Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-03 / 205. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. szeptember 3., péntek Aszfaltrajzverseny Komlósdon Érdekes vetélkedők sorát rendezték a falubeli iskolások számára a komiósdi falunapon. Színes krétákkal ötletességüket bizonyíthatták a gyerekek az aszfaltrajzversenyen; a lufifújók versengésében tüdejüket, a kötélhúzáson a kezüket te­hették próbára a kicsik, a csokievő-vetélkedőn pedig az étvágyukat fotó: béres ferencné Népzene s táncórák után - Minden második elsős cigány származású Többen tanulnak horvátul Elkészült az önkormányzat két nagyobb beruházása Foghúzás a hivatalban Árad a Dráva őrtilosnál, Barcsnál és Drávaszabolcsnál egyaránt árad a Dráva. A folyó vízmagassága Őrtilosnál 172 centiméter, Barcsnál 224, Drávaszabolcsnál pedig 312 centiméter. A folyó vizének hőmérséklete csak 15-16 fok. Elmosta a víz a szezont Az esős nyár miatt ezúttal csak erősen közepes szezont zár majd a csokonyavisontai fürdő. Ezekben a napokban négy-ötszáz fürdővendég ke­resi föl hétköznaponként, és csak a hétvégeken nő a szá­muk mintegy hétszázra. Még mindennap érkezik legalább egy autóbuszos csoport is a fürdőbe, és negyvenöt lakó­kocsi áll a kempingben is. Segély az iskolásoknak Az általános iskolások beiskolá­zását háromezer, a középisko­lásokét négyezer, a főis­kolásokét meg az egyetemis­tákét ötezer forinttal segítet­te a szuloki önkormányzat. A helyi nemzetiségi iskolában mintegy 60 diák kezdte meg a héten a tanulást. Kiállítás fotókból A somo­gyi fotóklub tagjainak képei­ből nyílt kiállítás a barcsi Dráva múzeumban. Szeptem­ber végéig látogatható. A me­gye 14 fotósának válogatott munkáiból rendezett tárlatot az ősszel még több somogyi településén is bemutatják. Több közmunkás dolgozik Az átlagnál jóval több, 16 közhasznú és 12 közmunkás dolgozik Homokszentgyör- gyön. A közterületek rende­zése mellett az óvoda tetőfel­újítását és az iskola karban­tartási munkáit is elvégzik a közülük kikerülő iparosok. Munka és jelentkező még több is lenne, az önkormány­zati vezetők szerint még jó pár évre van teendő számukra a falu közterületein és intéz­mények karbantartásánál. Oldalszerkesztő: Nagy László Több a kisdiák, és marad a nemzetiségi nevelés is a lakócsai horvát iskolában, ahol négy szomszédos, horvátajkú falu gyermekei tanulnak. Ősszel újra meg­szervezik a hagyományőrző szakköröket is. Lakócsa Több diákot köszönthetett a lakócsai tanévnyitón Bunye- vácz József iskolaigazgató. Száztíz az idén a gyermekek száma, tizennéggyel több mint a tavalyi volt, azonban még ennél is többen elférné­nek a körzeti iskolában, amely Megharagudott a kereske­delmi kamarára egyik babó- csai vállalkozó. Úgy érzi, vele fizettették meg a ma­guk hibájának költségeit. Babócsa Panasza van a Somogyi Keres­kedelmi és Iparkamarára az egyik vállalkozónak. Úgy véli: nem ő hibázott, mégis neki kellett megfizetni az ebből eredő többletköltséget. — Új üzletet készülök nyitni, ezért megkerestem a kamara nagy­atádi irodáját — mondta Sülé István vállalkozó. — Több hi­bát is elkövettek. Például tu­lajdoni lapot kértek, pedig a kamara nem kérhetné, s rossz a lakócsaiakon kívül még há­rom somogyi horvát falu — Tótújfalu, Potony és Szent- borbás — gyerekeit fogadja. — Százötven-százhatvan tanuló­val is elbírna az intézmény, bár nincs okunk panaszra, hi­szen az idén s várhatóan jö­vőre is növekszik a diákok száma — mondta az igazgató. — A gond ott van, hogy amíg az első osztályok 22-23 gyer­mekkel indultak, addig hete­dik évfolyamban van olyan osztályunk is, ahová mind­össze heten járnak. Az igaz­sághoz hozzá tartozik, hogy a létszámnövekedést az egyre nagyobb lélekszámú cigány­címet tüntettek föl telephely­ként az adatlapon. A nagyatádi szakember útmutatása alapján töltöttük ki tévesen az adatla­pot. S tévedésük miatt nem elég, hogy többször be kellett mennem Nagyatádra, de ráa­dásul kétszer fizethettem az SKIK-nek. Eddig több mint öt­ezer forintomba került a nem­törődömségük. És még csak annyit sem mondtak, hogy bocsánat. Miért fizetjük az éves tagdíjat, ha ennyire semmibe vesznek bennünket? Kuzicsné Svégel Zsuzsanna, a nagyatádi iroda munkatársa elmondta: a babócsai vállal­kozóval együtt ellenőrizték az adatokat, és a vállalkozó alá­írásával tanúsította, hogy he­ság okozta: az első osztályos gyerekeknek több mint a fele cigány származású. Nemzetiségi nyelvet oktató iskola a lakócsai. S ebben az évben heti négy órában tanul­nak horvátul az ide járó gye­rekek. Szeptembertől újrain­dulnak hagyományőrző szak­körök is: a horvát népzenével és néptánccal ismerkednek tanórán kívül a nebulók. Bár a tanév éppen csak megkezdődött, már szembeta­lálták magukat az első gond­dal: javításra szorul az iskola nemrég rendbe tett fűtőrend­szere. Emiatt ismét aggód­va várják majd a hideg időket. lyesek. — Én Nagyatádról nem tudhatom, hogy ő Babócsán melyik utcában akar vállal­kozni, nem vagyok köteles tudni, hogy hány telephelye van. Abban azonban hibáz­tam, hogy nem olvastam át a bérleti szerződést. A babócsai vállalkozó azt is szóvá tette: miért kell a Dráva menti kereskedőknek, iparo­soknak negyven kilométert utazniuk a kamara után? — Mostohagyereknek érez­zük magunkat, mert máig nincs a közelben a kamarának irodája. Nem értem, hogy Bar­cson, ahol pedig a horvát be­vásárlóturizmus miatt igen sok az üzlet, miért nincs a mai napig sem kamarai képviselet. Végeztek a fogorvosi ren­delő átépítésével Homok- szentgyörgyön; az ősszel már nem kell a szomszéd faluba utazni a fogorvos­hoz. S elkészült a faluban egy másik beruházás is. Homokszentgyörgy Elkészült a fogorvosi rendelő; a polgármesteri hivatal épüle­tében kapott helyet az irattár helyén. Az átalakítás és a be­rendezés 3,2 millióba került, és ehhez 1,8 millió forintot pá­lyázattal szerzett az önkor­mányzat. — Az új létesít­ménnyel jól járnak a lakosok, mert ezután nem kell a szom­szédos Szulokba utazniuk fo­gászati kezelésért — mondta Nem aprózta el a falopást egy somogytarnócai fake­reskedő. A fiatalember bri­gádot fogadott, amellyel fát termeltetett ki Dél-So- mogyban több helyütt is, nagy területen. Mindezt engedély nélkül tette. Kútfőpuszta-Tarnóca Letartóztattak a rendőrök egy somogytarnócai férfit. Illegá­lis fakitermeléssel gyanúsít­ják; nagy tételben vágatta ki a más fáját, a kár meghaladja a 2,5 millió forintot. — A fiatalember járta az er­dőt, s ahol olyan fákra buk­kant, amikről úgy vélte, jó áron értékesíthetők, azokat megjelölte és kivágatta. A fa­kitermelőkkel vállalkozói szerződést kötött, s azokban A nap huszonnégy órája is kevés mostanság a dél-so­mogyi dohánytermesztők­nek. Törik a termést, így nem sok idő jut pihenésre. Dráva mente A munka legkeményebb idő­szaka ez; megkezdődött a do­hány törése. Dél-Somogyban negyven család termeszti 40 hektáron. Számuk és a terület nagysága is több, mint a ko­rábbi években. A szuloki Di- buz Józsefnéék is csak késő este érnek haza mostanában. Három és fél hektáron ter­mesztik a dohányt, s már teli a pajta hosszú dohányfüzérek­Kulcsár Szilveszter polgármes­ter —; ugyanakkor jól járnak a ladiak és patosfaiak is, akik­nek így szintén lényegesen egyszerűbb lesz a fogorvos el­érése. Azzal, hogy a hivatal épületének földszintjére, az eddigi irattár helyére költöz­tettük a rendelőt, az üzemelte­tési költségeket is sikerül va­lamelyest csökkenteni: A másik nagyobb beruhá­zással is elkészültek Homok- szentgyörgyön: ez egy 450 méter hosszú út, amely a par­kot, a sportpályát, az iskolai gyakorlókertet és a mezőgaz­dasági területet köti össze a fa­luval. Az útépítés hatmillió­nyolcszázezer forintba került, és ehhez ötmillió forintot sike­rült pályázatukkal elnyerniük. föl sem merült, hogy megbí­zójuknak nincs engedélye — mondta dr. Kiss Elemér barcsi rendőrkapitány. — A fakiter­melő brigád tagjainak, fegah műk sem volt arról, hogy a'" tilosban vágják a fát, . és együttműködnek a rendőr­séggel. Sorra megmutatják, hogy mely területeken dol­goztak. Hét helyszínre vezet­ték el a rendőröket. Egyebek között Mariettapuszta, Kút­főpuszta, Somogytarnóca és Szülök környékén vágtak ki fát nagyobb értékben a meg­bízó utasítására. Ügyészségi indítványra a somogytarnócai fiatalembert letartóztatták. Erre azért volt szükség, mert a fakereskedő megfenyegette az embereit, sőt egyiküket meg is verte, hogy el ne járjon a szája. kel. — Mi pallagi fajtájút ter­mesztünk, s öt méter hosszú zsinórokra felfűzve szárítjuk. A család már 25 éve foglal­kozik dohánnyal. Szeretik csi­nálni, ez még augusztus-szep­temberben sincs másként, mi­kor a dohányon kívül másra szinte nem is jut idejük. — Tény, hogy a dohánnyal sok a munka — mondta Dibuz Jó- zsefné. — Ezzel magyarázna ható, hogy a vidéki nagy« munkanélküliség ellenére mi­ért vágnak bele olyan kevesen. Rajtuk kívül még négy csa­lád foglalkozik dohánnyal a fa­luban, bár ez a község évtize­dekkel korábban éppen a do­hánytermesztéséről volt híres. Mostohagyerek vállalkozók Megbízás más erdejére - Ütött, hogy elhallgattassa Tilosban vágták a fát Családok megélhetése, termés negyven hektáron Sárguló dohányfüzérek Négy év az életéből: keményen küzdött a kávéházáért Megmutatta a falunak Meg akarta mutatni a falu­nak, hogy csak azért is vé­gigcsinálja, amit elképzelt. Olyan szórakozóhelyet sze­retett volna, ahová bátran bejöhetnek a falubeli asz- szonyok és a fiatalok is. Szülök Erős akarattal van megáldva Pintér Beáta. Amikor haza­jött édesanyjához, még fo­galma sem volt arról, hogy mihez kezd majd Budapest után ebben a kis faluban. Vállalkozásba fogott, és ma kávéház-tulajdonos Szulok- ban. Az emberek azt mond­ják: jól csinálja. — A falusi kocsmákba általában a fér­fiak járnak, nő oda nem teszi be a lábát, és a fiatalokat sem szívesen látja az ember. El­terveztem, hogy olyan szó­rakozóhelyet teremtek, aho­vá nemcsak a férfiak, hanem a nők és fiatalok is szívesen járnak — mondta Pintér Be­áta. — Természetesen bo­londnak néztek, de nem hagytam magam. Megvettük ezt az öreg házat, beleöltünk tízmillió forintot, és négy évet az életünkből. Aztán a tavasszal kinyitottunk, s mára úgy látszik, hogy nem is volt olyan butaság az el­képzelés. Az a négy év éle­tem legkeményebb időszaka volt, de megérte. S bár a tulajdonosának az­előtt nem sok köze volt a vendéglátáshoz, a kávéházat ügyesen irányítja. Tervének megfelelően nemcsak a fér­fiak szoktak ide, hanem föl­fedezték már a környékbe­liek is. — Nagyon akartam, és az is dolgozott bennem, hogy meg akartam mutatni a falunak: csak azért is végig­csinálom. Ilyen zárt közös­ségekben ugyanis nehezen fogadják el az embert, külö­nösen ha tenni is akar vala­mit. Mikor innét elköltöztem, sokan mondogatták anyám­nak, hogy örökre itt hagyom, és magára marad az öregsé­gére... Ezekre is rá akartam cáfolni. Úgy érzem, hogy a kávéházzal mindez sikerült. Pintér Beáta meg az édesanyja a kávéházuk pultja mögött fotó: nagy László Tambur aszó templomban Nemzetközi tamburafesz- tiválra készülnek Lakó- csán, erre hat zenekar jön Horvátországból is. Lakócsa Négy somogyi és három ba­ranyai falu népét várják a fesztiválra, és Horvátország­ból is jönnek vendégek. A tíz zenekar közül hat ugyancsak a Dráván túlról jön, négy pe­dig a magyarországi horváto- kat képviseli. Fellép a Bara­nya táncegyüttes is. A Dráva menti horvátok közössége százezer forintot nyert pályá­zaton a fesztivál megrende­zésére. Ez horvát nyelvű szentmisével kezdődik szep­tember 11-én, és orgona he­lyett ott is tamburazene szól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom