Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-07 / 156. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. július 7., szerda Hírek Hét falu gáza Kaposhomo- kon, Fonóban, Batéban, Mosdóson, Nagyberkiben, Szabadiban és Csornában már kiépítették a vezetéket, s néhány hét múlva nyomás alá helyezik a rendszert. A márciusban megkezdődött beruházás 401 millió forintjába került a hét falunak. A területfejlesztési tanácstól pályázat útján megnyert 47 milliót már átutalták az ön- kormányzatok a Kögáz Rt számlájára, amit megállapodás szerint osztanak fel a községek között. Ebből a pénzből fedezik a közintézmények gázellátását is. (zr) Ékszertolvaj Észrevétlenül besurrant az egyik mosdósdi családi házba egy ismeretlen látogató és különféle ékszereket lopott el. A házigazdának százezer forint a kára. (Is) Baté 750 éves Szombaton rendezik meg a hagyományos falunapot Batéban. Akadály-, sörivó, motoros verseny lesz egyebek között és a nősök-nőtlenek labdarúgó mérkőzését is meghirdették. A falunapot - amelyen megyezászlót is kap a 750 éves település - utcabál zárja. (Is) Emlékverseny Fór Life kispályás labdarúgó tornát rendeztek a Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Általános Iskola fiatalon elhunyt tanárának, Kovács Bélának az emlékére. A dombóvári Molnár György Általános Iskolában megtartott versenyen a térség hat iskolájának 7-8. osztályos tanulói vettek részt. (Is) Szerszámokat lopott Egy kft Magyaratád-tátompusz- tai telephelyén lévő tárolóba tört be egy ismeretlen tettes és különféle szerszámokat vitt magával. A tolvaj - aki után a kaposvári rendőrkapitányság nyomoz - mintegy hatvanezer forintos kárt okozott a cégnek. (Is) Az igazgatóhelyettes a vezetői székben - Januárra új pályázat Rókalyukból pince Egy L-alakú pince húzódik a hajdani katolikus iskola alatt fotó: kovács tibor Egy rókatanya hívta fel a figyelmet a hedrehelyi iskolaépület alatti óriási üregre. A falak süllyedtek, a tanítás életveszélyes lett volna, ezért más teremben tartották a tanórákat. Hedrehely Az önkormányzat hétmillió forintot nyert a pinceveszélyelhárítási pályázaton, és további 1 millió forintos önerőt is biztosított. A munkák javában folynak; egy pécsi építőipari kft a kivitelező. A szakemberek egy L-alakú, kétágú pincét találtak, amelynek egy speciális anyaggal kezdték meg a betemetését. Boti Ferenc jegyzőtől megtudtuk: szeptemberben megkezdődhet a tanítás a hajdani katolikus iskolában, ahol a vizesblokkot is szeretnék felújítani ebből az összegből. Már folytak a munkálatok, amikor kirobbant a botrány az iskolaigazgatói szék körül. Mivel a visnyei képviselő-testület hat tagjából csak hárman adták áldásukat a régi igazgató, Varga László pályázatára, hiába szavazott egyhangúlag igennel a hedrehelyi testület, nem erősíthették meg a poszton. Ezen az ülésen a két település intézményfenntartó társulása is megszűnt. Nyolc napon belül újra összehívták a képviselőket, hogy legalább december 31-ig bízzák meg a régi igazgatót, de a visnyei hármak akkor is nemmel voksoltak. Nem volt mást tenni: Kaposi László igazgatóhelyettest bízták meg az igazgatói teendők ellátásával, aki a szervezeti és működési szabályzat szerint akár egy évig is elláthatja ezt a feladatot. A hedrehelyi önkormányzat azonban január 1-jével újra kiírja a pályázatot. A döntés akkor már csak a hedrehelyiek kezében lesz. (Lőrincz) Kultúra és sport éleszti a gazdasági kapcsolatokat Megtalálták az igazit Jó pár éve még különös hóbortnak, a nagy európai nyitás protokolláris megnyilvánulásának tűnt, ha egy magyar település felvette a „diplomáciai” kapcsolatot valamelyik külhoni — főként német vagy osztrák — várossal vagy községgel. Hamar beigazolódott, a kulturális és sportrandevúk után előbb-utóbb a gazdasági kérdések is szóba kerülnek, és ismerve az önkormányzatok pénzügyi helyzetét, ebből főként a honi települések profitálhatnak. Kaposfö, Somogyjáp Kaposfő háromszori próbálkozás után talált rá az igazira. A többségében sváb nemzetiség alkotta település és a bajor Am-Albuch Steinheim egymásra találása a Németországból ide költözött Takács Anton nevéhez fűződik. A kapcsolatfelvétel után derült ki, hogy az Ulm melletti település lakosságának egy része a Bácskából és Fertőrákosról származik, így a német mellett a magyar nyelv is közös nevező. Ahogy lenni szokott, itt is a hagyományőrző egyesületek adtak először randevút egymásnak. Aztán a somogyiak vendégül látták a steinheimi ifjúsági focicsapatot, s most júniusban a kaposfői ifik jártak kint. Miközben a helyi kisebbségi önkormányzat a közös őszi folkfesztivált szervezi, már a polgármesteri találkozó időpontja is fix a naptárban. Dr. Antal László, a falu első embere azt szeretné, hogy október kilencedikén már a gazdakör képviselői is helyet kapjanak a fehér asztalnál. S bár az elején lehet hogy kissé egyoldalú lesz a kapcsolat, később mindkét félnek csak előnyére válhat. Példa erre Somogyjád, ahol már ötödik éve gyümölcsöző az osztrák Fernitz-cel kötött testvérközségi viszony. Annyiban egyedi a történetük, hogy esetükben már az első lépések is gazdasági jellegűek voltak. Munkahely létesítés szándékával kereste fel őket Ignácz János, egy Ausztriából érkezett vállalkozó. A hat-hét embert foglalkoztató vállalkozás mellett a testvér-települési viszony is kialakult. Persze az eltérő lehetőségek miatt inkább kapnak mint adnak a jádiak. Legutóbb például négy tantermet megtöltő iskolabútor érkezett Ausztriából. Ahogy Lőrincz- né Kiss Ilona polgármester- mondta: ők pedig kultúre- gyesületeik magas szintű produkcióinak élményét és messze földön elismert somogyi vendégszeretetüket adják. Egyelőre. Takács Zoltán Unokáit tanítgatja anyanyelvére a nagyapa Megőrizte a magyarságát A német házaspár rendszeresen lejárt a nagybajomi fürdőhöz, s beleszeretett a faluba. Öt éve megvettek egy portát, a szomszédtól meg a vejük vásárolta meg a házat. Összenyitották a két udvart, s a balatoni üdülőövezethez hasonló területen hancúroznak az unokák, míg pihennek szüleik, nagyszüleik. Nagybajom A Weiskirchenben élő Márton János örömmel újságolta: tavaly Kiskorpádon a násza vette meg az egykori iskola- épületet, így a nyáron is közel lehetnek egymáshoz. A házigazda Nemeskisfalud mellett született, és katonatisztként 43 éve került ki Németországba, ahol levetette az egyenruhát és lakatosként kereste a kenyerét.- Magyarországon köny- nyebb magyarnak maradni, mint külföldön - mondta -, de én odakint is magyar maradtam. Amikor megkaptam az amnesztiát, rendszeresen jöttünk a Balatonra és Harkányba. Most meg szinte a fél évet itt töltöm. Pihenek, átjárok a szomszédos, Kaiser vendéglőbe, ahol kitűnően főznek, és sokat olvasok. A Somogyi Hírlapot is járatom, mert hírek nélkül nem tudok élni. Szeretem a lapot, és örülök, hogy az újságírók gyakran csipkedik az önkormányzatokat. Szerencsére, a nagybajomi polgármesterrel jól megvagyok, s én is abban bízom: hamarosan európai színvonalú üdülőfalu lesz Nagybajom. Mi is ennek reményében vertünk itt tanyát. Persze, van még némi átalakítani való - nem tudom, mit csináljak a magtárral -, és mindig ad munkát az 1400 négyszög- öles telek. Márton János elmondta: kétszer betörtek hozzájuk, de az ajtókon, ablakokon lévő rács már elriasztja a hívatlan Vendégeket. A feleség - aki táskagyárban dolgozott Németországban - egyre inkább érti a magyart, és próbálja használni a nyelvet. Négy gyereküknek szerény a magyar szókincse - fájlalja is ezt az apjuk -, de a nyolc unoka nem nőhet fel anélkül, hogy ne ismerje a magyart. Márton János tanítgatja a kicsiket. (Lőrincz) Ipari meggy külföldre Német és osztrák piacon adják el azt a meggylevet, amit a Pannon Obst kiskorpádi hűtőházában dolgoznak fel. A cég eddig 300 tonnányi meggyet vett át. A szezon hamarosan véget ér, addig még csaknem 100 tonna ipari meggyet vásárolnak fotó: kovács tibor Torgyán József szakértői vizsgáló bizottságot jelölt ki az évek óta húzódó földügyben Aranykoronáiért harcol a falu Forintos László bárdudvarnoki polgármester nem adja fel: tovább harcol a tizenhat településrészből álló község jogos jussáért. Bárdudvarnok Mint arról korábban beszámoltunk: egy adminisztrációs hiba folytán a megyei kárrendezési hivatal egy nullával kevesebb földet jelölt ki, így kilencezer aranykorona egy osztrák cég tulajdonába került. Ezért a bárdudvarnoki földek zöméhez semmi köze a helybelieknek, vagy a korábban ott élőknek, akik kárpótlási jegyeiket itt szeretnék parcellákra váltani. Közöttük van a kadarkúti dr. Sipos Elemér is, aki itt vásárolna földet. A település földjeinek 75-80 százalékával azonban nem rendelkezhet, mert idegen a tulajdonos, s ezt rossz szemmel nézik a helybeliek, akik közül sokan nem is tudják: magukét vagy az osztrák gazda földjét művelik-e. A polgármester mindent megmozgat, hogy végre kedvezően rendeződjön az ügy, amellyel a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is foglalkozik. Bár Torgyán József miniszter már két találkozót is lemondott a randevú előtti napon, Jójárt László, az FVM helyettes államtitkára személyesen tájékozódott a helyszínen. Egyebek mellett arról is, hogy az utak nagy része osztrák kézben van; jóllehet, azokat az ön- kormányzat tartja rendben. A helyettes államtitkár azt mondta: vélhetően egyedi az eset, amit mindenképpen orvosolni kell. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke bizakodó. Torgyán Józsefet ő is kérte: segítsen. A legutóbbi információk szerint a miniszter egy szakértőkből álló vizsgáló bizottságot jelölt ki, ám a bárdudvarnokiak személyesen is szeretnének találkozni Torgyán Józseffel, hogy rendeződjön végre az évek óta húzódó földügy. Dr. Szabó József Andor, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz- MPP) sem nézi tétlenül a lehetetlen helyzetet; már jelezte, hogy interpellál a parlamentben. S hogy mi a megoldás? Forintos László szerint az, ha az állami tulajdonban lévő területek közül jelölnének ki bizonyos részeket. A meglehetősen tagolt településen ugyanis terjedelmes állami vagyon - erdő és föld - is van, amiből korrigálni lehet a tévedést. A nagy port felvert földügy kapcsán - amelynek híre eljutott Kanadába és a világsajtó is foglalkozik vele - a felelősök kérdése is felvetődik. Az önkormányzat a Legfőbb Ügyészségtől kapott egy levelet. Ebben - bár elismeri a hibát -, az áll: A kárrendezési hivatal téves kiértesítése miatti személyes felelősségre vonás kezdeményezésének akadálya, hogy az „elkövető’’ személye ma már nem állapítható meg, de legfőképpen, hogy a hiba felfedezése óta eltelt több évre figyelemmel a köztisztviselővel szembeni felelősségre vonás nem alkalmazható. Lőrincz Sándor Szent János fejetlenül Nagybajom A nagybajomi önkormányzat tervezi annak a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobornak a felújítását, amelyet még a múlt évben vandál kezek rongáltak meg. Az értékes műemléknek a fejét lökték le ismeretlen tettesek, és azóta sem került elő. Mint azt Ács Attila polgármester elmondta, már tárgyaltak restaurátorokkal a régi barokk stílusú szobor rendbetételéről. A mintegy 50- 100 ezer forintba kerülő helyreállítási munkát a szoborról készült régi felvételek alapján végzik majd. Ács Attila azt is elmondta: az önkormányzatnak meglesz az ehhez szükséges pénze, s a lefejezett szent nyakára visszakerül a feje. Budai Zoltán
