Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-09 / 236. szám
1999. október 10. ★ SPORT ★ S Kárászt két oldalról püfölik - Zsebből dobták össze a 120 ezret - Nem kellett a volt elnök egymilliója A HÁTTÉRBŐL SÚGTAK? Vége a sztrájknak, újra edzenek a siófoki labdarúgók. Vajon mikor beszélünk majd a pályán elért eredményeikről...? fotó: horváth Mónika Sok minden történt az elmúlt napokban Siófokon, csak éppen a labdarúgás hiányzott. Vállalkozóba „átvedlett” játékosok, ki nem fizetett (pont)prémiumok, nagy vihart kavart játékossztrájk, mérkőzés-elmaradás és egymásra mutogatás volt műsoron; talán most vége lesz mindennek, s újra a labda lesz a főszereplő Siófokon. A siófoki szurkolók egyik törzshelye a stadion sarkában álló TE- KI-LA Drink Bár. A tulajdonos, Istvándi Sándor jól ismert személyiség labdarúgó-berkekben. Több mint egy évtizede, ' 88 óta ő kezeli a meccseken az elektromos eredményjelző-táblát és ő csinálja a hangosítást — mindezt csupán „szerelemből”. — Teljes káosz van itt Siófokon — mondja. — Amikor a Kiss József ide került, a feje tetejére állt minden. De hát nézzen körül, hogy milyen állapotban van a stadion. Hetekkel ezelőtt szóltam, hogy a 16 hangszóróból nyolc rossz. A villanyvilágítás is csak edzésre jó, hiszen a 144 lámpából 38 elromlott. Azóta annyi „javulás” történt, hogy már több mint 60 használhatatlan... A legutóbbi meccsen szólt is a „spori”, hogy most már kéne valamit csinálni, mert ez így nem lesz jó. Egy hét múlva az Újpestet fogadjuk esti tv-s mécsesén. Lesz itt egyáltalán mérkőzés...? A „tulaj” azonban nemcsak ez miatt van elkenődve: amióta áll a balhé Siófokon és nem megy a fiúknak, nagyon megcsappant a forgalma. A játékosok nem szívesen beszélnek a történtekről, a nyíregyházi mérkőzést meghiúsító sztrájkról, s kérik, hogy a nevüket ne írjuk le. Nem az új elnök, Kiss József haragjától félnek; egyszerűen elegük van már abból, hogy sokan bűnösként kezelik őket, ellenük fordult — vagy inkább fordították — a szurkolókat, a közvéleményt. De hát mi is volt valójában a siófoki játékossztrájk oka? A labdarúgók — szerződésük szerint — meghatározott összeget kapnak havonta kézhez; ennek csak egy részét jelentette a minimálbér, a többit gépkocsi-útielszá- molások alapján egyenlítették ki. (Csak zárójelben: ez teljesen bevett szokás a magyar sportéletben. Miután nem kell utána TB-t és adót fizetni - ráadásul nem is ütközik törvénybe —, így jelentősen lehet spórolni az egyesület gazdálkodásán.) Kiss József először azt mondta, hogy ez nem legális kifizetés. Végül is rendezte volna a labdarúgók illetményét, csak éppen számlá(ka)t kellett volna róla adni, azaz valamennyi játékosnak vállalkozónak kell lennie. Ezzel még nem is lett volna különösebb probléma, csak hogy az új elnök önkényesen a premizálást is felülbírálta. Csakis abban az esetben hajlandó fizetni a pontpénzt, ha a siófoki csapat nem áll kiesőhelyen. A játékosok szerződésében viszont egészen más áll, márpedig tudvalevő, hogy nem lehet egyoldalúan szerződést módosítani. Arra a kérdésre, hogy a játékosok utólag megbánták-e a sztrájkot, azt felelik: a súlyos büntetés — azaz a három pont levonás - miatt igen. Abból a szempontból viszont, hogy felhívják magukra a figyelmet, mert Siófokon komoly gondok vannak, nem. A labdarúgók egyébként úgy vélik; jogos, hogy ellenfelük kapta a három bajnoki pontot 3-0-ás gólkülönbséggel, s azt is elfogadják, hogy a tavasszal nekik kell majd utazniuk Nyíregyházára, hiszen ők fosztottak meg több ezer embert egy mérkőzéstől. Abban azonban egy emberként bíznak, hogy az MLSZ felülbírálja korábbi döntését, s visszakapják a levont három pontot. Mégis csak más négy ponttal, mit egy- gyel várni az igencsak nehéznek ígérkező folytatást... Amúgy a csapategységgel nincs baj: a fiúk és a vezetők saját zsebből dobták össze a fellebbezésre a 120 ezer forintot. Nagy hiba lenne azonban azt hinni, hogy milliomosok kergetik a labdát Siófokon. Mind a csapat költségvetése, mind pedig a játékosok alapbére és premizálása a profi liga hátsó régiójába tartozik; talán ha egy-két csapatot megelőznek... Azt is beszélik a városban, hogy a dolog hátterében hatalmi harc húzódik meg. A sztrájkot nem is a játékosok találták ki; valaki a háttérből súgott nekik. Nevezetesen a klub korábbi elnöke, Illés János, aki 18 éven át irányította a siófoki egyesületet. — Hogy én állnék a siófoki játékossztrájk hátterében? Nevetséges... — mondja Illés János. — Vagy nyolc játékos és a vezetőedző rá a tanú; én ajánlottam fel nekik egymillió forintot azért, hogy menjenek el Nyíregyházára játszani, mert beláthatatlan következményei lehetnek a meccs elmaradásának. Ez egyébként nem az én saját pénzem volt, hanem egy szponzortól szereztem. A fiúk ennek ellenére sem utaztak el... — A hírek szerint korábban már kétszer is megpróbált együtt dolgozni Kiss Józseffel, de a mind a két kísérlet gyorsan zátonyra futott. Ennek ellenére miért próbálkozott harmadszor? — Ha humoros akarnék lenni, akkor azt felelem, hogy mert három a magyar igazság... Valóban kétszer is megpróbáltunk korábban együttműködni — az anyagi lehetőségek megteremtésén, a szponzorszerzésen dolgoztunk (volna) közösen —, de rövid idő alatt kiderült, hogy ez így nem megy. Hogy ezek után miért próbáltam meg újra Kiss Józseffel? Két oka is van. Az egyik, hogy nem volt biztosított a garancia a klub hosszabb távú működésére; pár hónapig még kihúztuk volna, de utána... Másrészt pedig több meghatározó játékosunknak is lejárt a szerződése, s - éppen az anyagiak hiánya miatt — nem tudtam egy Győrrel felvenni a harcot. Ekkor jelent meg a színen Kiss József; a klub költségvetését 156 millió forintban állapítottuk meg (ebben szerepelt az új játékosok szerződtetése is), s ennek a teljes fedezetét — erről egyébként természetesen szerződés is van — átvállalta. Bár 18 éven át irányítottam a siófoki klubot, mégis azt mondom: ha nélkülem is, de boldog lennék, ha gondtalanul működne a siófoki labdarúgás. Azt persze sajnálnám, hogy Illés János nélkül, de tudomásul venném. Csak hát az a gond, hogy nem nagyon akar működni... A legnehezebb helyzetben talán Karasz János, a Siófok FC nemrég kinevezett technikai igazgatója van. Ó a homokzsák, akit mindkét oldalról püfölnek; egyrészt a Veszprémben élő és dolgozó Kiss József elnököt kell képviselnie, másrészt a játékosok érdekeit is neki kell védenie.- Én vagyok Siófokon az ütközőpont — mondja Karasz János. — Tudom, hogy ez nem mindenkinek tetszik. Mégis elvállaltam ezt a hálátlannak tűnő feladatot, mert az a célom és azért dolgozom, hogy továbbra is legyen labdarúgás Siófokon. Amúgy úgy tűnik, hogy Karasz János ténykedése sikerrel jár. Ha lassan is, de kezdenek megnyugodni a kedélyek Siófokon. Mindkét fél engedett; a legutóbbi fizetéskor mindenki hiánytalanul megkapta a járandóságát, s november 5-én már az összes siófoki labdarúgó vállalkozóként járul majd a pénztárhoz. A játékosok is és Kiss József is elégedett lehet tehát — már ami a dolgok anyagi részét illeti. De vajon mikor szól majd a történet a siófoki labdarúgásról, az emlékezetes nagy sikerekről...? Fenyő Gábor Elszánt az új elnök — Az a célom, hogy bebizonyítsam: ahogy a korábbi időszakban működött a siófoki klub, az nem járható út, van más lehetőség is - mondta Kiss József, a Siófok FC elnöke. - Rendet szeretnék a klubvezetésben, a kifizetések terén, s ez sokaknak nem érdeke. Én azonban elszánt vagyok; az a célom, hogy a Siófoknak ne kelljen állandóan a kiesés ellen harcolnia. Egy hónappal ezelőtt sem az volt a probléma, hogy nincs pénze a kft 80 százalékát megvásárló szponzori csoportnak. Volt pénz akkor is, de nem voltam hájlandó odaadni tisztázatlan szerződésekre, szabálytalanul. Azóta tisztázódott a helyzet, s október 5-én mindenki fel is vehette rendesen a pénzét. (Fónai) FÉRFI RÖPLABDA BAINOKOK LIGAJA ELŐSELEJTEZŐ Javítani lehet ma Pini Kaposvár SE-Hapoel Tivol Mate-Asher 2-3 (17, 20, -22, -22, -13) Magabiztos 3-0-ás győzelemnek Indult, s ötjátszmás váratlan vereség lett a vége tegnap a Pini Kaposvár SE-Hapoel Tivol Mate-Asher férfi röplabda Bajnokok Ligája előselejtező első felvonásának. A kaposvári együttes ma délben javíthat, miután a visszavágót is a somogyi megyeszékhelyen rendezik. A várakozásnak megfelelően magabiztosan kezdett a kaposvári együttes a két rutinos orosz játékossal megerősített izraeli bajnok ellen; Mészáros Péter remekül irányította a csapatot, a Wang Csi, Urfi Csaba, Dávid Zoltán trió csak elvétve hibázott, a két center, Gelencsér Balázs és Pásztor Attila is nem egy alkalommal a padlót szaggatta, s a liberó szerepkörében játszó Zarka Péter is magabiztosan gyűjtötte össze hátul a labdákat. így aztán biztosan nyerte a kaposvári társaság az első két szettet. A folytatásban sajnos gyökeresen megváltozott a játék képe. Nagyon leült a Pini — talán már a győzelmet ünnepelték magukban a fiúk —, az izraeli együttes pedig fokozatosan átvette a játék irányítását. Demeter György edző hiába próbálta időkérésekkel és cserékkel felrázni csapatát, a játékosai képtelenek voltak váltani. A negyedik játszmában már érezni lehetett, hogy akár komoly gondok is lehetnek, a mindent eldöntő ötödik, rövidített játékrészben pedig a Hapoel Tivol Mate-Asher végig vezetve nyert. Pásztor Attila ütése már túljutott a rosszul záró izraeli blokkon fotó: török anett Érthetetlen, hogy mi történt az első két magabiztosan megnyert játszma után a Pini KSE csapatával. Nagyon hiányzott a sérült Szergej Szajfulin rutinos és pontos játéka, de ez aligha menti fel a többieket. Hogy valójában mire képes ez a mostani kaposvári csapat, az ma délben a visszavágón dől el. Ha a legutóbb bajnoki döntőhöz hasonlóan — amikor is az első mécsesén Kaposváron nyert a Szeged, utána viszont fordítani tudott a Pini KSE — felállnak a padlóról a fiúk, akkor könnyen megbocsátjuk a szombati kisiklást. Ellenkező esetben viszont nagyon nagy gondok vannak... így játszottak Kaposvár, városi sportcsarnok, háromszáz néző. V.: Prodanovics (horvát), Mocsnik (magyar). Pini Kaposvár SE: Mészáros P, Urfi, Pásztor, Wang Csi, Dávid, Gelencsér. Csere: Zarka (liberó), Koch, Geiger. Edző: Demeter György. Hapoel Tivol Mate-Asher: I. Cohen, T. Cohen, A. Stein, Seuionovas, Tchigrin, I. Stein. Csere: Sheba (liberó). Edző: Úri Shapira. Demeter György: — Az első két megnyert játszma után nagyon magabiztossá váltunk, s amikor küzdeni és fordítani kellett volna, már nem tudtunk váltani. Úri Shapira: — Az első két szett után magára talált a csapatom, s nagy küzdelemben fordítani tudtunk. A párharc első felvonását ugyan mi nyertük, de nagy hiba lenne azt hinni, hogy ezzel már el is dőlt a továbbjutás, hiszen remek együttes a Pini KSE. Fenyő Gábor
