Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-04 / 206. szám

1999. szeptember 5. ★ KÜLÖNÖS EMBEREK - KÜLÖNÖS ESETEK ★ 13 UCCGKAT NEVEL ni isok iárnak hozzá fe« Küldetésem van - Majzik Mátyás csak ennyit mond, amikor megkérdik, miért istápol anya- és rab­lógyilkosokat. Az or­szág börtönei­ből 15 évnyi raboskodás után szaba­duló bűnözőknek szál­lást, meleg ételt és egy strucc- farmon munkát kínál a büntetés-végre­hajtási alezredesként nyugállományba vonult teológus. zeged, Tápé város­rész. Kihalt zsákutca, átlagos kinézetű csa­ládi ház. Csend és nyugalom honol Majzik Mátyás portáján, amit időnként egy néhány hónapos pásztorkutyakölyök torokpró­bálgatása zavar meg.- Gyilkosok járnak hozzám vendégségbe - mondja a ház gazdája. Kapuja előtt időről időre megáll egy-egy, a szegedi Csillagból szabadult ke­mény fiú. Majzik Mátyás házában van ugyanis az el­ítélteket segítő Mécses Szeretetszolgálat közpon­ti irodája.- Csak néhány napja történt, hogy az egyik 'J szabadult becsöngetett. ,• Azt mondta, háromezer forint kell neki, hogy ha­zautazzon a családjához. Hiába érveltem, hogy pénzt az irodában nem tartunk, láttam, hogy a végsőkig elkeseredett. Tucat­nyi helyről elküldték már az­nap. Összeszedtem, ami pénz itthon volt... - meséli Margitka, aki három gyermek édesanyja, és egyetért a férjével abban, hogy nem kell félni a szabadu­ló elítéltektől. Majzik Mátyás szerint sem a szomszédaik, sem a gyerekeik nem kifogásolják a „gyilkos” vendégeket, a családot még soha nem érte támadás. Úgy érzi, az a küldetése, hogy se­gítsen a börtönbe zártakon, és az onnan szabadulókon.- Teológiát szerettem volna ta­nulni, de egy büntetés-végrehaj­tási tiszt ezt akkoriban fegyelmi és elbocsátás nélkül nem úszhatta meg. Egy pap barátom tanácsára iratkoztam be a kántorképzőnek álcázott teológiai főiskolára, ahol álnéven szerepeltem a lajstrom­ban. Csak a rendszerváltás után tudtam meg egy titkosszolgálati is­merősömtől, hogy a helyi lll/lll-as tisztek végig tudtak róla, mit csi­nálok. Eleinte nem jelentették, mert azt hitték, „tégla” vagyok, aki a hallgatókat figyeli meg. Aztán meg már nagyon bent voltunk a rend­szerváltásban - emlékezik vissza a hősi időkre Majzik úr. Több mint húsz éven át dol­gozott a büntetés-végrehajtás­ban, először mint nevelőtiszt, aztán mint a gyógyító-nevelő csoport vezetője.- Az általunk alkalmazott te­rápia azon alapult, hogy mindig embernek tekintettük a foglyo­kat, meghallgattuk a hozzánk járókat ügyes-bajos dolgaikról. Mind olyan emberek voltak, akiknek nagyon rossz volt a bör­töntűrő képessége. Másfél évi kezelés után sikerült elérnünk, hogy nullára csökkent körük­ben az agresszív fegyelemsér­tés, az öngyilkosság. A ’80-as évek elején döbbent rá, hogy amit kollégáival a bör­tönben csinál,' nem más, mint szeretettel történő gyógyítás. Pontosan az, amit 2000 évvel ezelőtt Krisztus is hirdetett. 1991-ben Majzik Mátyás kez­deményezésére alakult meg a Magyar Börtönpasztorációs Társaság, amely az elítéltek lel­ki gondozását végzi. Teológiai oktatást szerveznek a bünteté­süket töltőknek. Egy év múlva kap oklevelet az első rabosztá­lyuk, amelybe tíz, zömében em­berölésért elítélt teológushallga­tó jár. Majzik szerint a rabok sokkal inkább figyelnek a „pa­polásra”, ha azt saját rabtársuk adja elő. A szeretetszolgálat több - sza- badulók részére szállást és mun­kát biztosító - házat tart fenn. Mórahalmon például egy tanyán a gyilkosokat struccok nevelésé­vel próbálják jó útra téríteni.- A struccfarm ma még vesz­teséges. Két-három éven belül önfenntartó lesz a tanya, ahol most három egykori elítélt dol­gozik. Számomra azonban ma is nyereséges. Egy emberölé­sért elítélt szabadultunk az itte­ni munkájával annyi pénzt gyűjtött össze* hogy vett magá­nak egy másik tanyát a közel­ben. Nyolcvan-száz egykori el­ítéltnek adunk szállást, ételt, munkát. Ha segítség híján is­mét visszakerülnének a börtön­be, az az államnak évi félmilli- árdjába kerülne. Nekünk évi ti­zenöt millióra lenne szüksé­günk, de ennek csak a felét tud­juk összeszedni. A nyugalmazott alezredes arra készül, hogy a büntetésüket töltő elítélteknek megszervezi a Szent Jobb Lator Szerzetesrendet.- A Jobb Lator rablógyilkos volt, akit Krisztussal együtt feszí­tettek keresztre. Megbánta bűne­it és bocsánatot nyert. Ő az elítél­tek védőszentje. Majzik úr most viszont nagyon- is világi dolgokkal foglalkozik, hiszen valaki ellopta azokat a gépeket, amelyeken a szabadul­tak játékkockákat gyárottak. Csík Rita Az épített alagútban 15 év alatt 34 baleset történt, ebből nyolc halállal végződött A Bild nyilvánosságra hozta a Diana hercegnő és Dodi al Fayed balesetét vizsgáló titkos szakértői véleményeket. A hercegnő és szeretője halálát 1997. augusztus 31-én a pári­zsi Alma-híd alagútjában a gondatlan sofőr és az alagút konstrukcióhibás betonszer­kezete együttesen okozta. Herve Stephan pá­rizsi vizsgálóbíró szakértői bizottsága je­lentésében rámutat: ....az 1956­b an épített alagútban 15 év alatt 34 baleset történt, ebből nyolc végző­dött halállal. A be­tonoszlopok közé épített falakkal megelőzhető lett volna a wa­lesi hercegnő és Dodi tragédiája.” A párizsi felleb- viteli bíróság összefoglalása sze­rint a Mercedes sofőr­je, Henri Paul a baleset időpontjában súlyos alko­holos befolyás alatt állt. Ami­kor az autó behajtott az alagútba, a sofőr teljesen elvesztette felette az uralmát. A titkos aktákból az is kiderül, hogy Henri Paul nemcsak ivott barátaival azon az estén, de gyógyszerrel is kábította magát. A sofőr úgynevezett pszi- chodrognak minősülő Prozacot, és Triapridalt szedett, amit alko­holistáknak szoktak felírni. Henri Paulnak ráadásul nem volt gyakorlata a nagy teljesítmé­nyű gépkocsik vezetésében. Azt ma sem tudni, hogy Henri Paul fékezett-e vagy sem. A szak­értők szerint nem bizonyítható, hogy a 19 méteres féknyom a Mercedestől származik. A szakértők szerint egyértel­mű: ha azon a szörnyű estén Diana és Dodi nem bízik meg Henri Paulban, akkor mind­hárman élhetnének ma is. kai Di: Az aktákat lezárták SPEKULÁCIÓ HELYETT TÉNYEK m Ungár Anikó Medveczky Ilona Új sorozatunkban egy-egy híresség gyerekkori fotóját közöljük - ezúttal egészen gyerekkorit -, ugyanakkor három ismert személyiség fényképét is láthatják. A feladat pofonegyszerű: tippeljék meg, kihez tartozik a ba­bafotó. A helyesen tippelők között (kérjük, a megfejtést az impresszum­ban szereplő címre küldjék) hetente kisorsolunk két-két tárgynyere­ményt. Hát akkor rajta, lehet tippelni: ki a baba? Spermapapa D avid Ross 39 éves San Franciscó-i zongo­ratanárt teljesen felkavarta egy telefon- hívás. Közölték vele, van két gyermeke, akik nagyon szeretnék megismerni a vér szerinti édesapjukat. Ross emlékezett arra, hogy egyetemista korában pénzkereset céljából sper­mabankok donorja volt. De arra is: a szerződés­ben ezek az intézmények kötelezték magukat, a személyét titokban tartják. Mint később kiderült, a két gyerek, Lindsey és Jeremy az anyjától megtudta a spermabank nevét, és addig nem nyugodott, amíg nem talált egy olyan alkal­mazottat, aki ellenszolgáltatás fejében megszerezte igazi apjuk címét David Ross eleinte dühöngött, aztán szépen lassan megbékélt az új gyerekekkel. Ma már lubickol az újonnan jött apaság szerepében. Az ötven amerikai államban régiónként mások a törvények. Van, ahol tíz év múlva meg kell semmi­síteni az ilyen adatokat, van, ahol később, és van, ahol soha. Az biztos, hogy az Egyesült Államokban ma már évente 30 ezer gyermek jön ily módon a világra. (harmat)

Next

/
Oldalképek
Tartalom