Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. szeptember 1., szerda A szerbeknek is joguk van Albániában befejeződött a katonaorvosok sikeres küldetése Az Egyesült Államok figyelmeztette a koszovói albáno­kat, hogy elveszíthetik az amerikai támogatást, ha nem teljesítik a korábbi megállapodásokat. Az ameri­kai aggodalmakat Richard Holbrooke ENSZ-nagykövet és Joseph Biden szenátor, a külügyi bizottság rangidős demokrata tagja közvetítette az albán vezetőknek. Rasszizmusnak nevezte a nemzetiségi ellentéteket fotó: feb/reuters Holbrooke hangsúlyozta, hogy a szerbeknek is történelmi jo­guk van Koszovóban élni, és rasszizmusnak nevezte a tér­ségben nemzetiségi ellentéte­ket, a szerbek elleni albán tá­madásokra utalva. Közös pristinai sajtóértekezletükön Biden leszögezte, hogy a Ko­szovói Felszabadítási Hadse­regnek (UCK) tartania kell ma­gát a leszerelésére és feloszla­tására elfogadott szeptember 19-i határidőhöz, mert külön­ben „az amerikai törvényho­zás támogatása egyik napról a másikra elpárologhat”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa el­ítélte a koszovói kisebbségek - a szerbek és a romák - elleni erőszakot. A testület arra is fi­gyelmeztetett, hogy a KFOR- alakulatok elleni támadások a békeküldetés befejezését von­hatják maguk után. „Az Albániába menekült koszovói albánok ellátásában segédkező NATO-erő, az AFOR, valamint a különböző nemzetközi humanitárius szervezetek egyaránt igen si­keresnek értékelik a Magyar Honvédség orvoscsoportjá­nak néhány hónapos albániai tevékenységét” - mondta Kopcsó István alezredes, a 35 tagú kontingens parancsnoka Tiranában. A magyar orvosc­soport missziója már befeje­ződött Albániában. A balkáni országba áprilisban érkezett közegészség- és járványügyi felderítő és elemző egység utolsó tagjai augusztus 26-án utaztak haza Magyarország­ra, bár a parancsnok szep­tember 2-ig Albániában ma­rad.- Teljesen új, korábban a NATO-ban is ismeretlen, úgy­nevezett komplett megelőző egészségügyi koncepcióval érkeztünk Albániába - emlé­keztetett az alezredes. A 35 magyar orvos-katona közül tizenöten egészségügyi szol­gálatot, húszán logisztikai fel­adatot láttak el Hamalaiban. Kopcsó István kitért arra, hogy John Reith tábornok, az AFOR brit főparancsnoka sze­mélyesen is megköszönte a magyar orvoscsoport együtt­működését a koszovói albán menekültek ellátásában.- Szeptember 1-jén véget ér az AFOR-misszió, így hazaté­résemig az újonnan érkező NATO-egység, az AFOR-2 egészségügyi biztosításának megalapozása a feladatom - nyilatkozta az alezredes. Dollármilliárdok útvesztői Egyre dagad az Oroszországból elszivárgó pénzek bot­ránya. A hét elején a The Washington Post már havi egy-két milliárd dollárra becsülte az összeg nagysá­gát. „1992 óta becslések szerint 100-150 milliárd dol­lárt menekítettek külföldre” - írta az amerikai napilap. A történetnek van egy olyan szála is, amely egyenesen az orosz elnökhöz vezet. Fény derült ugyanis arra, hogy Jel­cinnek és családjának svájci bankszámlái vannak - megle­hetősen kétes eredetű pénzek­kel. Az amerikai bankvilágot egyébként az rázta meg a leg­jobban, amikor a New York Times nyilvánosságra hozta: az orosz alvilág egyik kereszt­apja, a Magyarországon is is­mert Szemjon Mogiljevics („Szeva”) nem kevesebb mint 10 milliárd dollárt mosott át egy neves bankházon (Bank of New York) keresztül. Kide­rült, hogy e bank egyik mun­katársnője, akiről feltételezik, hogy szerepet játszott a pénz­mosási tranzakciókban, a fele­sége annak a Konsztantyin Kagalovszkijnak, aki 1992-95 között Moszkva képviselője volt a Nemzetközi Valutaalap­nál. Tehát nemcsak az orosz alvi­lág pénzmosási hadműveletei­ről van szó, hanem esetleg ar­ról (is), hogy a Valutaalap által Oroszországba pumpált pénz nyugati magánbankszámlá­kon köthetett ki. Ez pedig már belpolitikai kérdéssé vált Amerikában, hiszen A1 Gore-t Oroszország gazdasági meg­segítésének fő támogatójaként tartják nyilván. Az alelnök mindig is hangsúlyozta, hogy a béke - és Amerika nyugalma - érdekében gazdaságilag segí­teni kell Oroszországot. Most, hogy kiderült: a pénz egf ré­sze korántsem arra fordító­dott, amire szánták, Gore ma­gyarázkodásra kényszerült. Márpedig a jövő évi elnökvá­lasztási kampány egyik való­színű jelöltje a jelenlegi alel­nök. A Bank of New York veze­tője, Thomas A. Renyi elnök­vezérigazgató közleményben hangsúlyozta: a bank min­dent elkövet a törvénytelensé­gek felszámolására. Konkré­tumokat nem említett, de együttműködést ígért a ban­kon belül vizsgálódó hatósá­goknak. Megszólalt az orosz pénz­ügyi élet nagyágyúja, Borisz Berezovszkij is, áld arra fi­gyelmeztetett: „ha nem sike­rül tiszta vizet önteni a pohár­ba, az ügy nyomán az egész orosz üzleti világot bűnözők­kel azonosíthatják”. Dagesztán közepén, a buj- nakszki járásban a szövet­ségi erők kedd hajnalban szorosabbra vonták az ost­romgyűrűt a két vahabita település, Karamahi és Csabanmahi körül. A botlihi akció mintájára az orosz belügyi csapatok itt is el akarják kerülni a ko­molyabb veszteségeket, így elsősorban a légierő és a tüzérség mér csapásokat a muszlint szélsőségesek védelmi állásaira. Az ost­rom célja felszámolni a két hegyi faluban bevezetett iszlám törvénykezést, és „helyreállítani az alkotmá­nyos rendet”. Mahacskalai közlés szerint a vahabiták segítséget kértek dagesztá- ni és csecsenföldi társaik­tól, mivel nem tudják tar­tani a hegyekben kiépített állásaikat, ha elhúzódik az ostrom. Az orosz és a da- gesztáni belügyi alakula­tok viszont fokozatosan el­lenőrzésük alá vonják a környező magaslatokat. Az orosz védelmi minisz­térium állítása szerint csak messze hordó tüzérséget vetnek be Karabahi és Csabanmahi védői ellen, aknavetőket nem, így a vahabiták provokációjáról van szó, amikor azt állít­ják, hogy orosz erők lövik a falvak ártatlan lakóit. Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató­ja kedden emlékeztetett arra: az orosz kormány 1996-ban ha­mis adatokat közölt a devizatartalékról, de úgy vélte, hogy a mostani pénzmosási ügy sem ok arra, hogy az IMF leállítsa Oroszország finanszírozását. .Annál is kevésbé, mert a júli­usban indított 4,5 milliárd dolláros új program Oroszország IMF-tartozásait finanszírozza, vagyis a pénz csak átkerül az egyik IMF-számláról a másikra” - hangsúlyozta Camdessus, elutasítva az IMF felelősségét bármiféle orosz pénzmosás­ban. Tom Dawson, az IMF külügyi igazgatója Washington­ban hivatalosan közölte: nincs semmi jele annak, hogy az orosz kölcsönöket átszivattyúzták volna amerikai bankokon keresztül törvényellenes célra. Ezzel egyszersmind elutasítot­ta az amerikai képviselőház bankügyi bizottságának követe­lését, hogy egyelőre függesszék fel az IMF orosz hitelezését. Magyar miniszterek külföldön Honvédelem, agrárium Magyarország közvetlenül érdekelt egy hatékony eu­rópai biztonsági és védel­mi rendszer kialakításá­ban, amely jelentősen nö­veli a kontinens válságke­zelő képességét mind a politikai akarat, mind pe­dig a konkrét katonai le­hetőségek tekintetében - mondta Szabó János vé­delmi miniszter Helsinki­ben, finn kollégájával, Jan-Erlk Enestammal foly­tatott keddi megbeszélé­sén. Szabó János tárgyalópartnere új fent megerősítette, hogy Finnország érdekelt az Euró­pai Unió mielőbbi további bő­vítésében, és teljes mérték­ben támogatja Magyarország uniós csatlakozását a követ­kező évtized első éveiben. Szabó János magyar szem­pontból nagyon fontosnak tartotta: az európai védelmi struktúrák kialakulásakor lét­rejövő döntéshozási mecha­nizmusok adjanak lehetősé­get arra, hogy valamennyi érintett európai ország bele­szólhasson a döntésekbe. Ne jöjjenek létre intézményi át­fedések a NATO, az Európai Unió és a Nyugat-európai Unió között, és ne okozza az európai védelmi „öntudat” erősödése a NATO döntésho­zatalának lassulását. Holland kollégája, Laurens Jan Brinkhorst meghívására Amszterdamba érkezett Torgyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesztési mi­niszter. Útja során az agrárágazat csaknem minden területét át­tekinti, ellátogat kertészeti, növénytermesztési, állatte­nyésztési és élelmiszeripari vállalatokhoz, valamint meg­ismerkedik Hollandia családi vállalkozásaival és szövetke­zeteivel is. Hírek Szlovák igen a hídra A szlovák kormány kedden jóváhagy­ta a Párkány és Esztergom között 1944 óta csonkán álló Mária Valéria-híd újjáépítéséről szóló egyezményt, és fel­hatalmazta Mikulás Dzurinda miniszterelnököt, hogy a híd felújításáról szóló szerződést szeptember 16-án írja alá Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A felújítás költségei a számítások szerint 19,404 millió eurót (5 milliárd forintot) tesznek majd ki. Barak kész elismerni Palesztinát Ehud Barak izraeli kor­mányfő kész arra, hogy elismerje a palesztin államot, de olyan feltételekkel, amelyek igen fájdalmasak, noha megfontolásra méltóak Jasszer Arafat palesztin elnök számára - értesült a Financial Times az izraeli-palesztin tárgyalásokhoz közel álló forrásokból. Tovább reng a föld Törökországban Ismét erős, a Richter- skála szerinti 5,2 fokos földrengés rázta meg kedd délelőtt Törökország északnyugati részét. A földmozgásnak, amelynek központja Izmit iparváros környékén volt, halálos és sebesült áldozatai is vannak. Izmitben, ahol a földrengés és a 4,6 erősségű utórengés mintegy 20 percen át tartott, az emberek a már megrongálódott épületekből a szabadba rohantak. Független lesz Kelet-Timor? Kelet-Timor Gleno nevű településén fegyveres milicisták az éjszaka a szavazóhelyiség bezárása után megölték az ENSZ három megbízottját^ és kör­bezárták a világszervezet egy 150 tagú csoportját. Az Európai Unió kedden „nagy sikerként” méltatta a kelet-timori nép­szavazást, amelyen a választásra jogosultak majdnem 99 százaléka vett részt, s a referendum a várakozások szerint a függetlenséget támogatók győzelmét hozza majd. Illetéktelen behatolók a Microsoft hálózatán A Microsoft r hétfőn kénytelen volt órákon keresztül szüneteltetni elektron- yúkus levelezésének hotmail-szerverét, miután egy svédországi honlapról hackerek hatoltak be a rendszerbe, feltörve több mint 40 millió személy magánlevelezését szerte a világban. Két embert megölt egy ámokfutó Két embert megölt, négy másikat megsebesített egy férfi hétfőn Kaliforniában, a Los Angelestől 50 kilométerre délkeletre lévő Garden Grove egyik bevásárlóközpontjában. Az ismeretlen egy autósbolt parkolójából nyitott tüzet az eladótérre, majd tovább lövöldözött maga körül. Végül egy társával furgonba pattantak és elrobogtak a helyszínről. A vérfürdő oka egyelőre ismeretlen, s a tettest sem sikerült még elfogni. Nem sikk amerikai alelnöknek lenni Mostanában sokat írnak arról, hogy AI Gore amerikai al­elnöknek a jövő évi elnökválasztáson sikerül-e legyőz­nie vetélytársát, a korábbi elnök fiát, Ifjabb George Bush texasi kormányzót. Szinte minden róla szóló cikk­ben szerepel, hogy Gore-nak kettős feladatot kellene megol­dania: le kellene aratnia Clin­ton kormányzásának babérjait, ugyanakkor el kellene határo­lódnia az elnök vélt vagy valós hibáitól. A problémával egyébként minden alelnök találkozik. A világ régóta tévedésben van az amerikai alelnökök hatáskörét illetően: messze nem olyan nagy üzlet - jogilag - az ÚSA második emberének lenni, mint azt még ma is nagyon so­kan hiszik. A statisztika meg­semmisítő ítéletet mond a hiva­talban lévő alelnökök elnöki esélyeiről. A1 Gore-nak a meg­előző 210 esztendőben össze­sen 44 alelnökelődje volt, és ebből mindössze háromnak si­került erről a posztról „ter­mészetes úton” elnökké vá­lasztatnia magát. A legutóbbi 1988-ban éppen Gore riválisá­nak édesapja, idősebb George Bush volt. Előtte 152 év telt el hasonló fejlemény nélkül: Mar­tin van Burent 1836-ban vá­lasztották alelnökből első emberré. Gyakori fordulat a cikkekben, hogy „az alelnököt végül is egyetlen szívdobbanás választja el az elnöki széktől”. Ez igaz, de csak akkor, ha az ál­lamfő hivatali ideje alatt meg­hal. Helyét akkor a ciklus lejár­táig az alelnök örökli. Ez tör­tént Lyndon B. Johnson alel- nökkel, miután Kennedy elnö­köt Dallasban meggyilkolták. Harry Truman is azután foglal­hatta el a főnöki széket, hogy 1945-ben Franklin Delano Roosevelt elnök meghalt. Az ő esete egyben jó példa arra, mi­lyen korlátozott a második em­ber hatalma. Truman ugyanis csak elnökként értesült arról, hogy országa atombomba elő­állításán dolgozik. A profi politikusok között az alelnökség az egyik legnépsze­rűtlenebb poszt. A legutóbbi évszázadban a kongresszus nyolc alkalommal futott neki, hogy megvizsgálja, nem kelle­ne-e - az elnökhöz hasonlóan - az alelnököt is a népnek meg­választania. A kísérletet mind­annyiszor az a hagyomány hiú­sította meg, hogy az elnökjelölt joga a neki minden szempont­ból megfelelő legközelebbi munkatárs kiválasztása. így az­tán nem véletlenül nevezik az amerikai toliforgatók a máso­dik férfiút „ámyékembemek”. Nelson Rockefellernek két­szer ajánlották fel úgy ezt a tisztséget, hogy kijelentette: egy Rockefeller nem vállalhat megalázó szerepet. Végül 1974-ben, amikor megértette, hogy elnöki esélyei a nullával egyenlők, elvállalta Gerald Ford mellett a másodhegedűs szerepét. Elődei addig hotelek­ben éltek, főleg a Willardban, amely közel van a Fehér Ház­A népes AI Gore család hoz. Amikor egyszer tűz ütött ki a szállodában, Calvin Coolidge akkori alelnöknek menekülnie kellett. Az oltás után vissza akart menni a szo­bájába, de egy tűzoltó feltartóz­tatta. „Az alelnök vagyok” - erősködött Coolidge. „Minek FOTÓ: FEB/ARCHÍV az alelnöke?” „Az Egyesült Ál­lamoké...” Csak 1977-ben költözhetett be a Fehér Ház nyugati szár­nyába Walter Mondale. Ő az el­ső alelnök, akinek saját irodája volt az elnöki palotában. Harmat Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom