Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-04 / 180. szám
SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 6 1999. augusztus 4., szerda Ferde szemmel a jövőről Nyugdíjasok, gyerekek, német betelepülők paradicsoma Igái fotó: kovács Beérik a Szili Kalász HÍREK Ú] igazgató Augusztus 1-jé- től Mátrai János, a kaposvári közlekedési szakközépiskola tanára lett a csökölyi általános iskola igazgatója. A vezetői székre ketten pályáztak, de az önkormányzat - figyelembe véve a tantestület véleményét - Mátrai Jánost bízta meg öt évre az igazgatói teendők ellátásával, (b) Gálosfai randevú Utcabállal kezdődnek szombaton a gálosfai napok. A Kastély szálló hagyományos rendezvényén lovasbemutatók zajlanak, és vasárnap délután lovas felvonulás is lesz, amelyet néptáncbemutató követ. Gyermek rézfúvósok koncerteznek, és helybeli diákok énekelnek népdalokat. Ezúttal is lesz rétesnyújtó verseny, és számos látványos program színesíti a rendezvényt. A gálosfai napok tűzijátékkal érnek véget. (Is) Szülői szolgálat Kilencszá- zezer forintot nyert a dombóvári Kapaszkodó Humán Szolgáltatóközpont a Szociális és Családügyi Minisztériumtól. Ezt a pénzt a városi és a térségi helyettes szülői szolgálat létrehozására fordítja az intézmény. (Is) Cserénfa napja Nemcsak a cserénfai ifjak, hanem az idősebbek is fellépnek szombaton délelőtt a falunap nyitó rendezvényén, amelyen átadják a Cserénfa község díszpolgára címet. A pécsi Bábovi Színház Hoppá című zenés bábshow-ját főzőverseny kíséri, vetélkedők, sportversenyek zajlanak. Este utcabál zárja a napot. (Is) Feléled a múlt Fiatalok és idősek bevonásával próbálják újjáéleszteni a népszokásokat Somogyszilban. Küher János, Erdei Imre és dr. Balázs Péter már javában szervezi a szüreti mulatságot. Bár a szőlő cukorfokának még emelkedni kell, ám szeptemberre elég édes lesz a vigassághoz; előszedik a régi népviseletet, és tizenöt fogat vonul végig a falu utcáin, (b) Igái két részre szakadt. Már ami a „jövőbe látókat” illeti. Az őslakosok nem bíznak már az idegen „kérőkben”. A régiekben azért, mert eljátszották a hitelüket, az újabbakban meg azért, mert a szemük is „ferdén áll”. IGAL Mi a biztosíték arra, hogy a kínaiak fölvirágoztatják a fürdőt és a települést? — kérdik. A betelepülők és az újonnan befektetők ezzel szemben úgy okoskodnak: a fürdő vevői nemcsak az infrastruktúrát, de a benne rejlő lehetőséget is megveszik, tehát fejleszteniük kell. Az eltérő nézetek mögött eltérő gyökereket és létformát fedezhetünk föl, amely a település megjelenésében is szembeötlik. A fürdő fölé magasodó Borjú-domb földes útja melletti kis pincék és gazverte hétvégi házak éppúgy fellelhetők, mint „milliomosnegyed” kacsalábon forgó palotái vagy a középréteg szerény, az üdültetéssel némi bevételt is nyújtó takaros házai. Lidikó Horváth Irén és Ma- táncsi Mihályné nyugdíjast is a Borjú-dombhoz kötik az évtizedek. Azt mondják, fejlődik a falu, csak nem olyan ütemben, ahogy kellene.— Se parkosítás, se semmi — méltatlankodik Matáncsiné. — A külföldieknek még az étvágyuk is elmegy az út széli sok gaz láttán. Hát még a kertek! Nem tudom, miért engedi meg az önkormányzat, hogy égig érjen a gaz. Nekem kellett a tavasszal „rendet” vágnom, hogy kijussak a szomszéd utcába. A fürdő vakolata a plafonig omladozik, s merő egy víz. Hiába a gyönyörű szállodák, a látvány lehangoló. A fürdő-belépők a szolgáltatás színvonalához képest nagyon drágák. Reménykedünk, ha valaki pénzt ad érte, rendbe is teszi. Az idegen is lássa: szép helyre érkezett. Közelebb a faluhoz, a Napsugár utcában a nyugdíjas, budapesti Zahradikné Bíró Ilona és szomszédasszonya, a kaposvári Gyanis Mihályné nyaral. Elmondták: az utóbbi időben sokat fejlődött a falu, s ebből a lakosság is kivette a részét. Útjukat szinte teljes egészében a lakók pénzén csináltatták meg. Nekik a nyilvános telefon és a fürdőorvos hiányzik. — Tavasszal ismét emelték a fürdő-árakat, de a szolgáltatás minősége nem javul. Négykor már leengedik a medence vizét. A férjem akkor jön a munkából, s az unokámmal már csak térdig érő vízben tocsoghat — így Gyanis Mihályné. Atellenben komlói házaspár pihen kislányukkal. Az asz- szony altatóorvos, férje mentőtiszt. Heti 16 ezer forintért és az üdülési díjért nyaralnak. Ennyire futja még. — Meglepett, hogy nem volt a strandon orvos. A hatodéves medikusok, mentőszakorvosi képzést is kapnak, nagyszerűen megoldhatnák az elsődleges ellátást — véli. — A vendégek nevetve kérdezik: „Mikor engedik le a gyerekeket a vízzel?” — újságolja Kazsoki István, a Hibiscus nyaralótelep vezetője. Szerinte a baleset sem riasztotta el a vendégeket. Olcsó, komfortos faházaival teltházas szezon elé néz. Új prospektus és Turinform-iroda híján azonban a legtöbbnek fogalma sincs róla: hol van Igái. Az önkormányzattal örök ellenzékbe vonult Ágoston Fe- rencből ömlik a panasz. — Kicsi gyerekként jöttem haza az iskolából, amikor olajos ruhában csúsztak le a melósok a feszítő pányvakötele- ken, nyomukban a hőforrással. A tenyerem őrzi nyomát, hogy 19 évesen fölbontottuk a lepecsételt kutat azzal a hittel: kicsit fejlődik Igái. Bennem él a falu története. Nem úgy a mostani vezetőkben; nekik nem érdekük a fürdő fejlődése. Mindenki csak ígérget, de nincs foganatja. Nem bízom a kínaikban sem. Attól tartunk, hogy megjelenik a bűnözés, és mindent elönt a bóvli, tönkremennek a kis üzletek. Mi, öregek ha összefognánk, talán tehetnénk még valamit, hogy a fürdő az igaliaké maradjon. Kilenc éve nem voltam a tájékán. Túl fájdalmas lenne a látványa... Fülöp László jegyző szerint a lakosság is felelős a közterületek rendbetételéért. A mulasztások miatt tavaly 20 porta tulajdonosa ellen indítottak szabálysértési eljárást. A telefonhiányt pedig az okozta, Hogy a posta - pénzhiányra hivatkozva — a tavasszal fölmondta a szerződést a Matávval és azóta sem sikerült megegyezniük. Elmondta: Igáiban folyamatos és jól szervezett az orvosi ellátás, fürdőorvos alkalmazását pedig nem írja elő az ÁNTSZ. A medencék vizét két órával a zárás előtt azért kell leengedni, mert kicsi a kút kapacitása és nyitásig nem győznék az újratöltést. A fürdő megtartása vagy eladása örök dilemma. Az önkormányzat azonban tőke híján s a több mint 100 millió forint hitel visszatörlesztésének múltbeli terhével nem tudja vállalni a fürdő fejlesztését. — A kínai vállalkozó mögött komoly anyagi háttér van. Szándéknyilatkozatuk bizakodásra ad alkalmat. Bizalomban eddig sem volt hiány. Az igaliaknak ez már kevés. Biztosítékra, biztonságra vágynak. Várnai Ágnes Öt éve adták át Somogyszilban a Szili Kalász kft telephelyét. Csiszár Ferenc mezőgazdasági és építési vállalkozónak, valamint pedagógus feleségének a birodalma azóta folyamatosan gazdagodott: tárolók, szárítók épültek és a régi épületek egy részét is helyreállították. SOMOGYSZIL- A szövetkezet nem tudta vállalni a betakarítást, a tárolást és a szárítást, mi pedig segíteni akartunk a gazdáknak - mondta Csiszár Ferenc.- Ezért alapítottuk meg a céget, s úgy vélem: nemcsak a falu, hanem a környék is megbarátkozott már a kezdetben újszerűnek tűnő kezdeményezéssel.- A sokmilliós beruházás milyen hitelekkel valósult meg?- Kihasználtuk a mezőgazdasági támogatásokat és az OTP finanszírozásában a különféle hitelkonstrukciókat is. Folyamatosan törlesztjük a részleteket.- Marad-e haszna annak a gazdának, aki a kárpótlási jegyein földeket vásárolt, s minden munkát a cég végez?- 3 éve 10 hektár kukoricán 700 ezer forint maradt. Az Panaszkodnak a gölleiek: bár családonként befizették a tízezer forintot, mégsem állították még át a kábeltévés rendszert. GÖLLE Tóbiás Emőné jegyzőtől megtudtuk: néhány háznál megkezdődött a csillagpontos rendszerre való átállítás. A idén - feltéve, ha jó földbe jó fajtát vetettek - talán 400 ezer forint haszna lesz.- Gyakran házigazdák: növény- és vegyszerbemutatókat tartanak, s ezzel a Dél-Du- nántúlon is meghatározó a szerepük.- Mintateleppé szeretnénk válni, hiszen az országban kevés helyen van ilyen vállalkozás. Ebben az évben háromszáz hektáron termelünk napraforgót, repcét, búzát és kukoricát. Állandó a forgalom; a kombájn most bérmunkát végez Somogyasza- lóban, Szentgáloskérről pedig a szárítóba hordják a termést. Hatszáz vagon kukoricát tudunk tárolni. Egy szövetkezet sem tud ennél többet. Csiszár Ferenc nemcsak a haszon reményében adta a fejét erre a vállalkozásra. Somogyszilban nőtt fel, szülei még most is itt élnek. Érzelmileg is kötődik falujához, ezért vették meg a területet. S még ha nem is érett be a Szili Kalász - öt év kevés erre -, de már szárba szökkent és tíz alkalmazottnak ad kenyeret. Tulajdonosai még komfortosabbá szeretnék tenni. Parkosítani akarnak, s a csereszolgáltatással kacérkodnak. És további gépeket vesznek; egy permetező és egy 40 lóerős traktor kell még. (Lőrincz) Göllé-Ért közhasznú társaság szeptemberre ígérte az átállítás befejezését. A szükséges pénz előteremtése is időbe telik, mivel a lakossági befizetés csak kis részét fedezte a kiadásoknak. Az önkormányzat legalább ötször annyival járul hozzá a beruházáshoz. A kht azt ígérte, a régi rendszer zavartalanul működik szeptemberig. B. A. Csiszár Ferenc: Hatszáz vagon kukoricát tudunk tárolni fotó: kovács tibor Tízezerért csillagpont Hajmási szépérzék Csak néhány somogyi apró falu vesz részt a Három szombat címmel meghirdetett országos közterület-szépítő versenyben, amelynek egyebek mellett az a célja, hogy a helybelieket bevonja az építő-szépítő munkába. A régi, rossz emlékű, kötelezően előírt társadalmi munka helyett - ahova gyakran ment undorral az ember - komplex programot ajánlottak a településeknek; dolgozzanak, sportoljanak, majd szórakozzanak... így volt ez a múlt hét végén Hajmáson, ahol másodszor gyűlt össze a falu apraja-nagyja, s reggel nyolckor 179-en serénykedtek a 263 lelkes Surján völgyi településen. A munka végére már 184-en lettek; igaz, vagy húsz környékbeli is besegített. Török Sándor polgármesterrel madarat lehetett volna fogatni, hiszen joggal büszke a falujára. Mindenki tudta, mit kell tennie. Kitakarították a katolikus templomot, árkot és átereszt tisztítottak, faülőkéket helyeztek ki a parkokba, virágosították a buszvárókat, s felállították a pályán a kapukat. Jókedvvel folyt a faluszépítés, amit foci követett, s a helybeli és a gálosfai nyugdíjasok, majd népszerű fővárosi előadók szórakoztatták a három szombat résztvevőit. Az egész nap a falué, a közösségé volt, amely egy szóra mozdult, mert tudta: nagy a tét. A közvetlen környezet rendbe tétele. Szépérzéke és kitartása pedig a hajmásiaknak is van. (Lőrincz) Gulyás László és Fábri Lajos a közterületek őrei fotó: szepesi Péter A régi temetők elhanyagolt sírjait is gondozzák Közhasznúak a faluért A szentbalázsi Gulyás László és Fábri Lajos azon munkálkodik, hogy megőrizzék falujuk tisztaságát. Ehhez gépeket is vett az önkormányzat. SZENTBALÁZS- Négy éve dolgozom a szentbalázsi önkormányzatnál, előtte az áfész alkalmazottja voltam - mondta Gulyás László. - Ez a feladat jobban tetszik, mert mindenki megbecsüli, amit csinálok. Amikor egy-egy falubeli azt mondja: „Szépen le van nyírva a fű a templom körül”, dagad a mellem, és büszke vagyok a munkámra. Az új eszközökkel, a fűnyíró traktorral és a kézi fűsze- gélynyíróval, amit a közelmúltban kaptunk az önkormányzattól, igazán nem nehéz dolgozni. Hiányzik azonban egy sövénynyíró. Enélkül hosszadalmas ez a munka. Tavasszal, nyáron virágokat ültetünk, s gondozzuk a növényzetet. Ilyenkor néha megvisel bennünket a nagy meleg. Fábri Lajostól megtudtuk: télen a gépek karbantartása és a hóeltakarítás a feladatuk. - ősszel a bozótot irtjuk a régi temetőben - mondta - Ez hálátlan feladat, mert csak három sírt gondoznak a hozzátartozók, a többit teljesen benövi a gaz, s nekünk kell rendbe tenni. Zelfel Renáta i t
