Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-09 / 236. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP Interjú 1999. október 9., szombat Kaposvár startállapotban (Folytatás az 1. oldalról)- Azért nem értek vele egyet, mert az önkormányzati költségvetésnek csak egy elemét veszik figyelembe: övezetesen azt, hogy az átengedett személyi jövedelemadó 15 százalékról 5 százalékra csökken - mondta Szita Károly Kaposvár polgármestere. - Azóta, hogy 1990-ben megalakultak a települési önkormányzatok, egyik sem volt könnyű, mert mindig több volt a kötelező és ehhez soha nem volt elég a pénz. A hiányzó összegeket mindig az önkormányzatoknak saját maguknak kellett előteremteni. 2000-ben sem lesz másként, de az lesz az első év, amikor az önkormányzatok központi költségvetésből átengedett forrásai reálértékben növekednek. Eddig ugyanis minden évben reálérték csökkenés következett be: kevesebb pénzt kaptak az állami költségvetésből, mint ameny- nyi az infláció volt. Jövőre viszont már 3200 magyarországi települési önkormányzat költségvetése összességében 8,25 százalékkal magasabb lesz, mint amennyi az előző évben volt. A kormány viszont 2000-ben már csak 6 százalékos inflációval számol.- Akkor mi értelme van a vitát keltő változtatásnak? Nem mindegy az, hogy a személyi jövedelemadó egy része, vagy más költségvetési forrás növeli az önkormányzatok pénzét?- Egyszerű a válasz: a 3200 települési önkormányzat egy része adottságai révén, más része éppen ebből kifolyólag szegény. Vannak aztán olyanok is, amelyeknek közepesek a lehetőségeik bár van iparuk, de nem jelentős az iparűzési adóbevételük, van vagyonuk, de az sem jelentős. De vannak önkormányzatok, amelyeknek - saját hibájukon kívül - nincs vagyonuk, iparuk sem és csak az állami költségvetésből, az állami támogatásból élnek. Nekik is óvodát, iskolát kell működtetniük, járdát, utat építeni. Az állam ezért kívánja másképpen elosztani, mint ahogy azt eddig tette a 8,5 százalékkal nagyobb költségvetést. Vagyis többet kapnak azok, akik szegényebbek, s nincs más lehetőségük feladataik ellátására, csak az állami támogatás.- De hát akkor jogos a fölvetés, amely szerint az önkormányzatok a költségvetés egyre nagyobb hányadát nem normatív alapon kapják meg.- Az ellenkezője igaz: az átengedett személyi jövedelem- adóról mondják azt, hogy szabadon felhasználható forrás, az önkormányzat arra fordítja, amire akarja. Az állam az átengedett személyi jövedelemadót is normatív alapon akarja elosztani, hogy azok a települések kapjanak, akiknek nincs adottságuk, mint a gazdagabbaknak. A Baloldali Önkormányzati Szövetséghez tartozó három somogyi polgármester azt is mondta az újságíróknak, hogy a kormánypárti országgyűlési képviselőknek van lehetőségük, hogy változtassanak ezen a terven. Ha a változtatást felvállalnánk, akkor Marcali, Lá- bod, Nagyatád - tehát azok a települések, amelyek polgár- mesterei ezt javasolták - és Kaposvár is kevesebb pénzt kapna.- Kaposvár polgármestereként - gondolom - számolt már: mit jelent ez a változás?- Azzal, hogy csökken az átengedett személyi jövedelemadó, de növekszik a normatíva, körülbelül 60 millió forinttal kapunk többet.- Milyen forrásból?- A legtöbbet a főváros veszít, mert ott folyt be a legtöbb a személyi jövedelemadóból. Az ilyen nagyobb adottságokkal és gazdagsággal rendelkező városok pénzét osztják le az általam említett településekre.- Nem megalapozott félelmek, azok, amelyek arról szólnak, hogy a kormánypárthoz közel álló városok, polgármesterek inkább kapnak pénzt, vagyis, hogy pártalapon differenciáljanak?- Nyíregyháza több mint 100 millió forinttal kap többet ezzel az új elosztással. A nyíregyházi polgármester asszony országgyűlési képviselő az MSZP frakciójában. Marcali is többet kap az előzetes számításaink alapján. Marcali polgármester kollégám a megyei közgyűlésben, az MSZP frakciójában ül.- Kaposvár reflektorfényben van. A város lakói pedig örömmel veszik, ha valami változik. Most mégis olyan érzése van sok kaposvárinak, hogy az a lendület, amely az elmúlt években jellemezte a várost, megtört. Valós ez az érzés, vagy érzéki csalódás?- Azok, akik nem jártak a Teleki utca vagy az Ady Endre utca környékén, illetve az Arany téren, lehet, hogy azt érzékelik, hogy megtört a lendület. Akik viszont járnak ezeken a helyeken azok építkezést látnak. Igaz, nem a legkellemesebb feltúrva látni a várost, mint ebben az évben tapasztalták a kaposváriak, de hát a közműépítkezések miatt ez elkerülhetetlen. Közben pedig a következő évezred Kaposvárját is alapoztuk. Ennek a városnak - amióta csak település - alárendelt szerep jutott: a regionális gazdasági és igazgatási intézmények nem itt székeltek. A pécsi polgármester kollégám most azt fogalmazta meg, hogy Kaposvár el akarja venni a regionális vezető szerepkört Pécstől. Ez az állítás azért helytelen, mert Kaposvár egyetlen már Pécsen levő regionális szerepkörre sem pályázik. Azt viszont elvárja, hogy vegyék figyelembe helyzetét és adottságait az új regionális központok helyének meghatározásakor. Ebben az évben a Dél-Dunántúl öt új regionális központja került Kaposvárra. Ezek stratégiai jelentősége óriási, hiszen az Európai Unió minden pénzügyi támogatás a regionális és nem megyei szintre megy. Hatása nem látszik még, de döntés született már arról, hogy megépül több mint tízmilliárd forintért a Kaposvárt elkerülő út, s ez része lesz annak az országos gyorsforgalmi úthálózatnak, amely kelet-nyugat irányba szeli ketté Magyarországot. Közben pedig tovább folytatódik a Berzsenyi utca beruházása.- A regionális központoknak egy része eddig is itt funkcionált - gondolok az egyetemre. A többiek között pedig vannak olyanok, amelyek tulajdonképpen többletmunkahelyet nem hoztak Kaposvárra. Regionális központ ügyben volt néhány kemény pengeváltás a két dél-dunántúli város között: nem presztízs okok döntötték el olykor egy-egy regionális intézmény székhelyét?- Pengeváltás nem volt: a pécsi polgármester kollégától kaptam támadást. Azt fájlalta, hogy miért nem Pécsre mennek az újonnan megalakult regionális központok, amikor - szerinte - egyedül Pécs alkalmas arra, hogy továbbra is ellássa ezeket az új feladatokat. Ezekre nem válaszoltam. Én ugyanis nem Pécs ellen küzdők, hanem Kaposvárért. A minap a január 1-jével megalakuló kaposvári egyetem egyik professzora azt mondta: tapasztalat, hogy az európai települések, amelyeknek van egyeteme dinamikusabban fejlődtek. Ezért szorgalmaztuk mi is a kaposvári Egyetem megalapítását, ahol egyébként hamarosan közel 400 millió forint értékű új beruházást is avatnak. A másik, hogy Kaposvárnak van közel 1500 pedagógusa, az Országos Közoktatási és Képzési Vizsgaközpont regionális intézménye is nagyon sok feladatot lát el. Az 1500 kaposvári pedagógusoknak legyen meg az az előnye, hogy itt intézhetik ezzel kapcsolatos ügyeiket. Előnyös ez a dél-dunántúli régió szempontjából is: ha a térképet nézzük, akkor kiderül, a régió földrajzi középpontja Kaposvár. Nem tagadhatom: presztízs-szempontok vezettek. De bocsássák meg nekem azt, hogy presztízs-szempontnak is tekintem, hogy az elmúlt évtizedekben - éppen presztízsszempontok miatt - csak egy település és megyeszékhely létezett a dél-dunántúli régióban: Pécs. Pedig hát nem csak egy város létezik a dél-dunántúli régióban.- Köszönöm a véleményét. Kercza Imre KÖNYVAJÁNLÓ Oxford Enciklopédia Ez a gyermekenciklopédia lenyűgöző utazásra hívja a fiatal olvasókat a felfedezés világába. Kezdve az emberi test működésétől, a föld lakóinak és az állatoknak a bemutatásán át eljut a világegyetemig. (Holló és Tsa, 4350 Ft) Evelyn Marsh: Az orvosi eskü A férfi magas volt és szikár. Lassú léptekkel halad a forgalmas Piakán. 25 év után újra Athén utcáin járt. Behunyta a szemét, és újból a börtöncellát látta maga előtt. Újraéledt emlékezetében a borzalmak borzalma, gyilkosok, kábító- szeresek, homoszexuálisok világa. Ebből kellett kitörnie... (Budakönyvek 629 Ft) John Steinbeck: Kedves csirkefogók Dannyról, Danny házáról és barátairól szól ez a történet, s hogy miképpen lett ez a három egyetlen fogalommá. Danny háza nemcsak egy fehérre meszelt és vadrózsával befuttatott kis faalkotmány... (Fiesta-S. 1200 Ft) Barry Sears és Bili Lawren: A zóna A táplálkozás menetrendje. Kerüljük el a káros szénhidrátok veszélyeit, teremtsünk egyensúlyt hormon- és inzulinszintünk között! Ne a kalóriákat számoljuk, hanem az étel tápanyag- tartalmát, a helyes szénhidrát-fehérje arány! E nem hagyományos diétáskönyv ahhoz segít, hogy fogyjunk, a szénhidrát-fehérje arány betartásával. (MKK, 1790 Ft) Lóri Reid: Holdvarázs Az ember ősidők óta kíváncsian néz fel a holdra, szemléli változását, érzi hatását. A szépen illusztrált, színes könyvben feltárul a hold varázsa, amely nyomot hagy minden élőlény mindennapjain. Megismerjük belőle a legfrissebb tudományos magyarázatokat is. (M. Könyvklub, 2500 Ft) Bársony Ottília: „Jótett helyébe jót várj!” A 14 felvidéki mese a legjobb hagyományú népmesefeldolgozás, amely az óvodás és kisiskolás gyermekekhez szól. A szerző a meséket valaha nagymamájától hallotta. Ezeknek hősei a nép gyerekei: jó szándékú ácsok, halászok küzdenek a mesevilág gonosz erőivel. (Cicero 1390 Ft) Bombay-T urcsányi: Harckocsik A harc sikeres megvívásához és túléléséhez tűzerő, mozgékonyság és védettség kell. Ennek egy . haditechnikai eszköz felel meg: a harckocsi, ami minden jelentős fegyveres konfliktusban főszerepet játszott. (Zrínyi 2450 Ft) A fent felsorolt könyvek 10 százalék engedménnyel megvásárolhatók boltjainkban. Törzsvásárlóinknak további engedményeket adunk. Fókusz könyvesbolt, Kaposvár, Fő u. 13. 82/314-213. Stúdium könyvesbolt, Kaposvár, Fő u. 20. Könyvesház Kaposvár, Teleki u. 24. 82/424-963. Antikvárium és Könyvkereskedés, Kaposvár, Múzeum köz 2. 82/416-944 Könyvesbolt, Kaposvár, Honvéd u. 2. Bagoly könyvesbolt Kaposvár, Honvéd u. 9. 82/420-552. Holló könyvesbolt Marcali, Széchenyi u. 1/c. 85/312-776 (x) Bírálja a stúdiók kalmár szellemét G. P. Ő volt a titokzatos dr. Edwards az Elátkozva című híres Hitchcock-filmben, aki a szétvagdosott, ezerszemű függönyökről álmodik. Ő volt Horatio Hornblower, őfelsége kapitánya, aki megkérdezte a fűtőtől - még viccen kívül - mennyi? Komédi- ázott Audrey Hepburn oldalán a Római vakációban, majd az Egymillió fontos banKjegyben. Kedvence volt Hemingwaynek, aki utálta regényei megfilmesítését, de a Francis Macomber rövid boldogságával és a Kilimandzsáró havával még ő is elégedett volt a főszereplőnek köszönhetően. Aki G. P. volt. G. P. a magas, jóképű amerikai, de mégsem igazi jenki. Ő személyesítette meg hátborzongatóan a megszállott, megnyomorított Ahab kapitányt, aki az életét tette föl arra, hogy elpusztítsa Moby Dicket, a fehér bálnát. Képes volt belebújni az alkoholista író Scott Fitzgerald bőrébe, Oscart kapott a Megölni egy csúfolódó rigót főszerepéért, és idősödvén a legnépszerűbb western- színészek egyike lett: ki ne emlékezne az Idegen a cowboyok között hősére, (micsoda zenét írtak a pirosló sivataghoz...), a MacKenna arányára vagy a Törvénysértő seriffre? (Johnny Cash tán legnagyobb slágere lett a főcímzene az I Walk The Line). De még az olyan ultranegativ szerepekben is hiteles volt, mint a Brazíliai fiúk, amiben egy Mengele- szerű, Dél-Amerikában bujkáló nácit játszott. Az ő nevével adták el annak idején az Ómen című rémes horror első részét is. Figurái még Frank Zappát is megihlették egy groteszk musical erejéig. G. P. megjelenésében egyesült egyfajta kamaszos, esetlen báj, melyet részben kicsit szabálytalan arcának köszönhetett (kortársai közül Gérard Philipe-nek, később Mickey Rourkenek volt meg ez a felbecsülhetetlen adottsága), és az őszinte, kigyúratlan és brillantin nélküli férfiasság. Emberi megbecsülést is szerzett azzal, hogy a legsötétebb időkben, a McCarthy-féle kommunistaellenes hisztéria idején is kiállt demokratikus nézetei és hasonlókat valló barátai mellett. Egyike volt azon keveseknek, akik az álomgyár „babiloni” világában is el tudta kerülni a botrányokat, és nem adott okot arra, hogy a pletykalapok rajta köszörüljék nyelvüket. Gregory Peck - mert róla van szó - népszerűsége újra a csúcsokig ér. Még néhány éve is (a Newsweek közvéleménykutatása nyomán) az egyik legvonzóbb férfiszínésznek tartották, közel a nyolcvanhoz. Hollywood aranykorának élő legendája „Beszélgetés Gregory Peck- kel” című egyszemélyes műsorával járja már második éve az Egyesült Államok városait és annyi dicsérő kritikát kap, a közönség olyan melegen fogadja, hogy a búcsúnak szánt turnénak még sokáig nem lesz vége. Már csak azért sem, mert öreg sztár nem vén sztár, és a karizma mindennél többet ér abban az országban is, ahol a tetszési index az egyik legfontosabb tényező. „Ez az ő válasza az indiszkrét önéletrajzok és a korlátlan öndicséretek divatjára” - írta róla a Wall Street Journal, amely a színész „egy-em- ber-show-ját” (lehet-e ezt igazán show-nak nevezni?) magas fokú művészetnek tekinti. A puristáknak tetszik, hogy a neves színész nemet mond a kiadóknak, melyek évek óta udvarolnak neki, nagy pénzt ajánlva életrajzáért. Peck húsz éve kiadta Egy színész élete című könyvét, de elégedetlen volt vele s úgy döntött: soha többé nem ír memoárt. A művész, aki néhány évi színpadi karrier után 1943-ban forgatta első filmjét, a Dicsőséges napokat, inkább maga mondja el hűséges közönségének élete dolgait. Ez az oka, hogy az utóbbi időben nem filmezik. Ötvennégy olyan alkotás után, melyet a mozi leghíresebb rendezői készítettek (dolgozott Hitchcock mellett, meg Billy Wilderrel, John Houstonnal, John Fordal), Gregory Peck szükségét érzi, hogy valami olyat csináljon, ami egészen az övé. A „beszélgetés” általában úgy alakul: az előadás kezdetén a közönség részleteket lát leghíresebb szerepeiből, majd ő maga lép színre. Nyolcvanegy éves, de nyugodtan letagadhatna belőle, ha ezt érdekesnek tartaná. Mindenkit meglep fiatalos, erőteljes alakjával, ezüst hajkoronájával, zengő hangjával. „Dalnok családból származom. Őseimtől örököltem nagy mesélő kedvemet” - vezeti be hosszú, de cseppet sem unalmas monológját, s Hollywood félévszázados történetéről szól szellemes, briliáns stílusban. Magáról szerényen, nagy pályatársairól áradó csodálattal emlékezik meg. A sors kitüntető kegyének tartja, hogy olyan csillagok mellett játszhatott, mint a csodaszemű Ava Gardner, a férfiideál Cary Grant, a legangolabb úriember David Niven, a törékenyen is erős Ingrid Berg- man, a buja Sophia Loren és még lehetne sokáig sorolni, holott ez utóbbiak legalább akkora szerencséjüknek tekintették, hogy az ő partnerei lehettek. Hitelesen, emlékezetesen játszotta el minden szerepét, erről a mi is meggyőződhettünk, hála a tv közelmúltbeli sorozatának. Ezért nem is meglepő, hogy előadásainak látogatói a show második felében csak olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek rá vonatkoznak, s arra is kíváncsiak, hogy mi a véleménye a mai filmekről. Ő bírálja a stúdiók „kalmár szellemét”, mondván, jobban érdekli őket a haszon, Gregory Peck mint a művészet. Tartalmi kifogásai is vannak. „Le a filmek öncélú erőszakával - mondja -, és éljenek az olyan alkotások, mint a Vékony penge vagy a Titkok és hazugságok. Ezek adnak reményt annak a még ma is csodálatos világnak a jövőjében, amelyet Hollywood-nak hívnak.” Talán jobb felfogás ez, mint amit számos pályatársa tesz a mozi halálának szüntelen emlegetésével. Csak csodálni lehet hihetetlen energiáját, amelyből még arra is futja, hogy két előadás között pénzalapokat gyűjtsön a mostohagyerekként kezelt kultúra megsegítésére, mint például legutóbb a Los Angeles-i városi könyvtár fennmaradásáért. Ferenczy Europress
