Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-18 / 218. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1999. szeptember 18., szombat Robbantás Szentpétervárott is Putyin szerint hiba volt az orosz-csecsen békemegállapodás Négy-öt kilogrammnyi robbanóanyagot helyeztek el Is­meretlenek egy szentpétervári lakóházban, majd a po­kolgépet működésbe hozták. Az orosz nagyváros kikö­tői negyedében lévő nyolcemeletes épület hetedik szintjén csütörtök késő este történt detonáció követ­keztében egy nyugdíjas férfi és nő vesztette életét, négy másik lakó is megsebesült. . ­..........................■____________«___J..........................., .— i fii néni K ét halottat követelt a merénylet fotó: feb/reuters A Vremja című lap jelentése szerint az oroszországi pokol­gépes merényletek első szá­mú gyanúsítottja egy muzul­mán szélsőséges, aki a dagesz- táni vahabitákhoz tartozik. A Muhit Lajpanov névre kiállí­tott hamis útlevéllel utazó fér­fit egy videokazettáról azono­sították. A film Karamahi - kö- zép-dagesztáni - településen készült, amely már egy éve a vahabiták ellenőrzése alatt állt, és amelyet az orosz erők vasárnap foglaltak vissza. A kazettát egy vahabita ünne­pen vették fel, és az orosz hír­szerzés felismerte rajta az ál- Lajpanovot, akit jelenleg Oroszország összes rendőre keres. A férfi üzlethelyisége­ket bérelt abban a két moszk­vai épületben, amelyben szep­tember 9-én, illetve 12-én po­kolgép robbant. Ezzel szemben az orosz ha­tóságok nem hozzák össze­függésbe a korábbi merényle­teket a szentpétervári robba­nással. „Tökéletesen kizárha­tó a kapcsolat, az egyik helyi lap főszerkesztője ellen irá­nyulhatott a támadás” - jelen­tette ki Vlagyimir Rusajlo orosz belügyminiszter. Ugyanakkor bejelentette: már több tettest is őrizetbe vettek. A belügyminiszter szavai sze­rint a bujnakszki merénylet három elkövetője már rendőr­kézen van, másik hármat pe­dig köröznek. A moszkvai házrobbantások nyomán két csecsen terroristát fogott el a rendőrség, akiket a lefortovói börtönben őriznek. A moszkvai palesztin diplo­máciai képviselet vezetője pénteken határozottan elítélte a terrorizmus minden formá­ját. Hajri Abdel Fattah al-Oridi kijelentette, hogy a dagesztáni harcosok csak jelmezként öl­tik magukra az iszlám eszmé­it. A Dagesztánba betört fegy­veres bandák finanszírozásá­val kapcsolatban a moszkvai palesztin képviselet vezetője kijelentette, hogy „azok olyan csoportoktól és személyektől kapnak támogatást, amelyek saját országukban is törvé­nyen kívül állnak”. Vlagyimir Putyin szerint sú­lyos hiba volt a haszavjürti orosz-csecsen békemegálla­podás; Groznij nem teljesíti vállalásait, s ezért az orosz tár­sadalom minden erejének összefogására van szükség a terrorista-bandák ellen. Erről az orosz kormányfő a felsőház pénteki, rendkívüli, zárt ülé­sén számolt be. Értesülések szerint beszámolóját a mus­zlint harcosok dagesztáni bűncselekményeiről készült filmbeszámolóval is illusztrál­ta. A kemény és határozott kormányfői beszéd egyes hí­rek szerint azt is tartalmazta, hogy a csecsenföldi terroristák bázisai ellen nem zárható ki a hadsereg akciója sem, s ennek érdekében megerősítik a Dagesztánban állomásozó egységeket. Az orosz felderítés szerint az iszlám szakadárok jelenleg Kizljar irányában készítenek elő betörést. A korábbi harcok­ban a 0666. számú, közvetle­nül Aszlan Maszhadov cse­csen elnök alá rendelt egység katonái is részt vettek. Grozniji források szerint az orosz légi­erő pénteken is több csecsen­földi célpontot támadott. Sötét árnyat vet az amúgy sem rózsás orosz belpolitikai vis­zonyokra a robbantások sorozata, a zűrzavaros dagesztáni helyzet. Igor Szergejev szerdán már a szélsőséges iszlám fegyveresek fölötti győzelmet ünnepelte, másnap azonban kénytelen volt visszakozni. „Tervszerű előrenyomulásról” beszélt, amely „megteremti a feltételeket” a szóban forgó területek visszafoglalásához. Az ellentmondó nyilatkozatok jól példázzák, mennyire „jól értesült” a védelmi miniszter a had­sereg operációiról. A mély oroszországi válságra mi sem jellemzőbb, mint hogy találgatások láttak napvilágot: vajon nem használják-e föl a különböző hatalmi csoportosulások a kényes - lényegében pol­gárháborús - szituációt saját céljaik eléréséhez? Bár a moszkvai törvényhozás vezetői tegnap is cáfolták, hogy rendkívüli állapot bevezetését terveznék, s mérlegelnék idő előtti választá­sok kiírását, az ilyen és ehhez hasonló sajtóhíresztelések naponta jelennek meg a lapokban. Az ország ugyanis - nem utolsósorban az államfő tartós betegsége miatt - gyakorlatilag irányítás nélkül maradt, Jelcin azonban mindent elkövet, hogy - beváltva ígéretét - a jövő júniusi elnökválasztásig hivatalában maradhasson. Az orosz felsőház, a Szövetségi Tanács vi-szont szívesen napirendre tűzné annak a felhívásnak a megvitatását, amely lemondásra szólítaná föl Jelcint. Ezt az államfő azzal hiúsíthatná meg, ha egészségi állapotára hivatkozva maga mondana le, vagy rendkívüli állapotot hirdetne ki. Ez utóbbit talán még indokolná is a romló közbiztonság. Most már csak az a kérdés, lesznek-e további robbantások? T. A. Hírek A Szoclirtern a Balkánért A balkáni tér­ség politikai és gazdasági újjáépítése az egyik fő témája a Szocialista Intemacioná- lé Közép- és Kelet-európai Bizottsága két­napos ülésének, amely pénteken kezdő­dött meg Varsóban. Kovács László, a Ma­gyar Szocialista Párt elnöke, a bizottság társelnöke hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni a demokratikus változásokat Szerbiában, ami mindenekelőtt a Milosevics-rezsim megdöntéséért küzdő ellenzéki pártok támogatását jelenti. Békefenntartók Kelet-Timorra Peter Cosgrove, a Kelet-Timorra készülő több- nemzetségű erő ausztrál parancsnoka már szombaton Dilibe utazik, hogy találkozzék az indonéz Kiki Syahnakrival, aki a szige­ten érvényben lévő rendkívüli állapotot fel­ügyeli. Az indonéz hadsereg megkezdte a kivonulást Kelet-Timorról. A dzsakartai parlament ugyanakkor arra készül, hogy magyarázatot kérjen Jusuf Habibie elnök­től: kormánya miért engedélyezte a több­nemzetiségű erő kelet-timori telepítését. Esküt tett az Európai Bizottság Letet­ték a hivatali esküt pénteken az Európai Bizottság új tagjai. Romano Prodi elnök és a tizenöt főbiztos az Európai Unió lu­xemburgi bírósága előtt tett hitet a kö­zösség polgárainak szolgálata mellett. További négy tagnak nem kellett esküt tennie, mert ők korábban is tagjai voltak a bizottságnak. A váltás menetrendje Október 19-én ve­szi át Javier Solanától a NATO-főtitkár hi­vatalát George Robertson. A spanyol poli­tikus október 6-án távozik, és nem egé­szen két héttel később megkezdi munká­ját az Európai Unió külképviselőjeként. Átmenetileg Sergio Balanzino főtitkárhe­lyettes irányítja majd a NATO, pontosab­ban a szövetség legfontosabb döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács munkáját. Félmilliárdot kap Törökország Törökor­szág 500 millió dolláros hitelt kap a Nem­zetközi Valutaalaptól a földrengés sújtotta területek újjáépítéséhez, a tervezett 330 millióval szemben. Az augusztus 17-ei, Törökország nyugati részén pusztító föld­rengés több mint 15 ezer ember életét kö­vetelte. A közvetlen gazdasági károkat a Világbank 3-6,5 milliárd dollárra becsüli. A veszteség a hazai össztermék 1,5-3,3 százalékának felel meg. Diplomataháború A chilei kormány ha­zarendelte madridi nagykövetét a Pino- chet-ügy miatt. Sergio Pizarro nagykövet­nek azután kell elhagynia a spanyol fővá­rost, hogy Spanyolország elutasította a nemzetközi döntőbíráskodást Augusto Pi­nochet volt chilei diktátor ügyében. Kémfészeknek nevezték Péntekre virradó éjjel nagyalakú táblát helyez­tek el Kolozsvár főterén, a magyar főkonzulátus épü­lete előtt azzal a felirat­tal, hogy „Itt található a magyar kómfészek”. Kolozsvár A hat méterszer egy méteres táblát a rendőrség a kora reg­geli órákra eltávolította. A dur­va provokáció hátterében Gheor-ghe Funar, Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere áll, aki napok óta valóságos hadjáratot foly­tat a kinevezett új magyar fő­konzul, Alföldi László szemé­lye ellen. Funar arra hivatko­zik, hogy a kolozsvári magyar konzulátust 1988 júliusában a volt kommunista diktátor egyebek között azért záratta be, mert a képviselet „kémte­vékenységet” folytatott. Akkor a konzulátus teljes személyze- ; tét felszólították, hogy 48 óránk belül hagyja el Románia terülted tét. Alföldi László 1988-ban akii konzulként dolgozott Kolozs­várott. A román külügyminisz- : térium nem lát okot arra, hogy hagyja magát bevonni a politi- -' kai célokat szolgáló izgatásba - közölte pénteken Simona Miculescu külügyi szóvivő. Alexandru Farkas, Kolozs me- A gye prefektusa pénteken retbq deletben tiltotta meg, hogyá szeptember 17-21. között báte.g miféle utcai demonstrációid rendezzenek Kolozsvárott. A; Romániai Magyar Demokratá Szövetség felszólítja a koalíci-q ós partnereket és az illetékesu intézményeket, hogy a lehetői) legsürgősebb n járjanak el a A kolozsvári i cgármester ellen - jelentette k, pénteken Marké, ü Béla, az RMDSZ elnöke. Titkos találkozó éjjel Ehud Barak izraeli minisz­terelnök csütörtök éjjel tit­kos megbeszélést folytatott Jasszer Arafat palesztin el­nökkel a palesztin területek végleges jogállására vonat­kozó tárgyalásokról. Palesztin források nagyon si­keresnek minősítették a többórás megbeszélést, amelynek tényét David Ziszo miniszterelnöki szóvivő is megerősítette, de részleteket nem árult el. A palesztinok előzőleg bejelentették, hogy küldöttségüket Jaszir Abd ar- Rabbo tájékoztatási miniszter vezeti a hosszú szünet után hétfőn újra megnyílt béketár- gyalá-sokon. Izrael még nem nevezte ki a maga fődelegátu­sát. Dávid Lévi izraeli külügy­miniszter, akit Barak az izra­eli tárgyalóküldöttség fel­ügyeletével bízott meg, maga is a rádióból értesült a talál­kozóról. Lévi nehezményezte ugyan, hogy „nem egyeztet­tek” vele, de azért támogatta azt az elképzelést, hogy a két csúcsvezető gyakran talál­kozzék, és nem csupán vál­sághelyzetekben. Az izraeli rádió mindenesetre arra gya­nakszik, hogy Barak „össze­zördült” Lévivel. A sarm-es-sejki megállapo­dásban a két fél vállalta, hogy februárig keretmegállapodást dolgoz ki. Berlini VIP-lista A határainkon túl sem is­meretlen a Jelenség: bizo­nyos intézmények igye­keznek a hatalom birtoko­sainak a kedvében járni. A berlini takarékpénztár elő­állt a nagy ötlettel, az ottani „VIP-listával”. Most, hogy a régi-új fővárosba költözött a törvényhozás és a kormány, a bank levelet küldött a 669 parlamenti képviselőnek, amelyben arról értesíti őket, hogy kedvező feltételekkel átutalási számlát nyithatnak a Sparkassénál. E feltételeket persze a hét­köznapi németek nem kap­hatják meg, de néhány száz VIP-számlatulajdonost még elbír a pénzintézet. A hírt megszellőztető német újság azt is tudni véli, hogy - a Reichstagban dolgozó képvi­selők számára külön „főváro­si irodát” is nyitott a takarék-, pénztár. A politikusoknak^ semmi más dolguk nincsfF mint hogy két fölszólalás köz­ben átsétáljanak a Branden­burgi kapun, és már intézhet tik is pénzügyeiket. S hogy mi illeti meg a bérli-" ni VIP-listásokat? A politiku-? sok kontóját a nyitástól szá­mított egy évig ingyen keze-" lik, emellett két EC- és egy hi­telkártya is megilleti őket - grátisz. A kamatfeltételek is szerfölött csábítóak: ha az át­lagpolgár pihenteti márkáit a‘ „közönséges” átutalási szám­lán, egy fillér nyeresége sincs belőle, ám ha képviselő, ak­kor 1,5 százalék üti a markát. 3» ■ :>d Maffiózók az Adrián A montenegrói Bar kikö­tőjéből éjjelente gyors motorcsónakok indul­nak, hogy rövid idő alatt átszeljék az Adriát. Az olasz parton vakító fényszórók mögött páncé­lozott, erős motorokkal fel­szerelt terepjáró autók vár­nak. A csempészett cigaret­tát, s mellette gyakran a ká­bítószert hamar átrakják, majd a gépkocsik nagy se­bességgel elhagyják a par­tot. Irány valamelyik kiet­len tanya, ahol ismét átra­kodják az árut, majd to­vábbszállítják. Az adriai csempészbandák hajói éjjelente húsz fordulót is megtesznek, így a forga­lom - és a nyereség - óriási. Az olasz hatóságok kevés si­kerrel járnak a bűnbandák megfékezésében, amelyek éves tiszta nyeresége a csem­pészeten - átszámítva - 270 milliárd forint. Elfogni a fő­ként albán és macedón bi­tangokat annál is nehezebb, mert könyörtelenek. Terep­járóikkal gátlás nélkül okoz­nak halálos baleseteket, hogy továbbjussanak, és a tűzharctól sem riadnak visz- sza. Érthető, ha az olasz „rosszfiúk” közül egyre ke­vesebben dolgoznak velük, mert ha lebuktak, eddig csempészként pénzbünte­téssel megúszhatták, most akár gyilkosságokat is nya­kukba varrhatnak a hatósá­gok. Ferenczy Europress Rendőrnek túl okos Ostoba rendőr - legalábbis Amerikában - nem létezik. A Connecticut állambeli New London város ugyanis a mi­nap elutasította Robert Jordan kérelmét, aki rendőr­nek jelentkezett. Hiába iga­zolta, hogy börtönőrként pél­dásan teljesítette szolgálatát, s hogy megvan a szükséges képzettsége. Sőt, éppen az utóbbi volt baj. A város veze­tése ugyanis jogszabályt fo­gadott el, amely szerint azt a személyt, akinek intelligen­ciahányadosa 104 felett van, nem veszik fel a rendőrség kötelékébe. Az indokolás szerint a „túl okos” ember unatkozni fog a hatóságnál, és ezért el fogja hagyni a szolgálatot. Jordan perre vit­te a dolgot, iíÜ Köiös játéK oldaton) •hét s*térjg SmowVhw a műsora 1a3Qk habi MOtta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom