Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-01 / 203. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. szeptember 1., szerda Nem mindig a tehetség arat babért Díj eső villanyfénynél FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Kétezerre 500 millió forint értékű kivitel Konfekció német földre Új szaktanterem Félmillió forintot áldozott a szentbalá- zsi önkormányzat az iskolában egy új szaktanterem kialakítására. A 26 tanuló befogadására alkalmas helyiséget most szerelik föl; elsősorban a természettudományi tárgyak szemléletes oktatását szolgálja majd, és szeptember végén vehetik birtokukba a gyerekek, (vá) Félmillió beiskolázásra A jákói önkormányzat mintegy ötszázezer forintot áldozott az iskolás korú gyermekekre. A 32 alsótagozatosnak a tanszereit kifizette, a 35 felsőtagozatosnak pedig egyenként 4 ezer, a közép- és főiskolásoknak 5 ezer forintot adott a tanévkezdéshez. Az idén a bejáró általános iskolások buszbérletét is állja az ön- kormányzat. (vá) Az egészségügyi ellátásról Körjegyzőségi ülésre hívta meg a megyei egészségbiztosítási pénztár képviselőit Fehér Margit cserénfai polgár- mester. A környékbeli polgármesterekkel együtt Szentbalázson ülnek egy asztalhoz, hogy tiszta képet kapjanak az alapellátás finanszírozásáról. Az egészségbiztosítási pénztárt a megbeszélésen Horváth Józsefné finanszírozási főosztályvezető képviseli, ("raj Kézművesnap diákoknak Kézművesnapot szervezett a hét elején mezőcsokonyai iskola a kisdiákoknak és az óvodásoknak; az akvarellfes- tés rejtelmeibe Kertész Sándor festőművész avatta be őket, Török Emőke pedig a rongybaba-készítés titkaiba. Az ötven kisdiák a pedagógusok segítségével megismerkedett a sókerámia és az origami-készítés, a makramészövés és az üvegfestés technikájával. A gyerekek ingyen tízórait, ebédet és uzsonnát is kaptak, (szá) Oldalszerkesztő: Várnai Ágnes A díjnyertes szentbalázsi csapat ismét arattak a szentbalázsi kisdiákok. Hodosi Ibolya rajztanár szakkörének tagjai a hét végén, a pécsi villamos napon vették át a legjobbaknakjáró elismerést. SZENTBALÁZS-PÉCS A Dédász Rt Fény-mozgás-vil- lamosenergia címmel meghirdetett pályázatának díjkiosztó ünnepségén hatalmas sátorban vigadtak az emberek. Ekkor volt négy megye — Somogy, Tolna, Zala és Baranya — Dédász-dolgozóinak családi napja is. A szentbalázsi iskola alsótagozatos kisdiákjai közül a negyedikes Varga Dani egy gipszöntéses és egy vegyes technikával készített alkotását első díjjal jutalmazta a zsűri. A kaposgyarmati ugyancsak negyedikes Torma Ádám harmadik díjat nyert, s különdíjat kapott a hajmási Török VeroSomogyfajsz központtal öt település gyógynövény-gyűjtőinek nyújt biztonságosabb lehetőséget a megélhetésre egy Phare-pályázat. Újvárfalva-Somogyfajsz A Somogyi Kanász Alapítványt működtető fajszi Beier László projektvezető kezdeményezésére az ezen nyert összegből gyógynövénygyűjtő, -termeltető és feldolgozó tanfolyamot indítanak a környék lakóinak, akik a szakképzettség megszerzésénika. A felsőtagozatosok csoportjában a hetedikes Mátyás Gyula rézdomborításával érdemelte ki a 3. helyezést. Az elsődíjas Dani jutalma egy kincseket rejtő nagy táska volt. Dani büszkén vette át. A „matrjoska” táska egy további kisebbet és tolikészlettől a falióráig megannyi apró ajándéktárgyat rejtett. A cég emblémás óriási pólója és sapka már csak „hab volt a tortán”. A gyerekek örömében a szülők is osztoznak. Hodosi Ibolya elmondta: csaknem húsz éve oktatja és ösztönzi alkotásra a gyerekeket, s évente legalább 3 pályázaton érnek el jó eredményt. Az Europa Scool pályázatán szinte már várják a szentbalázsiak munkáit, könyvükben is szerepeltették a fiatal tehetségeket. Az Európai Információs Pont megalakulásának ünnepségén a 30 díjazott közül öt a szentbalázsi vei várhatóan jobb anyagi körülmények közé kerülhetnek. Szukics Sándomé, Újvárfalva jegyzője elmondta: jelenleg is negyven családnak nyújt biztonságos megélhetést a környék dúsan termő növényzete. A természet pedig jól fizet; a gyűjtési idény óta érzékelhetően kevesebb szociális segélyt kellett kiosztani az ön- kormányzatnak. A közlekedéstől viszonylag elzárt, szinte érintetlen területen jó minőségű, környezet-szennyezéstől mentes patikaszernek valót szedhetnek az emberek, amit iskola hírnevét öregbítette, s elnyerték a finn nagykövet díját. Pitonyák Péter volt növendékük pedig a japán nagydíjat is hazahozta. S hogy az öröm teljes legyen: minden jeles eseményt megörökítenek a Douwe Egberts-alapítvány nagydíján nyert 200 ezer forintból vásárolt videokamerájukkal. Ebből a pénzből vették meg a tűzzománckemencét is, amiben szebbnél szebb tárgyak nyerik el végső formájukat. A szentbalázsiak hűséges kiállítói a kaposfüredi Én világom tárlatoknak is. — Nem mindig a legtehetségesebb gyerekek jutnak a csúcsra — mondta a tanárnő. — Sokkal jobb eredményt érnek el azok, akikben megvan az akarat, az elszántság. Nagyon boldog voltam, hiszen a pécsi művészeti iskolások mezőnyében érték el ezt a kimagasló eredményt. Haris Józsefné helybeli fölvásárló révén értékesíthetnek. Szerencsére a gyökerek, a fagyöngy és fakéreg révén télen is akad munkájuk. A valamivel több mint 300 lakosú településen ugyanis nincs más megélhetési lehetőség. A regisztrált munkanélküliek száma jelenleg is 24, jövedelempótló támogatást 12-en kapnak. Legalább húsz embernek pedig egyáltalán nincs jövedelme. Ók alkalmi munkából élnek. Néhányan közmunkásként dolgozzák le a támogatáshoz szükséges kilencven napot. Nagybajom a közeljövőben belföldi készárukibocsátó hely és az igényes konfekció németországi exportközpontja lehet Somogybán — állította Lászlóffy Alfréd, a mosonmagyaróvári SZÜB Kft termelés- irányító műszaki vezetője. Nagybajom Nagybajom központi fekvése, textiles múltja és a lehetséges szabad munkaerő folytán alkalmas erre — ezt igazolta egy nemrég készült tanulmány is. — Húsz-harminc személlyel már egy hónapja indítottuk a bedolgozói rendszert — mondta Lászlóffy Alfréd. — Tizenöt gépet telepítettünk ide, és biztosítottuk az alapanyagot, a kellékeket. S egy vállalkozó közreműködésével a bedolgozók exportképes árut: pizsamát és sípulóvereket varrnak a SZÜB kft-nek. Az eredmények igazolták a várakozást: a forgalom elérte a hatmillió forintot. A további fejlesztésekhez megnyerték Czefener Józsefet, a nagybajomi szövetkezet vezetőjét. A volt tsz-iroda melletti épületben biztosít nekik háromszáz négyzetméteres területet, s ez szükség esetén a kétszeresére bővíthető. Ide telepítik a szabászatot, a vevő igényeinek megfelelő csomagolást előállító részleget és egy kisebb varrodát. — Piac van, a foglalkoztatásban nincs felső határ — mondta az üzemvezető. — A termékkör pedig szinte a végtelenségig bővíthető: a csecsemőholmitól a nagymama hosszúnadrágjáig. Bízom abban, hogy a munkatársaim megtalálják a számításukat; a béreket még ebben az évben emelni szeretnénk — tette hozzá. - Somogyból 2000-re legkevesebb ötszázmillió forint értékű exportképes árut szeretnénk kiszállítani. A napokban döntünk az üzem létesítéséről, majd három héten belül kezdődhet a termelés. Ha anyagilag egy kicsit előbbre lépünk, beindulhat a konfekció belföldi értékesítése is. Várnai Ágnes Tanulj, fiam... Nincs olyan tanévkezdet, hogy eszembe ne jutna apám. Napszámos nagyanyám a századelőn egy kis somogyi faluból indította útnak a szomszédos település iskolájába. Az apránként gyűjtögetett tojásokból kuporgatta össze a tanszerre valót, s ha jutott új cipőre is, azt nagyon meg kellett becsülni. Olyannyira, hogy tizenéves apám a cipőt nyakába akasztva rótta a kilométereket és csak az iskola kapujában bújt bele. Persze azért az a cipő sem tartott örökké. S nemcsak azért, mert a gyorsan növő kamaszfiú lábujja előbb-utóbb kikandikált belőle, hanem azért is, mert a gyerek otthagyván az iskolapadot ismét mezítlábra vetkezett, s hazafelé menet — engedve a csábításnak — társaival együtt beállt rúgni a bőrlabdát. A féltett cipő pedig egy fa alatt lelt nyugalomra. A játék hevében azonban apám megfeledkezett róla. Nagyanyám akkor már hiába siránkozott. A tél beálltáig remény sem lehetett egy pár új cipőre. Apám a helybeli plébános ösztönzésére, nem kevesebb lemondás árán tanult tovább, s tanító lett, majd tanár. A Somogyi kis települések tehetséges, szorgalmas diákjai közül sokan megélték a szegénység nyűgét. A tudásvágytól hajtva mégis hamar maguk mögött hagyták a poros falvakat. Főiskolán, egyetemen tanultak, s némelyikük országosan is elismert szaktekintéllyé vált. A porrogi dr. Kránicz János a pécsi ortopédklinika, dr. Horváth László pedig a radiológiai intézet jónevű professzora lett, s például a magyaratádi Marton Frigyes a pesti Brodway és a rádiókabaré alapítójaként, a háromfai Kerék Imre, József Attila- és Radnóti-díjas íróként gyarapította kultúrkincsünket. Napjainkra minden eddiginél érvényesebb a gondolat: csak a nemzetközileg is átváltható tudás birtokában érvényesülhetünk. Az első tanítási napon néhányan luxusautóval, puccos, mindennel fölszerelt táskával, márkás lábbeliben indulnak iskolába. Ám akadnak olyanok is — s ők vannak többen -, akiknek még nem tellett őszi cipőre, és iskolatáskájuk is csak azért van, mert a szüleik maguktól vonták meg a falatot. Nekik adnak reményt a Somogyból hajdan mezítláb útnak indult elődök. Gyógynövényre szakosodnak Túlterhelt orvosok, öreg műszerek A kisebb sebészeti beavatkozásokat is elvégezné dr. Borsányi Ciprián mernyei főorvos, ha ehhez biztosítanák a műszereket. Ezáltal sokan mentesülnének a kórházba utazás fáradalmaitól. Erre azonban egyelőre nem tud áldozni az önkormányzat. Mernye és környéke Kevés az önkormányzat pénze. Fogarasi László polgármester szerint egyelőre annak is örülnek, hogy sikerült megjavíttatniuk az elromlott EKG berendezést. A műszer- és eszközellátás gondjai kiemelten érintik az állandó, összevont hétvégi ügyeleteket. Mernyén például kilenc település, több mint hétezer lakosát négy környékbeli háziorvos társulásban, felváltva látja el. Az eszközök pótlása azonban nem zökkenőmentes. A polgármester szerint rendszeresen hiányzik a gyógyszer, kötszer, amit gyakran nekik kell előteremteni. Az egészségbiztosítási pénztártól kapott támogatás a két mernyei háziorvosi rendelő költségeit sem fedezi; évente több mint félmillió forinttal kell kiegészíteni. A társult települések lakosságarányosan járulnak hozzá az ügyelet működtetéséhez. Évente 2-10 ezer forintot fizetnek a központi kasszába, s az év végi elszámoláskor derül ki: elég volt-e a pénz. Fizetni azonban nem mindig tudnak időben, hiszen volt év, amikor a nehézségekkel küzdő kis települések — So- mogygeszti Somodor, Szent- gáloskér, Felsőmocsolád, Ecseny, Polány, Gamás, So- mogybabod — szinte mindegyike igényelte az önhikis támogatást. Dr. Borsányi Ciprián szerint felújított műszerekkel, de eleget tesznek a törvényi előírásoknak, s a legfontosabb vizsgálatokat — EKG, vércukorszint, vérnyomás — el tudják végezni. A nagyobb fejlesztésekhez azonban a társult önkormányzatoknak is hozzá kellene járulni. Fogarasi László szerint az egészségügy leghomályosabb pontja a sürgősségi betegellátás. A körzetekben dolgozó orvosok túlterheltek, s a hétvégeken 48 órát ügyelnek egyhuzamban. Azt tartaná jónak, ha szétválasztanák a hétközi és hétvégi ellátást, de ezt meg az orvosok nem támogatják. A zűrzavaros helyzetet tovább bonyolítja a közeljövőben a privatizáció. A polgármester szerint a komplex feladat ellátására épült egészségházat a magánosítás után csak társasházként működtethetnék tovább, és szíve szerint minden felelősséget — így az ellátási kötelezettséget is — a privatizáló orvosokra ruházná. A vércukorszint-mérést helyben elvégzik fotó: kovács tibor
