Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-21 / 194. szám

6 ★ HAZAI TÜKÖR ★ 1999. augusztus 22. „Nyáron nyaralok, télen telelek” - szól Mici­mackó nótája. A valóság az, hogy a magyar mun­kavállaló ugyan rendel­kezik legalább évi 15 nap szabadsággal, de csak néhány napról dönthet, mikor veszi ki. Ha ugyan kiveszi. A hazai dolgozók majd’ fele nem nyaralt sehol. Még ott­hon sem. HAJTANIKELL A MELÓT „Nálunk a főnök munkamániás, egy percig nem tud megülni a fe­nekén anélkül, hogy ne szervez­kedne, szaladgálna, mint pók a falon. Nyaralás nuku. Mi pénz, meg idő megy el a semmire! Tő­lünk is ezt követeli. Majd télen, ha leesik a hó. De ez is csak du­ma. Itt vagyok már hatodik éve. Ugyanez a verkli megy télen is.” Egy közepes, precíziós fém al­katrészeket gyártó cég üzletkötő munkatársa mondja ezeket. Vala­ha maga is vállalkozó volt, de az­tán a nagyobb hal megette őt, a kis halat. Még szerencse, hogy a főnökkel haverok, egy techni­kumba jártak. Különösen sokat utazik a nyugat-magyarországi autógyárakhoz. Ha két-három napra megy, viszi a családot, le­rakja őket a Balatonnál, hazafelé pedig értük megy.- A feleségem másfél évig volt munkanélküli, tudjuk, milyen ki­szolgáltatott helyzet az - mondja a mosolygós szemű, de eléggé elnyűttnek tűnő negyvenes férfi. - Hajtani kell a melót. A gyerek úgyis kiköveteli a magáét. Felvit­tem két haverjával Győrbe, on­nan átruccantak a szlovákokhoz. Ez fér bele. Amíg nem érzem, hogy ciki, csinálom. Amikor dr. Stark András pszi­chiátert telefonon hívom, épp a füredi plázson sütteti magát a A MAGYAROK FELE Festői táj, napsütés, nyugalom, s egy gyönyörű hölgy társasága. A magyar férfiak többségének ez évről évre elérhetetlen álom nappal. Szabadkozom, hogy nem zavarok inkább, majd más­kor. „Mikor máskor? Most érek rá igazán!” - feleli. HTTmilülUi A FONTOS- Sajnos, az a szakmai tapaszta­latom: ma már nagyon kevés ember engedheti meg magának azt a luxust, hogy három hétre elmenjen nyáron pihenni ­mondja. - És ez nem csak társa­dalmi vagy anyagi helyzettől függ. Nagyon sok menedzser, ügyvéd, tehát a legjövedelme­zőbb szakmák művelői kerülnek olyan (valószínűleg inkább kép­zelt) szorításba, hogy félnek akár csak egy hétre is lélépni a színről. Mert akkor nem jön a kuncsaft, nem jön össze a nagy üzlet. Pedig félévenként legalább két hetet kellene folyamatosan pihenni, mert a mai stresszes munkakörülmények mindenkit sehol sem volt nyaralni megviselnek érzelmileg, pszi choszomatikusan egyaránt. Jó lenne térben és időben egyaránt eltávolodni a szabadság alatt. Ugyanis az első napokat az em­ber még nyugtalanul tölti. Nyo­masztja, hogy mit nem intézett el. A második hét az igazán fon­tos, ilyenkor lehet élményekkel töltekezni. Van, aki a vízparton szeret heverészni, más a városné­zést részesíti előnyben. Ez utóbbi fizikailag fárasztó, ám annyi új impulzust ad, hogy nem is lehet rögtön feldolgozni. A nyaralás utolsó néhány napján mindenki egyre inkább hazagondol, milyen feladatok várják. Kezd lélekben visszatérni a „normális” életbe. HELYETT IS Dr. Hermann Róbert pécsi gyer­mekgyógyász tavaly nyáron „csúcsokat” döntögetett. Kipró­bálta, milyen is egy hónapban tizenhárom ügyeletet vállalni.- Nyáron a szokásos hat em­ber helyett csak három dolgozik, a többi szabadságon van. De a maradék háromból is sok­szor egy kiesik betegség, konferencia, szakmai út miatt - meséli. - A tizenhá­rom ügyelet rengeteg. Fő­leg, ha van közte hétvége, amikor szombat reggeltől hétfő délutánig voltaképp 56 órát húz le egyvégtében az ember. Ráadá­sul úgy, hogy légkondicionáló hi­ányában az „üzemi hőfok” a ko­raszülöttosztályon nem ritkán el­éri a 37-38 fokot. Ilyenkor simán elfogy napi két-három liter szóda. Minden­képp kell a szabadság, ami - sze­rencsére - esetünkben egy teljes hónap. De az biztos, hogy az első napokban folyton eszemben van­nak a betegek, a rázósabb esetek. Emlékszem: többször is azt ál­modtam, hogy Nagyatádról men­tővel hoztunk egy kisgyereket. A legrosszabbul az jár, aki szak­vizsgára készül: nem nagyon mer elmenni szabadságra, és számára az ősz aztán rémes! Jenő nagymenő, ennek megfele­lően nagyban is nyaral. Mármint nagy házban, Madeirán. Szeret odamenni, mert a szigetnek kü­lönleges klímája van, évszaktól függetlenül soha nincs mele­gebb 25-26 foknál. Még egy do­log fantasztikus: a repülőtér ki­futópályája olyan rövid, hogy, amint felkapja a pilóta a gépet, már a tenger csillog alattuk.- Négy éve találtam ezt a he­lyet, és azt mondtam: nekem nem kell más. Lehet, hogy maga Madeira flancosnak tűnik, de nekem nin­csenek extra igényeim. Nem tar­tok inast, kertészt, pedig megte­hetném. Jó, mondjuk nem fő- zőcskézünk, eljárunk ide-oda enni, imádjuk a halat. A napi menetrendbe beletar­tozik az otthoniakkal való „konzílium” is. Pontban 10 óra­kor mindennap egyeztetünk. De ez nem valami hosszú táv­munka-értekezlet, maximum tíz percig tart. És amikor lete­szem a kagylót, tudom, hogy egy napra teljesen elfeledkez­hetek mindenről. Megbízom az embereimben, ez a jó vállalko­zás fundamentuma. Jöhet ebédre egy szépen meg- grillezett languszta némi párolt articsókával. Méhes Károly A pszichiáter szerint csak szabadságunk második hetében tudunk kikapcsolódni Drága az iskolatáska Még 10 nap, és sok kis­gyermek életében egy új szakasz kezdődik: is­kolás lesz. Maga az a tény, hogy a megszo­kott ovi helyett mostan­tól máshová kell járni, elég nagy lelki válságba juttathatja a gyereket. Ilyenkor van igazán szüksége a nyugodt családi háttérre. A VR szakértőket kért fel, adjanak tanácsot azoknak a szülőknek, akiknek most megy első osztályba a gyermekük, mivel segíthetik elő leg­jobban, hogy az iskola- kezdés sikeres és öröm­teli legyen. Deákné B. Katalin szaktanácsadó szerint nap mint nap segíteni kell őket a tanulásban, ha csak néhány tanács­csal is. Dicsérettel és buzdítással kell ösztö­nözni a gyermeket jobb eredmény elérésére, ki­tartó munkára. Értékel­ni kell az igyekezetét, és el kell fogadni a gye­rek képességeit olyan­Mennyit fizetnek a szülők? Azoknak a szülőknek, akiknek idén kezdi meg gyermekük az is­koláséveit, már jó fél éve han­gyaszorgalommal illett gyűjtö­getni a forintokat. A VR összeál­lított egy listát, amelyen szere­pel minden olyan iskolai eszköz vagy ruha, amelyet mindenkinek be kell szereznie. Ha csupán a legolcsóbb változatot nézzük, a családoknak átlag 26 850 forin­tot kell kiadniuk elsősönként. Taneszközök tankönyvcsomag füzetcsomag tolltartó iskolatáska tornafelszerelés ünneplőruha egyéb iskolaszerek íróasztal lámpa szék Ár (Ft) 3000-4000 450-650 300-2500 1500-10 000 2000-től 2000-3000 2000-3000 6000-15 000 1500-3000 4500-12 000 nak, amilyenek. Az idő múlásával rá kell szok­tatni őt az önálló tanu­lásra, és fokozatosan kell benne kialakítani á. felelősségtudatot. A já­ték fontosságáról se fe­ledkezzen meg senki, hiszen attól még gyerek marad a csemete, hogy az óvoda helyett az is­kola felé veszi regge­lente az irányt. Hollósi Géza iskola- igazgató arra hívja fel a szülők figyelmét, hogy az első hónapokban mindig kísérjék el gyer­meküket az iskolába. Egyrészt ezekben a per­cekben megbeszélhet­nek vele minden fontos dolgot még egyszer, másfelől az sem árt, ha a többkilós táskához is fokozatosan szoktatják hozzá az elsős gyere­ket. Mert ne feledkez­zen meg senki az aranyigazságról: ami­lyen drága, olyan nehéz az iskolatáska. b. molnár Csökken az elsősök száma Az utóbbi két évben megindult folyamat - az első osztályba íratott gyermekek számának csökkenése - idén sem állt meg. Mint táblázatunkban látható, a tavalyi tanévhez képest most 4500 gyerekkel kevesebb kezdi meg szeptember 1-jén általános iskolai tanulmányait. Évszám: 1996/97 1997/98 1998/99 1999/2000 Elsősök száma 119 643 122 301 120 896 116 256 ^UGUSiTriJSSäi II évfolyam. Biogazaa**UMa Zsenipatánták csak 38 forint! A hét kedvence Gyógyító horoszkóp A család minden tagjának szól! A televízió- és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjárás-előrejelzést orvosi tanácsot, rejtvényeket és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz. r.7FPTEMBER Már szombaton kérje a hírlapárusoktól!

Next

/
Oldalképek
Tartalom