Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-09 / 236. szám
1999. október 10. ★ VILLANÓFÉNY* 5 Akik túlélték Aradot Kossuth ünneplése a New York i Broadwayn a „Magyarország nem veszett el" transzparens alatt 1851. december 6-án Magyarorszag történelmének egyik leggyászosabb napja kétségkívül ok- \ tóber hatodika. 150 évvel ezelőtt \ ezen a napon végeztek ki Aradon \ tizenhárom honvédtábornokot, \ míg Budapesten az első sza- \ bad magyar kormány minisz- \ terelnökét, gróf Batthyány \ Lajost. A vértanúkról minden I évben megemlékezünk. Ám I azokról kevesebb szó esik, 1 akik élve megúszták Haynau I rémuralmát, amelynek két j nagy túlélője volt: Kossuth / Lajos kormányzó és Görgey k j Artúr, a magyar honvédsereg ik - teljhatalmú parancsnoka. A temesvári csata után Kossuth Lajos tisztában volt vele, hogy mindennek vége. Tudta, ha az osztrákok kezére jut, kivégzik. Nem látott más kiutat, mint az öngyilkosságot.- Görgey volt az, aki / lebeszélte erről, mond- ; ván, hogy csak a sik- / kasztó pénztárosok választják ezt a meglehetősen egyszerű utat - mesélte Katona Tamás történész. - A tábornok Rákóczival példálózott Kossuthnak, aki végül elfogadta a tanácsát az emigrálással kapcsolatban. Lemondott a kor- tj mányzóságról és teljha- ' talommal ruházta fel Gör- geyt. Levágatta a szakál- Iát, lenyíratta a haját, és egyetlen fillér nélkül nekiindult a távoli ismeretlenbe. Török földön már legalább ötezer menekült gyűlt ösz;- sze, akik eleinte nem ismerték meg Kossuthot. Miután tisztázta magát, a jelen lévő egykori katonák megtagadták neki az engedelmességet, mondván, ő már nem kormányzó. Kossuth válaszút elé került: vagy elfogadja a kialakult helyzetet, vagy kitalál valamit, aminek segítségével visszanyerheti tekintélyét.- Ekkor találta ki Görgey árulási sztoriját, amivel azt próbálta igazolni, hogy ő csak kényszer hatása alatt mondott le a kormányzóságról - folytatta Katona. - Ettől kezdve Kossuth lett az emigráció vezetője, míg Görgey élete végéig nem tudta lemosni magáról a rá sütött bélyeget. Ráadásul a volt kormányzó végig politikai tényező maradt Magyarországon, míg az egykori tábornok a megélhetését is csak nehezen tudta biztosítani. Görgey Artúr Rüdiger orosz tábornoknak írt levelében annak a reményének adott hangot, hogy „talán elég lesz, ha én leszek az egyetlen áldozat”. Egyébként annak köszönhette az életét, hogy az oroszok a honvédzászlókkal együtt magukkal vitték őt is, hiszen a cár nemcsak neki, hanem minden katona számára kegyelmet akart Ferenc Józsefnél. A szövetségesek hamar egymás ellen fordultak a politikai harctéren, és az osztrákok úgy döntöttek, inkább életben hagyják Görgeyt, csak ne maradjon a cár udvarában a rendkívül tehetséges tábornok. Hazahozatala után Görgey Artúr hosszú időre házi őrizetbe került Klagenfurtban. Amíg Kossuth a világban utazgatva megpróbált segítséget szerezni a magyar ügynek, Görgeynek még a mindennapi megélhetést biztosító munkavégzést sem engedélyezték.- A helyi kereskedelmi és iparkamara titkárnak kérte fel, a hatóságok azonnal közbeléptek - jegyezte meg a történész. Később is nagyon nehezen tudott megélni, így kénytelen volt vasútépítőként, majd alagútfúróként dolgozni. Ő legalább hazatérhetett. Deák Ferenc és Andrássy Gyula felkérte Görgeyt a Magyar Királyi Honvédség felállítására, de alkalmazni nem merték a sokak szemében még mindig áruló férfit. 1884-ben rehabilitálták, s aztán a neki folyósított tábornoki nyugdíjából tisztességesen meg tudott élni. A két férfi egyébként sok mindenben hasonlított egymásra. Mindketten óriási szoknyabolondok voltak még öreg napjaikban is. Görgey elől el kellett rejteni a csinos szobalányokat. Kossuth pedig egyszer olyan szépségnek csapta a szelet, akiről később kiderült, hogy az osztrák titkos- rendőrség besúgója. A hölgy jelentette az esetet, ám Kossuthoz nem „nyúlhattak hozzá”. Viszont megszervezték, hogy a volt kormányzó feleségét azonnal a helyszínre utaztassák. Hatalmas családi perpatvar kerekedett az ügyből. Andrássy, a szép akasztott Andrássy Gyula grófot az osztrákok katonai és diplomáciai tevékenysége miatt halálra ítélték és jelképesen kivégezték. A jóvágású férfi párizsi emigrációja idején egyre-másra hódította meg a francia főváros szalonjainak legszebb hölgyeit. Miután jelképes kivégzése miatt mindenki csak a „szép akasztottnak” hívta Párizsban, hódításai után a nőktől afelől érdeklődtek, milyen érzés volt egy akasztottál ágyba bújni. 1858-ban, amnesztiája után tért vissza Magyarországra, ahol szédületes karriert futott be a politikai pályán. Előbb hazánk miniszterelnöke lett a kiegyezés után, majd a Monarchia külügyminisztereként a birodalom második emberévé vált. A család ekkor Bécsbe költözött, ahol Andrássy híresen szép felesége, Kendeffy Katinka igen nagy háztartást vitt. Többen annak tulajdonították a gróf államférfiúi sikereit, hogy szalonját, házának konyháját roppant mód kedvelték a császárvárosban összegyűlt diplomaták. Sok legenda kering Andrássy és Erzsébet királynő viszonyáról. Ezek némelyike szerint szoros szerelmi kapcsolat fűzte össze őket. Erre azonban nincs bizonyíték. 1866 januárjában találkoztak először, amikor a gróf egy országgyűlési küldöttséggel járt az osztrák fővárosban, s magyarországi látogatásra hívta az uralkodópárt. Ferenc József és Erzsébet élt a meghívással, és még ugyanabban a hónapban hazánkba utaztak, ahol szokatlanul hosszú ideig, öt hétig tartózkodtak. Ez az idő elég lehetőséget biztosított arra, hogy Erzsébet és Andrássy többször találkozhasson, és jobban megismerjék egymást. Ha a szerelem ténye nem is bizonyítható, az biztos, hogy sűrűn váltottak levelet... Bem pasaként halt meg Bem József számára a temesvári ütközet több szempontból is balszerencsésre sikerült: elvesztette a csatát, ráadásul még a kulcscsontját is eltörte. A fegyverletétel után Erdélybe akart visszahúzódni, de miután látta, hogy az is az osztrákok kezére jutott, a hegyeken át menekült el Törökországba. Lengyel dzsi- dások kísérték, amikor román szabadcsapattal találták szembe magukat, akik éppen Kmetty tábornokot akarták átadni a császáriaknak. Mivel Bem embereinek egyenruhája tökéletesen megegyezett az osztrákokéval, így a románok neki adták át a fogoly honvédtábornokot. Számos más honvédtiszttel együtt - Guyon Richard és báró Stein Miksa - ők ketten is felvették a mohamedán hitet, mert *> - úgy gondolták, hogy így biztosan nem kerülnek osztrák kézre. Elvégezték rajtuk is az ebben a korban már igen fájdalmas körülmetélést, amely ezek után számtalan esetben lett gúnyolódás tárgya a magyar emigránsok körében. Bem később Murát pasa néven szolgált a török hadseregben. A csatatéren vesztette életét. Klapka sok-sok dollárt kért Klapka György nem volt éppen a katonák keménységével megáldott őstehetség. Előbb beállt császárikirályi tisztnek, de innen hamar távozott. Megtudta ezt a perzsa sah, és meghívta az ifjú titánt megújuló seregébe. Sőt ami még meglepőbb: az amerikai polgárháború kirobbanásakor Klapkát nézte ki parancsnokának az északi sereg. Végül egyikből sem lett semmi. Az előbbit a szabadságharc kitörése miatt nem vállalta, az utóbbi pedig csak egy valami miatt nem jött össze: túl sok pénzt kért a vezetésért. így lett a magyar szabadságharc egyik főszereplője. Könnyen befolyása alá került a szabadság eszméinek, még inkább „főnökeinek”. Ha épp Görgeyvel dolgozott, ő volt a mindenható, ha Kossuthtal, érte lelkesedett. Egyvalamiben viszont ő vitte a pálmát: zseniális haditerveket készített - csak legyen egy Damjanich, aki végrehajtja! A bevehetetlen komáromi várban érte a honvédő háború vége. El tudta érni Haynaunál, hogy a vár több mint húszezres személyzete és ő, sértetlenül hagyhassa el Komáromot és külföldre menekülhessen. Az emigrációban is csak Magyarország függetlensége érdekelte. Még egy délszláv-román-magyar konföderáció is megfordult, fejében. Bárki mellé odaállt, aki egy kicsit is érdekelt volt egy Ausztria elleni háborúban. Tárgyalt francia hercegekkel, később Garibaldival, majd Bismarckkal. Egyik vállalkozása sem járt sikerrel. Sőt üzleti vállalkozásai sem. Amikor végül hazatért, a tőzsdekrach miatt vagyona jó részét elveszítette. Ekkor már harmadik változatban készítette emlékiratait, amelyben részletesen foglalkozik a honvédő háború megítélésével. Áz oldalt írta: Major Zsuzsanna és Szenvedi Zo
