Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-21 / 194. szám

1999.augusztus 22. ★ KÖZELRŐL ★ 3 A túlképzett Cövek álmai A végzettségeket is nehéz felsorolni. Kijevben lett repülőmérnök. A Budapesti Műszaki Egyetemen doktorált. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen védelemgazdasági szakértői, egy Pá­rizsban elbírált pályázatával pedig euromérnöki diplomát kapott. Jelenleg a műszaki egyetemen készül PhD disszertációjának megvédésére, s hall­gatója a Nemzetvédelmi Egyetem doktori fakultá­sának. A sor korántsem teljes. A 36 éves taszári csapattiszt dr. Cövek László őrnagy végzettségei révén eljutott odáig, hogy túlképzett katonának tartják, de nem adja fel: NATO-beosztást szeretne. A robotrepülőgépek alkalmazásának kérdéseit kutatja FOTÓ: KOVÁCS TIBOR- Tény, nem mindenütt né­zik jó szemmel az úgyne­vezett túlképzett embere­ket — mondta dr. Cövek László. — A hozzám hason­lókat sokkal nehezebb be­skatulyázni. Egyszerűbb a dolog azokkal, akik egy be­osztáshoz épp a szükséges végzettséggel rendelkez­nek. A PhD-hez például csak a kollégáimtól kapok támogatást. Megkaptam vi­szont, hogy a beosztásom­hoz - a bázisrepülőtér lo­gisztikai főnöke vagyok — erre már semmi szükség.-Ha így van, miért sze­rez mégis újabb és újabb végzettségeket? — Egyszerűen mondhat­nám azt is, hogy amikor 1997-ben megszűnt a har­cászati repülőezred, amelynek a vezető mérnö­ke voltam, nem kellett attól tartanom, hogy lesz-e he­lyem az új szervezetben. Végül is annyit értem el, hogy bárhogy alakul az éle­tem, akár katonai, akár ci­vil pályán mindig kapok olyan munkát, ahol megta­lálom az alkotás örömét. Nem az a legfontosabb szá­momra, hogy valamilyen magas beosztást kapjak, hanem hogy izgasson a fel­adatban rejlő kihívás. Csa­logattak már kutatóintézet­be és a Honvédelmi Mi­nisztériumban is ajánlottak beosztást. Talán rossz pon­tot is szereztem, amikor ez utóbbi ajánlatot elhárítot­tam. Egyszerűen úgy lát­tam, hogy a jelenlegi helye­men többet tehetek - hasz­nosabbat és önállóbban -, mint ott. — Tudományos munká­ját milyen témakörökben végzi? — Eredetileg a fedélzeti automata vezérlőrendsze­rek tökéletesítésén dolgoz­tam. Azért, hogy a gép rendkívüli helyzetekben se válhasson instabillá. Ké­sőbb ezt továbbfejlesztve egy számítógépes rendszer kidolgozásában vettem részt. Szigorlati témámban az X 29-es kísérleti repülő­gép bólintási csatornájá­nak szabályzásával foglal­koztam. Most a robotrepü­lőgépek alkalmazásának informatikai kérdéseit ku­tatom. Ez azért is izgal­mas, mert meggyőződé­sem, hogy a 21. század hadviselésében a felderí­tésnek már ez lesz a meg­határozó eleme. Minderről rendszeresen tartok elő­adásokat a műszaki egye­temen és a Magyar Hadtu­dományi Társaság légvé­delmi szakosztályában, amelynek alapító tagja va­gyok. — Mindez távol van vol­taképpeni munkájától a lo­gisztikától.- Mikor 1995-ben a közgazdasági egyetemre jelentkeztem, még nem tudtam, hogy logisztikai feladatot kapok. Az vi­szont már látható volt, hogy a hadseregnél is egy­re inkább gazdálkodni kell. A civil életben már elter­jedt közgazdasági szemlé­let meghatározóvá válik a honvédségnél is. Mostani beosztásomban — a pa­rancsnok logisztikai he­lyettese vagyok — elsősor­ban az itt tanultakat hasz­nosítom.- Miért pályázott az euromérnöki diplomáért?- Szerettem volna a tu­dásomat nemzetközi mér­cével is megmérni. Boldog voltam, hogy Mécs Imrével és dr. lsaszegi János ezre­dessel együtt kaptam meg ezt a címet.- Tapasztalata szerint változott-e az elmúlt évek­ben a katonai pályák presztízse?- Növekedett. Ezt az is példázza, hogy a Nemzet- védelmi Egyetemen már többszörös a túljelentke­zés. Egyre több a magas fo­kon képzett, nyelveket is beszélő tiszt, s a katonai pályák mind több módot adnak a nemzetközi kite­kintésre. Ugyanakkor las­san kikerülnek az állo­mányból azok a régivágású tisztek, akikről a valamiko­ri katonaanekdoták szól­tak. A presztízs további növekedéséhez már csak az kell, hogy a katonának ne kelljen azon gondolkod­nia, elég lesz-e a fizetése hó végéig.- A szakmájából vett hasonlattal élve: a legtöké­letesebb repülőgép sem emelkedhet egy magasság­határ fölé. Eddigi katonai pályáját végigtanulta. Eb­ben hol szab határt? — Ha megszerzem a PhD-t és befejezem nem­zetvédelmi egyetemi tanul­mányaimat, a szabadidőm­ben már csak horgászni fo­gok. Addigra rendelkezem majd mindazzal a tudás­sal, amivel elérhetem vol­taképpeni célomat: egy NATO-beosztást. Ehhez még tökéletesítenem kell az angol nyelvtudásomat. Ezért vállaltam most, hogy részt veszek az ENSZ abháziai nemzetközi misz- sziójában. Ez fél- vagy egy­éves szolgálatot jelent úgy, hogy a fegyvermentes öve­zet felügyeletét ellátó nem­zetközi csoport közös nyelve az angol.- Veszélyes módja ez a nyelvgyakorlásnak.- A helyzet Grúziában is hasonló, mint Koszovó­ban. Nem veszélytelen, vi­szont kihívást jelent és al­kalmat, hogy más orszá­gok tisztjei között is próbá­ra tegyem magam. — A katonai hierarchia nincs tekintettel a tudomá­nyos címekre és rangokra. Itt a feljebbvalónak tiszte­legni kell. — Ezt a fegyelmet ön­ként vállaltam, és a betar­tása sem okozott gondot. Nem tartom magam vala­miféle magasabbrendű embernek. Megtalálom a hangot a sorkatonával és a főtiszttel is. Azt ugyanis egyetemek nélkül is meg­tanultam, hogy a nagy mellény önkirekesztő pajz­zsá válhat. Ezért nem is húztam fel soha. Bíró Ferenc AZ ORVOSSZAKERTO SZEMEVEL Felderített esetek Balesetek, orvosi műhibák, gyilkosságok, öngyilkossá­gok esetében végez bonco­lást a megyei rendőr-főkapi­tányság egészségügyi osz­tálya és akkor, ha egy hoz­zátartozó úgy véli, valakinek a keze benne volt családtag­ja eltávozásában. A törvényszéki orvos szakértő el­sők között jelenik meg a gyilkos­ság helyszínén. Miközben kollé­gái rögzítik a nyomokat, meg­vizsgálja az áldozatot. Később boncolási jegyzőkönyvvel lép elő, és tanúskodik a tárgyaláson. A krimikben őket sürgetik így a nyomozók: „Doki, mikor lesz va­lami eredmény?”- A feladat elsősorban az - mondja dr. Kondor Károly a So­mogy Megyei Rendőr-főkapitány­ság egészségügyi osztályának ve­zetője, igazságügyi orvos szakér­tő -, hogy rögzítsük a biológiai anyagmintákat, hogy azok a ké­sőbbi speciális vizsgálatok - akár DNS-vizsgálat - elvégzésére al­kalmasak legyenek. A helyszínt, a halottat „ki kell faggatni” a modern tudomány eszközeivel. Meg kell vizsgálni a külső és belső sérüléseket, illetve a ruházatát. A halál idejét nem le­het pontosan megállapítani, a nyomozók ezt nem is kérik: a ha­lál bekövetkezte ugyanis több perces folyamat. Az orvos szak­értő megközelítő időpontot mondhat csak, és a boncolásnál feltárhatja az okot. Megnézi, hogy milyen sérülések vannak az áldozaton, a sérüléseket mivel okozták, és mekkora erővel ren­del' >zett a gyilkos. A megállapí­tás jegyzőkönyvbe kerülnek. De i munka itt nem ér véget. Mindig merülnek fel újabb té­nyek, esetleg a védelem megpró­bálja a saját érdekeinek megfele­lően átformálni a történteket. Ki­csit szépít, ezért aztán a bíróság előtt is megkérdezhetik az orvos véleményét.-K& étkeztetéseket vonunk le, é zievételeinkkel irányítani Dr. Kondor Károly fotő: kovács tudjuk a nyomozókat - mondta dr. Kondor Károly. - A helyszíni szemlén, a boncasztal mellett, és később az íróasztal mellett egy­aránt fontos munka folyik. A szakma szépségét a logikai kö­vetkeztetések levonása adja. Szükséges egyfajta hetedik érzék, anélkül nem lehet jó orvos szak­értő valakiből. A gyilkosság nyo­maiból, az áldozat fekvéséből, a rajta levő sérülésekből, elváltozá­sokból megpróbálok összerakni egy történetet. Amire büszke szoktam lenni, hogy amikor le­tartóztatják a nyomozók a gyil­kost, ez a fiktív verzió beigazoló­dik. Hosszú évek alatt eljut az ember egy olyan életszemlélet­hez, tapasztalathoz, gyakorlat­hoz, amit feltétel nélkül tud ka­matoztatni, és elfogadják a véle­ményét, ne adj isten, még a véde­lem is. Ma a legkisebb nézeteltérést is erőszakkal oldják meg az embe­rek: amit találnak azt használják. Ha biciklilánc akad a kézbe, az­zal ütnek, ha kés van a konyha- asztalon, azt ragadják fel. A ko­rábbi években inkább a szomszé­dok, a házasfelek közötü vita ve­zetett gyilkosságokhoz. Az utób­bi időben a gyilkosok megváltoz­tatják a helyszínt, és kevesebb nyomot hagynak hátra. Tanultak a filmekből. Exhumálást is végeztünk már. Egy háziorvos kolléga vizsgálati bizonyítványt állított ki. Termé­szetes halálra gondolt. Később felmerült a gyanú, hogy az el­hunytat megfojtották. Exhumálás történt, és olyan jól konzervált ál­lapotban találtuk a holttestet, hogy a boncolás egyértelműen igazolta a megfojtást. A taszári autóbusz-szerencsétlenség 13 ha­lottal, később Kutason a vonat és autóbusz összeütközése 12 halot­tal a tragédia méreténél fogva ma­radtak meg bennem. A boncoltak áüagéletkora har­minc év lehet, vagy még alacso­nyabb - állítja dr. Kondor Károly. - Csak tragédiákkal találkoznak, s ez fizikailag is és lelkileg is meg­terheli őket. A nap huszonnégy órájában készenléti szolgálatot adnak. A bűncselekmények több­nyire nem munkaidőben történ­nek.- Lelkileg talán azért tudjuk könnyebben feldolgozni a tragé­diákat, mert ni már az esemé­nyek után ér k a helyszínre - folytatta. - F z első munkahe­lyem, és az „0yetem jó alapokat adott, hogy kezdő orvosként na­gyobb lelki megrázkódtatások nélkül átvészeljem az első ügyei­met. Az igazságügyi orvos szakér­tők nem csak halottakkal foglal­koznak, élő személyeket is meg kell vizsgálniuk egyes bírósági ügyekben. Nem mindig lehet tudni a sérüléskor, hogy lépnek-e fel később szövődmények. Elítél­teket is vizsgálnak: szenvednek-e végzetes betegségben; indokolt-e a büntetés-végrehajtás elhalasz­tása. Az orvos szakértői munka nem kis részét adja a nyári ide­genforgalmi szezon, amikor a megye lakossága, a Balaton-parti turizmusnak köszönhetően, a duplájára duzzad. Az emberek pedig nem lesznek jobbak. Szélesi Sándor [Fövenystrandon \ \türdött a ló i i i i i i i i i Mellig betemettek — tréfá­ból — a társai egy ittas fér­fit a siófoki fövenystran­don. Órák múlva szabadí­tották csak ki a strando­lok. A minap ugyanott egy fővárosi férfi a lovát für­dette, fényes nappal. — Ha nem látom, nem is hi­szem el; példátlan, hogy lófürdetés miatt kell valakit megbírságolni — mondta Árvái István, a siófoki városi közte­rület-felügyelet vezetője. — Az gyakran előfordul, hogy a ku­tyáját küldi bele a gazdi a Bala­tonba. Ez is tilos, ezért is hely­színi bírságot szabnak ki, ha éppen arra járnak a felügyelő­ink. Több millió forintot költött a siófoki önkormányzat az Euró­pa szálló melletti föveny kiala­kítására. Hozzá pályázati pén­zeket is nyertek a környezetvé­delmi alaptól. Óvná is a város a sokak által kedvelt partsza­kaszt. Sokan azonban nincse­nek tekintettel erre. Odapiszkí- tanak a bokrok alá, hiába a kö­zeli nyilvános vécé. A város jegyzőjének egyébként — in­formációnk szerint — még az is szúrta a szemét a közelmúlt­ban, hogy vízibicikli-kölcsön- ző üzemel, közvetlenül a ho­mokos strand mellett. Vélemé­nye szerint ugyanis a járgá­nyok látványa illúzióromboló. Közel sem biztos, hogy a köl- csönzős jövőre is kipakolhatja ott a vízibiciklijeit, bár az üzlet előbb ott volt, mint a föveny­strand. A betemetett részeg férfi esetéről azóta is beszélnek a strandra járók. A lófürdetés vi­szont nem egyedi jelenség, már persze ha arra gondolunk: évtizedekkel ezelőtt egész marhacsordákat tereltek le a Balatonba fürdeni. Persze, ak­kor az egész tópart föveny­strand volt. Most viszont nap, mint nap kijárnak a szakembe­rek a helyszínre, azt lesve: ép­pen mennyi homokot vitt el a szél, meg a víz áramlása a partból, s a drága pénzen épí­tett fövenyt mikor kell majd pótolni. A kisebb-nagyobb gyermekesek, s az idősebbek is nagyon megkedvelték az aranyparti néhány száz mé­tert. Oda telepítették a moz­gássérültek vízbejutását lehe­tővé tévő liftet is. Erre egyéb­ként a napokban visszaszerel­ték azt a táblát, amelyre az van írva: mozgássérültek részére. Akkor szerelték le, amikor a napfogyatkozáshoz kapcsoló­dó eseményekre Siófokra érke­zett Orbán Viktor miniszterel­nök. Előre eldöntött tény volt ugyanis, hogy éppen a föveny­strandnál, a mozgássérült lift mellett száll majd ki az őt Sió­fokra repítő motorcsónakból. S hogy nézett volna ki, ha a tévé­kamerák kereszttüzében partot érő miniszterelnök mellett ez a felirat virít... (Fónai) I I I I I I I I I I A „bérgyilkos” taxis Néha nemcsak a bűnözők­kel, az alvilággal gyűlik meg a baja a rendőröknek, miközben „szolgálnak és védenek". Egyre gyakrab­ban előfordul, hogy a delik­vens nem a tisztes polgáro­kat, hanem saját magát ve­szélyezteti... Nagy volt annak a taxisnak a megdöbbenése sem, akit nem sofőrként, hanem „bérgyilkos­ként” kívánt alkalmazni egyik „utasa”. A taxist a megadott ka­posvári címen egy középkorú férfi várta - nem csomagokkal, hanem egy puskával. Bár a sze­rencsétlen sofőrre szegezte a fegyvert, kiderült, nem őt akar­ja megölni, hanem saját magát. De nem önkezével akart véget vetni életének, hanem a taxist szemelte ki erre a feladatra. A döbbent férfinak persze esze ágában sem volt megtenni ezt. Az elszánt öngyilkos-jelölt ad­dig hadonászott a fegyverrel,, míg kiderült: az ócska légpus­kával legfeljebb úgy tudná megölni magát, ha a tussal többször egymás után jó erős ütéseket mérne a saját fejére. De még úgy sem biztos... Azért nem adta fel: arra próbálta rá­venni a taxist, hogy szúrja le, verje agyon, fojtsa meg, mind­egy, milyen módszert választ, csak hatásos legyen... A huza­kodásnak az lett a vége, hogy a taxist a rendőrség védte meg, a hadonászó férfit pedig mentők, akik sürgősen a pszichiátriára szállították a szerencsétlent... (Jakab)

Next

/
Oldalképek
Tartalom