közösen, fi­zettünk elő az időseknek. Úgy örültek neki, hogy azt el­Kiállításra készül dr. Hal­mos Béláné népi iparmű­vész, hasznosítva erdélyi gyűjtőútja tapasztalatait. Gondot okoz azonban az alapanyag beszerzése. Jó ifjúsági regényeket is gyűjt, hogy tavasszal Szamosújvárra küldje az adományokat. Som Erdélyi gyűjtőúton járt dr. Halmos Béláné, ebben a Ma­gyar Művelődési Intézet segí­tette. Erdélyi szőttesek, hím­zések mintáit rajzolták, fény­képezték s írták le a népi ipar­művészek, hogy megmentsék az enyészettől. A Kolozsvár­tól nem messze, Válaszúton mondani nem lehet... Ha va­lami miatt tíz percet kések, már a kapuban állnak az elő­fizetők, és érdeklődnek, nem történt-e baj. Akár esik, akár kánikulai meleg van, a Somogyi Hírlap terjesztője tudja: indulnia kell. Mert várják az olvasók. Telente segítenek a Volán buszvezetői is: gyakran fölve­szik két település között. S ha sajátították el a mezőségi és a moldvai csángó gyapjúszövés mesterfogásait; megismer­kedtek a gyapjú ványolásával is. Ezt elsősorban a takaró ké­szítésekor alkalmazzák. A csoport tagjai megtanulták a villahorgolás fortélyait. Erdé­lyi gyűjtőútjuk tapasztalatait Halmos Béláné már haszno­sítja; most kenderfonallal dol­gozik — készül a jövő évi or­szágos kiállításra. Gondot okoz azonban — mint mondta — a kender beszerzése. Szep­tembertől pedig a nagy- berényi alapítványi iskolában is tanít, kézimunkára és a szövés alapismereteire oktat­ja tanítványait. — Erdélyi utunkon eljutot­tunk Szamosújvárra is — a felesége egészsége engedi, ő is segít a terjesztésben: Szo­rosadra és Somogydöröcs- kére viszi el a Somogyi Hírla­pot. A díjbefizetéssel sincs különösebb gond, bár többen mondták: elseje után szedje az újság árát, mert csak akkor tudnak fizetni. A 60 éves lap- terjesztő naponta érzi az em­berek szeretetét. Ez ad neki örömet s erőt a munkához. mondta dr. Halmos Béláné. — Ott egy ifjúsági tánccsoportot látogattunk meg; igencsak szűkében vannak a magyar könyveknek. Ezt látva elhatá­roztam: ősszel s egész télen gyűjtöm nekik a könyveket. Bizonyára vannak családok Somban és a környék telepü­lésein is, amelyek segítené­nek egy-egy könyvvel, hogy olvasnivalóhoz jussanak a szamosújvári fiatalok. A 67 éves iparművész rendszeresen dolgozik finom kézimunkákon. Közel áll szí­véhez a karádi és a törökkop­pányi fehér hímzés. Ennek a mintáit is gyűjti dr. Halmos Béláné. Hímzéseiért egy éve kapta meg a népi iparművész címet. Csőd fenyegeti a zalai ön- kormányzatot. A kis falu forráshiánnyal küzd, ezért 2,8 millió forintra pályá­zott — tudtuk meg Lelik Zoltánná polgármestertől, de csak alig több mint 700 ezer forint támogatást nyertek. S kétmillió forint­ra rúg az adósságuk. Zala Tartozik a falu a tabi önkor­mányzatnak — tette hozzá Le­lik Zoltánná; nem tudják fizet­ni a város iskoláiba járó gyere­kek utáni többletet. A gyere­kek oktatására adott állami normatíva ugyanis nem követ­te az inflációt, így nem fedezi tanulásuk költségeit; ezt nekik a városi önkormányzat hite­lezte meg. — Nem sikerült felújíttatni a polgármesteri hivatalt sem, pedig életveszélyes az épület — panaszolta a polgármester­asszony. — A szakértői véle­mény ugyanis felületes volt, s nem tette lehetővé, hogy be­nyújtsuk az önkormányzat pá­lyázatát. A község egyik nagy gondja a felszíni vizek elveze­Új műsorral lép színre a Karád 30 gyermek táncosa és ifjúsági csoportja; ferge­teges sikerük volt öt város­ban és a környék falvaiban. Karád — A kicsik dél-alföldi tánccal léptek színre Kötésén; faluna­pokon és szüreti rendezvénye­ken, Lellén s Balatonföldváron is — sorolta Pajor János, a tánc- együttes vezetője. — Gyermek táncosaink ma már rendszere­tése. Egy részét ugyan meg­oldjuk, mert gépi munkákra félmillió forintot nyert a falu. Az árkok karbantartása azon­ban évek óta elmaradt; eldu­gultak az átereszek, az utcá­kon folyó víz megrongálta a útpadkákat is. Ezekre sem ju­tott pénz a költségvetésből. Egyetlen közhasznú munkás dolgozott ezen, így a munka nagy része elmaradt. Egy polgári szolgálatos ka­tona foglalkoztatását is kérte az önkormányzat. November­től 16 hónapra alkalmazzák majd Valter Lászlót, feladata az árkok, átereszek tisztítása lesz. Különösen fontos ez a télre készülve, nehogy na­gyobb károkat okozzon a víz. — A legégetőbb feladat az önkormányzati épületekben a vizesblokkok kialakítása — mondta Lelik Zoltánná pol­gármester. -* Hiányzik a pol­gármesteri hivatalból, a mű­velődési házból, sőt az orvosi rendelőből is. Ez utóbbiban még az idén ki kellene építe­ni. Ebben segítene a lakosság is. Van rá felajánlás; így bí­zom benne, hogy év végére elkészíttetjük sen együtt lépnek föl a nagyob- bakkal s a felnőttekkel. Rájuk alapozzuk Karád jövőjét. Karádon mintegy 130 gyer­mek tanulja a néptáncot az alapítványi iskolában. A kis­csoportnak az év végéig még palóc, illetve erdélyi — széki — táncokat is megtanítanak. De­cemberben lesz majd önálló fellépésük. Az ifjúságiak ad­digra a sóvidéki táncokat sajá­títják el. S farsangra új, egy­órás műsort állítanak össze a felnőtteknek is. Az erdélyi szőttes titka - Fiatalok várják az ifjúsági könyveket Gyűjti a hímzésmintákat Széki színek Karádon Pályakezdő fiatalok — Panelból költöztek családi házba Tetőt nádaz a lakatos Két évig az Alföldön lak­tunk, de nehéz gyermeket nevelni egy balmazújvárosi társasházban. Ezért a fér­jemmel úgy döntöttünk: visszaköltözünk a szülőfa­lumba — mondta Kálmánc- helyi Hajnalka Somogydö- röcskén a Nyugati utcában. SOMOGYDÖRÖCSKE Régi parasztházat vásároltak a faluban. — Tetszik ez a vidék a férjemnek is — mondta a fiatal- asszony. Az Alföldön egy ker­tes családi ház jóval drágább. A házat a nyáron felújítot­ták. — Korszerűsítettük az egész épület villamos hálóza­tát, bevezettük a vizet, fürdő­szobát alakítottunk ki — mondta Kálmánchelyi Hajnal­ka. — Kijavítottuk, ami kell. Több százezer forintot költöt­tünk rá, hogy komfortos le­gyen. Sokat segített az anyó­som is, aki hozzánk költözött Balmazújvárosból. Négyen laknak most a ház­ban; hároméves a kislányuk, Henrietta. — Most járt le a gyes, így pályakezdő munka- nélküli vagyok — tette hozzá a fiatalasszony. — Nehezíti az el­helyezkedést, hogy ezen a zsáktelepülésen este nagyon rossz a közlekedés. — Nekem még nagyon ide­gen ez a környezet — kapcso­lódott a beszélgetésbe Rácz Dánielné, az anyósa. — Az em­bereket sem ismerem; legfel­jebb a szomszédokkal váltot­tam pár szót. Van azonban szép nagy kertünk; jövőre már megtermeljük, ami zöldség kell a családnak, s baromfit meg néhány disznót is tar­tunk. Vonzó ennek a tájnak a szépsége, és tiszta a levegő is. Rácz Róbert lakatos szak­munkás, de tavaly óta nádfe- deles házak felújításával fog­lalkozik. Most éppen Hollandi­ában vállalt munkát; külföldön ugyanis lényegesen többet ke­res. A családunk abból él, amit ott megtakarít. — A férjem csak hónap vé­gén jön haza — mondta a fia­talasszony. — Az a vágya, hogy a maga ura legyen; s ne csak sertéseket, hanem előbb- utóbb lovat is vegyünk. Koráb­ban lovászként is dolgozott. S ha lesz lovunk könnyebben megy a munka, kiépíthetnénk a gazdaságot is. Rácz Dánielné és Kálmánchelyi Hajnalka a kis Henriettával fotó: Horváth Munkahelyet szeretnének Munkahelyet teremtene a Somogymeggyesi ön- kormányzat a megszűnt varrodában. Évek óta üres az épület. SOMOGYMEGGYES Egyelőre csak gondot okoz az önkormányzat ingatlana, s az állaga egyre romlik és környékének a gondozása is az önkormányzatra marad. Eladását nem tervezi a kép­viselő-testület, de szeretné bérbe adással hasznosítani; egyszerű, betanított munká­val megoldódna a nők fog­lalkoztatása is. A faluban ugyanis mintegy 30 lakos­nak fizetnek jövedelempót­ló támogatást, és legalább ennyi még az állástalan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom