Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-11 / 237. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1999. október 11., hétfő Jelcin idő előtt lemond? Már jobban van az orosz államfő, aki a hét végén influenzával került kórházba. Jakuskin elnöki szóvivő határozottan cáfolta azokat a sajtójelentéseket, miszerint az államfőnek sürgős mű­tétre lenne szüksége, s arra Németországban kerülne sor. Borisz Jelcin péntek este kezdte rosszul érezni magát, s másnap befeküdt a Kreml-kórházba. A ki­adott közlemény nem említi, med­dig kell orvosi felügyelet alatt ma­radnia az államfőnek. Jelcin idén már többször szorult kórházi ke­zelésre kiújult gyomorfekélye, il­letve felső légúti hurutja miatt. Ge- rincbántalmakkal is bajlódott, ki­vizsgálásra kényszerült, fájdalom- csillapítókat szed. A moszkvai „hírbörzén” ismét elterjedt az ér­tesülés, miszerint az elnök még októberben megválik hivatalától. Mi áll az ismételten felröppen­tett hír hátterében? Az semmikép­pen, hogy az ingatag egészségű Jelcin önszántából akarna vissza­vonulni. Inkább egy sajátos taktika bontakozhat ki. Ha ugyanis az ál­lamfő lemond, előre kell hozni az elnökválasztásokat, és azokat a de­cember 19-ei képviselői választás­sal együtt bonyolítanák le. Az orosz alkotmányos előírások sze­rint azonban nem jelöltetheti ma­gát valaki egyszerre elnöknek és honatyának, így Primakovtól Luzskovig, Zjuganovtól Sztyepa- sinig különös választási kényszer érvényesülne a választás előtt. Ha ugyanis az említett politikusok az államfői tisztért lépnek sorompó­ba, könnyen két szék között a pad alá eshetnek. Mások úgy vélik, hogy az államfő, és főként belső bizalmi köre attól tart, hogy távo­zása után nem lehetne elkerülni a nagy elszámolást, például azokkal a dollármilliókkal vagy talán milli- árdokkal, amelyeket állítólag ki­csempésztek, „átmostak”, s végül külföldi bankokba menekítettek. Kérdés persze, hogy valóban ki- biztosítja-e Jelcin a „lemondási bombát”, éppen most, amikor a ka­ukázusi helyzet miatt amúgy is eléggé feszült a közhangulat. Ami­re jellemző, hogy Putyin kormány­fő ismét a „biztonsági övezet” ld- alakítását, a Csecsenföldről kiindu­ló támadások kizárását minősítette elsőrendű feladatának. Hangoztat­ta azonban, hogy Moszkvának „nem áll szándékában katonai erő­vel politikai kérdéseket - így Csecsenföld státusának kérdését sem - megoldani”. Harcállást foglalnak el az orosz katonák fotó: feb/reuters EU: keleti bővítés Hiba lenne, ha az Európai Unió nem tenné teljesen rendbe belső intézményrendszerét a kelet-európai álla­mok felvétele előtt - jelentette ki Jean-Luc Dehaene, az Európai Unió intézményes reformjainak előkészíté­sével megbízott volt belga miniszterelnök. Szigorít a brit kormány Hírek Rálőttek egy koszovói al­bánra a magyar határőrök, amikor illegálisan át akarta lépni az osztrák határt. A fér­fit, aki comblövést szenve­dett, a soproni kórházba vit­ték. Hasonló eset csak mint­egy tíz évvel ezelőtt fordult elő, amikor még nem szűnt meg a vasfüggöny, és az NDK-menekültek próbáltak áthatolni a határon. Nápolyba érkezett Stumpf István. A Miniszterelnöki Hi­vatalt vezető miniszter részt vesz az OECD konferenciáján, amelyen olyan témákat vitat­nak meg, mint a kormányzat és a civil lakosság kapcsolatá­nak erősítése, az olasz köz- igazgatási reform kérdése. Nem számíthat a szigorúan vett emberiességi segélyen kívül Szerbia és Jugoszlávia jelentős nemzetközi segítség- Te a NATO-csapások utáni új­jáépítésben, amíg a háborús bűnökkel vádolt Szlobodan Milosevics elnök áll az or­szág élén - jelentette ki Ro­bin Cook brit külügyminisz­ter. Újabb magyar hitelkártya­csalókat füleltek le Ausztriá­ban. A két férfi hamis hitel­kártyával próbált fizetni az egyik boltban, de a pénztáros észrevette a csalást. Az ille­tők ekkor még egérutat nyer­tek, de később elkapták őket. Legutóbb szeptember elején füleltek le az osztrák hatósá­gok egy magyar hitelkártya­csaló bandát. Csaknem száz magyar cég vesz részt a világ legjelentő­sebb kölni nemzetközi élel­miszer-ipari szakkiállításán. Az árumustrán több mint 100 ország hatezernél is több kiállítója van jelen, Magyar- országot 93 vállalkozás kép­viseli mintegy 1000 négyzet- méteren. Kereskedelmi háborúvá fa­julhat a Nagy-Britannia és Franciaország, valamint Né­metország közötti vita a brit marhahús importjáról. Fran­ciaország a tilalom feloldása ellenére sem engedélyezi a brit marhaimportot. Időköz­ben a németek csatlakoztak Párizshoz. Tajvanon megtaláltak és ki­szabadítottak a romok közül két kutyát, amelyek túlélték a szeptember 21-ei pusztító földrengést. Az állatok 437 órát töltöttek a világtól elzár­va. Kiderült, hogy egy erős szék alatt találtak menedé­ket, a közeli fagyasztószek­rényből származó húst ették, és egy akvárium vizét itták. A legborúlátóbb forgatóköny­vek szerint is a földrész integ­rációs szervezete öt-hat éven belül felveszi a legfelkészül­tebb kelet-európai államokat. Szakértők szerint a szélesítés előkészítésével az unió jól ha­lad, megteremtette annak anyagi feltételeit, illetve meg­alapozta a változásokat a leg­inkább érintett ágazatban, a mezőgazdaságban. Az utolsó feladat, amelyet az uniónak kell elvégeznie, saját intéz­ményrendszerének korszerű­sítése, hogy a hat tagállamra tervezett struktúra elbírjon akár 25-30 államot is. Az EU már 1996-97-ben el­A Le Figaro című napilap Jeremy Rifkin amerikai társada­lomtudósra hivatkozik, aki a parasztvilág mostani mozgoló­dását „forradalminak” látja. A mozgalomnak máris megvan a hőse Jósé Bővé személyében. A lázadó „parasztvezér” azzal vált országos hírűvé, hogy mintegy száz társával együtt szó szerint fölaprította a dél­franciaországi Millau-ban addig működött McDonald’s étter­met. Bové-t letartóztatták, és bi­lincsbe verve elvezették, s azóta ő a gazdák szemében végezte az intézményes refor­mok többségét. A tagállamok nagyobbik hányada szerint csupán három kérdés tisztázá­sára van szükség: hogyan áll­jon össze a végrehajtó szerve­zet, egy-egy tagállam szavaza­ta mekkora súllyal essék latba a közös ügyekben lefolytatott voksoláson, illetve mely terü­leteknél szüntessék meg a vé­tójogot. A reformokkal foglal­kozó konferencia előkészíté­sére felkért belga politikus, Jean-Luc Dehaene azonban úgy nyilatkozott, hogy hibá­nak tartaná, ha az átalakítás­kor csak erre a három kérdés­re összpontosítanának. Sze­napjaink Astérixe, aki győze­lemre vezeti a gallokat a világ­hódítók ellenében. Vannak azonban, akik szerint szélma­lomharcot vív, s küzdelme a globalizáció ellen eleve kilátás­talan... Tény viszont, hogy a po­litikusok, bár kifejezik együttér­zésüket a francia parasztsággal, képtelenek a mezőgazdaság ha­nyatlását megállítani. Az egy­kori agrárországban ma már csak a nemzeti össztermék, a GDP 2,6 százalékát adja a me­zőgazdaság. A paraszti gazda­ságok száma 700 ezerre zsugo­rinte az intézményrendszer ti­zenkét új tag felvétele után megbénul, ha most nem vég­zik el teljes korszerűsítését. Kelet-Európábán mindenki tudja, hogy a reformfolyamat alakulásától függ a bővítés megkezdése. Több változtatás több időt is vesz igénybe, ami az első csatlakozások időpont­ját kitolhatja. Dehaene azt is leszögezte: az eddigi tervek­nek megfelelően a jövő év vé­gére tó kell dolgozni az átalakí­tások körét és menetrendjét. Ami a három fő kérdést ille­ti, a Dehaene-nyilatkozatból kiderül: az október 18-i jelen­tésében a volt miniszterelnök az Európai Bizottság tagjainak számát a jelenlegi húszról hat­ra javasolja csökkentem. A vé­tójogot az egykori kormányfő a lehetséges valamennyi terü­leten megszüntetné. rodott, ám félmilliót azon nyomban meg is lehetne szün­tetni, ha nem kapnának költ­ségvetési támogatást. Az olyan botrányok pedig, mint a marha­vész, vagy a dioxinnal szennye­zett baromfi, csak élezik a me­zőgazdasági válságot. Bővé a McDonald’s-ban vélte megtalálni az eszményi bűnba­kot. Úgy gondolta, bosszút áll azokért a védővámokért, ame­lyekkel az amerikaiak sújtják a francia termékeket.Célt tévesz­tett: mert bár a McDonald’s neve amerikai, viszont 240 üzemegy­ségében 30 ezer francia dolgo­zik, 45 ezer francia baromfi- és szarvasmarha-tenyésztő, zöld­ség- és gyümölcstermesztő látja el áruval az éttermi láncot. K. L. A brit kormány megvonja a vasúti biztonság felügyeleti jogát a Railtrack társaságtól, amely tulajdonosa és mű­ködtetője a brit vasútháló­zatnak. Tony Blair kormányfő azonnali hatállyal úgy döntött, hogy a vas- úthálózat biztonságáról szóló új törvényt a novemberben kezdő­dő parlamenti ülésszak elé ter­jesztik. Ezzel megfosztják a Railtracket eddigi hatósági szere­pétől, és új, sokkal szélesebb jog­körrel felruházandó felügyeleti szervet hoznak létre. A brit vasutak 1997-es privati­zációja nyomán magánkézbe ke­rült Railtrack 32 ezer kilométer­nyi vasúthálózatért, 40 ezer vas­úti híd, alagút, viadukt, 2500 pá­lyaudvar és a hozzátartozó jelző- rendszerek működtetéséért, fenntartásáért, korszerűsítéséért felelős. A cég közvetlen irányítá­A legutóbbi helyi választáso­kon Németországban egyre több fiatal indult, és szerzett helyet a különböző szintű ön- kormányzati testületekben. Az Észak-Rajna-Vesztfália tar­tományhoz tartozó Monheim város tanácsának negyven tag­ja között a történelemben most először ül két 18 éves lány, Juliane Voigt és Maike Schmidt. A pártot, amelynek színeiben bejutottak, úgy hív­ják - Pető. A latin szó annyit je­lent: követelek. Az ifjúsági mozgalom a város Otto Hahn fizikusról elnevezett középis­kolájában született, és a minapi választásokon a voksok 6,1 százalékát kapta. A szabaddemokrata FDP, sa alatt van 14 nagy pályaudvar, köztük a keddi szerencsétlenség­hez közeli londoni Paddington is. A londoni vasúti katasztrófa vizsgálatáról nyilvánosságra ho­zott jelentés súlyos bírálattal illet­te a társaságot, mondván, a vas­utak biztonságos működését „fel­áldozta” nyereségességének fenntartásáért. A hálózat terhel­hetőségéhez képest sokkal több szerelvényt enged futni, a londo­ni Paddington pályaudvarnál pe­dig a zsúfolt menetrendek és be­tartatásuk érdekében a biztonsá­gosnál gyorsabb megközelítést engedélyez a szerelvényeknek. Londonban a mentőalakulatok a hét végén is folytatták a kiégett vasúti kocsik bontását. A rendőr­ség szerint legkevesebb negyven halálos áldozata van a szeren­csétlenségnek, további 64 sze­mélyt eltűntként tartanak nyü- ván. A londoni kórházakban har­mincnál több sérültet kezelnek. amely olyan neveket adott az országnak, mint Scheel volt köztársasági elnök, vagy a le­gendás Genscher külügymi­niszter, nem egészen félannyi szavazatot (mindössze 2,5 szá­zalékot) szerzett, mint a most született ifjúsági párt. S még egy jellemző szám: a szocde- mekkel most országos szinten koalícióban lévő zöldek a mon- heimi testületben mindössze kéttized százalékkal szereztek több voksot (6,3) az ifjaknál. A Pető elnöke, Daniel Zim­mermann is megszólalt a mé­diában: „Nem az a dolgunk, hogy mindent kritizáljunk, el­végre a politika a kompromisz- szumok művészete.” Egy 17 éves sráctól meglehetősen érett szöveg. Újra misézik a timori püspök Szerdai visszatérése óta vasárnap először mondott misét Carlos Belő Nobel-békedíjas, kelet-timori püspök, aki az egy hónapig tartó véres zavargások elől külföldre menekült. fotó: feb/reuters Amerika a válság oka Naponta tiltakoznak dühös francia zöldség- és gyü­mölcstermelő gazdák az árcsökkenések miatt az illeté­kes mezőgazdasági hivatal előtt. Olykor még a kivezé­nyelt rendőrökkel is összeverekednek. A Követel párt sikere Erőszakos hittérítés Azt követeli a fundamenta­lista Hindu Világtanács II. János Pál pápától, hogy kér­jen bocsánatot az állítólag Indiában folyó erőszakos katolikus hittérítésért. Ha a Szentatya „vallási minősé­gében” érkezik tervezett no­vemberi apostoli látogatására, akkor az indiai kormány nem fogadhatja őt állami vendég­ként - jelentette ki Acsarja Giriradzs Kisór, a Hindu Világ­tanács (VHP) elnöke. A pápa november 5-e és 8-a között tesz látogatást Indiában, és egyebek mellett misét mutat be az újdel­hi sportstadionban. Kisór szerint a goai lakosság egy részét annak idején kényszerítették arra, hogy áttér­jen a keresztény hitre. „A pápá­nak ezért is bocsánatot kell kér­nie.” Az India nyugati partján fekvő Goát ugyanis a portugá­lok gyarmatosították a XVI. szá­zadban, és a terület egészen 1961-ig portugál gyarmati fenn­hatóság alatt állt. A VHP azért is támadja már huzamosabb ideje a római katolikus egyhá­zat és a többi keresztény hitfe- lekezetet, mert szerinte a kül­földről érkező misszionáriusok rengeteg pénz felhasználásával igyekeznek terjeszteni a ke­reszténységet Indiában. Fanati­kus hindu csoportok az év ele­jén Gudzsarát szövetségi állam­ban számos templomot felgyúj­tottak, a kelet-indiai Orisza ál­lamban pedig két fiával együtt elevenen elégettek egy ausztrá­liai misszionáriust, aki egy lep­ragyógyító központot vezetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom