Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-28 / 226. szám

SOMOGYI HÍRLAP 4 Megyei körkép 1999. szeptember 28., kedd HÍREK Bendegúz verseny A tavalyi nagy sikerre való tekintettel ebben az évben is megrendezi levelező tanulmányi versenyét a Bendegúz Gyermek- és Ifjú­sági Akadémia. A verseny minden fordulójában értékes ajándékokkal gazdagodnak a továbbjutók, míg a győztesek olyan díjat vehetnek át, amely csak az ő számukra készült. A kisiskolások versenyére je­lentkezni a 06 62 450 729 számon lehet, (tz) Alelnöki kinevezés Kineve­zésekről döntöttek a mintegy hatezer tagot számláló Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt budapesti ülésén. A párt­rendezvény résztvevői Bá- lintné Czinka Mártát, a So­mogy megyei elnököt válasz­tották a párt országos vá­lasztmányi alelnökének. (tz) Dalest Nagyatádon „Ez a föld a hazám” címmel rendez­tek dalestet a nagyatádi műve­lődési házban. A nagy sikerű rendezvényen Szántai Ildikó, Menyhért Mária, Pololytay Ági, Fazekas József, Karcagi Péter adtak elő operetteket, duetteket, nótákat, valamint örökzöld slágereket. A négy művész előadását Ráty József kísérte zongorán, (tk) Faeltávolítás Huszonhét méter magas fát vágtak ki Böhönyén, mert veszélyez­tette a helyi templom épsé­gét. A marcali tűzoltók vo­nultak ki a településre, akik többórás megfeszített mun­kával hárították el a veszélyt, mely az egyházi épületet fe­nyegette. (tk) Vaklárma a bankban Bombariadó miatt riasztották Kaposváron a Kontrássy ut­cai takarékszövetkezethez a rendőrség tűzszerészeit, akik a helyiséget alaposan átvizs­gálták, de bombát nem talál­tak. A riasztást egy ismeret­len nő adta le a megyeszék­hely egyik utcai telefonfülké­jéből. Az elkövetőt a rendőr­ség keresi, (tk) Szüreti bál Nagyszabású szüreti mulatságot rendeztek Somogyszilban. A rendezvé­nyen a hagyományos lovas­kocsis és hintós felvonulás mellett népitánc bemutató, szabadtéri főzés és szüreti bál szórakoztatta a falu ap- raja-nagyját. (szg) Kitartó túrázók Négynapos őszi túrát tettek a Cserhátban a Kaposvári Természetbará­tok Turista Egyesületének tagjai. Az országos kék túra nyolcvan kilométerét teljesí­tették Bódvaszilastól Boldog­kőváraljáig. (szs) A környezetterhelési díj gyorsítja a bekötéseket \ / Lassan csordogáló csatornák Patthelyzet alakult ki a szennyvízcsatorna ráköté­sek elrendelésében. A fo­gyasztó idén már nem kö­telezhető, a törvényi sza­bályozás pedig késik. Balatonlelle Lelle a balatoni települések között elsőként alkotta meg környezetvédelmi programját immár három éve. Elkészült a környezetvédelmi feladatok éves ütemterve is, amelyet rendszeresen számon kérnek a képviselők. A jegyző szá­mára az egyik legkellemetle­nebb feladat volt az állam­polgárokat felszólítani, hogy kössenek rá az elkészült szennyvízcsatornára. Ezzel a közműépítés költsége mellett újabb jelentős kiadásra kel­lett rábírni őket. Lellén ugyanis az utóbbi években épült ki a csatornahálózat je­lentős része. Mint Faragó László, a pol­gármesteri hivatal műszaki irodavezetője elmondta, ma már a város területének leg­alább nyolcvan százaléka csa­tornázott. Sok ingatlant azon­ban nem kötöttek rá a rend­szerre. Egy alkotánybírósági határozatot követően idén már nem is kötelezhetik erre a pol­gárokat. Ekkor azonban a jegyző a bekötés végrehajtását rendelné el, megelőlegezve a költségeket. Erre még nem ke­rült sor, miután a DRV Rt sem igényelte az intézkedést. A műszaki irodavezető sze­rint késésben vannak a tör­vényalkotók, rendezni kellene végre a helyzetet. Különösen a Balatonnál fontos a tó vízvé­delme miatt a zárt szenny­vízelvezető rendszer. Ha nem is kötelezhetik a fogyasztókat a bekötésre, várhatóan olyan környezetterhelési díjat ve­zetnek majd be, ami önmagá­ban is erre ösztönzi majd őket. G. M. A hatvan éves gyár igen rossz szezonnal ünnepel Üres spájzokba termelnek A most készülő befőtteknek már biztos piaca van A héten befejeződik a csemegekukorica feldol­gozása a nagyatádi kon­zervgyárban, s bár még tartósítanak pritamin pap­rikát, lassan vége a befő­zési idénynek is. Csizmár József igazgató szerint hatvan éves történetének egyik legnehezebb esz­tendejét írja a gyár. Nagyatád Az orosz piac tavalyi össze­omlása, majd az ezt követően megváltozott piaci helyzet alaposan rányomja a bélyegét erre az évre is — állítják a nagyatádi konzervgyárban. Még akkor is igaz ez, ha Nagyatádról elsősorban nem Oroszországba termelnek. A hazai konzervgyárak hatal­mas eladatlan készletei miatt árudömping jelent meg a pia­con, s ezzel leverték az ára­kat, olykor érték alatt kellett eladni egyes befőtteket. A gyárak a vártnál kevesebb bevételhez jutottak, keve­sebb jutott a termeltetésre is. A nagyatádi konzervgyár­nak a tavasszal át kellett gon­dolnia az idei terveit. Öt-hat­ezer tonnával kevesebb gyümölcsöt és zöldségfélét tudnak feldolgozni. Főleg uborkából csökkentették a felvásárlást, de a keresett meggyből és cseresznyéből is kevesebb lesz. Többre nem futotta, hiszen alapvetően az üzem működőképességet kellett biztosítani és senki sem mert kockáztatni. Szá­mokról ma se szívesen be­szélnek a gyáriak, hiszen ez FOTÓ: LANG RÓBERT befolyásolhatná piaci pozí­cióikat. Azt azonban tudni lehet, hogy a most elkészülő konzervek negyven százalé­kának máris szerződésekkel garantált piaca van. Ősz ele­jén erre még nem volt példa. Az értékesítéssel nem lesz gond: folyamatosan tárgyal­nak a vevőkkel, akik a jelek szerint megbecsülik a jó mi­nőséget. A csomagolóban fo­lyamatosan dolgoznak még hétvégeken is több műszak­ban. A gondok közepette, a munka dandárjánál is lesz idő egy rövid pihenőre a hat­van éves gyárban. Október ötödikén emlékeznek meg arról, hogy 100 éve született a gyáralapító Matán István, aki egy ötvöskónyi szilvalekvár- főző műhellyel alapozta meg a mai gyárat. Nagy Jenő Rinya-menti jövőkép Jövőterv készül a Rinya mentén. A tizennyolc tele­pülés középtávú fejlesztési programjának elkészítésé­vel bízta meg a Rinyamenti területfejlesztési társaság a budapesti székhelyű City Menedzser Kft-t. Nagyatád — A kistérség erősségeinek, lehetőségeinek reális hely­zetértékelése és a stratégiai célok meghatározása mellett operatív és megvalósítható programokat is várunk a fej­lesztési tervtől — mondta Ormai István nagyatádi pol­gármester, a Rinyamenti terü­letfejlesztési társulás elnöke. — Meghatározónak tekintjük a térségben a gazdaság és a mezőgazdaság fejlesztését, a meglévő ipari- és agrárléte­sítményekre és más termelői rendszerekre is alapozva. Az infrastruktúra fejlesztésében legfontosabb a gázellátás és a zsáktelepülések közlekedési gondjainak megoldása. Erős­ségnek tekintjük a gyógyfür­dőben, aktív- és zöldturiz­musban rejlő lehetőségein­ket. A szakmai elemző munka után azonban remél­jük, hogy új projektek is kör­vonalazódnak. A megyei területfejlesztési tanács 6,7 millió forintos tá­mogatásával készülő fejlesz­tési terv hat évre tekint majd előre. A gazdaság, az agrár és a humán szféra, a turizmus és a környezetvédelem elemzett lehetőségei és teendői azon­ban tizennyolc település jö­vőjét jelentheti. B. M. Központban a közmunka A Koppány-völgyébe tartózó Torvajon és Zalán pedig csak 25 település és az ide csat- léiután kezdik a felszíni víz­lakozó Ecseny, valamint Somogygeszti polgármestc reinek gyűlését tartották tegnap Bábonymegyeren. BÁBONYMEGYER A polgármesterek elfogadták Nagy László térségmenedzser tájékoztatóját a közmunka­program állásáról, aki el­mondta: két és fél hónap el­teltével a munkák hetven százalékával végeztek. Kie­melkedik Bonnya-Fiad- Kisbárapáti térsége, ahol nyolcvan százalékos a ké­szültség, ám a tabi térség el­maradásban van. Lullán, rendezést. Szólt a jövő évi közmunkaprogram tervezett céljairól is: így az önkor­mányzati tulajdonú és keze­lésű épületek felújítására való pályázatról, valamint amennyiben lehetőség nyílik rá -, a felszíni vízrendezés folytatásáról, esetleg útjaví­tásról, útépítésről. Dr. Gyenesei István, a me­gyei közgyűlés elnöke beje­lentette: a polgármesteri gyű­léseken elhangzott tapaszta­latok alapján, novembertől megyei önkormányzati hírle­vél jelenik meg, mellyel segí­tik a szükséges információk adását. K. J. Lendületben az áramkommandó (Folytatás az 1. oldalról) Az eset érdekessége, hogy az ott lakó nemrég költözött az épületbe. Nem kizárt, hogy a furcsa „örökséget” a korábbi lakónak köszönheti. Minden­esetre a mérőórát lefoglalták, az eljárást megindították, s a részleteket később tisztáz­zák. Egy másik lakásban az úgynevezett kismegszakító átkötéshez nyúltak, ezzel na­gyobb teljesítményt vehetett igénybe az ott lakó. Sebestény Gyula, kaposvári üzemvezető elmondta: a teg­napi akcióban 26 szerelő vett részt, 210 fogyasztót kerestek fel. Az ellenőrzést tovább folytatják, ezzel a tisztessé­ges fogyasztók érdekét védik. Szűcs Ferenc projektvezető lapunknak tegnap azt mondta: augusztusig 2122 áramlopásra derült fény. Az ellenőrzések négy százaléka vezetett eredményre, s az il­legális vételezés miatt 113 millió forint emelt díjas szám­lát postáztak. Az új rendszer miatt egyébként 25 ezer el­lenőrzést végeznek decembe­rig, s akkor értékelik a tapasz­talatokat. Egy biztos: nem üzlet az áramlopás, minden esetben feláras számlát kapnak az érintett fogyasztók. Aki lebu­kott, fizet: az áram árát min­denkin behajtják. S ez most meglehetősen sokba kerül: a lakosság az alapdíj négysze­resét, a cégek ennek hatszo­rosát fizetik. ‘ (Harsányi) Felértékelődött az aprófalvas, történelmi és népi kulturális értékekben gazdag Zselicség Turizmus az új évezredért Somogy jövőjét nagymértékben meghatározzák a turizmus fej­lesztésének lehetőségei. Érté­keink és eredményeink a turiz­mushoz kapcsolódnak, kitörési pontot nyújtva az itt élőknek. Ez az üzenet különösen Időszerű a turizmus világnapján. Kaposvár- Somogybán már nemcsak a Bala­ton jelent turisztikai vonzerőt, fel­értékelődött az aprófalvas, de tör­ténelmi emlékhelyekben és a népi kulturális értékekben gazdag Zseli­cség is - mondta Hamvas Péter, a megyei idegenforgalmi hivatal ve­zetője, akivel a turizmus vi­lágnapja alkalmából beszélgettünk.- Elértük, hogy itthon is otthon vagyunk, egyre többen látogatnak el a szép somogyi tájakra, nem csak külföldiek, de a magyar turisták is. Rendezvényeinket nagy siker kí­sérte. Ezek közül is kiemelkedett az Asztali örömök ünnepe. Végérvé­nyesen bebizonyosodott, ha van­nak rendezvények, akkor lesznek látogatók is. Az eredményt az érin­tettek összefogásának köszönhet­jük. A sikeren felbuzdulva már most megkezdtük a jövő évi ren­dezvények előkészítését.-Mi az üzenete a világnapnak?- A világnap mottója a turizmus és a világ kulturális örökségei kö­zötti összefüggés, az egymásra utaltság. Ezt mi is a saját bőrünkön érzékeljük. Elemi vágy, hogy az emberek megismerjék a világ cso­dáit. Ezt segíti sajátos eszközeivel a turizmus. Tudjuk, hogy a termé­szeti, történelmi értékeink fennma­radásának feltételeit figyelembe vevő, megfelelően szervezett prog­ramok meghatározó szerepet ját­szanak a világ kulturális örökségei­nek megismerésében, az ismeretek elmélyítésében, az értékek társa­dalmi folyamatokban való haszno­sításában és megőrzésében.- Húsz éve a WTO döntött úgy, hogy szeptember huszonhetedike legyen a Turizmus világnapja. Mit kínál a jövő a turizmus működtető­inek?- A magánszektor részvétele nél­kül nincs turizmus. De akkor sincs, ha a feltételek megteremtésében nem vesznek részt a helyi, a me­gyei, a regionális és a kormányzati szereplők. Az évezred utolsó világ­napjának is határozott üzenete, hogy csak az érintettek kölcsönös előnyökön alapuló együttműkö­dése jelent előrelépést. Az együtt­működés kiterjed a stratégia kidol­gozására, a befektetések ösztönzé­sére, a támogatások megszerzésére, a lehetőségek kínálattá fogalmazá­sára és természetesen gyakorlattá formálására. Minden törekvést tá­mogatni kell, amely elősegíti turisz­tikai, kulturális értékeink megőrzé­sét, megismertetését és továbbfej­lesztését. Ha ezt megtettük, akkor valamennyien nyugodtan várhatjuk az új évezred első világnapját. L. J. Hamvas Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom