Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-25 / 224. szám

1999. szeptember 25., szombat SOMOGYI HÍRLAP Fiatalok 13 Kaposvári kistanítók Bathba Fél évig angol „kistanítók” lesznek fotó: török anett Az európai uniós felsőok­tatási programnak kö­szönhetően idén ismét két tanítójelölt utazik Angli­ába Kaposvárról. A pályá­zat nyertesei persze nem „nyaralni” mennek, hanem azért, hogy egy ottani in­tézményben végezzék el a következő szemesztert. Lépőid Andrea és Gombos Fi- loména járt már Angliában, ám tudják, hogy a mostani út mégis egészen más lesz. — Kaposvár egyik testvér- városa, Bath tanítóképzőjébe fogunk járni az elkövetkező három hónapban. Két köte­lező tárgyunk lesz, az angol nyelv és kultúra, valamint a tanítási gyakorlat. Emellett szabadon is vá­laszthattak tárgyat a lányok. Lépőid Andi prózai irodalmi tanulmányokat folytat majd, mert ez jól beleilleszthető kommunikáció szakon szer­zett ismereteibe. Gombos Fi- loména angolt tanít majd ha megszerzi az oklevelét, ezért a kortárs angol irodalmat vá­lasztotta. Mint mondják: nyelvtudásuk elmélyítéséhez a brit nyelvterület kiváló te­rep. — Igazán csak „idegenben” lehet tökéletesen megtanulni a nyelvet, s mi a brit angolt favorizáljuk az amerikai an­gollal szemben. Mindketten negyedéves angol műveltség- területes hallgatók vagyunk, de az eredeti kiejtésben és a folyamatos beszédben van még mit fejlődnünk. Itt a soha vissza nem térő alkalom. A lányok persze alaposan felkészültek a nagy utazás előtt, a tavalyi pár tapasztala­taira is kíváncsiak voltak. Ugyanott laknak majd ahol elődeik, egy belvárosi albér­letben. Mivel a hetek egyik fele szabad lesz, feltérképez­hetik Britannia szépségeit éppúgy, mint az angolok szo­kásait. — Az ottani pedagóguskép­zés rejtelmei mellett elsősor­ban az érdekel minket, ami az útikönyvekből kimaradt. Nem csak az építészeti remekmű­vekre vagyunk kíváncsiak. Sokkal inkább az emberek mindennapjaira. Eddigi él­ményeink azt sugallják, hogy megtaláljuk a közös hangot újdonsült diáktársainkkal. Ez szinte biztosra vehető, hiszen saját bevallásuk sze­rint Anglia ködös városai éppúgy lenyűgözik őket, mint Skócia és Wales vidéki tájainak szépsége. No és nem vetik meg a pubok asztalán gyöngyöző, jéghideg Guin- nes sört sem. Takács Zoltán A focihoz és az iskolához mindenki ért? • • Öreg bölcsek mellé a titánokat! Farkas István: Nincs semleges kémia fotó: lang Róbert Ösztöndíj -lehetőségek A brit külügyminisztérium posztgraduális ösztöndíjat hirdet fiatal magyar szakembereknek a 2000/2001-es tanévre. Az ideális jelöltnek kiválóak a tanulmányi eredményei és már bi­zonyos szakmai tapasztalatokkal rendelkezik. Pályázni bármi­lyen témakörben lehet, de előnyt élveznek azon szakterületek képviselői, amelyek kulcsfontosságúak a piacgazdaság és a demokratikus politikai intézményrendszer erősítésében. A je­lentkezési lapért az ösztöndíjakat adminisztráló British Coun- cilhoz lehet fordulni, és azt 1999. október 22-ig kell benyúj­tani. Egy évben 8-10 pályázó kaphat támogatást, a kinntartóz- kodás időtartama pedig 3 hónaptól egy évig is terjedhet. Az ösztöndíj összege fedezi a tandíjat, az útiköltséget és az ellátás teljes költségét. Az ösztöndíjjal kapcsolatban a British Council ad további felvilágosítást. The British Council Budapest Benc­zúr u. 26. 1068. www.britishcouncil.org/hungary Diplomához nyelvet Farkas István pap-tanár azt tartja, hogy az ember min­dig kereső marad. Az ér­tékkeresésben tényező ugyan a politika, de nem a legfontosabb; a politikai változás csak melléksze­replő. A rendszerváltás előtt is sokan éltek valós, maradandó értékek sze­rint, akár üldöztetések árán is, és a mostani rend­szerben szintén gazdag a talmi értékek piaca. A kecskeméti Piarista Gim­názium tanára a KÉSZ ka­posvári csoportjának meg­hívására tartott előadást a püspöki székházban.- Egy humán szakos tanár­nak, s egy osztályfőnöknek könnyebb a dolga a keresztény értékek átadásában, mint fi­zika vagy kémia szakos kollé­gáinak? - kérdezte a Somogyi Hírlap munkatársa.- A pedagógus személye a döntő, nem a tantárgy. Egy matek-fizika szakos lehet ér- tékközvetítőbb, mint egy hu­mán szakos. Nekem az az el­vem, hogy nincs semleges kémia. Egy menő tankönyv azt írja a vízről: a folyó vize zavaros, iszapos, a tenger vize sós, ihatatlan, az esővíz ízet­len. A szövegrész egy himni- kus mondattal zárul: a csapvíz kellemes, üdítő. Ez a tankönyv fogyasztói szemléletű. Amit Isten teremtett, azt lepocs­kondiázza és a csapvízhez énekel himnuszt. Ha én ráné­zek egy harmatcseppre, vagy egy folyón evezek, akkor megköszönöm Istennek azt a vizet. Jelzések vannak az anyagi világban, a fizikai való­ságban, és a pedagógusnak az a feladata, hogy megfejtesse a néma üzeneteket.- Fogékonyak erre a diákok?- Ki vannak rá éhezve. A gyermek nyitottsága majdnem végtelen. Ha a tanár becsület­tel megtanítja a matematikát és az órát, a beszélgetéseket fűszerezi ezekkel a mélyebb üzenetekkel, akkor teljesebb embert nevel. A szakbarbár­ság emberségében is keve­sebbé teszi a pedagógust. Va­lami szintézisnek kell megva­lósulni az objektív és a szub­jektív valóság között.- Érzékelik ezt a mai pálya­kezdő pedagógusok?- A tanárnak alázatosnak kell lenni, hogy ő évezredek kincseit adja tovább néhány év alatt egy új generációnak, s ha a hivatásánál fogva meg­születik benne ez az alázat, akkor - közvetett módon - kö­zelebb kerül Istenhez és a ke­resztény értékekhez is. A mai fiatalok a keresztény érték­rendről keveset tudnak. Leg­többször a túlhajszolt élet a ludas ebben. Csend és elmél­kedés nélkül nincs keresz­ténység. Jézus vetőmagnak mondja az evangéliumot: meggyökerezékaz bennem és termést hoza. Úgy gondolom, ha egy kicsit lecsillapodik a vi­lág, akkor a kereső ember kö­zelebb talál az értékekhez.- Magvető szerep vár a pe­dagógusokra. No, de ennyiért?- Szociális kérdés a pedagó­gus fizetés, de bárki, aki pén­zért tesz valamit, olyan, mint a béres. Jézus pásztorokról be­szél, és a pásztor mindent vál­lal a nyájért. A pedagógusok­nál nem a pénz az első; ha magas fizetést kapnának, ak­kor félő, hogy nem a hivatá­sért, hanem a pénzért válasz­tanák ezt a pályát.- Sok pap panaszkodik: az első áldozás, a bérmálás után hátat fordítanak az egyház­nak a fiatalok, mondván: kö­szönik a távoli istenképet, nem kémek belőle, majd ha közelebb hozzák nekik Jézust. A most kikerülő, fiatal papok jobban érzik ezt az igényt, vagy nem kortól függ?- Nem életkor kérdése ez. Harmincöt 17 éves fiúval vet­tem részt Tiszakécskén egy csendes napon, amit egy 86 éves pap vezetett. Ilyen figye­lemmel embert még nem hallgattak ezek a fiúk, mint ott. Természetesen bele lehet fáradni egy papi szolgálatba is. A fiataloknak is szükségük van a nagyszülőkre, és úgy teljes a gyermekkorunk, ha a családban teljes az emberi skála. Ilyenkor a gyerek látja életének ívét, és ez fontos a fejlődése miatt. A lelkipász­torkodásban is kell egy fiatal titán-réteg, de kellenek a bölcs öregek is. Az igaz: lé­nyeges a pedagógiai érzék, a tudás, amit fejleszteniük kell.- Az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok és a vi­lági hitoktatók nem kapnak mankót a kezükbe, mivel nincsenek jól használható tantervek, tanmenetek. Ön foglalkozik tankönyvkiadás­sal is. Véleménye szerint mi­korra készülnek el ezek a se­gédanyagok, szakkönyvek?- A fák közül a tiszafa nö­vekszik a leglassabban. Az ér­tékes tankönyvcsalád is így te­rebélyesedhet. 1994-ben meg­született a katolikus kerettan- terv, és négyéves próba után kezdtük el megíratni a tan­könyvcsaládot. Tavaly egy, az idén újabb kettő született. Az igényes tankönyvíratás nagy munka. A mai káosznak az az oka, hogy döntően a piaci szempontok érvényesülnek.- Az iskola falain kívül mi­lyen értékátadó színtereket kí­nálnak az egyházi iskolák?- A diákok élete is túlzsú­folt. Nem szabad ilyen hatal­mas tananyaggal nyakon ön­teni őket, és a szabadidő-fel­használást is lehetne hatéko­nyabbá tenni. Az értékes olva­sás, beszélgetés, közösségi élet bárkinek gyarapíthatja az emberségét. Ha marad rá idő, akár egyházi iskolákban, akár hittancsoportokban, a lelki napok, a lelkigyakorlatok is markánsan formálhatják a gyermekeket.- A szülők és a pedagógusok véleménye megoszlik az egy­házi intézményekről. Gyakran feldobják azt is: versenyistál­lók legyenek vagy olyan isko­lák, ahol a szolidabb képes­ségű diákok is egyházi neve­lésben részesülhetnek.- A versenyistálló - bárki tartja is fönn - erkölcstelen. A közoktatásban 18 éves korig az általános műveltséget kell átadni. Természetes, hogy ha valaki kiváló matematikus, akkor nyerjen olimpiát ebből a tárgyból, de nem lehet bele­hajtani egy széles réteget a képességeket meghaladó ver­senyeztetésbe. Azért hajlik erre több kolléga, mert az is­kolák mérése egyoldalú. Mű­ködnek olyan iskolák, ame­lyekben egyetlen diák sem OKTV-verseny győztes, de 1-2 év után az összes érettségiző bejut főiskolára, egyetemre, és megállja a helyét. A zsenik sokszor elvesznek az életben és emberségben is. A sztársze­rep gyakran megnyomorítja az embert. Az egyházi isko­láknak - megőrizve a karakte­rüket - el kell kerülniük a két szélsőséget. Hozzánk is járt olyan gyerek, akinek a szülei azt mondták: majd a papok megnevelik. Ha ez a cél, akkor nevelőintézetbe kell vinni és nem a papokhoz.- Egyházi iskolákba járni a rendszerváltás előtt rangot je­lentett s vállalását egy nehe­zebb életindulásnak. Hogy van ma? A mai, nem nagy múltú egyházi iskoláknak mi­lyen a megítélése?- A hiteles megítéléshez sok víznek kell még lefolynia a Dunán. Sokszor felnagyított, eltúlzott események alapján széles réteg hamisan ítél. Az, hogy egy iskola mit ér, az ítélő Isten színe előtt lesz egyér­telmű. Az új iskoláknak legfel­jebb tízéves a múltjuk, s ez kevés idő, de én sokfelé járok és a legtöbb helyen kitisztu­lást, rendeződést tapasztalok. A tantestület összeérett, felve­szi a harcot a pedagógiai be­csületességért és a divatok el­len is, hogy ne az történjen, ami jellemző Magyarorszá­gon: a focihoz és az iskolához mindenki ért. Ez volna a leg­nagyobb veszte a közoktatás­nak. Lőrincz Sándor Ahány nyelven beszélsz, annyi embert érsz- tartják. Egyre általánosabb a szo­kás, hogy egyetemek, főis­kolák hallgatói csak akkor kapnak diplomát, ha bizo­nyítottan ismernek leg­alább egy idegen nyelvet. A Pannon Agrártudományi Egyetem hallgatóinak állami­lag elismert középfokú nyelv­vizsgát kell szerezniük az ál­lamvizsgáig. Három éven át heti négy órában tanulják azt az idegen nyelvet, amelyet már a középiskolában elkezd­tek. Dr. Farkas József, a lektorá­tus vezetője szerint egyre töb­ben jönnek középfokú nyelv­vizsgával az egyetemre. — Két ciklusra bontjuk a nyelvoktatás három évét. Az elsőben inkább a szóbeli vizs­gára készítjük fel a hallgatóin­kat, a másodikban az írásbe­lire. Fakultációban második nyelvet is választhatnak egye­temünk hallgatói. Az egészségügyi főiskola hallgatóinak alapfokú nyelv­vizsgát, vagy ezzel egyenér­tékű helyi vizsgát kell tanul­mányaik végén tenni, melyhez még egy szaknyelvi szigorlat is társul. Hat szemeszteren ke­resztül heti négy órában tanul­ják a köznyelvet, majd a szak­nyelvet. Angol és német a két választható idegen nyelv. Gyenge Lajos igazgatóhelyet­tes szerint a legtöbb hallgató nem megfelelő túdással kerül a főiskolára, ezért sokszor a nyelvoktatást teljesen az ala­poktól kell kezdeni. Ennek el­lenére akadt diák, aki meg sem állt a felsőfokú nyelvvizsgáig. — A kommunikátorok dip­lomája középfokú nyelvvizs­gához kötött — mondta dr. Horváth Gyuláné, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Fő­iskola idegennyelvi tanszéké­nek vezetője. A tanító szako­soknak az adott nyelvből helyi záróvizsgát kell tenniük, amely megközelíti a közép­fokú nyelvvizsga szintjét. An­gol, német spanyol, francia és olasz nyelvből választhatnak a hallgatók. Az angolos és né- metes csoportokban rengete­gen vannak, ezért nem való­sítható meg a kiscsoportos képzés. A kommunikáció sza­kosoknak heti három órájuk van, a tanítóknak kevesebb. Anyanyelvű lektorok segítik a munkánkat valamint lehető­ség van néhány hetes külföldi általános iskolai gyakorlatra — Nyelvi műveltségterületre már első évben kiválogatjuk a nyelvvizsgával rendelkező di­ákokat. Ok valóban intenzív nyelvi képzést kapnak, ne­gyedév végére pedig a felső­fokú nyelvvizsgával egyenér­tékű papírt. Az a célunk hogy minél magasabb szinten ok­tassuk a nyelveket, és a vég­zett hallgatóink jól megállják a helyüket az általános iskolák­ban. (Andrics) Fiatal citerások A somogyjádi általános iskola országos ní­vódíjas citera együttese Somogybán már több helyen sikerrel szerepelt. Az együttes tagjai a képen (balról jobbra): Vass Csongor, Németh Richárd, Bogdán Tímea, Kovács Kata, Bőgős László, Tóth Kata (énekesek: Kovács Anikó, Erdélyi Hajnalka) Az együttes vezetője Husi Gyula. fotó: lang Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom