Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-16 / 242. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. október 16., szombat Megjelent a könyvként „lapozható” számítógép Orbán V iktor Frankfurt vendége A magyar miniszterelnök tegnap Frankfurtban folytat­ta kétnapos németországi látogatását, miután előző este Stuttgartban részt vett a magyar államiság 1000. évfordulójának tiszteletére szervezett tartományi ren­dezvénysorozat nyitányán. Orbán Viktor megtekintette a frankfurti könyvvásárt is, ahol az idén hazánk a dísz­vendég. A kormányfő talál­kozott a tartomány vezetői­vel, pódiumbeszélgetésen vett részt, amelynek témáját a határnyitás és a kelet-euró­pai rendszerváltozá-sok tize­dik, illetve az NSZK megala­kulásának ötvenedik évfor­dulója szolgáltatta. Egyértelmű siker Magyar- ország jelenléte a világ egyik legnagyobb könyves esemé­nyén, amelyen több mint száz országból 6800 kiállító vesz részt, 360 ezer kötettel és elektronikus kiadvány­nyal. Az október 18-ig láto­gatható kiállításon kiemelt érdeklődés övezi hazánkat, ami azon is lemérhető, hogy a sajtó ismétlődően foglal­koznak a felolvasásokkal, a magyar művekkel; interjúkat közölnek az írókkal, a köl­tőkkel. A Frankfurter Rundschau- nak nyilatkozva Peter Weid- haas, a könyvvásár igazgató­ja összetéveszthetetlenül ér­dekesnek és időszerűnek ne­vezte a jelenkori magyar iro­dalmat, amely méltán keltett figyelmet az elmúlt időszak­ban. Hazánkban a rendszervál­tozást követő hullámvölgy után ismét stabilizálódott a könyvesszakma, s bár az összpéldányszám érezhető­en csökkent, az olvasásnak még mindig nagy a rangja. Jelenleg mintegy ezer cég működik a piacon, s a kedve­ző helyzetnek köszönhetően a kelet-európaiak közül első­ként vették fel a magyarokat a kiadók és könyvterjesztők európai szervezetébe. A díszvendég Magyaror­szágon kívül természetesen van más „slágertéma” is a könyv-vásáron. Ezek egyike technikai jellegű: sokan to­longanak az E-Book, az elektronikus könyv körül. A speciális lap­top lehetővé teszi, hogy a nyomtatott szó hívei akár ágyban fekve is „lapozgassa­nak”. Albán roham A francia békefenntartók riasztó gránátokkal fékezték meg azt a háromezer tüntetőt, akik megrohamozták Koszovszka Mitrovicában a város szerb és albán területeit összekötő, de szögesdróttal lezárt hidat. fotó: feb/reuters Prodi találkozik Clintonnal Az Európai Unió tamperei rendkívüli csúcsértekezletének már az első ülésére benyomultak a nemzetközi kereskede­lem sürgető feszültségei a tervezett témák - a határokon átlépő szervezett bűnözés leküzdése és a bevándorlás, a menedék kérdéseinek új, uniós szintű szabályozása - mellé. Bírálják Washingtont Orosz kardcsörtetés Nobel-békedíjas orvosok vérrel rendelkező Pakisztánt, ahol ráadásul éppen belátha­tatlan következményű katonai puccs zajlik? A Die Presse című konzerva­tív lap kínosnak minősítette a történteket. A republikánusok nemcsak az elnököt alázták meg, hanem magukról is szo­morú bizonyítványt állítottak ki azzal, hogy ebben a nagy hord-erejű kérdésben a Lewinsky-ügy kudarcáért vet­tek elégtételt. Washington tartani kívánja ugyan magát a kísérletek tilal­mához, ám ez nem pótolja a nemzetközi érvényű szerző­dést, amely alkalmas eszköz az atomfegyverekkel való fe­nyegetés visszaszorítására - mutat rá a Frankfurter Rundschau. - A szenátus dön­tése éket ver az Egyesült Álla­mok és NATO-beli szövetsége­sei közé, érvet ad a leendő nukleáris hatalmak kezébe, és kárt okoz az USA hírnevének. re, hogy a Nemzetközi Valuta­alap felfüggesztheti Oroszor­szág finanszírozását, ha a kato­nai kiadások túlzottan megter­helik a költségvetést. A regionális, helyi belső és külső fegyveres konfliktusok mellett az orosz katonai doktrí­na tervezete azt is megszabja, hogy a hadseregnek békeidő­ben is készen kell állnia „a légi és az űrből érkező támadás” ki­védésére. „Egyszóval, arra ké­szülnénk fel, hogy mindenkivel és minden lehetséges eszközzel háborúzzunk, s ha a tervezetet jóváhagyja a nemzetbiztonsági tanács és Borisz Jelcin államfő is, akkor Oroszországra ismét elkerülhetetlenül leereszkedik a vasfüggöny” - figyelmeztet pén­teki cikkében a Szevodnya. Hírek Híd kíván lenni a románság és a magyarság között a marosvá­sárhelyi Gaga rádió nevű ke­reskedelmi adó, amely pénte­ken kezdte meg műsorainak sugárzását. A 90 százalékban magyarországi és 10 százalék­ban romániai befektetők által létrehozott adó az első olyan helyi rádióállomás Romániá­ban, amely maga készíti két­nyelvű - alapvetően fele-fele arányban magyarul és romá­nul szóló - műsorát. Fontolóra veszi Nagy-Britan- nia a brit törvények alapján a chilei kormány kérését Augusto Pinochet volt államfő szabadon engedéséről - közöl­te pénteken Jack Straw brit belügyminiszter. A chilei kor­mány Augusto Pinochet egyre rosszabbodó egészségi állapo­tára hivatkozva kéri London­tól: küldje haza a volt chilei ál­lamfőt ahelyett, hogy kiadná Spanyolországnak, ahol a chi­lei katonai junta idején elköve­tett emberi jogsértések miatt akarják felelősségre vonni. Orosz-német csúcstalálkozó megtartásában egyezett meg Szentpétervárott a két ország külügyminisztere, Igor Ivanov és Joschka Fischer. Borisz Jel­cin márciusban látogatna el Berlinbe. Ivanov egyébként - némileg eltérően fogalmazva Vlagyimir Putyin kormányfő álláspontjához képest - úgy nyilatkozott, hogy Moszkva kész a politikai párbeszédre a csecsen féllel. A rendkívüli állapot beveze­tése után a pakisztáni központi bank utasította pénteken az or­szág kereskedelmi bankjait, hogy fagyasszák be a hatalom­tól megfosztott Navaz Sarif kormányfő, több más politikus és feleségeik bankszámláit. Mohamed Rafik Tarar köztár­sasági elnök hivatalában ma­rad, de alá kell vetnie magát Musarraf tábornok rendelkezé­seinek. Izrael megkezdte péntek haj­nalban a palesztin foglyok 151 fős csoportjának szabadon bo­csátását. A közép-izraeli As- kelón és a déli Negev-sivatag egyik börtönéből szabadulókat autóbuszokon szállították öt átkelőhelyre, ahonnan már szabadon hazatérhetnek ciszjordániai és gázai ottho­nukba. Felszólította Prágát Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára, hogy a cseh kormány tegyen meg minden tőle telhe­tőt annak a falnak az eltünteté­sére, amely az észak-csehor­szági Ústi nad Labemben vá­lasztja el a romákat a település többi lakójától. Romano Prodi, az Európai Bi­zottság elnöke az állam- és kormányfőket üdvözlő beszé­dében közölte, hogy október 27-re találkozót kezdeménye­zett Washingtonban Clinton elnökkel az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi viták feloldásá­ra. Prodi bízik abban, hogy az EU képes lesz egyöntetűen fellépni a Kereskedelmi Világ­szervezet közelgő seattle-i fordulóján. Azt szeretné elő­mozdítani, hogy az Egyesült Államok és az EU között is csökkenjenek a nézeteltéré­sek, s a két nagy világgazda­sági tényező minél egysége­sebben álljon ki a szabad­kereskedelem védelmében. Prodi, mint szóvivője el­mondotta, nem tárgyalni ké­szül az amerikai elnökkel, mert nyilvánvaló, hogy példá­ul a genetikailag módosított élelmiszerek tekintetében nem lesz könnyű feloldani a szembenállást az óceán két partja között, de meggyőző­dése, hogy egy kereskedelmi háborút mindenáron el kell kerülni. Ezt célozza a kezde­ményezése. A bizottsági elnök szóvivő­je óvakodott állást foglalni a brit marhahús franciaországi behozatala körül kiéleződött brit-francia vitában, de azt je­lezte, hogy a bizottság kíván­csian várja a tudományos szakértők végső jelentését. „Az amerikai külpolitika vál­tozatlanul mindenekelőtt belpolitika” - írta a Der Standard című liberális bé­csi lap pénteken a nukleá­ris kísérleteket tiltó szerző­dés (CTBT) amerikai ratifi­kálásának megtagadása kapcsán. A lap szerint a ratifikálás eluta­sítására felhozott indok ürügy csupán. A szenátus republiká­nusainak az volt a fontos, hogy megalázzák az elnököt, akinek nem tudtak ártani a Lewinsky- ügyben. Emellett eltörpült, hogy az Egyesült Államok már 1986 óta számítógépes szimu­lációval helyettesíti a nukleáris kísérleteket, s az sem szem­pont, hogy a nagy atomhatal­mak által ratifikált szerződés hatással lenne a kívülállókra is. Miként lehet e nélkül a Nyu­gatnak erkölcsi alapja ahhoz, hogy önmegtartóztatásra szó­lítsa fel például az atomfegy­Az Egyesült Államokat tekin­tené „valószínűsíthető első számú ellenségnek”, továb­bá nem zárná ki az atomhá­ború lehetőségét sem az orosz védelmi doktrína új tervezete, amelyet a védelmi tárca dolgozott ki, már a ju­goszláviai és a csecsen vál­ság tapasztalatainak figye­lembevételével. A Szevodnya című moszkvai napilap arra hívja fel a figyelmet pénteki számában, hogy a kö­zelmúltban nyilvánosságra ho­zott tervezet, amelyet Valerij Manyilov vezérezredesnek, a vezérkari főnök első helyettesé­nek vezetésével dolgoztak ki, akár „válasznak” is tekinthető az IMF-nek arra a fenyegetésé­Az Orvosok határok nélkül (MSF) nevű, francia alapítá­sú nemzetközi segélyszerve­zet kapta az idei NobeFbéke- díjat a Föld több kontinen­sén folytatott humanitárius tevékenységéért. Bár a világon annyi a konfliktus­helyzet, hogy több helyen is el­kelne a segítség, ám az MSF nem akar túl nagyra nőni, mert azzal nehezen irányíthatóvá vál­nék. A szervezetnek dolgozó önkéntesek többsége egyébként pályakezdő, akik őszinte hiva- tásszeretetből, minimális fizeté­sért végzik embert próbáló munkájukat. A szervezet másik - sokat dicsért - sajátossága, hogy pillanatok alatt képes bein­dítani egy-egy akciót. Többnyire nemcsak elsőként érkeznek a bajbajutottak megsegítésére, hanem sokszor utolsóként is tá­voznak a földi „pokolból”. Mint legutóbb Kelet-Timoron is: az öldöklés elől az összes helyi or­vos már elmenekült, az MSF orvoscsoportja még akkor is ki­tartott. Szibériától - ahol a börtön- kórházban tébécés betegeket gyógyítanak - az ebola vírus súj­totta Kongóig a világ összes kontinensén ott voltak, ott van­nak az MSF szakemberei. A vi­lág katasztrófa sújtotta térségei­ben jelenleg is a szervezet 350 orvosa, ápolója tevékenykedik. Ellopták az aranyvonat kincseit A második világháború végnapjaiban, amikor keletről a szovjet Vörös Hadsereg benyomult Magyarországra, az ország vezetői - egy vonatrakomány kinccsel - nyugat felé menekültek. Ausztriában az „aranyvonat” az 5. Amerikai Hadsereg fogságába esett. A magyar kormányok az el­múlt fél évszázad során szinte folyamatosan követelték vissza a titokzatos aranyvonat még ti­tokzatosabb kincseit, az ameri­kaiak pedig folyamatosan visz- szautasították a magyar kérést. Most tisztulni látszik a homály, mert - amint arról a The Wa­shington Post beszámolt - egy elnöki különbizottság foglalko­zott az aranyvonat sorsával. Számos korábbi irat titkossá­gát feloldották, közülük az egyikből kiderült például, hogy 1966-ban a magyar kormány szerint a háború végén 206 mil­lió, mai értéken mintegy két­milliárd dollárt ért a kincs. Ezt az amerikai külügy „elrugasz­kodott” követelésnek minősí­tette, és - érvelt akkor a State Department - a vonat- rakományt háborús zsákmány­nak tekintették. A vasfüggöny, az ideológiai háború miatt, meg kellett aka­dályozni, hogy a vagyont „a magyar kommunisták” kapa­rintsák meg. Az Egyesült Álla­mok 1949-ben 1181 darab, bi­zonyíthatóan az aranyvonatról származó festményt szállított vissza - Magyarország helyett - Ausztriába. A képgyűjtemény­nek aztán 1952-ben egyszerű­en nyoma veszett. Hogy ponto­san mekkora volt a kincs, az az elnöki különbizottság nyomo­zása során sem derült ki. Leg­inkább azt kutatták, hogy mi lett e kincsek sorsa. Egy részét különböző zsidó szervezetek kapták meg, és azok elárverezték, hogy a pénzből támogassák a kon­centrációs táborokból kiszaba­dult nincsteleneket. Egy másik részére magas rangú amerikai katonatisztek tették rá kezüket. A dokumen­tumok szerint például Collins tábornok, az amerikai csapatok nyugat-ausztriai parancsnoka egy komplett 45 személyes ét­készletet zsákmányolt, továb­bá 13 szőnyeget, 12 ezüst gyer­tyatartót és 60 törülközőt „sze­mélyes használatára, villájába és vasúti kocsijába”. • A Tvr-hét és a Party közös nyereményjátéka népszerű szt™^' • Ragadja meé ATV nézés a programválasztásnál kezdődik. Válasszon a legjobb helyről! . Áttekinthető műsorismertető legtöbb háttérinformáció a Tvr-hét-ben. f < i

Next

/
Oldalképek
Tartalom