Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-19 / 193. szám
SOMOGYI HÍRLAP Ünnepünk, augusztus 20. 1999. augusztus 19., csütörtök 11 • • Ünnep máz nélkül Az ezredvég dilemmáiról nemrégiben Somogyvámoson tartott konferencián a résztvevő, gondolkodók más más megközelítésben, lényegében mégis ugyanazokra a kérdésekre keresték a választ: miként formálódhatnának újjá a felbomlott közösségek? Hogyan bontakoztathatja ki a személyiség a szabadságát? Mi módon kódolhatók újra a meggyengült erkölcsi parancsok? Olyan kérdések ezek, melyekre I. István a saját korában már megadta a választ. Nem kell hát egyebet tennünk, mint — az ezer évvel későbbi világ rendjének és módszereinek megfelelően — lemásolnunk, amit ő véghez vitt. Nincs ennél nehezebb. Király Béla, a kaposvári gyökereire máig büszke történész professzor, aki sokat tanulmányozta és amerikaiaknak tanította Európát, épp a fentiekben határozta meg az európaiság négy sarokpontját. Olyan társadalmi miliőben, ahol a polgárok többsége ragaszkodik az erkölcsi normákhoz. A másik, a jogállamiság sem csupán az jelenti, hogy léteznek törvények, amelyek mögött az államhatalom ereje áll. Sokkal inkább, hogy ezeket a törvényeket azért tisztelik, mert a polgárok zömének érdekeit fejezik ki. Ugyancsak az európaiság sarokpontjai: a szabadság eszméje és a felebaráti szeretet. Ezer éve igaz, mégis újszerűén hangzik: augusztus 20-a Európához tartozásunk s egyre hangsúlyosabb európaiságunk ünnepe. Az ünnep gyakori színeváltozásai ezt sokáig eltakarták. Volt itt árvalányhajas búsuló magyarkodás, hangsúlyosan vallási ünnep, a jeles napot csupán az új kenyér, hovatovább a munkás-paraszt szövetség ünnepévé torzító s István királyra csak néhány közhelyes mondatban emlékező zászlócsóválgatás. Az évezred utolsó augusztus 20-i ünnepére végre talán sikerült lehántani e jeles napról a mindenkori napi politikai érdekek szürke lerakódását. A máz alól pedig előbukkan az európaiság üzenete. Bíró Ferenc Holnap: Ikernap Az idén már az Ikrek napjaként is ünnepelhetjük augusztus 20-át, ugyanis az országos ikertalálkozó szervezői hivatalosan is levédették ezt a napot a természet különös „ajándékainak” tiszteletére. ______Budapest______ D r. Métneki Júlia humángenetikus 1971. óta foglalkozik az ikrek vizsgálatával, a veleszületett rendellenességek kutatásával. Ez a választás talán nem véletlen, ugyanis maga is egypetéjű iker. „Hasonmása” fogorvosként dolgozik.- Már az orvostudományi egyetemen, Czeizel doktor szárnyai alatt elköteleztem magam a humángenetika mellett. Jelenleg a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézetben foglalkozom ikerkutatással.- Mit tudtak eddig kideríteni1- A legérdekesebb talán az ikerszülés örökletessége. A mi esetünkben például sem a testvéremnek, sem nekem nem születtek ikreink. A kutatások során kiderült: tévhit az, hogy az ikrek születése minden második generációban ismétlődik. Bebizonyosodott viszont az, hogy a kétpetéjű ikrek születésében szerepe lehet az örökletes hajlamnak, s a külső, hormonális hatásoknak.- Gyakran épp a meddőség ellen alkalmazott hormonális kezelések „gyümölcseként” születnek ikrek.- Ez valóban így van. Jó példa erre a Kiskunfélegyházán, 1983-ban született ötös-csapat. Ebben az esetben többszörösen is megtérült a hormonkezelés.- Hányán élhetnek ma Magyarországon kettő vagy több „példányban”?- Pontos nyilvántartás nincs az ikrek számáról. Orvosi szempontból azt lehet mondani, hogy átlagosan minden 93. szülésre esik egy ikerpár vilá- grajötte. Ennek |Japján jelenleg 90 ezren lehetünk.^,- Milyen rekordokat tártanak nyilván az ikerkutatók?- Az életben maradtak rekordját egy Amerikában világra jött nyolcas ikerpár tartja. Európában az angliai hatosikrek vannak a legtöbben. Ötösikerből több is van. Európában 1968-ban a lengyelországi Gdanskban születtek az elsők. Az amerikai kontinensen persze már ebben is előttünk jártak, hiszen a kanadai ötös ikrek 1934-ben jöttek a világra. Ok, a Dionne nővérek egy-petéju ikrek akiknek életéről filmet is forgattak. A kanadai család érdekessége még az is, hogy az édesanya hat gyermek után szülte a hatos ikreket, majd ezután még további három „szimpla” szülése volt.- Gyakran hallani: az ikrek felnőttként sem tudnak igazán egymás nélkül élni, s megérzik testvérük minden baját, gondolatát.- Ebből gondok is származhatnak; házasságokat is tönkretett már a túlzott „összenövés”. Sok múlik persze a neveltetésen. Németh Zsuzsa Ököl és szent jobb - Elázott kenyér, megszárítva Kemény kézzel, szabadon Balás Béla megyéspüspök szerint nemcsak Szent István korának, hanem a mának is megvannak a gyermekbetegségei. Az egyházban is tapasztalható bizonyos nagyképűség, könnyen ítélkezés, általánosítás és felszínesség, de ezeken túl kell haladni, s nem elég, hogy vége a diktatúrának, és törvények biztosítják a szabadságot, azt meg is kell élni. A kaposvári főpásztort István királyról, és az új kenyérről kérdezte a Somogyi Hírlap munkatársa. ______Kaposvár- Napjainkban felróják Szent Istvánnak, hogy erőszakos volt, még katolikus egyházi körök egy része is kifogásolja a keménykezűségét. Nem a szent jobbját, hanem az öklét érzik inkább. - Mások a magyarságot féltik a szent királytól és a mögötte álló római egyháztól. Én úgy vélem, hogy felnőttként áldja majd az édesapát gyereke, amiért tanulásra szorította, holott gyerekként jobb volt ellógni az iskolából. Minden feltaláló az emberiség jótevője, akár a hiteles, nagy művészek, akik másként láttak, másként muzsikáltak vagy festettek, mint elődeik, s akik megbotránkoztatták korukat. Ha viszont elhallgatták volna azt, amire rájöttek, akkor szegényebb, sá- padtabb lenne a kultúránk, Ha Edison szégyellte volna villanylámpáját, vagy Pasteur a felfedezését, akkor mi lenne most velünk?- Szent István nélkül, aki államot alapított, egyházat szervezett, mi lett volna a magyarokkal?- A magyar történelem egyik legnagyobb alakja volt; rájött a továbbélés titkára, a magyarság kivirágzásának a módjára. Áldom őt a szigorúságáért. Mai felvilágosodott, demokratikus gondolkodásmódunkat nem szabad összemosni a 9-10. század körülményeivel. Az idősödő apa is másként tárgyal nagykorúvá lett fiával, mint amikor iskolába indította. A magyar kereszténység is gyerekkorát élte akkoriban. Vészhelyzetben, kényszerpályán mozogtunk annak idején, nem egy pedagógiai laboratóriumban jötBalás Béla kaposvári megyéspüspök tünk a Kárpát-medencébe, hogy időt adjunk mindennek a kikísérletezésére és belátására. Néhány év vagy évtized volt csak a határ, hogy letöröljenek bennünket a térképről az akkori nyugati, korszerűen felszerelt csapatok, akik szövetkeztek volna ellenünk. Egy ilyen sürgető helyzetben megértem annak a kornak a felelős vezetőit, hogy nem várták ki ókeresztény módra a hit meggyöke- resedését, elfelejtették a régebbi keresztény gyakorlatot, s nem tartották meg a katekomenátus fokozatait. De az is világos: miközben hálásak vagyunk a magyarság nagyjainak, az idő múlásával, gondolkodásunk érésével, Krisztus mélyebb megértésével együtt jár az is, hogy a múltból élnünk kell, de nem kell másolnunk azt. Ma ugyanolyan kemény, erőszakos, ellentmondást nem tűrő eszközökkel lehetetlenség fellépni. FOTO: KOVÁCS TIBOR- A politikusok jelentős része mégis ezt teszi, szinte mindennapos az arrogancia a közéletben...- Krisztus nem gyerekekkel foglalkozott, hanem felnőttekkel, s az induló kereszténységnek igen hosszú időre volt szüksége, amíg felnőtt embereket erőszak- mentesen meg tudott hódítani. Évszázadokba került ez az építkezés, amiből aztán az európai egyház megerősödve kikerült. Dómokat épített, árvaházakat létesített, kódexeket másolt és mocsarakat csapolt le, népeket térített. Immáron nyugodtan és szépen, ahogy annak idején az angolokat és germánokat térítették. A népvándorláskori törzsekkel sem katonailag szállt szembe az akkori Róma, hanem a szó igazával, az ének szépségével, a liturgia pompájával, a szeretet édességével. A mai igazság és a szabadság elleni merényletet nem hasonlítanám az első magyar hithirdetők világával, és nem hoznám párhuzamba Szent Gellért áldozatával. Akinek meggyőződése, hogy igaza van, annak is tapintatosan, vonzóan kell képviselnie az álláspontját, mert a fejlődés azt jelenti - a II. Vatikáni zsinat is így fogalmazott -, hogy a nem keresztény vallások és a nem hívők világában is vannak igazságelemek. A saját Szentlélek-adományunkon kívül másoknak is lehetnek karizmái a közösség javára. Úgy kell képviselni a magunk igazát, hogy nyitottak legyünk mások meglátására, az igazságok kiegészítsék, a karizmák felerősítsék egymást. Igaz az ősi mondás, miszerint: erősen az igazságban és édesen a közlésmódban. . - Szent István királyon kívül az új kenyeret is ünnepeljük augusztus 20-án, s a szentmisét a püspök úr mutatja be a székesegyházban. Az új kenyérről milyen emlékeket őriz?- Nekem is az jut eszembe, mint ami a velem egyidős, vagy nálam korosabb embereknek: bizony nem mindig volt kenyér. Kisdiák koromban sokszor voltam éhes, s amikor elküldték a pékségbe, hazafelé menet úgy próbáltam a kérgéből darabkákat tördelni, hogy azt otthon ne vegyék észre. Egy időben sokat vándoroltam. Gyakran el-eltűntem napokra. Néha egyedül is elmentem térkép nélkül a hegyekbe, erdőkbe. Aztán gyerekeket is vittem táborozni, s tudom azt, hogy mit jelent, ha nincs kenyér, vagy ha elázott az esőben, és meg kellett szárítani, mert nem volt helyette más. Nem véletlen, hogy Jézus Krisztus azt mondta: az én testem étel, kenyér, a világ életéért. Mint ahogy az sem, hogy a marxizmus is félreértette a kenyérharcot, és azt hitte, hogy a gazdasági kérdések, a pénz utáni hajsza működteti az egész emberi fejlődést és a történelmet. Döntő probléma - éppúgy, mint élet és halál kérdése -, hogy miért születtünk és hova leszünk. Aki válaszolni tud a kenyér eredetére, az élet titkára, az a legboldogabbak közé tartozik. Az emberi történelem ütőerén tartja a kezét, s arra érdemes odafigyelni. Lőrincz Sándor Augusztus 20: üzen a stabilitás Augusztus 20. mindig üzent valamit, az augusztus 20- szal mindig üzenni lehetett Bertalan Péter politológus, a tanítóképző főiskola oktatója azt mondja: Kaposvár- Szent István mindig is az állandóságot, a stabilitást jelentette. Személyét, üzenetét valamennyi politikai rendszer felhasználta hatalmának erősítésére. A huszadik században, szinte valamennyi hatalmi rendszerben augusztus 20. politikai síkja volt mérvadó, miközben a nép az új kenyeret ünnepelte, az ünnep egyházi oldalát tartotta fontosnak. Az előző, szocialista rendszerben például egyértelműen a hatalom törvényesíté- sét volt hivatott szolgálni ez a jeles nap. A Rákosi Mátyás nevével fémjelzett időszakban a politika nagyon jól kihasználta az ünnepet az új, 1949-es alkotmány megalkotása és kihirdetése révén. Augusztus 20. viszont több egy egyszerű állami ünnepnél, hiszen a történelem során mindvégig Szent Istvánhoz kötődött. Az ő személyisége pedig az állami stabilitás mellett az erkölcsiséget is jelképezte. Ő volt az első törvény- alkotónk, ám a törvényei nemcsak a világi, hanem az egyházi ember számára is alapkőnek számítottak. Intelmei a mai napig mérvadóak, szellemisége a modern világnak is üzen. A toleranciát, a Bertalan Péter politológus másság tiszteletét hirdeti. Az eredeti szent istváni cél szintén megvalósult: hazánk Európához tartozik, annak szerves része, mindig is oda tartozott. Augusztus 20. tehát ma elsősorban Szent István és a stabilitás ünnepe. Ám van egy általános, népi jellege is, amely mindenkinek fontos. Az új kenyér ugyanis a táplálékot, az életet jelenti. A természet hatalmát a felgyorsult világban élő, modern ember felett. Bertalan Péter szerint létezik egy közösségteremtő funkciója is az ünnepnek. Miközben a hagyományos közösségek, köztük a család, a válságát éli, augusztus 20. az összetartásra, az egységes közösségre buzdít. Kufár Róbert A kultúra táncos követei Csurgói és berzencei táncosok is segítik a horvátországi magyar közösségek hagyományőrző munkáját Pula után a Rijekai magyar egyesület táncosait is megtanítják a magyar táncokra. Berzence, Csurgó A nyár derekán arról panaszkodott az Adrián Csemác Erika, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége tengermelléki és fennsíki egyesületének alelnöke, hogy a közös határtól távol élő magyar egyesületek nehéz helyzetben vannak. Kevés a pénzük, nehezen jutnak az anyaországban kiadott könyvekhez és újságokhoz, szükségük lenne olyan videokazettákra, amelyekről magyar táncokat taníthatnának. A Csurgón élő Füstös Gábor, a berzencei néptáncegyüttes koreográfusa jól ismeri ezeket a gondokat. Két éve a pulai magyarok vezetőjével, Lód Edittel, hasonló problémákról beszéltek. Segítettek a pulai- aknak, akik tavaly még a berzencei falunapra is eljöttek. A tervek szerint augusztus 21- én a berzencei együttes felléphetett volna Pulában, de a vendéglátók lemondták a meghívást. Nem titkolták, nem kapták meg a remélt támogatást. A fiatal koreográfus azonban továbbra is segít. A rijekai kérésre az ősszel újból a tengerpartra készül, hogy a magyar táncokat ott se felejtsék el. Nagy Jenő
