Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-08 / 209. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. szeptember 8., szerda A laza völgyzárógátat már az indulatok átszakították Vihar szélcsendben FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A házuktól indítaná útnak a kicsiket Megállók feltételekkel Az ötgyermekes Fülöp Magdolna azt szeretné, ha a település falugondnoki kisbusza az ő házuk előtt is megállna. Mint mondta: két óvodás korú gyermekét csak így tudná biztonságosan óvodába küldeni és hazavárni. CSOMBÁRD Az asszonynak ugyanis van egy négyhetes kisbabája is, akit nem mer egyedül hagyni, míg a kicsiket a mintegy 200 méterre lévő, kijelölt megállóból útnak indítja. — Megpróbáltam Laczóné Hardi Márta hetesi körjegyzőnél közbenjárni, de ő panaszomra azt válaszolta: ha nem tudom kire hagyni a gyereket, fogadjak föl bébi- szittert, telik rá. Elvált asz- szonyként költöztem a faluba. Van még két iskoláskorú gyermekem. Az ötből négy az előző férjemtől, a pici a mostani élettársamtól való, aki a sertéstelepen dolgozik. A gyerekek után 36 ezer forintot kapok. Azt kérdem: mire futja ennyi pénzből? Úgy érzem, a falu megvet, kiutál innen. A polgármester szerint gyűlést kellene összehívni ahhoz, hogy döntsenek: megállhat- e előttünk a kisbusz. Azt ugyanis a falugondnoksofőr dönti el, hol biztonságos. Én úgy gondolom, a közeli útkereszteződésben sem veszélytelen megállni. Lukács Béla polgármester elmondta: négy biztonságos megállót jelölt ki a falu- U gondnok a kisbusz számára. Az asszony háza előtti kanyarban azonban nagyon veszélyes lenne megállni, mert könnyen beléjük szaladhat egy teherautó, munkagép. A felelősség pedig a falugondnokot terheli. Neki kell naponta tizennyolc-húsz óvodást épségben elvinni a hetesi óvodába. — Úgy gondolom, az asz- szonynak otthon is van teendője a kertben, a háztartásban. Olyankor sem tudja másra bízni a pici felügyeletét. Mindössze öt percre van szüksége ahhoz, hogy a gyerekeket útnak indítsa. A megállókat a testület hagyta 3 j, jóvá, ők is felelősek az óvó- -v- dások testi épségéért. Én ezt; # nem bírálhatom fölül. Falunapra csinos lányok Tíz nagyberki manöken állt kifutóra FOTO:SZEPESI PETER Megszüntették az üreget Régi gondja oldódott meg a hedrehelyi általános iskolának a nyáron. Befejezték az iskola alatt húzódó másfél méter mély, mintegy 60 négyzetméter alapterületű üregrendszer feltöltését. A mintegy hatmillió forintos beruházással egyéb felújítást, karbantartást és átalakítást is végeztek, s megkezdték a vizesblokk kialakítását, ám pénz hiányában ezt még nem tudták befejezni. A 30-40 méteres falakat megerősítették, csatornázták és ellátták lefolyókkal. Az osztályokat a kisebb gyermeklétszámhoz igazították; nevelői, igazgatói szobát és egy raktárát alakítottak ki. Lanyhuló idegenforgalom A kastélyszállójáról híres Gá- losfán erőteljesen lecsökkent az idegenforgalom. Még a tavalyinál is kevesebb vendég tévedt a faluba és ők is jobbára csak a szálló vendégei voltak. Legtöbben a Zselici napok és búcsú rendezvényein vettek részt. A falusi turizmusnak nyoma sincs a településen. Kővári Ferenc polgármester szerint a lakosság tart az idegenektől. Visz- szatartó erő az is, hogy egyetlen gálosfai sem dolgozik a kastélyban, s tavaly novembere óta egy fillér idegenforgalmi adó sem folyt az ön- kormányzat kasszájába. Több repcét vetnek Háromszor annyi repcét vetnek idén a Zselici Táj szövetkezetben, mint tavaly. Negyven hektár helyett 130 hektáron kerül a napokban repcemag a földbe. Ezzel párhuzamosan 225 hektárról takarítják be a napraforgót, amelynek egyelőre nagyon magas magas a víztartalma. Búzát kétszázötven-háromszáz hektárra terveznek. kedvező idő esetén a hónap végén kezdik meg a vetését. Oldalszerkesztő: Várnai Ágnes Mi lesz, ha...? Ez a kérdés viharfelhőként vonul végig a békés visnyeszéplaki vidéken. A vihart — úgy tetszik — egy halastó-rendszer építése kavarta, de az is lehet, hogy csak úgy jött... VlSNYESZÉPLAKVlSNYE-PATOSFA Tény, hogy Ökördi Zsuzsa visnyeszéplaki biogazdálkodó több esetben is beadvánnyal fordult Márk Lászlóhoz, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási osztályvezető-helyetteséhez, és három pontban összefoglalta: miért sérelmezi, hogy Ságvári Károly kaposvári vállalkozó halastavat létesít a kies vidéken. Szerinte az újsütetű tulajdonos, aki a környék lakóitól jutányos áron vette meg a 6,5 hektárnyi földet, nem elég körültekintően vágott bele a munkába, hanem csak úgy „barkácsol egy tavat magának, s a játék a falu bőrére megy”. Az épülőfélben levő tórendszer veszélyeztetheti a környező házakat, a növényeket, s árvízzel fenyegeti a környéket. Úgy tudja, hogy az építés megkezdése előtt a vásárolt területen száz hektár égererdőt gyújtottak föl, pusztítottak el Ságváriék. Félelmeinek nemcsak írásban, hanem szóban is hangot adott. Ám mint mondta, ezt már nem nézte jó szemmel a tóépítő házaspár. Ságváriné ordítozott vele, a férje pedig helybenhagyta beteg, védekezésre képtelen élete párját, a békés kecsketenyésztő Keszthelyi Pétert. Ságvári Károlyné mindezt tagadja, sőt úgy emlékszik: Ökördi Zsuzsa ütött meg minősíthetetlen hangot, s minden gáncsoskodás tőle ered. Az erdőt nem gyújtották föl; engedéllyel termelték ki. A hegy esze — Ő az esze az egész hegynek — hajtogatja Ságváriné, bizonygatván: Ökördi Zsuzsa még Hedrehely és Visnye templomépítő szponzorát, a holland Jonakovicsot sem átal- lotta kikezdeni. A tyúkper- gyanús ügyre ezzel talán le- gyinthetnénk is. Akár csak a békés visnyei polgárok, akik örülnek, hogy aranykoronájukat föláldozva, öregségükre egy kis pénzhez jutottak. Dehogy bánják a halastó-építést! Polgármesterük sem tiltakozik ellene; mi bajuk lehetne akkor? — kérdik. Csapó István, Visnye polgármestere szerint a tavak mellett nincsenek lakóházak. PaNekik nincs védelem, ha jön az ár... csérvisnyén ugyan van kettő, de 100 méterrel följebb, mint a patak. Gátszakadás esetén sem öntheti el a víz. — Dombnak az sosem folyik - hajtogatja. - Ha valamit fenyegethet, az csak a szomszédos völgyekben fekvő Visnye és Patosfa lehet. Erre azonban nem sok az esély, hiszen mióta az eszemet tudom, a közeli Kápolnásvisnyén is van négy halastó, és sosem okozott bajt. Gondot csak az okozhat, ha a bont (duzzasztó) nem az előírás szerint épül. Puskaporos hangulatban Hogy az ügy szereplői megbizonyosodjanak a dolgok helyes menetéről, a napokban meghallgatáson vettek részt a visnyei polgármesteri hivatalban. Bár a hangulat puskaporos volt, tettlegességre nem került sor. A helyszíni szemlén azonban kiderült: valóban vannak hiányosságok az építkezésnél. Ezt Major Henriett, a kadarkúti önkormányzat ügyintézője is megerősítette. — Gondok vannak a tömörítéssel, s arra sem találtunk okiratot, hogy a visnyei önkormányzat hozzájárult-e a tavakat összekötő vízelvezető árok használatához. A tömörítés hiányosságait lehet pótolni, de ha nem elég biztonságos a rendszer, Visnyét és Patosfát elöntheti a víz — erősítette meg. — A hibák felfedésére Pécsről hívunk minőségellenőrt. A vízjogi engedélyt kiadó Márk László szerint Ökördi Zsuzsa állításai, félelmei alaptalanok. Elmondta: az ismételt vizsgálatok igazolták, Visnyén csak néhány ásott kút van, s annak a vízminőségét nem veszélyezteti az épülő tórendszer. Már csak azért sem, mert a kutak egy kilométerre a tavak fölött vannak, s a talajnak amúgy is van szűrő hatása. A vidéket még nem nyilvánították természetvédelmi területnek. így az arra vonatkozó kötöttségek sem érvényesek. Hibák és garanciák — Hiba, mint minden völgy- zárás tónál, itt is akadhat — mondta. — Megvannak azonban az építési garanciák, hogy ne fordulhasson elő. Ezek betartását mi ellenőrizzük és egy felelős pécsi vállalkozó. 0 a vagyonával is felel azért, hogy minden rendben legyen. Elő lehet venni még a tervezőt, a kivitelezőt és az üzemeltetőt is. Az árapasztót — ez továbbítja a víztömeget — úgy kell figyelembe venni a szintezésnél, hogy később se öntse el a területet. A tónak egyébként árvízcsúcs-csökkentő hatása is van. Kifejezetten hasznos tehát ilyen helyen halastavat építeni. A munka tovább folyik, nincs ok a felfüggesztésére — mondta, majd mégis hozzátette: a völgyzáró gát építése kissé hevenyészettnek tűnik. Ez és a beadványok sem indokolják az indulatok ilyen mértékű elszabadulását. Úgy vélem: mindenáron meg akarják akadályozni a tóépítést. Ságvári Károlyné sem érti, miért hadakozik ellenük Ökördi Zsuzsa és néhány értelmiségi. Azt mondja: óriási pénzt fektetnek be a három tó építésébe, amely később megélhetést adhat a környékbeli munkanélkülieknek. S mi történik, ha mégis elszabadul a pokol, s víz alá kerül a két település? Ezt egyelőre senki sem tudja. Ám lehet, hogy a kártérítés összegét éppúgy nem lehet majd behajtani, mint ahogy arra sem leltünk valódi magyarázatot: hogyan keletkezett szélcsendben vihar Visnyeszéplakon. Nagyberki tíz legcsino- sabb lánya állt a kifutóra a Vigyázó-kastély teraszán, a nagyberki falufesztiválon. Nagyberki A kaposvári ruhagyár mintegy kétmillió forint értékű, őszi kollekciójának termékeit mutatták be nagy sikerrel. Az alkalmi manökenekhez illő megjelenésben Somlói Aida osztályvezető segített. A falu-/v fesztivál soha nem látott sir,) kert aratott, mintegy hatszá-,) zan vettek részt a sport- és já->| tékos vetélkedőkön. Fergeteges sikert aratott a mosdósi Mawa Kft tiroli bőrnadrágos tánccsoportja is, amely már Mexikótól Németországig meghódította a közönséget. A falufesztivál szervezési költségeit teljesen Walter Mayr- baurl, a Mawa Kft tulajdonosa állta. Támogatás nélkül elhalnak a polgárőr-egyesületek Alkalmi tolvajok hosszú pórázon A 73 éves ladi Tálas Imre mindent megtett azért, hogy a hét település biztonságára ügyelő polgárőrség ne szűnjön meg. Igyekezetében azonban magára maradt. Pénz, felszerelés és agilis utód híján azonban feloszlott a rendvédő testület. Lad-patosfa Tálas Imre már akkor jó csapatot verbuvált, amikor még ritkaság volt a polgárőrség a településeken. — A megyében elsőként, negyvennégy taggal 1991-ben hoztam létre egyesületet — mondta. — Szép eredményeink voltak, sok betörőt megfogtunk. Homokszentgyör- gyön volt a központunk, s hozzánk tartozott Lad, Patosfa, Szülök, Kálmáncsa, La- josháka és Mariettapuszta. A lelkesedés azonban alább hagyott, mert nem győztük zsebből fizetni a költségeket. A működéshez helyiséget én adtam a lakásomban, a telefont és a benzinpénzt sem fizette ki helyettem senki. Pedig eleget jártuk a vidéket. Éjszakánként olykor öt- ven-nyolcvan kilométert is megtettünk. Volt is foganatja: látványosan csökkentek a bűnesetek. Aztán nyugdíjasként belefáradtam a vezetésbe, s nem akadt utódom, aki a munkát vállalta volna. Társaim is egyre nehezebben viselték el a pénztelenséget. Utoljára az alakulásunk évében adott tizenkétezer forintot a homokszentgyörgyi ön- kormányzat, aztán semmi... Hiába kötöttünk együttműködési szerződést a barcsi városi kapitánysággal; a tagok lassan lemorzsolódtak, feloszlott az egyesület. Tálas Imre ma is nosztalgiával gondol az első évekre. Tagja volt a megyei polgárőr- szövetségnek, országos küldöttként is képviselte Somo- gyot. 1996-ban polgárőr-kitüntetéssel ismerték el munkáját. — Ez a tagok érdeme volt — mondta szerényen, majd hozzátette: újabban megint sok a betörés. — Néhány hete a homokszentgyörgyi présházakban garázdálkodtak. A ladi iskolát is rendszeresen látogatják. Egy időben visszaszorítottuk a tolvajokat; most alig két hónapja újból betörtek az iskolába, s több millió forint értékű számítógépet vittek el. Az újonnan telepített PC-nek már másnapra lába kelt. Hiába szólt a riasztó a barcsi rendőrségen, mire kiértek, árkon-bokron túl volt a tolvaj. Csak legalább a benzinpénzt biztosítanák! — sóhajtott. — Öt önkormányzatnak kellene támogatni bennünket, de egynek sem jut rá az erejéből. A ladi példa nem egyedi. Szablics István, a megyei szövetség vezetője azt szeretné, ha az önkormányzatok egyenként nyilatkoznának: hajlandók-e anyagilag is támogatni a helybeli polgárőröket. Valamennyi települést fölkeresnek, s a munkájukat igénylő önkormányzatokkal együttműködési szerződést kötnek. Ez garantálja, hogy a költségvetésben tervezett összeggel támogassák tevékenységüket. Felújítják a templomot A napokban méri föl egy statikus a 105 éves visnyei református templom állapotát. Visnye A 24. órában jött a segítség — Csapó István polgármester szerint —, hogy a leomlással fenyegető tornyot átépítsék és felújítsák a tetőzetét. A régi cserép helyére új bádogborítást raknak. A munkát még a tél beállta előtt szeretnék befejezni. A visnyeiek büszkék 1895-ben épült templomukra, és szeretnék, ha Isten hajléka épségben szolgálná őket. Ebben segít a holland Jankovics József: félmillió forinttal támogatja a helyreállítást.
