Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-11 / 212. szám

14 ★ MOZAIK ★ 1999. szeptember 12. n Füstbe ment terv A füst egy perc alatt homályba borította a helyőrségi klub ter­mét A bent ülőknek azonban eszük ágában sem volt mene­külni, gondozták tovább a parazsat. A füst nem veszélyt jelzett, hanem hogy kezdetét vette a pipaszívó verseny. I I I I I I I Két szál gyufa, egy tömőfa és három gramm dohány járt minde­gyik pipásnak. Az Első Nemzetközi idősebb Galambos Lajos Pipaszívó Emlékverseny résztvevői ennyivel gazdálkodhattak. A feladatuk az volt, hogy minél tovább szívják a kapott kevéske dohányt.- 1982 nyarán alakult meg éde­sapám kezdeményezésére a Dorottya szálló egyik termében a Kaposvári Dorottya Pipaklub - mesélte ifjabb Galambos Lajos, a verseny szervezője. - Az első volt az országban, és az első országos versenyt is itt rendezték. A klub tiszteletbeli tagja Farkas Bertalan űrhajós is. A versenyre eljött a tavalyi világ­bajnok, dr. Zsákai Zsolt, aki szintén somogyi; Kerekiben él. - Ezzel a pipával nyertem tavaly a világba­jnokságot Velencében, három óra két perccel. 330 jelentkező volt, és a második helyezést elért olasz versenyző 24 perccel maradt le mögöttem. Meg kell rendesen morzsolni a dohányt, és a meg­gyújtásnál vigyázni kell, hogy kicsi legyen a parázs. Ügyelni kell, ne csússzon le a dohány mélye felé, és sokat kell kezelni a tömőfát*- áml el néhány fogást. Öt perc tömés, és egy perc gyújtás után indult az idő. Börczi Miklós, önkormányzati képviselő díszvendég volt, aki a hangulatnak engedve gyorsan vett egy pipát, és maga is beállt a sorba. így 16 résztvevővel indult a verseny. Csend és nyugalom ülte meg a ter­met, mert hiszen a pipázás a béke szimbóluma. A győztesek pedig egy-egy gyönyörű pipát kapnak. (Szélesi) Idősek napja Szennában Szombat az idősek napja volt Szennában. Nyolcvan hatvan éven felüli fa­lubelijét köszöntötte Handó János polgármester, majd az általános iskolá­sok, a Zselic gyermektáncegyüttes és a tüskevári Őszikék nyugdíjas klub műsora szórakoztatta a jelenlevőket. Az önkormányzat ebéddel kínálta és megajándékozta a szennai időseket. Nagymenők gokartban Nem akármilyen csaták színhelye volt tegnap Sió­fok; itt rendezték meg ha­gyományteremtő szán­dékkal az interneten sze­replő Rally.hu első nagy és látványos gokartbuli­ját, ahol a magyar ral­isport krémje — azaz a legjobb pilóták és a legel­szántabb rajongóik — csa­táztak egymással. Nem sokan mondhatják el magukról, hogy együtt szá­guldoztak a magyar ral­isport olyan meghatározó alakjaival, mint a három­szoros magyar bajnok if­jabb Tóth Jánossal és párjá­val, Tóth Imrével, vagy a bajnoki címvédő Kiss Fe­renccel és Büki Ernővel. Azt pedig mindössze egyetlen magyar ralirajongó, a buda­pesti Bertalan Miklós mondhatja el büszkén ma­gáról, hogy valamennyiüket le is „gyűrte” — igaz, gokar­ton. A történeti hűség kedvé­ért álljon itt a gyengébbik nem, illttve a sportújságírók t***4 MM* mm m mm MM} Nincs harag köztük: az első sorból a kát navigátor, Büki Ernő és Tóth Imre, mögöttük pedig a bajnoki címvédő Kiss Ferenc és a háromszoros magyar bajnok ifjabb Tóth János várja a rajtot fotó: horváth Mónika számára rendezett futam végeredménye; előbbit a szintén fővárosi Váraljai Ág­nes, utóbbit pedig e sorok írója, Fenyő Gábor nyerte. A két kiváló sportember káp­rázatos teljesítményének ér­tékéből mit sem von le az a tény, hogy mindkét kategó­riában csak egyetlen induló volt... (Fenyő) Repült a vasvilla Bábonymegyeren szep­tember 5-én késő délután ifj. Ignácz János 30 éves fiatalember vasvillával úgy fejbe dobta öccsét, hogy az kórházba került. Hogy megtörténhetett, ab­ban az ital játszotta a fő­szerepet. Ignácz Istvánt azóta már hazaengedték Siófokról. Összecsődült az utca népe, amikor meglátták a vérző fejű fiút és a kiérkező mentőt.- Nem igaz, hogy fejbe vágtam az öcsémet. Az eldo­bott vasvilla találta el - mesé­li a történetet ifj. Ignácz Já­nos. - Véletlen volt. Zöldet gyűjtöttünk az út mellett a Barta Jánosnak az öcsémmel, és az unokaöcsémmel. Köz­ben jócskán iszogattunk. Elfo­gyott vagy öt liter bor. Amikor megérkezett Barta János, aki­nek gyűjtöttük a zöldet azt mondta: igyekezzünk. Mivel elég ital volt bennünk, azt vá­laszoltam, hogy nem csinál­juk tovább. És eldobtam a vas­villát és eltaláltam az öcsém fejét. Fölszakadt a bőr és igencsak vérzett. Amikor el­vitte a mentő, még lehajtot­tam néhány liter bort. Bánt a dolog, de mit tehetek. Megtör­tént és kész...- Szerintem is véletlen volt - mutatta a fején az összevarrt sebet az öccs, miután hazatért a kórházból. - Nem tudtam el­ugrani, mert bennem is volt ital. Ngin akart ő agyon ütni. Igaz, hogy többször is vere­kedtünk már, de az nem élet- re-halálra ment.- Igaz, hogy a szüleit is többször megverte? - kérdez­tem a veszekedős Jánost.- Persze. Gyakran van né­zeteltérés köztünk, s akkor hirtelen meglódul a kezem. Nálunk mindenki iszik. Én sajnos, ilyenkor agresszív va­gyok és elsül egy-két pofon is.- Mit szól hozzá, hogy vas­villával fejbe dobta az öccsét a nagyobbik fiúk?- Mit mondhatnék? Vasár­nap a sógorgyerek volt ná­lunk, húsz éve nem találkoz­tunk - vette át a szót az anya. - Ittak a gyerekek, azután mentek el zöldet gyűjteni. A Jancsinak ittas állapotban ki­kapcsol az agya, elönti a vér. Ilyenkor üt-ver bennünket is. Nem tudunk neki parancsol­ni. Félünk is tőle, ha részeg. Egyébként jó gyerek ám...- Régóta ismerem a csalá­dot, mivel az anya és az apa is többször dolgozott már ná­lam - mondta Szemesi Lajos, a Rudnay utcából. - Jancsi néhányszor megverte már a szüleit, amikor ittas. Egyszer én is szemtanúja voltam, hogy pofont adott az anyjá­nak. A faluban mindenki tud­ja, hogy miként él a család. Krutek József MARKUS SZÍNHÁZ - GYEREKDARABOK FELNŐTTEKNEK IS Levágott fülek- süteményből A helyiségben hatalmas ve­rekedés tört ki. A halk sza­vú bíró már csak a kihullott fogakat, a levágott füleket és a vérben úszó cigányze­nekart találta Szemérme- tes Erzsók kocsmájának padlózatán. Persze a kihul­lott fogak és a levágott fü­lek süteményből voltak, a tömegverekedés résztvevői papírból, és a vért egy leg­alább ötméteres vörös sza­lag helyettesítette a két­személyes Márkus Színház legutóbbi kaposvári ven­dégjátékán. Mindig akadnak, akik valami egyedit, különlegeset próbál­nak létrehozni a saját érdeklő­dési körükben. Pilári Gábor és Vajda Zsuzsa is így voltak ez­zel, amikor 1987-ben úgy dön­töttek: kilépnek az Állami Báb­színháztól és a bábművészet új útjain indulnak el. — Rengeteg országban jár­tunk, sokat tanultunk az Álla­mi Bábszínháznál eltöltött idő­szakban, de egyszer csak elju­tottunk arra a pontra, hogy már nem tudtunk tapsolni az elő­adás után az összehúzott füg- Romjaiban a helység kocsmája: szanaszét kivert fogak és levágott fülek fotó: török an^ göny mögött. Akkor kellett el­döntenünk, hogy továbbra is a Misi Mókust játsszuk, vagy va­lami teljesen mást válasszunk. ' így született meg a kétsze­mélyes családi Márkus Szín­ház, amelynek névadója Márk, az elsőszülött fiúgyermekük lett. — A magyar népmeséket vá­lasztottuk. Áz egyszerű és min­denki számára érthető tanulsá­gokkal szolgáló darabokat a modern korba ágyazzuk. így válik a kissé lenézett bábszín­ház minden korosztály számá­ra izgalmassá. Évente egy előadást készíte­nek, már ha van idejük az évi mintegy százhúsz fellépés mel­lett erre is. A darabok átiratait általában Zsuzsa, míg a bábu­kat, meghökkentő díszleteket Gábor készíti. Jelenleg is mű­soron tartják Petőfi: A helység kalapácsa mellett Benedek Elek: Laci királyfi, Arany Já­nos: Bajusz, Andersen: Füle­müle, és az Égig érő fa című darabokat, amelyekkel már az egykori kenyéradó színházak­ba is nem egyszer meghívást nyertek. — A meghívások is azt bizo­nyítják, hogy végre kezdi visz- szanyerni a vásári bábszínház egykori rangját nálunk is. Kül­földi fellépéseinken meggyő­ződhettünk arról, hogy ott egé­szen más a megítélése ennek a színháztípusnak, egyfajta ran­got jelent. Darabjaikban nagy szerepet szánnak a színészi játéknak, hiszen csak így lehet megolda­ni, hogy akár tíz szereplő ka­raktere is élesen elkülönülve bontakozzon ki a képzeletbeli színpadon. Erőteljes improvi­zációk, abszurd jelenetek sora gazdagítja előadásaikat, ame­lyekben a közönségnek is sze­repet szánnak. A különleges színházi világuk vonzza a fur­csa reagálásokat. A legnagyobb vihart egy fel­nőtteknek szóló előadásuk, a Paradicsom váltotta ki, Sáros­patakon. A cselekmény során találkozik egy kisfiú és egy kis­lány, és játszani kezdenek a já­tékaikkal. Ezek a játékok azon­ban nem azok, amelyeknek lát­szanak. A paradicsomlé a vért, a felszeletelt káposztafejek em­beri fejeket helyettesítettek. Megkínálták velük a nézőket is, de a közönség nem evett a káposztából, nem ivott a para­dicsomléből. Maguk is megle­pődtek a fogadtatáson, és im­már célzatosan dolgozták fel az emberiség bűneinek történetét a teremtéstől a láncfűrészes pusztulásig. — Szeretünk Somogybán játszani,, akárcsak a megye más csodás kistelepülésein Visnyeszéplaktól Bárdudvar­nokig. A Zselicben szinte min­denhol felléptünk már. A Márkus Színház nemrégi­ben kiegészült Morvái Ferenc­cel, egy sepsiszentgyörgyi szü­letésű zenésszel, aki fúvós hangszerekkel ad zenei aláfes­tést darabjaikhoz. Legújabb előadásuk, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tündéje már vele készül. A tervek szerint a ta­vasszal be is mutatják — nagy valószínűséggel a kaposvári közönségnek is. Addig is meg kell elégednünk A helyiség ka­lapácsa után osztogatott cukor­kákkal és levágott fül süteményekkel. TeVács Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom