Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-31 / 202. szám

SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. augusztus 31., kedd Hírek Svájcba utazott Nyikolaj Volkov orosz ügyész hétfőn, hogy kivizsgálja: mennyire megalapozottak azok a kor­rupciós vádak, amelyek a múlt héten értek - részben meg nem nevezett - befolyá­sos, a Kremlhez és a Jelcin családhoz közel álló orosz személyeket. Az orosz sajtó Borisz Berezovszkij sajtó­mágnást, Borisz Jelcin elnök lányának, Tatyjana Djacsen- kónak a bizalmasát nevezte meg a megvesztegetési ügy főszereplőjeként. Fontos feladatának tekinti Észtország Lettország segítsé­gét abban, hogy mielőbb meg­kezdhesse a csatlakozási tár­gyalásokat az Európai Unióval - jelentette ki Mart Laar észt mi­niszterelnök hétfőn Tallinnban Vaira Vike-Freiberga lett állam­fővel folytatott megbeszélése után. A lett államfő szerint a két ország nagyjából azonos ütem­ben halad a NATO-tagság felé. Elloptak egy magyar kami­ont Csehországban. A teher­autó 320 darab Samsung már­kájú színes televíziókészülé­ket szállított. Az eltűnt rako­mány értéke 5,6 millió cseh korona. A bűncselekményt Dél-Morvaországban, a Prágát Brünnel összekötő autópá­lyán a Jihlava-Pánov benzin­kútnál követték el ismeretlen tettesek, amikor a kamion ve­zetője leállt pihenni. Lélektani kérdésnek minő­sítette John Hume északír No- bel-békedíjas az illegális IRA- hadsereg lefegyverzését. A békemegállapodás megvalósí­tásáról jövő hétre tervezett tár­gyalási fordulót illetően Hume kompromisszum mellett szállt síkra. A protestáns félkatonai szervezetek sem adták le sen­kinek a fegyvereiket, csak ép­pen nem használták azokat. Pénz- és tankönyvhiány nehezíti az iskolakezdést a Kárpátalján. A második világ­háború óta az idén fordul elő először, hogy egyetlen ma­gyar nyelvű tankönyv sem je­lent meg az iskolaév kezdeté­re. A csaknem száz magyar oktatási nyelvű iskolában a korábbi évekhez képest is­mét nehezebb körülmények között kezdi el szerdán az új tanévet tanár és diák. Földcsuszamlás miatt mintegy száz személyt eva­kuáltak az ausztriai Tirol egyik falvában. Bár senki nem sérült meg, további csu- szamlásoktól tartanak. A Stark-völgyi földlavina száz­méteres magasságban hal­mozott fel követ és földet a völgy alján. Hazánk az albán privatizációban Az amerikai ENSZ-nagykövet elutasítja Koszovó kantonosítását Orbán Viktort fogadta az albán államfő is fotó: feb/reuters A délkelet-európai újjáépí­tés kérdése, a térség In­tegrációja, valamint a két­oldalú gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok erő­sítése szerepelt Orbán Vik­tor miniszterelnök hétfői hivatalos albániai látoga­tásának középpontjában. A magyar kormányfő hétfő délelőtt érkezett Tiranába. Meghívója, Pandeli Majko - aki 31 évesen Európa legfiata­labb miniszterelnöke - ünne­pélyes keretek között katonai tiszteletadással fogadta vendé­gét a repülőtéren. A két politi­kus előbb négyszemközti megbeszélést kezdett a mi­niszterelnöki hivatalban, majd a delegációk bevonásával ple­náris tárgyalásra került sor. Orbán Viktor megerősítette: Magyarország részt kíván venni a délkelet-európai újjá­építésben, és segíteni akarja a térség országainak integráció­ját. A küldöttség tagjai eköz­ben arról tanácskoztak, ha­zánk miként vehet részt az albániai privatizációban. Orbán Viktor a délután folya­mán találkozott Rexhep Meidani köztársasági elnökkel és Sáli Berisha volt köztársasá­gi elnökkel, az Albán Demok­rata Párt elnökével. * Richard Holbrooke amerikai ENSZ-nagykövet elégedetten nyilatkozott Bemard Kouch­ner koszovói ENSZ-megbí- zott személyéről Pristi-nában. Az Egyesült Államok volt bal­káni megbízottja a „megfelelő embernek” nevezte Kouch- nert a világszervezet koszovói polgári közigazgatásának élén. Ugyanakkor egyértel­műen elutasította a koszo­vói szerbeknek a főként al­bánok lakta tartomány „kan- tonosítására” vonatkozó el­képzelését: a szerb vezetők az etnikai erőszak megféke­zésének eszközeként emle­getik és a múlt héten ismét erőteljesen szorgalmazták Koszovó svájci mintára tör­ténő kantonokra osztását. Rendezetlen fogolysorsok A palesztin-izraeli megbe­szélések a politikai fog­lyok szabadon bocsátásá­nak kérdésén szenvedtek hajótörést. A palesztin részről Szaeb Erakat, izraeli részről Gilad Ser által vezetett küldöttsé­gek 24 óra leforgása alatt há­rom alkalommal is tárgyalá­sokat folytattak, végül azon­ban a foglyok kérdésében nem tudtak megegyezni. A Wye Plantation-i egyez­ményben Izrael vállalta, hogy visszaadja 750 palesz­tin politikai fogoly szabad­ságát. Eddig azonban csu­pán 250 embert engedett ki a börtönökből, akik közül mindössze 100 volt politikai fogoly, a többi köztörvényes bűntettekért elítélt személy. A palesztinok ragaszkodnak további 650 politikai fogoly elengedéséhez, Izrael azon­ban biztonsági okokra hivat­kozva legfeljebb 250-300 ilyen foglyot lenne hajlandó elengedni. Ehud. Barak izraeli kormányfő hangsúlyozta, hogy szó sem lehet a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád szer­vezet egyetlen tagjának sza­badon bocsátásáról sem. „Palesztin híd” Izrael felett? Ezúttal Kairó ad majd otthont a közel-keleti bé­ketárgyalásoknak, azaz Barak és Arafat találko­zójának, amelyen az izraeli kormányfő és a pa­lesztin elnök mellett természetesen részt vesz a házigazda Mubarak egyiptomi államfő és Albright amerikai külügyminiszter is. Barak legalább olyan határozottsággal védi országa álláspontját, mint elődje, Netanjahu, de ugyan­akkor ésszerű megegyezésre tör. Arafat szó- használata sem puhult fel, de tisztában van ve­le, hogy most vagy soha, s Baraknál nem lesz kedvezőbb partnere. Az elvi megállapodás ad­va van: Izrael átadja a palesztinoknak a rendel­kezést a Jordán nyugati partja, vagyis Ciszjordánia 13 százaléka felett. A részletek ki­munkálása azonban még hátravan, határidők­ről, katonai átcsoportosításokról kell dönteni, és arról, hogyan alakuljon a zsidó települések sorsa. (Jelenleg 160 ilyen kolónia található a nyugati parton, 170 ezer telepessel.) Rendkívül bátorító viszont az a bejelentés, hogy október elsejétől megkezdődhet a gázai kikötő kiépíté­se, amely a gázai repülőtérrel együtt önálló palesz­tin kapu lehet a nagyvilág felé. S még érdekesebb a reálisnak tetsző terv, miszerint Beit Hamoun, va­gyis a gázai övezet északi csücske és a Hebron mel­letti Dura között 47 kilométeres, többsávos autópá­lya épül, vízvezetékkel és kábelrendszerrel, vala­mint a második szakaszban esetleg vasúti össze­köttetéssel. A kezdetben csak közúti pálya létesíté­se 200 millió dollárba kerülne és oszlopokon nyu­godnék. Az út „palesztin híd” lehetne Izrael felett. Méghozzá kölcsönös előnyökkel. A remélt palesz­tin állam két szárnya, az egymilliós Gáza, illetve az 1,7 millió lakosú Ciszjordánia között így közvetlen kapocs épülne. Csak egyetlen részlet: miközben a kikötő és a repülőtér Gázában lesz, az egy főre eső össztermék jelenleg Gázában csupán 1110, a nyu­gati parton 2140 dollár. Izrael számára a „híd” azt jelentené, hogy megvalósul a két palesztin terü­letrész között az összeköttetés, és megszűnnének a viták, hogy kit engedjenek be és kit ne az ország területére. Az átmenő forgalmat pedig megfe­lelőképpen ellenőrizhetnék. (réti) Az Európai Parlament fokozatosan bővíti hatalmát Uniós meghallgatások Európai parlamenti meg­hallgatáson vesznek részt rendszeresen az Európai Unió ügyeiért felelős tisztvi­selők. Az új Európai Bizott­ság tagjainak meghallgatá­sa hétfőn kezdődött meg, és több mint egy hétig tart Az Európai Parlament jelen­leg az Unió kevésbé befolyá­sos intézményei közé tarto­zik. Egyebek között személyi kérdésekben azonban állást foglalhat, és ezzel hatást gya­korolhat a közösség irányítá­sára. A meghallgatás ezért rendkívül fontos hatalmi esz­köz a testület kezében. A befolyását kis lépések­ben, de szívósan és folyama­tosan növelő parlament az 1992-ben életbe lépett, az in­tézményrendszert is korsze­rűsítő maastrichti szerződés­ben kapott jogot arra, hogy nyilatkozzék az Európai Bi­zottság tagjairól, illetve a tes­tület egészéről. A képviselők azonban csakis együtt fogad­hatják vagy utasíthatják el a bizottság tagjelöltjeit, egyes személyek lemondatására nincs joguk. Ez a hatalmi béklyó okozta a több hóna­pos kiesést az Unió munkájá­ban az idén, miután a parla­ment márciusban lemondatta a bizottságot, majd május vé­gén maga is feloszlott. Ah­hoz, hogy az Európai Unió élete visszatérjen a rendes kerékvágásba, arra van szük­ség, hogy a Romano Prodi ve­zette új bizottság - gyakorla­tilag az Unió kormánya - mi­előbb és hivatalosan meg­kezdhesse munkáját. ­Kérdések Kelet-Timorban Kelet-Timoron ismeretlen fegyveresek megsebesí­tették az ENSZ két megfi­gyelőjét, akik a hétfői népszavazás tisztaságára felügyeltek. Az ENSZ egyik szóvivője Dili­ben közölte, hogy a lövöldözés a tartományi fővárostól 35 kilo­méterre délkeletre fekvő Gleno településen volt, az egyik sza­vazóhelyiség közelében. A tet­teseket nem azonosították. A szavazás megkezdése óta ez volt az első incidens az egykori portugál gyarmaton. Helyi idő szerint 16 órakor zárták be a szavazóhelyiségek túlnyomó többségét. A referen­dum tétje az, hogy a többségé­ben keresztények lakta Kelet- Timor a muzulmán vallású In­donéziától elszakadva függet­lenné váljék, vagy csak autonó­miát kapjon. Az egykori gyar­mattartó Portugália hétfőn tel­jes támogatásáról biztosította a kelet-timoriakat a referendum eredményétől függetlenül. Antonio Guterres külügymi­niszter a lisszaboni Renas- cenca rádióban kiemelte: Por­tugália nem fogja sorsára hagy­ni a független Kelet-Timort, amely egyaránt számíthat a nemzetközi közösség és Lisz- szabon támogatására, hogy „él­vezhesse a békét, a gazdasági fejlődést és a jólétet”. A Dzsakarta-barát indonéz milicisták egyik vezéralakja, Eurico Guterres azt tervezi, hogy kedden fegyvereseivel le­zárja Kelet-Timor minden „ki­járatát”, a tengeri kikötőket, a repülőtereket és az országuta­kat, hogy megakadályozza a politikai elit elmenekülését a tartományból. Séta az egészségért Hetente legalább három órát, vagy naponta fél órát fordítsunk „erős” sétára. Vége a joggingőrületnek Ameri­kában. Kiderült: egészségünk megőrzése végett a rendszeres sé­ta, a normálisnál erősebb tempó­ban végzett gyaloglás a leghasz­nosabb. Az „erőltetett menetre” felesküdött tanácsadók szerint az óránként 6-8 kilométeres, tehát a szokásosnál valamivel nagyobb erőkifejtéssel végrehajtott séta a legegészségesebb. Amint a The Washington Postban közölt, több mint 72 ezer hölgyre kiterje­dő felmérésből kiviláglik: negy­ven százalékkal csökkent a szív­betegségek valószínűsége azok­nál, akik hetente legalább három órát töltenek gyaloglással. A 40-65 éves korcsoportban vég­zett vizsgálat szerint bizonyítha­tóan csökkent az infarktus való­színűsége is a rendszeresen sétá­lóknál. A kockázat mértéke azoknál a legkisebb, akik emelik a sebességet. Az egyszerű séta csak szerény, míg a „lötyögés” semmiféle egészségügyi haszon­nal nem kecsegtet. Az egyik, a hölgyek szokásait jól ismerő amerikai kutató orvos arra figyel­meztetett: „a szóban forgó sétát ne téveszszük össze a kiraka­tok nézegetésével egy bevá­sárlóközpontban!” Szemétkikötő. Második hete sztrájkolnak Marseille-ben a kukások. A 35 fokos hőségben a rothadó hulladék rendkívül kellemetlen szagot áraszt, szaporodni kezdtek a patkányok. Ezzel párhuzamosan viszont menekülnek a turisták. fotó: feb/reuters- Se apáddal, se veled- Más volta "volttal*- Nincs kiárusítás, de vegyen mély lélegzetet- Hot dog a vádlottak padján

Next

/
Oldalképek
Tartalom