Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-16 / 242. szám
1999. október 17. ★ KÖZELRŐL * 5 A vastag nyakú férfiak horkantása veszélyesebb Örök álomba szenderülhetnek Dr. Rakvács Marianna alvásvizsgálatot végez a betegén Kellemetlen az éjszakai horkolás. Van aki egyenletesen, apró kis füty- tyentésekkel megszakítva „fújja a kását”, s akad olyan is, aki „húzza a lóbőrt”. Égzengóshez hasonlatos hortyogását olykor kis csönd szakítja meg, majd hirtelen horkantás- sal újra kezdi. A szobatárs hiába szorítja fülére a kispárnát, hiába pisszeg, oda se neki... Pedig, mint azt az orvosok néhány éve kiderítették, a horkolás nemcsak zajártalom. A kis csönddel megszakított hor- kantások mögött kóros légzésszünet - orvosi nyelven alvási apnoe - húzódik meg, amelynek következtében akár életveszélyes állapotba is kerülhet a beteg. Az éjszakai légzésszünet különösen a túlsúlyos, rövid és széles nyakú, középkorú férfiakat veszélyezteti. Egy 45 éves, mázsányi súlyú kaposvári férfi „szerenádjait” 19 éves lánya sokallta meg. Észrevette, hogy apja ülve, állva, napközben is elaludt. Valakitől hallotta, hogy a Mosdósi Tüdő- és Szívkórházban foglalkoznak az ilyen esetekkel. Rávette a vizsgálatra, és kiderült: az apja is ilyen kórban szenved. — A kivizsgálás után a Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézetbe küldték, ahol egy orrára helyezett drága készülékkel szabályozták a légzését. Sajnos, az sem segített, mert akkor meg a túladagolt oxigéntől lett rosszul - mesélte a lánya. — Én mindebből semmit sem érzek. Csak akikkel együtt alszom, azoknak tűnik föl, hogy valami nincs rendben — állította az apa. — Nem is vagyok mindig aluszékony; van úgy, hogy hajnali háromkor már indulok vadászni. S valahányszor megmérik a vérnyomásomat, normális értéket mutat. Igaz, újabban fogyókúrázom; már ledobtam tíz kilót. A főnököm mindössze 60 kilós, és úgy hortyog, hogy csak no... Nem félek attól, hogy egyszer csak örökre elalszom; egyszerűen nem foglalkozom a dologgal. Dr. Rakvács Marianna, a mosdósi kórház 6. számú pulmonológiai osztályának adjunktusa évente mintegy 20-30 ilyen tünetekkel küszködő beteget vizsgál. A Korányi intézetben hazánkban elsőként létesített alváslaboratórium mellett ugyanis az országban másodikként Mosdóson alkalmazták azt a négycsatornás szűrőkészüléket, amely méri és regisztrálja a vér oxigéntelítettségét, a légzési hangot, a szívfrekvenciát, valamint a testhelyzetet az alvásidő alatt. Ha ezek gyanút keltőek, alváslaboratóriumba irányítják a pacienst. — Általában a beteg hozzátartozója keres föl bennünket, hogy nagyon horkol a társa — mondta az adjunktus. — Ez az első tünet, amire figyelni kell, és arra, hogy közben elakad, mintha másodpercekig nem venne levegőt, majd egy mély horkantással oldódik a légzésszünet. — Valójában mi történik ilyenkor? — A garat, a lágy száj pad és a nyelv izmai teljesen ellazulnak, majd hátra is csúszik a nyelv, ezért a levegő útja elakad. Légzésszünet áll be, s csak a légzőizmok mozognak, de a garatban kialakult elzáródás miatt tényleges gázcsere nem történik. Csökken a vér oxigénszintje, ez hirtelen szívritmuszavart, kiugróan magas vérnyomást, agyi katasztrófát is okozhat. Különösen veszélyes, ha gyakran jelentkezik a légzésszünet, mert ennek a káros hatása valamennyi szervet érinti. — Mivel mérhető a gyakoriság? — Ha egy alvásórán belül ötnél több, tíz másodpercet meghaladó légzésszünetet tapasztalunk, ajánlatos orvoshoz fordulni. A korai felismeréssel és kezeléssel ugyanis megelőzhető a közvetlen életveszély, javulhatnak a beteg életkilátásai. Külföldi adatok bizonyítják: a lakosság 2-4 százaléka, a hatvan év fölötti férfiak 30 százaléka szenved ebben a betegségben. Tízszer gyakoribb, mint a nőknél. — S miért éppen az elhízott, vastag nyakú férfiakat veszélyezteti? — Alkati adottság, hogy a rövid, széles nyakú emberek garat és nyelvizmai könnyebben ellazulnak. A pocakra rakódott zsírréteg pedig fekve is felnyomja a rekeszt, nehezíti a légzést. Ezek a betegek másnap túlzott, indokolatlan fáradtságot éreznek, aluszékonyak, s olykor gépkocsivezetés vagy üzleti tárgyalás közben is elpillednek. Reggelente fáj a fejük, nehezen összpontosítják a figyelmüket. Gyakran ez a kórkép van a közúti balesetek mögött is. Felmérések igazolják: az elalvás miatti balesetek 30 százalékáért felelős az alvási apnoe, és egyéb baleset is ötször-hétszer gyakoribb az ilyen betegeknél. A napközben jelentkező nagyfokú álmosság miatt a legváratlanabb időpontokban jelentkező úgynevezett mikroalvások okozhatják a bajt. A stanfordi alvásklinika egyik betegéről jegyezték le, hogy kocsiját vezetve észlelte ugyan a leeresztett vasúti sorompót, valamint a tilos jelzést és hallotta a figyelmeztető csengőt is, mégis a következő dolog amire emlékszik csak az volt, hogy autója beleszaladt a sorompóba. Vajon a „megmagyarázhatatlan” közúti balesetek közül hánynál szerepelhet okként ez a betegség? Mindenesetre Nyugaton már a kamionsofőrök alkalmassági vizsgálatainak sorába beletartozik az alvás- vizsgálat is. — Nem minden alvótárs gyanakszik betegségre. Miként lehet földeríteni, kezelni az ilyen alvászavart? — Külföldi adatok alapján következtethetünk rá, hogy Magyarországon is mintegy 300-500 ezer ember szenved alvási apnoeban, mégis csak egy-két százalékukat kezelik. Legtöbbjüket elhízás, magas vérnyomás, szívritmus- vagy idegrendszeri zavar miatt gyógyítják. A magas vérnyomás-betegek 24-42 százalékánál föllelhető az alvási apnoe, 33-72 százalékuknál pedig egyenesen ez az oka a hipertóniának. Az esetek zöiné- ben azonban nem derül ki, mi húzódik meg a panaszok mögött. A nagyobb arányú fölismeréshez a szakmák — tüdő- gyógyászok, kardiológusok, ideggyógyászok, fül-orr-gégészek — összefogására lenne szükség. Ma már a háziorvosi fórumokon is gyakran beszélünk róla, így jobban figyelnek a jellegzetes tünetekre, s továbbküldik a betegeket. A szakrendelésen részletesen elbeszélgetünk velük, majd mintegy nyolc órára felhelyezzük a számítógéppel működő alvásvizsgáló készüléket. Az adatokat elemezzük, s meghatározzuk a kezelést. Régebben történt, hogy Németországból ismerősei hoztak hozzánk vizsgálatra egy 30 éves fiatalembert. Hazájában pszichiátriai betegként kezelték, és mi kiderítettük, hogy panaszai mögött alvási apnoe van. — Hogyan gyógyítják ezeket a betegeket? — Fontos az életmód-változtatás. Hasznos a fogyás, az alkohol és bizonyos gyógyszerek — elsősorban a nyug- tatók és altatók — elhagyása. A gyógyszeres kezelések azonban csak részben eredményesek, akár csak a horkolás ellen ajánlott különböző segédeszközök. Pedig a tapasztalat azt mutatja: a beteg szinte minden kellemetlenséget elvisel, ha érzi, hogy használ. S a kezeletlen esetek halálozási kockázata — amerikai adatok szerint — nyolc év után 40 százalék. Az egyetlen hatásos módszer az állandó levegőnyomást biztosító úgynevezett CPAP-készülék használata. A lélegeztető készülék egy jól záródó orrmaszk, ami szabaddá tehető a levegő útja. Borsos az ára, és tb-támogatás híján csak kevesen tudják megvásárolni. Az alváslaboratóriumokban azonban már alkalmazzák és az Alvási Apnoe Alapítvány segítségével eddig 15 beteg lízingelhetett ilyet. A sebészeti megoldás nagyon bonyolult, sok kellemetlenséggel jár, ezért nem igen alkalmazzák. Tervezzük, hogy a közeljövőben Mosdóson is létesítünk alváslaboratóriumot. Várnai Ágnes fite apü Érdemes körülnézni a családban, az Ismerősök közt, hány férfiembernek feszül gyanúsan a deréköve, az inge. A ruha alatt „apai pocak” lapul. A szakemberek véleménye szerint ennek főként két oka van: a mozgáshiány és a sör. Ezek eredményezik az oly „divatos” sörhast. Dr. Rumi György belgyógyász főorvos szerint az, hogy valakinek sörhasa van, nem jelenti azt, hogy az illető beteg is. A belgyógyász így a sörhassal külön nem foglalkozik. Az biztos, hogy a sörhas tipikusan férfias jellemző. Feltehetőleg az ellazuló hasfal, a mozgáshiány és a kalóriában és szénsavban kifejezetten gazdag sör okozza, hogy a férfi huszonévesen már elkezdi növeszteni az „apai pocakot”. A belgyógyász szerint azonban az is gyarapodhat pár kilóval az évek alatt, aki egy korty sört sem ivott soha életében. De sörhast növeszteni elsősorban azok szoktak, akik mértéktelenül fogyasztják a folyékony kenyeret. A plasztikai sebész is osztja a belgyógyász véleményét. Dr. Ferenczy József főorvos azt mondja, volt már több olyan páciense, aki el szerette volna tüntetni a sörhasát. Erre a plasztikai sebész két megoldást javasolhat. A hasfalplasztikát és a vákuumos zsírleszívást, amely járóbeteg-ellátásban is elvégezhető. Nagyon fontos, hogy a plasztikai sebészet csak azzal a zsírréteggel tud foglalkozni, amely a hasfalon kövül rakódik le. A belek közt gyarapodó zsírtömeget csak rendszeres testmozgással lehet eltávolítani. Az orvosi beavatkozásnál sokkal olcsóbb, s hatásosabb .módszerek is ismertek a sörhas eltüntetéséhez. Jankovich Péter aerobik edző szerint ennek ellenére teljesen fölösleges „sörhas- gátló” edzéstervről beszélni. Sokkal egyszerűbb, ha naponta kocogunk legalább a ház körül néhány kört, vagy lenyomunk tucatnyi felülést a futballmeccsek szüneteiben. A legfontosabb, hogy a testedzést követően ne nyúljunk rögtön a sörösüveghez, a cigarettához. Legjobb lenne, ha csak a szénsavmentes ásványvízzel találkoznánk, abból ugyanis annyit ihat az ember, amennyit nem szégyell. Nem árt. Dr. Hörcsik Edit pszichiáter szerint gyakori, hogy a férfiember azért nyúl a sörért, mert úgy érzi, megdolgozott érte. A rendszeres „sörös” önjutalmazás sörhashoz és alkohol okozta konfliktusokhoz vezethet. A szakember szerint előfordulhat, hogy valaki csak azért kéri ki a korsó sört, hogy a sörivás ceremóniájának részese lehessen, tartozhasson valahova. Főként a bajoroknál van a sör fogyasztásának ünnepélyes légköre. Az illető kevesebbnek érezheti magát, ha nem koccint, ha nem hörpint a barátaival, úgyhogy rendel. A megkérdezett szakértők egybehangzó véleménye szerint a bor egészségesebb, mint a sör. Természetesen kis mennyiségben. Ha mégis jobban kívánja valaki a sört, akkor mértékkel igya azt, s sportoljon mellette. Ha másért nem, legalább azért, hogy tetsszen a nőknek. Kevés olyan szépség ismert, aki kifejezetten bolondulna egy szőrös sörhasért. Kufár Róbert Koszorú a Mura vizén Megint emelkedik a Mura, de nem annyira, mint húsz éve, amikor magával ragadta Horváth Ferenc határőr őrvezetőt. Akkor néhány óra alatt szabadult el a pokol. A gyakorlatlan lovasjárőrt magával sodorta az ár. Az őrs egykori szakácsa, Moslovics Miklós egy koszorút csúsztat a vízbe, a porrogszentkirályi Takács Tibor virágot hoz, aztán jönnek a többiek egy-egy mécsessel. A katonatársak Horváth Ferenc alhadnagyra, a határőrség hősi halottjára emlékeztek tegnap Nagykanizsán, majd a muraszemenyei őrsön, amely mára pulykafarm lett és a tornyiszentmiklósi határőrizete kirendeltségen. A nagyatádi autószerelő, Szabó József szakaszvezetőként szolgált 1979. július 26-án, az akkor szemenyecsömyeinek nevezett őrsön. Ő kereste meg egykori parancsnokukat, a ma rendőr alezredesként szolgáló Szabó Farkas Jánost, hogy állítsanak emléket hősi halott társuknak. A nagyatádi szobortelepen Pacskó Ferenc faragta ki azt a kopjafát, amit tegnap délelőtt avattak fel a kanizsai határőr igazgatóság udvarán az egykori (Németh László nyugállományú ezredes) és a mai parancsnok, illetve igazgató (Fonyódi György dandártábornok) jelenlétében. Eljött a kegyeletteljes szertartásra Horváth Ferenc édesanyja és testvére is. És húsz év múltán, a parancsnokuk Szabó Farkas János első hívó szavára, majd valamennyien az egykori katonatársak is. Más ez a határőrség, mint amilyen két évtizede volt, tisztelettel emlékezik mindazokra, akik a szolgálatteljesítésük közben vesztették életüket. Nagy Jenő Ellopta a közös fészket A házasság bajjal jár: a darányi férfi csak nősülni akart, ma kiforgatva mindenéből az atádi pszichiátrián kezelik. Házasságot és közös otthont terveztek, ám ehelyett rövid két hónap alatt mindenéből kiforgatta a boldog ara a szerelemtől elvakult vőlegényt. Mára szinte az utolsó szögig minden eltűnt a darányi házból, sőt azóta már magát a házat is el kellett adnia gazdájának. A darányi nyugdíjas kétmillió forinttal lett szegényebb és egy tapasztalattal gazdagabb. A károsultat jelenleg az atádi pszichiátrián kezelik, a csalással gyanúsított asszonyt pedig a barcsi rendőrség tartja őrizetben. Mondják: a 78 éves Hiller István magának kereste a bajt. Házassági hirdetést adott fel, s erre jelentkezett a negyvenéves kaposvári asszony. Egy-kettőre közel kerültek egymáshoz, a férfi úszott a boldogságban, amiért ilyen fiatal asszonyhoz jutott. Az sem zavarta, hogy szinte mindenki intette a kapcsolattól. — Mondtuk neki, hogy nagyon vigyázzon. Nem hozzá való ez az asszony, csak a pénzét akarja — mondja a szomszéd Szári József. — Kelekótya ember volt, beszélhettünk neki amit akartunk. Mindig az volt a válasz, hogy sosem volt még ilyen szerelmes, és ne irigyeljük a boldogságát. Alig két hónap kellett hozzá, hogy a férfi számára is nyilvánvalóvá váljon: rossz véget ér a turbékolás. Kétségbeesett, egyszer azt kiabálta az utcán, hogy felrobbantja gázpalackkal a saját és a szomszédai házát, aztán maga is öngyilkos lesz. Végül a sértett veje tett feljelentést. A nyomozás tart, az őrizetbe vett asszony kitart amellett, hogy ő komolyan gondolta a közös életet. A férfi pénzéből azonban mindössze egy kaposvári hétvégi telket tud felmutatni. Egyelőre még azt sem sikerült tisztázni, hogy a károsult adott-e egyáltalán, s ha igen, akkor mennyi pénzt az asszonynak. Annyi mindenesetre biztos, hogy volt miből adnia, és az is tény, hogy a boldog ara sem most kerül először bíróságra. Volt már büntetve hasonló hasonló ügy miatt. Nagy László
