Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-17 / 217. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. szeptember 17., péntek Horvát ünnep Lakócsán Fontosak a somogyi horvátoknak saját gyökereik: négy évtizedes elzártság után újraépítik kapcsolataikat Horvátországgal s a többi településsel, őrizve a hagyományokat. Erről szólnak a horvát napok, vetélkedők. Sokszínű volt a IV. nemzetközi találkozó, ahol különböző együttesek léptek föl. Dél-Somogy horvát falvai együtt ünnepeltek Lakócsán. A tamburafesztivál - amelyre hét falu népe volt kíváncsi - zajos sikert aratott, fotó: béres ferencné Hiányzik egy évfolyam Iskola vállalkozásban Keskeny nekik az országút vári parkerdő hasznosításában is. Ez utóbbiban erdei iskolát szeretnének indítani, ha sikerül az önkormányzatnak a parkerdői infrastruktúra fejlesztéséhez pénzt széreznie. Az igazgató elmondta: nagyobb felújításra az iskolában ezúttal nem volt pénzük. A fontosabb javításokat elvégezték, sőt a karbantartási munkák kissé bele is csúsztak a tanévkezdésbe. ígéretet kaptak arra, hogy az óvoda helyreállítása után az iskola rekonstrukciója következik. lesznek, akik a munkahelyüket is. — Előzőleg fölajánlottuk a dolgozóknak, hogy vállalkozásban végezzék továbbra is a megszokott munkájukat — mondta a polgár- mester. — Nem éltek ezzel a lehetőséggel. Most a vállalkozótól függ, hogy kiket fog majd megtartani és kinek a munkájára nem tart igényt. A jó út és a gáz is növeli a falusi porták értékét Eladhatatlan házak Áttáncolták a nyarat A barcsi néptáncosok áttáncolták a nyarat: öt fellépésük volt, próbák és edzőtábor ösztökélte őket több gyakorlásra. A következő meghívás a németországi Sinsheimből érkezett, ott bagi, szatmári, berzencei és dél-alföldi táncokból mutatnak be egy csokorra valót. Lopják a villanypásztort Már nemcsak a fát és a terményt lopják a Dráva vidékén, hanem a villanypásztorokat is. Sőt, újabban már - mint a csurgói őrsön mondták - a fakitermelők éjszakára kint hagyott gépeit, azoknak alkatrészeit lovasítják meg. A villanypásztorból a huzal és az akkumulátor is hasznosítható. A gépekből a drága — több százezer forintos — alkatrészeket emelik el, és más megyékben eladják feketén a fakitermelőknek. Gépek a romabrigádnak Négytagú roma közhasznú brigádot foglalkoztat a barcsi cigány önkormányzat, és sikeres pályázataik révén gépeket, munkaruhát is vásárolt már nekik. A romabrigád jelenleg a cigány közösségi ház építésén dolgozik. Képek a kirendeltségen BárCSoh és Babócsán egyszerre láthatóak a babócsai nemzetközi alkotótáborban készült képzőművészeti al-. kotások. A képek felét Barcson mutatják be a munkaügyi kirendeltségen, egy hó- nápig, a tárlat másik fele továbbra is a babócsai kastélyban várja a látogatókat. Közhasznúak szakmunkán Tizenhat közhasznú és 12 közmunkás dolgozik Homok- szentgyörgy közterületein, az utóbbiak a nyár közepétől november 15-ig. Vannak köztük szakemberek is: az ő segítségükkel újították fel az óvoda tetejét, s elvégezték az iskola épületkarbantartási munkáit. Oldalszerkesztő: Nagy László Hiányzik egy teljes évfolyam a vízvári iskolából. Harmadannyi kisdiák jár ide, mint ahány elférne az intézményben. A kevés tanuló miatt drága az intézmény fenntartása. Vízvár Az új tanéV sem orvosolta a vízvári iskola létszámgondjait. Csak 93 gyerek jár a körzeti iskolába, ahol háromszor ennyinek is volna hely. — A hetedik évfolyamra mindöszSzeptembertől új alapon működik a darányi iskola. Szigetvári vállalkozóval szerződtek a konyha, a karbantartás, a fűtés és takarítás elvégzésére. Darány Az étkeztetés, a karbantartási és takarítási munkák meg a Közlekedés biztonsága elleni bűntettel gyanúsít egy csapat fiatalt a rendőrség. Jelzőtáblákat tettek tönkre, oszlopokat téptek ki. Darány-Barcs Keskeny volt az országút annak a fiatalokból álló duhaj sze négy járna, de közben ők is elköltöztek a faluból — mondta Babaicsné Dobozi Zsuzsa igazgató.A kis létszám miatt drága az iskola fenntartása, egy csöppet sem könnyű a helyzetünk. Ennek ellenére bizakodunk; a hiányzó évfolyam már csak két évig okoz gondot, s közben nő az óvodások száma is. Az iskola gyenge anyagi helyzetén pályázatokkal igyekeznek javítani. Közreműködők lennének a művelődési ház működtetésében és a vízfűtés is egy kézbe került a falusi iskolában. Mindennek elvégzésére a darányi önkormányzat egy szigetvári vállalkozással kötött szerződést. Ettől a költségek csökkenését reméli a falu — mondta Villányi László polgármester. A dolgozók azonban ezzel a lépéssel elveszítették közalkalmazotti státuszukat, és társaságnak, amely jelzőtáblákat rongált meg és útjelző oszlopokat tördelt ki — több kilométernyi hosszan — a 6- os főút mentén. A Darány és Barcs közötti szakaszon tönkretették a vasúti átkelőt jelző táblát, sőt módszeresen kiszedték a 255-259 kilométer közötti útjelző oszlopokat is. — A rongálókra gyorsan rátalált a rendőrség, és most zajlik a vizsgálat — tájékoztatott Svégel László alezredes a barcsi kapitányságon. Fiatalok egy másik csoportja Barcson okozott az előbbihez hasonló károkat. Stoptáblát törtek ki, és tönkretették a Verbina utcai alagút közvilágítását. Ugyanaz az ingatlan az egyik faluban alig egymillió forintot ér, másutt négyért is gazdára találna. Hatalmasak a különbségek a vidéki lakáspiacon. Csak egy dolog közös: eladni sehol sem könnyű. Dráva mente Egy két-három szobás, összkomfortos, nem túl öreg családi ház Darányban kétmillió forintba kerül. A szomszédaihoz képest drága a falu, mivel jól el van látva közművekkel és a 6-os főút mellett fekszik. A közelmúltban vezették be a gázt, s ez tovább növelte a darányi lakások értékét. Évente egy-két házat adnak el itt, de hiába a jó megközelíthetőség és a fejlett infrastruktúra, az eladás még sem egyszerű feladat. Szulokban az égbe szöktek a lakásárak — mondják sokan. Tény, hogy a külföldi vevők fölverték az árakat. Nem ritka, hogy kétszer-háromszor any- nyit fizetnek érte a külföldiek, mint amennyi a ház valós értéke. Most 35-40 háznak van külföldi tulajdonosa. Másfél millió forinttól négymillióig lehet házat vásárolni itt — tudjuk Gelencsér György jegyzőtől. - Korábban sok volt az adásvétel, az utóbbi fél évben jóval kevesebb. Ha van külföldi kapcsolata, akkor aránylag gyorsan és jó áron eladhatja Néhány napja a baranyai kempingtalálkozót tartották, most hét végén a somogyiakét rendezik meg Szulokban. SZULOK-VISONTA Tele vqlt s várhatóan most is megtelik a kemping, ahol a legutóbbi hét végén már csak úgy fértek el, hogy a strand területén is vertek föl sátrakat. A szuloki kempinget a találkozók közti időben is jól kihasználják, forgalmuk — mint házát a szuloki tulajdonos. A szomszédos Kálmáncsán már nincs ilyen ára a háznak. Egy központi fűtéses, jó helyen álló, majdnem új ház itt kétmilliót ér. — A legtöbb, amit kálmáncsai házért elkérhetnének, nem több 2,5 milliónál — mondja Farkas László polgár- mester. Itt ugyanis alig mozdul a lakáspiac. Fel kell kösse a gatyáját, aki el akarja adni a házát. A falu első embere szerint egészen más lenne a helyzet, ha sikerülne megépíteni azt a néhány kilométeres utat, amely kijárást nyitna a 6-os főútra, és megszüntetné Kálmáncsa zsáktelepülés voltát. Megjelentek már itt is a külföldi vásárlók. Két német család is vásárolt nemrég lakást a faluban, s ez elég volt hozzá, hogy lökést adjon a kálmáncsai lakásáraknak. Egy 3-400 ezret érő házat nemrég 900 ezer forintért adtak el. A sváb Szülök közelségét a másik szomszéd, Homok- szentgyörgy nem tudja kihasználni. Itt ugyanis pang az ingatlanpiac, nincs fizetőképes kereslet. Az árak egy- és kétmillió forint között vannak. Akadt olyan család, amely Szulokban drágán eladta a házát, és Homokszent- györgyön vásárolt másikat - olcsón. A faluban nincs munkahely, s rendkívül nehéz a megélhetés. A szentgyörgyiek szerint ez nyomja rá a bélyegét a lakáspiacra is. mondták — a terveknek megfelelő. Hasonló a helyzet Cso- konyavisontán is, ahol 50 lakókocsi áll jelenleg is a kempingben. Ez a szám az évszaknak megfelelő, s várhatóan ennyi marad a hónap végéig. Elfogadható forgalmat hozott a nyár is a visontai kempingbe, egyedül a június jelentette itt a „mélyrepülést”, akkor ugyanis sok kempingezőt távol tartott innen a déli határokon túli háború híre. Egy 2-3 szobás, összkonfortos ház mFt 4 3.6 3,2 2,8 2,4 2 1.6 laal ifl 2-2,5 & 1,5-2 1-2 ÍU® 2-3 2-2,5 Sj I I x Ül I Sátorozók a kempingben Az alkotókörben kezdte - Festőnapon a férjnek hallgass a neve Háziasszony ecsettel Vidócziné Mihálics Erzsébet: Egymásra figyeltek az emberek FOTÓ: PÖLÖSKEI TIBORNÉ Előző nap közli a családdal: másnap festeni akar. Mindenki ért a szóból, és a festőnapon messzire elkerülik. Tudják, ilyenkor nem ajánlatos zavarni. Legkevésbé sem tűri közelében a férjét ilyen napokon. — Túl nagy a szája — mondja nevetve. — Bár a lányaim szerint én viselem rosszul a kritikát. Vidócziné Mihálics Erzsébet. az egykori babócsai alkotókor egyetlen nőtagja. Nyugdíjas, és ma már csak évente öt-hat képet készít. — Ott a kert, meg a sok házimunka, több festésre nincs időm — mondja —, de a festészet szeretete mindörökre megmarad a szívem csücskében. Az ötvenes évek óta fest. Éppen befejezte az iskolát, amikor meghívták az akkor alakuló alkotókörbe. — Az igazgató, Vezér Dezső összegyűjtötte azokat, akik jól rajzoltak — emlékezik. — Ebből nőtt ki a babócsai alkotókor. Kár, hogy mára szétesett, mert sok szép kép készült itt, és igen sok szép órát szerzett a benne dolgozóknak. Nemcsak festett, hanem egy sor más szakkörbe — tánckörbe — is eljárt. — Akkoriban még csak az orvosnak meg a patikusnak volt tévéje, ezért aztán összejártak az emberek. A képernyő helyett egymásra figyeltek. A lányaim éppen nemrég mondták: milyen jó lehetett nekünk, amikor még nem volt tévé. A festőasszony büszkén beszél két lányáról. - Irigyelt a többi szülő, mert mindig jól tanultak a gyerekeim. Diplomát szerzett mindkettő, erre mifelénk azonban, sajnos, még a diplomás sem köny- nyen talál munkát. A lányok most odahaza segítenek. Nagyon is elkel a munkás kéz, hiszen sertést és lovat is tart a család. Vidócziné Babócsán született, itt élte le életét. — Sosem vágytam el innen — mondja. — Jól éreztem magam, és édesanyám miatt is itt akartam maradni. A falu azonban az utóbbi évtizedekben nagyot változott. Szebb lett, de az az egykori jó közösség talán már sosem tér vissza. Védik öt falu gyermekeit Gyermek- és családvédelmi szolgálatot hoztak létre öt falu veszélyeztetett gyerekeinek a segítésére. Istvánpi-Darány Öt község veszélyeztetett gyermekeinek segít a nemrég létrehozott szolgálat. A gyermek- és családvédő szakemberek a pedagógusokkal együttműködve végzik munkájukat. Figyelend- mel kísérik az iskolás, óvodás apróságok életét, feltérképezik családi hátterüket. A szolgálat központja Darány, de Istvándi- ban is lesz állandó felügyelet. Ebben a faluban van a legtöbb a veszélyeztetett gyerek. A szolgálat létrehozására másfél millió forintot nyert pályázaton az öt falu. Ehhez további 6-800 ezer forintot kell hozzáadniuk.
