Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-11 / 212. szám
1999. szeptember 11., szombat SOMOGYI HÍRLAP Fiatalok Egy generáció 9026 kérdőív tükrében Ez év áprilisában kérdőíveket kaptak Kaposvár általános és középiskoláinak diálgai. A 3-6. osztályosok 19, a 7-12. osztályosok 24 kérdésre felelhettek. Név nélkül. Tanulási, tévézési szokásaikat csakúgy firtatta a két papiros, mint azt, hogy miként viszonyulnak alkoholhoz, kábítószerhez, hisznek-e a politikusoknak, van-e testvérük, szüleik elváltak-e? A kapott válaszokat egy két évvel ezelőtti felméréshez viszonyítva a folyamatokba is bepillantást nyertek a felméréskészítők. A kérdőívek anonimak voltak, kitöltésükhöz írni sem kellett, csupán jelölni. A dr. Ozsváth Ferenc tanár-alpolgármester által összefogott vizsgálatban a megfogalmazásoknál arra is törekedtek, hogy a válaszokhoz ne legyen szükség tanári segédletre, s a lehetőségek ne sugallják a választ. Az ifjúság testi és lelki állapotának felmérése - tapasztalatokon túli, átfogóbb képet adó megismerése - már 1997-ben felmerült, S ekkor elkészült az első vizsgálat is. Most néhány kérdéssel kiegészülve kaptak válaszokat a felmérők, melyeket a közgyűlés tagjai is megismernek, s ezt követően - ha a városatyák úgy döntenek - valamennyi oktatási intézmény megkapja a felmérés eredményét, s következtetéseit. Értékvesztés után A téma indoklása úgy fogalmaz: „az értékvesztések évtizedei után a magyar hagyományokra épülő rendszer felbomlóban van. Ennek alapját a családi élet zavaraiban kell keresni, amikor konfliktusok alakulnak ki a szülők között, a szülők és gyermek között. Ha a fiatal nem tiszteli szüleit, törvényszerűen tiszteletlen a pedagógussal, a felnőttekkel is”. Elöljáróban azt is leszögezi Ozsváth Ferenc, hogy csak a valódi megelőzés lehet a cél, „ami az orvosi gyakorlatban és a nevelésben ma nem kap megfelelő hangsúlyt. A szellemi és anyagi kondíciók gyakran elakadnak a tüneti kezelésnél. A „szakemberek” primér megelőzésként ajánlják az egyszer használatos fecskendőt és az óvszert.” A jó fizikai állapot, a szervezet lemondásokkal is járó edzése és fejlesztése olyan alapképességeket alakít ki a gyermekben, melyek megléte alapját biztosíthatja az egészséges életmódnak: és itt a szerző a többi között a szorgalmat, a tűrő- és küzdőképességet, a hűséget, az áldozatvállalást, a fegyelmezettséget, az önuralmat, az igazmondást és becsületességet, a siker és kudarc feldolgozását, a hamis példaképek felismerését és elutasítását, a humorérzéket említi. Szemben a nagyképűséggel, az agresszivitással, a lopással, a hazudo- zással, az árulkodással és gyűlölködéssel, a kegyetlenséggel és a mosdatlan beszéddel. Egyre kevesebb egyke De nézzük a válaszokat. Az első két kérdés a válaszadók korát és nemét rögzítette, majd a harmadik a lakóhelyre kérdezett rá: kertes avagy lakótelepi házban lakik-e. 9026 válaszadóból ma 2759 él lakótelepen és 6110 kertesházban (67,69 százalék), 157 válasz megjelölés nélküli. Két év alatt még inkább a kertesházak felé billen a mérleg, ami a feldolgozók szerint biztató, hiszen az itt élők személyiségjegyei kedvezőbbek. A lakótelepi diákok hátrányát az jelenti, hogy az udvar, a kert hiányzik az életükből, elszigetelődhetnek a természettől, és a bezártság, a generációk szétválasztása is érezteti hatását. A felmérők szerint a testvérek száma is hatással lehet a személyiségfejlődésre. A diákok 56,77 százalékának két, 18,07 százalékának három, 14,42 százalékának egy testvére van, s csak 301 az egyke fiatal. Ennél is lényegesebbnek tűnik a válások hatása a gyerekekre. Az elvált szülők aránya magas, 21,6 százalék. A kertes házban élők javára szembetűnő a különbség, 18,2 illetve 29,3 százalék. Az 5. a-b. kérdés a hétköznapi és a hétvégi esti lefekvések idejét rögzítette, s a válaszokból az egészséges életmód egyik alapfeltételére engedett következtetni. A tanulók többsége hétköznap 22 órakor, hétvégén egy órával később tér nyugovóra. Figyelemre méltó, hogy a 3-6. osztályosoknak csaknem 10, a 7-12. osztályosoknak 36,7 százaléka éjfél felé kerül ágyba. Órák a tévé előtt A tanórán, szakkörön és egyéb helyen kívüli tanulási idő 1-3 óra körül mozog. Aki ennél többet tölt az íróasztalnál, az a tanórai elfoglaltságot is beleértve több ülőmunkát végez, mint a felnőttek, s ez a szív- és vérkeringési, ideg- rendszeri zavarokat okozhat, gátolhatja a légzőszervek, az izom- és csontrendszer természetes fejlődését. Jelentős eltérés tapasztalható a fiúk és a lányok tanulási ideje között, a fiúk csaknem háromnegyede 1-2, a lányok több mint 60 százaléka 2-3 órát tanul naponta. A televíziós csatornák többsége - szögezi le a tanulmány - szerepet vállal a torzult személyiségek alakításában, a felnőtt kapcsolatokról, a családról, a szerelemről negatív mintát mutat, erőszakra és mosdatlan beszédre ösztönöz. Megközelíti az 50 százalékot a naponta 2-3 órát tévézők aránya, az 5 órát a képernyők előtt ülőké pedig hétvégén 31,9 százalék. A tanulók 45 százaléka nem reggelizik rendszeresen otthon. Egy részük egyáltalán nem vesz magához táplálékot a nap kezdetén, s üres gyomorral ül be a tanórákra. A megkérdezettek több mint fele rendszeresen él a szellemi táplálkozás lehetőségével, s olvas. A lányok és a 3-6. osztályosok viszik a prímet, 60 százalékuk falja a könyveket. A döntő többség (94 százalék) járt már színházban, a diákok közel fele - különösen a lányok - rendszeresen látogatják a teátrumok előadásait. A két évvel ezelőttihez képest több a hangversenylátogató, arányuk 35,2-ről 38,5 százalékra nőtt. Rendszeresen azonban csak a válaszadók egytizede él a kulturális időtöltésnek ezzel a lehetőségével. Tanórán kívüli önművelődési vagy önképzési tevékenységet a tanulók többsége nem végez. Kábító- és sportszerek Tudomásul kell vennünk - fogalmaz a felmérés kísérőszövege -, hogy az ifjúság egy részének szinte egyedüli szórakozási igényévé vált a diszkó, ami a kellő alapokkal nem rendelkezők személyiségét és egészségét is károsíthatja; a kábítószeres „beetetés” is zömmel itt történik. A felmérés szerint az iskolán kívüli diszkóba járók száma 10 százalékkal emelkedett. Az első látogatás után azonban csökken az érdeklődés. A fiúk itt vezetnek néhány százalékkal. Az iskolai és civilizációs ártalmak kompenzálásának, a személyiség alakításának pótolhatatlan és hatásos eszköze az iskolai testnevelés és tanórán kívüli sporttevékenység, fogalmaz Kaposvár alpolgármestere. Örömmel állapítja meg, hogy az edzésre járók száma több mint 900-zal emelkedett, s többségük heti két alkalommal sportol. Jelentősen vezetnek a lakótelepiek a kertes házban lakókkal, a fiúk a lányokkal, a 3-6. osztályosok a 7-12. osztályosokkal szemben. A kérdőív 16-19. csoportja a szenvedélybetegségek induló, vagy már kialakult helyzetére kereste a választ. Ennek vizsgálata azért indokolt, mert a felnőttkori alkoholizmus, a mértéktelen dohányzás gyökerei itt keresendők, állapítja meg a vitaanyag. A két évvel ezelőtti állapothoz képest romlott a helyzet a kábítószer esetében, a próbálgatok aránya 3,7-ről 6,1 százalékra emelkedett. A lányok és a 3-6. osztályosok erősen javítják az eredményt. Az ösz- szes fiú 7,8, a 7-12. osztályosok 8,9 százalékban érintettek. Két elméleti kérdést is kaptak a fiatalok: kíváncsiságból megpróbálnák-e?, mi a véleményük, abba lehet-e hagyni a kábítószert? A válaszadások (csaknem 10 százalék megpróbálná, és a kétharmad szerint abbahagyható a drogozás) az alpolgármester szerint tájékozatlanságot mutatnak. A politikusok szava A további öt kérdés a 7-12. osztályosoknak szólt. Örvendetes, hogy amíg 1997-ben az érettségit követően csak 64 százalék akart tovább tanulni, s sokan a pénzkeresést választották volna, addig mára az arány 8 százaléka javult a továbbtanulni vágyók javára. A hivatalos házasságkötésre törekvők száma megközelítően azonos a két vizsgált időszakban: 85 százalék. A diákok 61, 3 százaléka 2 gyermeket vállalna. Érdemes-e becsületesnek lenni?, így a 23. kérdés. Elsöprő, 75 százalékos az igen. S végül egy trükkös kérdés: a politikusok többsége igazat mond-e? Nos, 89 százalék szerint nem. A kaposvári - országosan is példaértékű - „felmérés-sorozat” és feldolgozás, kommentálás módszereivel lehet és kell is vitatkozni. Fogunk, fognak is róla eleget. S ha ez így van, dr. Ozsváth Ferenc jelentős lépést tett valami felé. Csak a valami homályos még: mihez kezd az önkormányzat, a neveléstudomány, a közoktatási intézményrendszer az eredményekkel? Mindaddig akadémikus a vita, amíg nincs cselekvési program - gyerek- szeretetre adaptálva, diáknyelvre fordítva B. T. Nagy fába vágott hering ... és ha hoztatok még egy rekettyést, vágjátok ki az erdő leghatalmasabb fáját, ezzel a kis heringgel! - mondták a lovagok, akik ezidáig azt mondták, ni, ám mostantól azt mondják, eki-eki, eki-eki vabang. Nem tévedés, a Gyaloggalopp - aminek a kötelező képirodalmak között volna a helye - fentebbi részlete szervesen illeszkedik a tanulóifjúság életmódjának és egészségi állapotának főbb mutatóiról és összefüggéseiről készült íráshoz. Amikor rátaláltam, éppen a lehetetlen helyzetre kerestem kellő hasonlatot, s a nagy fába vágott fejsze helyett a legnagyobb fába vágott hering mellett döntöttem. Világifjúsági problémával álltak szembe a felméréskészítők, amikor a televízió káros hatásáról, a szenvedélybetegségek fenyegető réméről kérdezték a diákokat. Kaptak is igeneket, nemeket és néhákat, hasonlóan a Csók és Könny tesztjeihez. A válaszadó diákokról manapság keveset tudunk. A családban rohanunk és létfenntartunk, hivatásunkban látástól Mikulásig vagyunk, kivéve a high society-t. Egy lehet a lényeg: a gyermek mindig jó. Okos és tisztességes. Ha átmenetileg hazudik is, lop is, drogozik is. Mert ez csak egy állapot, ha közönyünkkel, ítéletünkkel kitaszítjuk, ő kint marad, nekünk meg fájhat a fejünk a teli börtönök miatt. A gyermek - és itt elcsuklik a csuklóm - felnőtt mintát utánoz. öt felmérni lehet, de változtatni csak mi tudunk. Mérnök-feltaláló, ma gabonaexportőr nagybátyám ott kezdte, hogy őszbe csavarodott fővel - bőrdzseki, fiatalos arcszesz - elment öt diszkóba sörözni. Ahová a gyermekei jártak... Balassa Tamás
