Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-26 / 198. szám

SOMOGYI HÍRLÁP 1999. augusztus 26., csütörtök Belpolitika 7 Éjfélkor ütött az óra Sztrájkveszély az egészségügyben Több hete húzódik a dolgozók bérköveteléseiről folytatott érdemi tárgyalások megkezdése a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetemen. A szakszervezet közben már a sztrájk idején is szükséges minimális betegellátási szolgáltatások köréről tárgyal az egyetem vezetésével. Az egyeztetések lezárulása után, szeptember elején pedig kész egy hosz- szabb sztrájkra, amelyhez más intézmények dolgozói is csatlakozni fognak. A SOTE gazdálkodását felügyelő kincstári biztos továbbra is az egyetem adósságainak lefa­ragásához köti a béremelési követelések teljesítését. Más országos és megyei egész­ségügyi intézmények is csatla­koznak a SOTE sztrájkjához, ha arra sor kerül - mondta el la­punknak dr. Kóbor András, az egyetemi sztrájkbizottság he­lyettes vezetője. A sztrájk felté­tele az, hogy a dolgozók és az egyetem vezetése előzőleg megállapodjon azokról a mini­málisan szükséges szolgáltatá­sokról, amelyek a betegek ellá­tásához a demonstráció idején is elengedhetetlenek. Július eleje óta várja a szakszervezet, hogy az egyetem vezetése bér­emelési javaslatot tegyen; ha továbbra sem ülnek le velük tárgyalni, akkor szeptember elején sztrájkba lépnek. Pálok László kincstári biztos szerint az egyetem vezetésétől függ, hogy emelhető-e a dolgo­zók bére vagy sem. A biztos ta­karékossági javaslatát a jövő héten fogja tárgyalni az alkalmi bizottság. A programcsomag várhatóan több százmillió fo­rintos megtakarítást és lét­számleépítést fog javasolni a SOTE vezetésének. Ennek elfo­gadása a bértárgyalások meg­kezdésének feltétele. Romics László, az egyetem rektora szerint az amúgy is alulfinanszírozott SOTE nem tud több százmillió forintot megtakarítani csak azon az áron, ha bezárnak egyes klini­kákat, ami azonban elképzel­hetetlen. Államtitkár lett a szóvivő Borókai Gábor kormányszóvivőt a köztársasági elnök kedden kinevezte a Miniszterelnöki Hivatal politikai ál­lamtitkárává. Lapunknak még az ünnepélyes beiktatás előtt adott interjút. Mire e sorok megjelennek, már eldőlt, hogy eredmé­nyes volt-e az augusztus 26- án reggel 5 órai kezdettel jelzett vasutassztrájk előtti utolsó érdekegyeztetés. A béralku Jegyében, közvetí­tők bevonásával zajló tán gyalás elméletileg 25-én éj­félig tarthatott. Tegnap esti lapzártánkkor csu­pán annyi volt bizonyos, hogy a MÁV és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete vezetői az esetleges munkabeszünte­tés alatti még elégséges szolgál­tatásról folyó egyezkedésben mindvégig két malomban őröl­tek. Az Rt. javaslatát - misze­rint a forgalomban hagyott já­ratok mennyiségét a munka- vállalók és a sztrájkot támoga­tók arányában határozzák meg - a VDSZSZ elutasította. A szakszervezet az ajánlat­nak legfeljebb a feléről tárgyalt volna. Amiben továbbra sincs vita: a sztrájk egyetlen napja mintegy 100 millió forintot visz Parafálták az Eszter- gom-Pár-kány közötti hídról szóló megállapodást a szak­értők a magyar-szlovák alapszerződés keretében működő infrastruktúra ve­gyes bizottság harmadik ülé­sén szerdán, Budapesten. A magyar kormány már meg­adta az aláíráshoz szükséges felhatalmazást, a szlovák kor­mány pedig a jövő héten tár­gyal a dokumentumról. Az egyezményt várhatóan szep­temberben kötik meg. A híd új­jáépítésének költségeit a két fél el a fizetésekre, jutalmazások­ra, nem utolsósorban a műsza­ki fejlesztésre is fordítható kasszából. Mindkét oldalon valame­lyest engedtek viszont a vas­utasok a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat segítsé­gével folyó alkuban. Kukely Márton vezérigazgató vállalta, hogy a 4 százalékos teljesít­ményjutalmazásba bevontak körét 2000. január elsejétől bő­víti. ígéretet tett arra is, hogy a MÁV szorult anyagi helyzete ellenére kifizeti a 1,5 százalé­kos év végi teljesítményjutal­mat. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke kijelentette: kész a kompromisszumra, elfogadja, ha 17,96 százalékos alapbér- emelés csak szeptember elsejé­től lesz. A MÁV Rt arra kérte a lakos­ságot, hogy a rádióból és a tele­vízióból kövesse nyomon a fej­leményeket. A miskolci vasút- igazgatóság közölte: saját terü­letén mindenképpen biztosítja a személyszállítást. közösen viseli. A szlovák olda­lon a hídhoz vezető út, illetve a közúti határátkelőhely létesíté­sének költségeit a szlovák fél, a magyar oldalon a hídhoz veze­tő út építésének költségeit a magyar fél állja. Gyurkovics Sándor, a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára közölte: a II. világhá­borúban megsérült Mária Valé- ria-híd újjáépítése az előzetes számítások szerint 6,5 milliárd forintba kerül, ebből a magyar félre jutó összeg 3 milliárd fo­rintot tesz ki.- Köztudott, hogy Budapesten nincs titok, a jól értesültek csaknem mindent előbb tud­nak, mint ahogy azt hivatalo­san közlik. Tavaly azonban azt, hogy Borókai Gábor lesz a kor­mány szóvivője, senki sem tud­ta, mindenkit váratlanul ért!- Senki sem tudhatta, én sem! Egy csütörtökön együtt ebédeltem Stumpf István mi­niszter úrral, aki ekkor ajánlot­ta fel a szóvivőséget. Másnap reggel várta a válaszomat és délben már a távirati iroda ki­adta, hogy igent mondtam.- Milyen érzés a barikád túl­só oldalán, a kérdezők helyett, a kérdezettek között állni?- Eleinte tele voltam feszült­séggel és megfelelési vággyal. Az alkalmatlanok aránya álta­lában eléri a negyvenöt száza­lékot. Erdélyi Lajos, a Magyar Honvédség szóvivője szerint nemcsak a fizikai alkalmatlan­ság okoz komoly problémát, hanem a pszichológiai teszte­ken elbukók magas aránya is. Náluk a legfőbb probléma az alkalmazkodási képesség hiá­nya és a depresszióra való haj­lam, ami fegyveres szolgálatot teljesítők esetében veszélyes helyzeteket szülhet. Az eddigi tapasztalatok ar­Ez olyan új szakma, amelyik tíz éve létezik, és folyamatosan alakul még napjainkban is. Fel­adatom a legjobban kiszolgálni az újságírókat, miközben igyekszem a kormány érdekeit képviselni. Elég szűk mezs­gyén kell egyensúlyoznom.- Előfordul, hogy ha a politi­kusok valami félreérthetőt mondanak, és azt a sajtó is köz­li, azonnal az újságírót éri a vád: csúsztatott, félreértette, rosszul írta. Legutóbb például Lányi Zsolt fejből elmondott beszédé­ért okolták az újságírókat.- Lányi Zsolt nem a kor­mány, ami pedig a többi ügyet illeti, arról esetenként kell be­szélni. Az, hogy ki nem fogal­mazott pontosan, csak a kőnk­ről tanúskodnak, hogy majd­nem minden második bevo­nuló munkanélküli. Ennek oka a szóvivő szerint a bevo- nulók fiatal életkora, ami átla­gosan tizennyolc-húsz év. Másrészt vannak olyan fiata­lok, akik önként jelentkeznek, ők általában munkanélküliek. Az SZDSZ képviselője, Fodor Gábor tegnap figyelmeztetett: ha a terveknek megfelelően csökkentik a hadsereg létszá­mát és fenntartják a sorozás intézményét, kizárólag - al­rét esetben derülhet ki. Az új­ságírók is és a politikusok is vé­dik a mundér becsületét.- Ön államtitkárként a kor­mány tájékoztatási programjá­nak irányítója lesz. Ismeretes, hogy szóvivői munkája kap­csán a kormány ülésein kívül a kabinetülésen és még öt vagy hat felső szintű értekezleten vesz részt. Hogyan tudja mind­ezt ellátni?- Szóvivői kinevezésem után fél évig nagyon nehéz volt. Ma már, a szükséges is­meretek birtokában könnyeb­ben látom el teendőimet. így lesz elég energiám kibővült fel­adatköröm ellátására. Célunk az, hogy ez az új struktúrájú kommunikációs csapat olajo­zottan működjön. Azon kell lennünk, hogy még jobban tudjuk szolgálni a döntéshozó­kat és az újságírókat is. Koós Tamás kotmányos elveket sértő mó­don - sorsolással, vagy önké­nyesen lehet kiválasztani a ténylegesen bevonuló fiatalo­kat. A politikus szerint csak a sorkötelezettség eltörlésével és önkéntes, hivatásos hadse­reg kialakításával hajtható végre a hadsereg reformja. A bevonulókat egészségi állapo­tuk, életkoruk és szakmájuk alapján választja ki a honvéd­ség, és nem lehet szó semmi­féle sorsolásról, mint ahogy azt néhányan felvetették. Az általános hadkötelezettséget pedig csak hosszú távon lehet megszüntetni, ami egyébként a kormánynak is célja - mondta el Erdélyi Lajos. W. V. Hírek Indul az évad Az Országgyű­lés szeptember 6-án kezdődő ötnapos plenáris ülésén a ter­vek szerint megkezdik és le is zárják az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befize­tésekre vonatkozó törvényja­vaslat általános vitáját. Áder Jánosnak, az Országgyűlés el­nökének indítványát a jövő heti házbizottsági ülésen vég­legesítik, közölte a Ház sajtó­irodája. Válaszkeresés Nem szűnt meg a folyamatos kapcsolat- tartás nyáron sem a bősi ügy­gyei foglalkozó magyar és szlovák tárgyalódelegáció kö­zött - jelentette ki Bartus Gá­bor, a Dunai Kormánybiztosi Titkárság főtanácsadója szer­dán. A szakember elmondta, a közelmúltban küldtek választ a szlovákok által májusban feltett hat kérdés közül há­romra. A további három kér­désre a most készülő - a közös üzemeltetésre vonatkozó - részletes magyar javaslat ad majd választ. Régi-új iskola Orbán Viktor miniszterelnök szerdán részt vett Szegeden, a Dugonics András Piarista Gimnázium új épületének és kollégiumának avatóünnepségén. A minisz­terelnök reményét fejezte ki, hogy azok a fiatalok, akik a gimnáziumban tanulnak, ugyanolyan hazafiak lesznek, mint neves elődjeik, Vörös­marty Mihály, Madách Imre, Petőfi Sándor, Ady Endre, Szé­chenyi István, Teleki Pál, Bibó István és Antall József. MÚOSZ-állásfoglalás A Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének elnöksége tegnap tiltakozó nyilatkozatot tett közzé Torgyán József minisz­ternek „a sajtóval kapcsolatos elfogadhatatlan magatartása miatt”. A MÚOSZ felkérte a kormányt és a parlamentet, foglaljon állást az ügyben, és hívja fel Torgyán József figyel­mét a beosztásával járó kötele­zettségekre, a sajtótörvény és a sajtószabadság szabályainak megtartására. Én, a whiskys A whiskys rab­lóként elhíresült Ambrus Atti­la is jelen volt a róla szóló és a részben általa írt könyv bemu­tatóján Budapesten, igaz csak életnagyságú kartonfotóját „ültették ki” a szervezők. A je­lenleg is szökésben lévő Amb­rus Attila ügyvédje, Magyar György elmondta: véleménye szerint társadalmi kérdés lett a whiskys-jelenség. A szöke­vényt a rendőrség 27 pénzin­tézet ellen elkövetett fegyve­res rablással, illetve kísérlettel gyanúsítja, számlájára 90 mil­lió forint elrablását írják. »§ £ W HAUNI HUNGÁRIA Cégünk által gyártott dohányipari berendezéseknek- a világ minden területén ­komplett összeszereléséhez és beüzemeléséhez keresünk szerelésvezető munkatársakat Feltételek: - felsőfokú vagy középfokú gépész végzettség- középfokú német vagy angol nyelvtudás- számítógépes felhasználói ismeret. Jelentkezés írásban szeptember 6-ig, szakmai önéletrajzzal, a személyzeti vezetőnél. Nemzetközi gépgyártás Pécsett. A Hauni Hungária, egy 30 termelő vállalattal rendelkező világméretű vállalatcsoport tagja, melynek központja Hamburg. Pécsi gyáregységünkben 260 fő foglalkoztatásával a dohányipar részére gyártunk gépeket. Címünk: Hauni Hungária Kft. személyzeti osztály 7632 Pécs Móra Ferenc u. 72. Tel.: (72) 505-261 Ein Unternehmen der Körber-Gruppe iiwei Híd - szomszédok között Vita a sorkötelezettségről Tegnap és tegnapelőtt több mint hétezer fiatal vonult be a hadseregbe. Az ország négy katonai bázisán kezdik meg szolgálatukat, ahol alapkiképzésben részesülnek, majd visszakerülnek a lakhelyükhöz legközelebb lévő laktanyába. Jogosítvány luxuskivitelben Negyven-negyvenöt ezer forintba kerül hazánkban egy úrvezetői jogosítvány. Az egyéb kiadásokkal együtt a 60- 80 ezret Is elérheti a vezetői engedélyre költött összeg. Orosz János, a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara közúti járművezetői és szakember- képző tagozatának elnöke la­punknak elmondta: évente mintegy száz-ezren jutnak új vezetői engedélyhez hazánk­ban. Többségük a személy- gépkocsira érvényes, „B” kate­góriás jogosítványt szerzi meg. Az úrvezetői tanfolyamok ára a múlt évhez képest nem sokat emelkedett. Ha mégis van némi különbség, az csu­pán az üzemanyagár-növeke- désből adódik. Egy jogosít­vány átlagosan 45-50 ezer fo­rintba kerül, bár akadhatnak ennél lényegesen olcsóbb tan­folyamok is. Igaz, itt az oktatás színvonala esetleg hagyhat kí­vánnivalót maga után. Az isko­lák ennyi pénzért 28 elméleti órát és 30 gyakorlati órát bizto­sítanak. A KRESZ-, a műszaki és a gyakorlati vizsga ára ösz- szesen 6900 forint. A tanfolya­mot megelőző alkalmassági vizsga 5000 forint, ezt minden jelentkezőnek ki kell fizetni. Pluszköltséget jelenthet még a tankönyv, a fénykép, illetve az okirati illeték, amely 1500 fo­rint. Az elmélet elsajátításához szükséges irodalom megköze­lítőleg 3500 forintért megkap­ható. A jogosítvány megszer­zésére elköltött pénz nagyobb hányadát azonban a gyakorlati órák költsége teszi Id. Egy öt­venperces vezetés ára 800 és 1800 forint között mozog. Bár vannak ennél drágább lehető­ségek is. Ha valaki mondjuk egy Mercedesen, luxuskörül­mények között szeretne meg­tanulni vezetni, ma már ezt is megteheti. Előfordulhat, hogy ilyenkor - mivel az autó üzemeltetése és szervizköltségei messze meghaladják az olcsóbb kate­góriájú járművekét - a tandíj háromszorosát is elkérik az oktatásért. Ez ellen a kamará­nak nincs kifogása. Azokban az esetekben azonban, amikor olyan olcsón hirdetik meg a szolgáltatást, amiből még a tényleges költségeket (adót, bért és egyéb járulékokat) sem lehet fedezni, a szakmai szer­vezet utánajár az okoknak. (H. Gy.) Rendőrmotoros csillagtúra Kétnapos nemzetközi rendörmotoros és -autós találkozó kez­dődött tegnap a budapesti Hősök terén. A magyar rendőrök német, osztrák, spanyol kollégá­ikkal mérték össze ügyességüket. A program ma folytatódik a készenléti rendőrség bemuta­tójával. FOTÓ: FEB/STEFLER BALÁZS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom