Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-07 / 183. szám

12 ★ MOZAIK ★ 1999. augusztus 8. FÉLMILLIÓ GYUFASZÁL KELL AZ EGYEDÜLÁLLÓ GUINESS REKORDHOZ Gazdabosszú: Trágyát a benzin kutakra! Több mint száz gazdálko­dó zúdult fel amiatt, hogy a bolhói zártkertben is kuta­tást kezdenek. A gazdák nemcsak a módszer, hanem a kutatások időzítése ellen is tiltakoznak. Nem értik, hogy miért most akarnak gáz után kutatni, amikor a munka dandárja várja a parasztot a földeken. A kutatások a va­dásztársaságoknak is rossz­kor jöttek. A vadászok sze­rint tízmillió forint kárt okoznak nekik a geofizikus­ok terepjárói. A szövetkezeti földek sem járnak jobban. — Már előre rettegünk, amikor a geofizikusok meg­jönnek - mondja Toldi Já­nos, a babócsai Határőr szö­vetkezet elnöke. — Nagyon rossz a tapasztalatunk velük; milliós károkat okoznak, és szűkén mérik a kártérítést. Most a gazdákkal együtt sze­retnénk legalább azt elérni, hogy csak betakarítás után kezdjenek hozzá a kutatás­hoz. A geofizikai szolgáltató kft-nél elmondták: megértik a gazdák indulatát, azonban Magyarországon nincs olyan évszak, amikor ne akadá­lyoznának valamilyen mező- gazdasági munkát a gázkuta­tók. A dolgozóik viselkedé­séről azt mondták: a cég ké­nyes a kulturált viselkedésre, hiszen gyakran kerülnek összeütközésbe a gazdálko­dókkal. A dolgozók tudják: az állásukkal játszanak ha nem megfelelő a viselkedé­sük. A kft szakemberei el­mondták: igyekeznek orvo­solni a gazdák panaszát, s ehhez - ha kell — egyenként keresik meg őket, illetve fa­lufórumon tartanak tájékoz­tatót. A bányatörvény azon­ban tűrési kötelezettséget ír elő a földtulajdonosnak, a kft mégis elsősorban a megegye­zést keresi. Az esetek 99 szá­zalékában sikerrel. Nagy László Ha továbbra sem veszik figyelembe az érdekein­ket, megtrágyázzuk a MÓL környékbeli benzin- kútjait — ígérik a boihói gazdák. Amiatt dühön- genek, hogy a társaság szakemberei — miközben gázmezők után kutatnak — tönkreteszik a termést, milliós károkat okoznak. A Barcs térségében megkez­dődött gázkutatások a gaz­dálkodók heves ellenállását váltották ki. Voltak, akik ki­szedték és elhajigálták a le­tűzött jelzőkarókat. Mások azzal fenyegetőznek, hogy néhány teherautónyi trágyát borítanak a közeli MOL-ben- zinkutak elé. Érvük: „ha a gázkutatóknak szabad bele­rondítaniuk a termésünkbe, akkor mi is megtehetjük”. — Eddig már több hektár­nyi kukoricát tönkretettek, a terepjáróik letiporják a ter­mést és járhatatlanná teszik a földutakat — mérgelődik a bolhói Máltesics György ma­gángazdálkodó. — Dolgo­zunk egész évben és néhány héttel a betakarítás előtt el­pusztítják a munkánkat. A kft emberei szóba sem áll­nak velünk, csak a képünk­be nevetnek, ha szólni me­rünk. Ha ez így megy to­vább, nem fogjuk beengedni őket a területeinkre. Szerző­désem van a kukoricám át­vételére. Ha nem szállítom le, jogosan kér kártérítést az üzleti partnerem. Utoljára három évvel ezelőtt jártak itt az olajosok. Akkor az or­szággyűlési képviselőnkhöz fordultunk, akinek sikerült leállíttatni őket. Akkor is nagy pusztítást csináltak; ahol 'robbantottak, ott a mai napig csak a rókalyuk terem meg. Úgy tudom, hogy a ha­tárőrizeti törvény értelmé­ben a határ egy kilométeres körzetében nem szabad rob­bantani. A mi területeink há­romszáz méterre sincsenek a határtól. Gyufi képe agyú szoba falán Nem lepne meg, ha a „gyere Gyuri Győrbe, győri gyufagyár ba” nyelvtörő mondóka szöve­ge a „gyere Gyuri Kárászba, kárászi gyufaszobába” módo­sítást szenvedné el, mondjuk a Dombóvárhoz közeli telepü­lés iskolájának magyar óráin. A kárászi Kalincsák István képző- és iparművész ugyanis különleges művészeti ágban tevékenykedik: gyufaképeket és gyufabútorokat gyárt. Je­lenleg éppen egy félmillió gyufaszálat igénylő gyufaszo­bán dolgozik. Kalincsák István eredeti szakmá­jára nézve hidegburkoló. — A hidegburkoló szakma is igényel bizonyos kreativitást, hi­szen a kézzel festett mintás csem­pékből egy fürdőszobát vagy ker­ti teraszt rengeteg variációban el lehet készíteni. Ez a munka még­sem az igazi, sosem elégített ki teljesen. Fiatalon a Shadows együttes instrumentális számaira írtam szövegeket, majd verselget- ni kezdtem. Nemrégiben a pécsi Új Hang tíz éves jubileumi anto­lógiájában jelentek meg verseim. Az igazán nagy szerelem azon­r" Kalincsák István a kilencezer gyufaszálból álló asztallal bán a festészet és a gyufaképek, gyufabútorok készítése lett. Tizenkét évig festett — főleg női aktokat. Mégsem képei nyer­ték el a kiállítók tetszését, ha­nem a különleges keretek, ame­lyekbe belehelyezte őket. — A honvédségnél láttam elő­ször gyufakocka készítést és eb­ből jött aztán a gyufakeretek öt­lete. Később már nem csak a ke­retek, hanem maguk a képek is gyufából készültek. Jelenleg mintegy ötven gyufaképem van, amelyekkel bármely kiállító meghívásának eleget teszek. A gyufatárlat nemrégiben bővült egy dohányzó asztallal is, amely közel kilencezer gyufaszálból készült. A különleges alkotások elké­szítése a gyufák szétválogatásá­val kezdődik, hiszen a törött vagy görbe gyufa selejt. A követ­kező munkafázis a gyufák elége­tése, az égetett végük adja a min­tákat. Ezután egyenként kell fel­tűzni a gyufaszálakat egy zsilett­pengére, végighúzni a ragasztó tubusán és így kerülhetnek a rendeltetési helyükre. Ezt követ­heti a végső fázis: a lakkozás. — Nagy gyufába vágtam a fej­szémet, hiszen nekiláttam egy 22 négyzetméteres gyufaszoba elkészítésének. A parkettázás után az ajtó és két kétajtós, vala­mint egy háromajtós szekrény kap gyufamintát. Ezen kívül egy két négyzetméteres étkezőasztal és a hozzá tartozó székek felüle­tei lesznek begyufázva. Szerény számításaim szerint ehhez közel félmillió gyufát kell kézbe ven­nem. Szerencsére lesznek támo­gatóim, hiszen az 5000 doboz különböző gyufán kívül ragasz­tót és lakkot is kapok különböző cégektől. A fél évesre tervezett munka várhatóan karácsonyra készül el. A munkafázisokat lefényképe­zik, mert az alkotás bekerül majd a Guiness rekordok közé. Kalincsák István a támogatók­nak felajánlást is tett. ígérete sze­rint a gyufaszobában felállított karácsonyfa mellett koccinthat­nak a szponzorok szilveszterkor a jövő évezredre, a televízió nyil­vánossága előtt. Addig is napi háromezer gyufás ütemben ha­lad a cél felé.. Takács Zoltán “ Lenin él - és élni is fog? A rendszerváltás után a „nagypolitika” külö­nösen fontosnak tartotta az utcanevek cseré­jét. A múltat hirdető szobrokkal együtt tűn­tek el a régi utcanév-táblák. Egyebek között Marx, Engels, Lenin, a Vörös Hadsereg, Latinca Sándor, Szalma István, Kun Béla és még több tucat munkásmozgalmi harcos utcanévtáblája került a süllyesztőbe, gyakran heves viták közepette, hogy kinek, mi írható a számlájára, ki, mennyire volt meghatározó személyiség, nem lehetne mégis meghagyni „keresztapának”? Az is fejtörést okozott, hogy ki legyen az utód. Ott, ahol korábban a régi, patinás nevet megszokták már - de a kor divatja szerint sorra átkeresztelték az utcákat, tereket - ki- _sebb volt gond. így lett a kaposvári Április 4 utcából Zárda utca, a Latincából, Kontrássy utca, a Leninből pedig Szent Imre utca. A ta­lálékonyságnak köszönhetően egy huszárvá­gással megoldották a problémát a Mező Imre út, a Szántó Imre utca és a Munkásőr sor ese­tében is. Azóta a Mező, illetve Szántó utcába, valamint a Mezőőr utcába várják leveleiket az ott élők. A legtöbben örültek az új, vagy a ré­gi-új neveknek, de sokan háborogtak, hiszen újra kellett tanulni az utcaneveket. A negy- ven-ötven év előtti névadók nacionáléját és érdemeit - lám ez is a puha ciktatúra követ­kezménye - nem ismerték (ma sem igazán is­merik) a fiatalok. Az önkormányzatok - ahol figyeltek arra, hogy az egykori névadók fölött eljárt az idő, megalkották a rendeletüket és az új táblákra is jutott pénz. Egyes települése­ken viszont - minő hanyagság vagy feledé- kenység - nem foglalkoztak ezzel. Egyik kollégám rendszeresen kap levelet Marcaliból, a Lenin utcából. A címzett min­dig ráírja a borítékra: Vlagyimir Iljics Lenin utca. A nagy orosz forradalmár emlékét egyebek között ma is őrzik Mernyén, Hete­sen és Buzsákon, Osztopánban. Siófokon a Latinca utcában sétálhatunk még Bolhón, pedig továbbra is megvan a Vörös Hadsereg útja; csakúgy, mint Magyaregresen. Ebben az utóbbi faluban ezen járnak iskolába a nebulók, igaz, csak szeptembertől. Szinte minden faluban van Petőfi, Ady, József Attila és Dózsa György utca. Szeren­csére terjed a különféle virág- és állatnevek, fantázianevek használata; Ezeket biztos, hogy nem kezdi ki majd az idő. Lőrincz Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom