Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-18 / 192. szám
SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 6 1999. augusztus 18., szerda Óvodát alapított, fölszámolta az analfabétizmust A jó tanító néni Dr. Eőry Viimosné nemzedékeket tanított Mosdóson fotó: kovács tibor Nagyszalontáról vetette a sors Mosdósra. Mindig büszke volt az Arany János- i örökségre, amit a szép magyar anyanyelvvel, emberszeretettel hagyományozott át tanítványaira. A 83 éves dr. Eőry Szabó Viimosné 27 év tanítói munkájának elismeréseképpen a falu napján vette át a Mosdós díszpolgára címet Dombóvár-Mosdós — A hazám volt Mosdós, ahova államügyész férjem révén, csere útján kerültem. Ő ugyanis dombóvári volt, de az ötvenes években letartóztatták. Kislányommal új otthon után kellett néznem, s nagyon megtetszett a falu, az értelmes kisgyerekek — emlékezik lánya dombóvári otthonában, ahol mindig szívesen látják gyermekei, unokái, dédunokái. — Milyennek látta akkor ezt a települést? — Nem is vettem észre, hogy nincs vasútja. Szép téli nap volt, amikor megérkeztem, s csak mentem a lefagyott úton... A kisgyerekek nagyon tiszták, rendesek voltak. Szerencsémre az iskola mellett volt a nevelői lakás, odavihettem a gyerekemet is. Korábban felső tagozaton tanítottam, itt pedig belecsöppentem az 1-4. összevont osztályba, s nyakamba szakadt a sok munka. Régimódi iskola volt, alig több mint félszáz kisgyerekkel. — Hogyan fogadták az új, idegenből jött tanítónőt? — Bizalommal. Fel akartam számolni az analfabétizmust; tanfolyamot indítottam a felnőtteknek. Látták: nem az a célom, hogy az egyik gyermeket kiemeljem, a másik meg háttérben maradjon. A cigány- gyerekek is jártak iskolába, s akit lehetett, ösztönöztem a továbbtanulásra. Egyik télen óriási pelyhekben hullott a hó. Akkorára magasodott az utakon, hogy a szülők hátukon hozták a gyerekeket iskolába, a nagypapa meg hányta előttük a havat. A szőlőhegyben élő cigánygyerekeknek szinte kilátástalan volt bejutni a faluba. Tíz óra tájban mégis megjelent az ajtóban a nyakigláb, túlkoros Balogh Vendel. Rongyos cipője, nyűtt ruhája átázott, majd megvette az Isten hidege. „Fiam, ebben a zord időben nem kellett volna eljönnöd. Miért indultál útnak?” - kérdeztem tőle. „Mert jó ide jönni” - válaszolta. Ez nagy dolog volt, erőt adott. Akkoriban a tanítónő volt a falu mindenese. A kultúrott- honban esténként színdarabot próbáltak, s az előadásoknak nemcsak Mosdóson, hanem a környék falvaiban is nagy sikere volt. Szerencsére a kórházban is éltek orvosok, pedagógusok, és segítették a munkáját. Barátokra lelt bennük, szellemi társakra. Az utódjától tudom: megszervezte az óvodát is. Szerette volna, ha egészséges, tágas környezetben nevelnék a kicsiket. A tanácsülés azonban leszavazta az óvodaépítést. Azóta is egy zord, egészségtelen épületben vannak a kicsik. — Három nemzedék élt akkoriban egy födél alatt, ami nagyon egészségtelen volt — meséli. — Hiába érveltem, nem engedték a fiatalokat új házakat építeni. Amin ezer érv sem segített, azt kicsiholta az élet. Az ápolónőkbe beleszerettek a helybéli férfiak. A szülők tűzzel-vassal tiltották, mondván, mosdósi csak mos- dósit vehet el. Amikor azonban rájöttek, hogy a nővérek keresete a veszélyességi pótlékkal együtt szép summa, elgondolkodtak. Ez jeladás is volt: a fiatalok nem akartak a régi módon élni. Mindent megváltoztatott egy fehér köpeny. — Mi volt a legnagyobb elismerése? — Egy miniszteri dicséret; már elő sem merem venni, mert egy önkényuralmi jelkép, ötágú vörös csillag díszíti. Az igazit már mint nyugdíjas értem meg. Nap- köziotthon-vezetőként még dolgoztam a faluban, s egy továbbképzés után a volt diákjaim virágcsokorral leptek meg. Köztük volt egy apró gyermek is, akit már nem taníthattam. Megkérdeztem tőle: — Ismersz te engem? Ki vagyok én? — Egy jó tanító néni — válaszolta. Ennél nagyobb elismerés nem kell. — Ha visszatekint, milyennek látja a mosdósi éveket? Nehéznek, de nagyon szépnek. Sokszor eszembe jut, hogy is bírtam. Várnai Ágnes Újra indul az ásatás Bodrogon Békés roma vigasság - Aratás verejték nélkül A munka nem kenyerük Váró a rendelőből Átalakították a jákói orvosi rendelőt. Egyharmad részét leválasztották, s abból várót alakítottak ki a nagybajomi gamesz munkatársai. A jelenlegi váróból lett a számítógépterem, amit a polgármesteri hivatal dolgozói használnak. Az ön- kormányzat százezer forintot fordított az átalakításra. (Is) Klskorpádi pereskedők Szakértő bevonásával megindult a bírósági eljárás a kiskorpádi belvízkárosultak ügyében. Három, Vörösmarty utcai lakó följelentette az önkormányzatot és a közútkezelő kht-t, mert a gyakori esőzések miatt ingatlanaikban jelentős káruk keletkezett. (Is) Támogatott szippantás Egy nagybajomi és egy kapós- mérői cég adta a legkedvezőbb ajánlatot a kapós- főieknek a szennyvízszippantásra. Az önkormányzat úgy döntött, hogy elrendeli a szolgáltatás kötelező igénybe vételét, hiszen így jogosult csak állami visszatérítésre. Ezt a pénzt azonban - bár megtarthatná - az önkormányzat negyedévenként visszajuttatja a szippantást igénybe vevő családoknak. (Is) Somogyjádlak táborban Ausztriai testvértelepülésük, Fernitz meghívására húsz somogyjádi diák töltött egy hetet a wörthi tónál. A tanulók és kísérőik táboroztatásának költségeit az osztrák testvértelepülés fedezte. A többéves kapcsolat során az osztrák településről is érkeztek vendégek Somogyjádra. (Is) Óvodát avatnak Húszmillió forint beruházással elkészült a taszári önkormányzati óvoda. A nyugdíjasok otthonának átalakításából a falu lakossága is kivette a részét, s egymillió 400 ezer forinttal támogatta az amerikaiakat ellátó Brown and Root cég. Az óvoda ünnepélyes avatása 19-én, csütörtökön délután hat órakor lesz. (vá) A legrégebbi magyar nyelvemlék lelőhelye és a 32, X. századi vasolvasztót tartalmazó ásatás folytatására 1.5 millió forintot nyert az önkormányzat. Igaz, eredetileg a teljes feltárásra és egy kiállítási épületre 80 millió forintot igényeltek, ezért a kettős honfoglalás elméletét alátámasztó lelet további sorsa kétséges. Bár az eddig feltártak többszöröse is ott lapul a föld alatt, további támogatás nélkül az olvasztókat visszatemetik, és helyét szántóföldként hasznosítják. V. S. Példa értékűként emlegetik a környékbeliek az első kadarkúti romanapot. Itt ugyanis nem a verekedésé volt a főszerep; a több mint 200 környékbeli cigány megmutatta: a magyarokkal egyetértésben, kulturáltan Is tud vigadni. Kadarkút A rendezvény sikerében nagy szerepe volt Tompa Lászlónénak, a cigányság sorsát szívén viselő fiatalasz- szonynak. A háromgyermekes családanya öt éve próbálja szervezett formában rendezni a helybeli cigányok sorsát. Nemcsak rajta múlik, ha nem mindig sikerül úgy, ahogy eltervezte. — Az önkormányzaton és pályázatokon kívül nem tá- maszkodhatom senkire. Évi 50 ezer forinttal segítenek, és a rendezvényeinkhez ingyen adják a létesítményt. Az ön- kormányzat adja azt az öt hektár földet is, ahol az Autonómia Alapítvány támogatásával gazdálkodhatunk. Sajnos, ez csak 12 roma családnak ad némi segítséget a megélhetéshez. A környéken pedig legalább 60 él, többnyire munka nélkül. Gond, hogy néhány kivételével, ha lenne munkahelyük, akkor sem dolgoznának. Közel hetven millió forintot fordított az utóbbi három évben gépparKla fölújítására a kaposmérői Agromérő Kft. Az állami támogatásból, hitelekből és saját forrásból vásárolt korszerű eszközökkel a több mint húsz éves gépparkot váltották ki. Kaposmérő Hanzel Béla, a kft ügyvezetője elmondta: a befektetés megtérül, mert az új gépek takarékosabb üzemanyag-felhasználást tesznek lehetővé, s alkalmasak a bérmunkában vállalt feladatok jobb ellátására is. Az elavult géppark fölújítására szánt növekvő költséget ugyancsak megspórolhatják. Az első, nagy teljesítményű Steyr traktort 1996 bán 19,5 millió forintért vásárolták. Ezzel váltották ki a 22 éves Rábát. A kukorica és napraforgó szemenkénti vetését segíti a 3 millió 200 ezer forint értékű Monosen típusú vetőgép. A Regent váltóforgató eke 3,5 Tompa Lászlóné 1994-ben alapította meg a Roma Egyesületet. Az alapítókon kívül elvben valamennyi kadarkúti cigány a tagja lehet. Tagdíjat ugyanis nem szednek, mert nincs miből fizessenek. Három éve az országgyűléstől nyert évi 200 ezer forint támogatásból tartják fönn magukat. A pénz zömét a rászorulóknak adják. Segítik a beiskolázást, az óvodásokat, és különböző rendezvényeket szerveznek. A földprogram négy éve ad lehetőséget állatok nevelésére. Az idén 400 ezer forint pályázati pénzt kaptak, s ebből mindössze 80 ezer forintot kell visszafizetniük. A kukoricatermés jó lenne, ha a vadak nem tennének benne akkora kárt. A földet azonban itt sem a romák művelik, verejték nélkül „aratják le” a hasznot. Még a családonként visszatérítendő 6700 forintot sem fizette be mindenki. Tompa Lászlóné fél, hogy elvesztik az alapítvány bizalmát, ezért próbálja jobb belátásra bírni a renitens családokat. A kisebbségi önkormányzat vezetője továbbra is csak a pályázatokban reménykedhet. Nemrégiben 100 ezer forintot nyertek. Ebből 19 roma kisgyerek és három felnőtt táborozhatott Fonyódligeten. (Várnai) millió, a 105 lóerős John Deer traktor 13,5, míg az idén vásárolt ugyancsak John Deer kombájn 33 millió 400 ezer forint beruházást igényelt. A hajdani Kapos Agrár Szövetkezetből 1993-ban létrejött kéefté 507 hektár szántón folytat mezőgazdasági alaptevékenységet. Az őszi kalászosok 150, a tavaszi vetésű kukorica 250, a napraforgó pedig mintegy 140 hektáron hoz termést. A káefté hét tagja egyúttal dolgozó is; alapszinten mindenki, minden feladatot ellát. Tizenöt-húsz kilométeres körzetben vállalnak bérmunkában talaj művelést, szántást, talajelmunkálást, vetést. Nagy teljesítményű kom- bájnukkal azonban távolabbi vidékre is eljutnak. Jelenleg a mintegy 140 hektáron termesztett napraforgó betakarítására készülnek. Ha nem lesz sok csapadék, hektáronként 1,8-2 tonna termésre számítanak, melyet szerződéssel, 46 ezer forint tonnánkénti alapáron értékesíthetnek. (Várnai) Bérmunkával megtérül a költség Hetvenmillió gépekre Drága a gyógycipő, messze van a logopédus Mezítlábas gyógyír FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Meglepően sok lúdtalpas gyermeket szűrt ki Szelechman Ervinné, Mernye és Somogygesztl körzeti védőnője. A legtöbb az ötödik osztályosok között van. Mernye-Somogygeszti A lábboltozat elváltozása később láb- és gerincfájdalmakat is okozhat, ezért minél előbb korrigálni kell. A védőnő szerint az edzőcipők csak fokozzák a gondokat. A mezítláb járás azonban jó terápia lehet, de ez már falun sem „divat”. Hároméves korukig a szieszta cipők segítenék a gyermek gyógyulását, ám ezek a cipők nagyon drágák, a szülőknek nem telik rá. így marad a lúdtalpbetét, feltéve, ha a gyermek hajlandó hordani. A védőnő az óvodás korúak körében, illetve az első, az ötödik és a hetedik osztályban végez szűrővizsgálatokat. A harmadikosoknál a struma- és a gerincvizsgálata után a gyanús eseteket szakorvoshoz irányítja. A háziorvos látás-, hallás-, vérnyomás- és szívvizsgálatot végez. Mernyén 302 iskolásnál és 42 óvodásnál, Somogy- gesztiben 28 iskolásnál és 22 óvodásnál. Márciusban Mernyén 12, Somogygesztiben 10 kisgyermeknél végezték el az iskolaérettségi vizsgálatokat, amely a gerinc, a tüdő és a szív állapotáról adott felvilágosítást. Kiderült: meglehetősen gyakori a hanyag tartás és több kisgyermek is logopédus segítségére szorul. A beszédjavítást heti két alkalommal Kaposváron végzik, s az utazás költségeit a szülőknek kell állni. A védőnő szerint ez nagy gondot okoz, ezért szeretnék, ha a logopédus kimenne Mernyére, s ott foglalkozna a gyerekekkel. A látásvizsgálat után mindösz- sze három kisgyermeket küldtek szakorvoshoz, közülük egy kapott szemüveget. Halláskárosodása senkinek sem volt. A rendszeres iskolafogászati vizsgálatoknak köszönhető, hogy a gyerekek fogai jó állapotban vannak. SzerencséJó eredménnyel zárult a hallásvizsgálat re még gyengén táplált gyermekkel sem találkoztak, Somogygesztiben azonban több családnál gondot okozott a higiéné hiánya. A gyakori látogatás és felvilágosítás nyomán azonban javult helyzet. így az élősködők sem tudtak köztük elszaporodni. Szelechman Ervinné azt is elmondta: a jobb módú anyukák gyakran átadják a gyerekek letett cipőit, ruháit olyanoknak, akik nagyon rászorulnak. (Várnai) Megújuló mosoda Hétmillió forint beruházással korszerűsítik a patalomi Park Szociális Otthon mosodáját. A rekonstrukcióhoz a megyei területfejlesztési tanács pályázatán nyert összeget használják fel. Az átalakítás a napokban kezdődött meg és előreláthatóan az őszre be is fejeződik. Varga Zsolt, az otthon vezetője elmondta: a mosodába történő bekötéssel a gázprogram is befejeződik. A megye szociális intézményeinek módszertani központjaként működő intézmény feladatainak ellátásához további 1 millió 200 ezer forint pályázati pénzt is nyert a Szociális és Családügyi Minisztériumtól. Az új számítógépeket már be is szerelték. 4
