Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-22 / 247. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. október 23., szombat Hárommilliós forintos intézmény: óvoda a nemzeti parkban Természetvédő apróságok A természet védelme és megismertetése a kiemelt feladata a bélavári óvo­dának. Az itt fölcseperedő apróságoknak a vérében lesz, hogy óvják a környe­zetüket. BÉLAVÁR Mivel a Duna-Dráva Nemze­ti Park területén van a falu és védett területek ölelik kö­rül, a természet megismerte­tését és védelmét tűzze ki fő nevelési feladatául a bélavári óvoda. Az itteni kicsik az át­lagosnál jóval többet fognak majd tudni a védett növé­nyekről, a környezet és a természet óvásáról. Jelenleg 21 gyerek jár az óvodába. Ez ideális az in­tézménynek. 1990 óta fo­lyamatosan növekszik a gyerekek száma. Ez a biz­tató folyamat jövőre megáll, de nem ad okot aggoda­lomra. Az óvoda a kis falu egyet­len intézménye. Az önkor­mányzatnak átlagosan há­rommillió forintba kerül. Ebbe az összegbe beletarto­zik a tetőtéri könyvtár és há­Segítik a kis óvodát a környék vállalkozói is FOTÓ: BÉRES FERENCNÉ zasságkötő terem fenntar­tása is, és az óvoda konyhá­járól ellátott szociális és vendégétkeztetés költsége. Minden pályázati lehetősé­get igyekeznek megragadni, s azért is mindent megtesz­nek, hogy a környék vállal­kozóit a gyerekek mellé ál­lítsák. Sikerrel. Ennek kö­szönhető például, hogy az idén a költségvetési forinto­kon túl további 50 ezret tud­tak a gyerekekre fordítani. Vas villával támadt rá az apa a rettegő családra Gyermekeit éheztette Megszűnt a szövetkezet Falucímert terveznek A községük címerét a rinyaúj- laki iskolások tervezhetik meg, az önkormányzat ugyan­is rájuk bízta ezt a feladatot. A tervpályázaton résztvevő diá­kok munkáit majd a falu bí­rálja el, s a legjobbakat díjaz­zák. A terveknek november közepéig kell elkészülni, és jövő nyáron szeretnék fel­avatni Újlak falucímerét. Testvérvárosi kitüntetés Sinsheim város címere kitün­tetésben részesítette Barcs testvérvárosának a vezető­sége dr. Németh Jenőt és Fe- igli Ferencet. Mindketten a tízéves testvérvárosi kapcso­lat során végzett munkáju­kért kapták a németektől ezt az elismerést a sinsheimi ju­bileumi ünnepségen. Közösségfejlesztő romák Befejeződött a közösségfej­lesztők képzése Barcson. A 17 kiképzett roma a cigánycsalá­dokat tájékoztatja majd a tá­mogatási lehetőségekről, a ki­sebbségi önkormányzatokat pedig a romák helyzetéről. Találkozó Berzencén Nyug­díjastalálkozót is tartottak az idősek hónapjában a berzen- cei Szeretet szociális otthon­ban, s ekkor köszöntötték az intézet nyugállományú dolgo­zóit. Előtte szabadtéri főzés és közös játékok várták a bent­lakó időseket az otthonban. Giriegyesület Barcson Giri sportegyesület alakult Barcson Balogh Mihály elnökletével. A giri sport hasonló a súlylökés­hez, művelőinek feladata füles súlygolyóval egykaros girisza- kítás, illetve mindkét kézzel egyszerre a lökés. Pásztorházat vettek Rinya- újlakon a falu megvásárolta a szövetkezettől a pásztorházat, 150 ezer forintért. A házat két cigánycsalád lakja, s marad­hatnak, ha bérleti szerződést köt velük az önkormányzat. Oldalszerkesztő Nagy László Brutális apát állítanak a bíróság elé. A drávagárdo- nyi férfi rettegésben tar­totta a családját, verte és éheztette gyerekeit. Drávagárdony A gyerekekből élt a család, mégis csak kegyetlenkedést kaptak az apjuktól. A férfi bru­tális módon bánt velük. A gyámhatóság feljelentésére, gyermekei veszélyeztetése miatt kerül most a bíróság elé. A rendőrségi vizsgálat megál­lapította: a .férfi rendszeresen verte a gyerekeit és a feleségét. Igen jól termett a szója, mégis gondot okoz. Csak de­cemberben kap érte pénzt a lakócsai szövetkezet. Lakócsa Huszonkét mázsás átlagot ér­tünk el, ennyi még soha nem volt — mondta Fulmer József, a Drávamenti mezőgazdasági szövetkezet elnöke. — A bólyi Nadrágszíjjal, ököllel támadt rájuk, s előfordult, hogy vas­villával is. Egyik fiát addig ütötte, amíg az elmenekült a házból. Gáborra félig meg­fagyva találtak rá egy pajtában. A nyomozás során a rendőrség megállapította: a sérülések legalább 12 rendbeli bántal­mazást támasztanak alá. A család abból az összegből élt, amit a gyerekek után az ál­lamtól kaptak. Ugyanakkor ebből a pénzből éppen nekik jutott a legkevesebb. A gyere­kek rendszeresen éheztek. Koszosán jártak iskolába, nem volt rendes ruhájuk. Előfor­kombinát vette át a 90 száza­lékát, de csak később fizet. Ki­sebb tételt, 140 tonnát más­hova adtunk el. A szójából 16 millió forintot várunk. Sorolta a gondokat is. Ke­vesebb napraforgó termett, így 12 millió forint a bevétel- kiesés. Elhasználódtak a gé­peik, s három év óta egy hun­cut fillér sem jutott fejlesz­tésre. A munkagépek fenntar­dult, hogy az apjuk éjszakára kizavarta őket a lakásból. Ilyenkor a család a vasútállo­máson aludt. * A vizsgálat során a pszicho­lógus megállapította: mind a hat gyermek súlyosan károso­dott. Apjuk tetteinek követ­keztében szorongó, labilis személyiségekké váltak vala­mennyien. A gyámhatóság a gyereke­ket már korábban veszélyezte­tettként tartotta nyilván, és végül följelentette a férfit. A nyomozás nemrég lezárult; a kaposvári bíróság dönt majd a kegyetlen apa sorsáról. tása évente több millióba ke­rül. S a szövetkezet különben sincs rózsás helyzetben, je­lentősek a hitelterhei. — Nehéz örökség ez — mondta az elnök. S azt is, hogy igyekeznek a munkák­kal; a kukoricabetakarítás felén túl vannak, végeztek már a vetéssel is 700 hektá­ron. S ez százhúsz hektárral több a múlt évinél. (Gamos) Nagy munkáselbocsátáso­kat nem hozott a szövetke­zet megszűnése, a gazdál­kodóknak azonban fejtö­rést okoz a jövő a gazdál­kodó szervezet nélkül. Rinyaújlak Bár a nyolcvanas években még ötven-hatvan dolgozót foglalkoztatott a szövetke­zet, számuk az évek során alaposan megfogyatkozott, így a Haladás mezőgazda- sági szövetkezet mostani megszűntével jószerével csak 8-10 ember kerül az ut­cára. — Somogy legkisebb, de jól működő szövetkezete volt valaha az újlaki, a falu nyolcvan százalékának adott megélhetést — mondja Peti Csaba rinyaújlaki polgármes­ter. — Az egykori meghatá­rozó munkáltató azonban Csaknem háromszáz köz­hasznú és közmunkás ássa ezekben a napokban az ár­kokat, nehogy gondot okoz­zon a felgyülemlő csapa­dékvíz a térség településein. Dráva mente A belvízkárok megelőzésén dolgozik a háromszáz köz­hasznú és a közmunkások többsége. Az a feladatuk, hogy megtisztítsák, sok he­lyütt újra kiássák a települé­sek vízelvezető árkait. Az elfolyni nem tudó csapa­dék szinte minden Dráva menti településen gondot okozott. Az egyik leginkább sújtott falu Csokonyavisonta apránként, több év alatt visszafejlődött. Sosem je­lentkezett egyszerre nagy számú munkanélküli, de ez a cég már régen nem megha­tározó a faluban. A megszű­nése közvetlenül csak 32 szövetkezeti tagot és 8-10 dolgozót érint, így nem oko­zott nagy riadalmat. A lakosság nagy része má­sutt keresi a megélhetést. Csokonyavisonta foglalkoz­tat sok embert a kis zsákte­lepülésről. Helyben pedig az önkormányzat a legnagyobb munkáltató. Sok az őstermelő, a ma­gángazda a faluban. Jórészt kényszervállalkozók, s nekik nem jó a szövetkezet kapu­zárása. Elsősorban a termé­nyeik szárítása és a tárolása miatt aggódnak. Ezek a gon­dok azonban előreláthatólag csak átmenetiek lesznek. volt; itt a napokban húsz közmunkás ásta, tisztította az árkokat. A Rinya-Dombó víz­társulat foglalkoztatja őket. Elmondták: sajnálják, hogy a munkájuk most csak novem­berig tart, mert a közmunka egyúttal rendes fizetést is je­lent nekik. Az a tapasztalatuk, hogy feladat sem csak erre a rövid időre jutna, mert akár a jövő novemberig is volna ele­gendő teendő a településeken. A közmunka eredményeként most a szokottnál kisebb a munkanélküliség ebben a térségben. A 18 százalékos ráta azonban nem maradhat tartós, hiszen a közmunkán dolgozók november után is­mét munkanélkülivé válnak. Nehéz örökség Lakócsán Utat ásnak a víznek Háromszáz közmunkás dolgozik a kármegelőzésért Újra Kiásták Csokonyavisontán Is az út menti árkokat fotó: nagy László Németek és horvátok a betelepülők között Pár telekre sok vevő Több mint száz ingatlan ke­rült külföldiek tulajdonába Csokonyavisontán. A néme­tek és osztrákok mellett nem ritka már a szerb és a horvát tulajdonos sem. Csokonyavisonta Több mint negyven lakóházat és csaknem 60 hétvégi házat vett meg külföldi tulajdonos. A nagy érdeklődés vitathatat­lanul a termálfürdő vonzere­jével magyarázható. A külföl­diek többsége német és oszt­rák; négy lakóház és tíz nya­raló gazdája pedig a déli hatá­ron túlról jött. Vennének azonban itt a külföldiek zárt­kertet is, de ezek számukra nem eladók. — Gyakoriak az olyan láto­gatók az önkormányzatnál, akik eladó házak, telkek és zártkertek felől érdeklődnek — mondta Csík László polgár- mester. — Igyekszünk segí­teni, ha tudunk eladó ingat­lanról. Sokan telket keresnek, ebben is próbálunk segíteni nekik. A polgármester elmondta: nemcsak a külföldiek, hanem a magyarok érdeklődése is megnőtt a falu iránt. Az elmúlt két hónapban 15 telket adott el az önkormányzat. Most nincs egyetlen üres telek sem, amit eladhatnának. — Ez sem sokáig marad így, szerencsére. Üdülőövezetté fejlesztjük a termálfürdőhöz közeli Öreg­hegyet. Ennek a folyamatát most, az érdeklődést látva igyekszünk felgyorsítani. Többen jönnek vásárolni Egyedül a berzencei hatá­rátkelőn nem csökkent az elmúlt félévben a forgalom. Sőt, itt 8 százalékkal töb­ben léptek át, mint az előző év hasonló időszakában. Berzence A forgalom 90 százalékát a horvát vásárlók adják, zömük a faluban és Nagyatádon köl­tötte el a pénzét. Januártól szeptember végéig 642 ezren léptek át a határon Berzencé- nél. A múlt hónapban 89 ez­res forgalma volt az átkelő­nek — tájékoztatott a kanizsai határőr-igazgatóság. Az utób­bi félévben 240 ezer jármű gurult át a határon; 16 száza­lékkal több a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Már a határátkelő közelében ott a kirakodóvásár fotó: béres ferencné Bográcsparti Kálmáncsán Bátran a bakra ültek, s a ha­lászlé is ízlett a kálmáncsai időseknek. Ezt Sándor Mik­lós igazgató főzte nekik. KÁLMÁNCSA Mozgalmas hetük volt a kál- máncsai nyugdíjasoknak. Lo- vaskocsi-túrával kezdődött, s halászléfőzéssel folytatódott az idősek hónapjának rendez­vénysorozata a Fehér Akác szociális otthonban. A hét minden napjára jutott ese­mény, focival, ügyességi ve­télkedőkkel színesített sport­nap vagy a szüreti felvonulás. A mozgalmas napok fáradal­mait nótadélelőttön pihenik ki. Szombaton azonban ismét a friss levegőre mennek: egy kis szalonnasütéses piknikre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom