Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-03 / 153. szám
SOMOGYI HÍRLAP Színes világ Szerb erőszak, pártcsalások Megjelent a Somogy megye múltjából első 25 kötetének repertóriuma Balkáni barbárság, házakra törő részeg szerb katonák. Brutális kényszer, nyílt rablások: az emberekről jobb ruhát, cipőt az utcán lerángattak; kifosztották s véresre verték a gyerekeket is. Gátlástalan gyilkosságok, zsiványtanya az iskolában — most 80 éve, Dél- Somogy szerb megszállása alatt. Húsbavágóan mai, a balkáni borzalmak előzményeit felidéző tényeket is vizsgálnak a történelem kutatói Somogy megye múltjából. Hat évszázadot fog át ugyanis a levéltári évkönyv legújabb — huszonkilen- cedik — kötete: birtokper-viszá- lyoktól, adóterhek nyűgében kínlódó (nagy)csepelyi parasztok sorsán, illetve a magyar nemzeti sérelmeken, kisebbségi (nyelv) oktatás somogyi gondjain vagy a hatalomra éhes pártok rágalomhadjáratán túl s kampányoló „násztáncos” csalásain át a korai Kádár-rendszer egyházpolitikai „gyeplőhúzásai”-ig. Hét remek tanulmány, élükön Borsa Iván korábban kezdett, a középkor kutatásaihoz nélkülözhetetlen forrásközlése és T. Mérey Klára munkája: Nagycsepely története a török uralom alóli felszabadulástól 1914-ig. A gazdasági források tükrében mutatja be — példát mutatva helytörténészeknek, pedagógusoknak is — egy falu településtörténetét. A Somogyi Konvent 1351-1370 között keltezett okleveleinek kivonatait, illetve Füzes Miklósnak izgalmas dokumentumközlésének — Egy elfelejtett röpirat a reformkori Magyarországról — értékét elsősorban történészek, kutatók, nyelvészek méltányolják. Nagyon is időszerű és hiánypótló munka viszont Bősze Sándor levéltár-igazgató ösz- szegezése: A forradalom és szabadságharc Somogy megyében, 1848/49 című írás — több mint történelmi kronológia. S bár a vármegye közgyűlése az uralkodóház iránti hűségre utasította követeit, a pesti (pozsonyi) események hírére véleményét gyorsan megváltoztatta. S Kaposváron is nemzeti zászló váltotta fel a fekete sast. „Áldozatok hozataláról” döntöttek, s nemzeti bizottmány alakításáról; Somogybán 10 332 jobbágy és 12 853 zsellér lett szabad. Az ellentmondást azonban jól mutatja, hogy a birtokukba jutott föld a művelhető területnek alig 13 százaléka. Ez okozta például a nagybajomi, cso- konyai vagy hedrehelyi zendülést. Nagy feladat volt a nemzetőrség szervezése; augusztusban Gyékényestől Sellyéig már hétezren vigyázták a Dráva menti védővonalat. Sárközy Albert az új főispán; a csurgói kerület 31 helyisége Fekete Lajost, a szili kerület pedig Zábor- szky Imrét küldte a népképviseleten alapuló első országgyűlésbe. Jellasics támadása, a szőlősgyöröki csata. Felsorol minden tényt, biztos adatot, és a somogyi történéseket befolyásoló országos eseményekre is utal. S ama 150 évvel ezelőtti július sorsfordító napjait. Veszélybe került 70 évvel később a megye két déli járása: Barcsra 1918. november 16-án vonultak be a szerbek, két nappal később pedig Szigetvárra. Csáti Csaba tanulmánya — A dél-somogyi területek szerb megszállása 1918-21 között — ennek a történelemkönyvekben kurtán-furcsán elnagyolt ténynek szegényes forrásanyagát dolgozta föl. Figyelmet keltő okból: a politikatörténet a pécsi szénmedencére koncentrált, a megszállás azonban — Kadarkútra, Hedre- helyre, Hencsére, Bőszénfára is kiterjedt - mást jelentett „egy isten háta mögötti somogyi faluban”. Bár ez a terület s lakói jelentéktelenek voltak a geopolitikai „játszma” terepasztalán. Először csak néhány katona, demarkációs vonal, majd a szerb törekvés, hogy egyedül ők képviseljék a karhatalmat. „Igyekeztek irányításuk alá vonni az oktatást és meggyőzni az embereket, hogy követeljék a terület Magyar- országtól való elcsatolását” írta a szerző. Átszervezés, nyelvi rendelet (akinek a neve szláv hangzású volt szlávnak írták be, még ha azon a nyelven egy kukkot sem tudott). Majd jött a szigorítás, javak elkobzása, fenyegetés, erőszak, statárium. A közigazgatási iratok nem utalnak különösebb erőszakra; közli azonban Gönczi Ferenc, a jeles tudós (akkor megyei tanfelügyelő) beszámolóját — ez a kisemberek szemszögéből összegezi a 32 magyar, három német és hét horvát többségű község lakosságának nem egyszer embertelen megpróbáltatásait. A Dráva-vidék falvainak következő évtizedeit Szita László dolgozta fel: Somogy megyei horvát nemzetiség iskola- és művelődési ügye a két világháború között. Mélyrehatóan vizsgálja a lakosság anyagi helyzetét, a népesség alakulását, az oktatást, a szegénységet és az anyanyelvhasználat szempontjait. S összegezésül az is megállapítható: politikai megkülönböztetés nem sújtotta a horvátokat; gazdasági hátrányuk a nagybirtok egyeduralmából következett. A pártok harca a halálomért Szántó László nagy ívű tanulmánya. Első részében az 1945. évi, a második közleményben az 1947-es választások hátterét veszi górcső alá. Azt az időszakot, mikor a kommunista párt a hatalmi-politikai eszközök széles arzenálját bevetve igyekezett gyengíteni legnagyobb ellenfele parlamenti helyzetét. A hagyományosan „kisgazda-fellegvárnak” tekintett Somogybán különösen. Ezt mutatta a baloldali blokk példátlan méretű (és költségű) kaposvári nagygyűlése, a népszerű Kovács József elleni támadás- sorozat. Célja a kisgazda-egység „feltörése” volt, állandó, hazug és „suttogó” propagandával, a rendőrhatalom adminisztratív eszközeivel gyengítették a kisgazdák iránti bizalmat. S mikor Nagy Ferenc miniszterelnök lemondott és Varga Béla, a parlament elnöke emigrációba kényszerült, elérkezett az új választások ideje. Hogy milyen visszaéléseket követtek el Somogybán, arra bő példatárat mutat be Szántó László. A vármegyéből „tömegével érkeztek panaszok”, s mindezt tetézte a „kékcédulás” csalás. A kisgazdapárt elveszítette szavazóinak kétharmadát, Somogybán azonban így is csak harmadik lett a kommunista párt. 1999. július 3, szombat Komoly kihívás a történészeknek a közelmúlt 40 évének, a Kádár-rendszernek a vizsgálata. Sok a feltáratlan anyag, amelynek ismerete nélkül torzul az értékelés. Bertalan Péter éppen erre épít; a hivatalos egyházpolitikáját vizsgálja Somogy megyében - a levéltári források tükrében, 1957-59 között. Elsősorban a történelmi egyházak tevékenységét, az újrakezdést és folytatást, figyelve arra is, hogy megítélésüket a „helyi tényezők” mennyire színezik. Csak vázlatosan érintettük az évkönyv témaköreinek gazdagságát. Ezt egészíti ki az 1975-79. évi kötetek összevont mutatója: az évkönyvekben előforduló nevek (névalakok, ezek más szakmunkákban előforduló változatai) és a földrajzi nevek lexikona. Domokosné Szalai Zsuzsanna készítette el alapos és aprólékos munkával a Somogy megye múltjából repertóriumát is, amely megkönnyíti az 1970-1994 közötti kötetekben megjelent tanulmányok visszakeresését. A teljes bibliográfiai leírással (szerző, cím, év, oldalszám) készített szerzői betűrendes rész mellett ott a tanulmányok tartalmának korszakonkénti besorolása, valamint a tárgyszavak s az illusztrációk (táblázatok, térképek, képek) adatrendszere. „Csak a könyv kapcsol múltat a jövőbe” — idézi Babitsot a két kötet szerkesztője, Bősze Sándor; ez a jövőnek kínálja a régi évkönyvek tanulmányait. Nélkülözhetetlen a kutatóknak. (Profilmax, Kaposvár) Kurucz Ferenc Légből kapott hírek Csodarepülő pörgő rotorral Az amerikai Bell-Boe- ing cégek új repülőgépe pörgő rotorjaival helyből emelkedik fel a levegőbe. Amikor a légcsavarok tengelyét vízszintesre állítják, a gép immár előre halad - mégpedig gyorsan, óránként 500 kilométeres sebességgel. Az új gép egyesíti a helikopterek és a gyors utas- vagy teherszállítógépek tulajdonságait. Az új típus a lehető legjobbkor érkezik, hiszen a világ nagy repülőterei egyre zsúfoltabbak. Egy-egy olyan gép, amelynek nincs szüksége hosszú pályára a fel - és a leszálláshoz, rengeteg megtakarítást jelent időben és pénzben. A repülőnek persze nagy jelentősége van a hadászatban is, hiszen kitűnően alkalmas például partra szálló csapatok szállítására. Emellett alkalmazható polgári célokra, például erdei tüzek oltására éppúgy, mint mentésre, netán tengeri fúrótornyok ellátására. A „halászó sas” elnevezésű, V-22 típusjelű gép csaknem kétszer olyan gyors, mint a mai korszerű helikopterek. Igen biztonságos, mivel törzse szénszálból készül. Ez az anyag kétszer olyan szilárd, mint az alumínium, emellett egy negyedével könnyebb. Igaz, az óriásmadár rotorjainak így is több, mint 20 tonnát kell a magasba emelniük. Az első példányok 2000 végén állhatnak forgalomba, ezekre már vagy hetven rendelés futott be. Ferenczy Europress Könyvajánló Martyn Ferenc: Levelek Takáts Gyulának Tollrajzok levlapokon Majdnem kétszáz levél, levelezőlap idézi a „suhogó éveket és a világot”: a nagy művész és költő félévszázados barátságát, a „gyerekemlékű” Róma-he- gyi villától a Bece-hegyi kertig. A szűkszavú sorokon túl századunk egyik legnagyobb alkotójának levelekbe foglalt véleménye és kissé életrajza is. Szenzáció ez a kötet: Martyn Ferenc levelei Takáts Gyulának. Szellemi kalandra hív az elsuhanó idő, s benne a talányos sors-szövevények; ezért sokkal izgalmasabb, mint jó két évszázada e műfaj — a levél-regény — virágkorának remekei. Martyn Ferenc és Takáts Gyula barátságában meghatározó Rippl-Rónai szellemisége, majd két évtizeddel később a Sorsunk folyóirat. Ennek művészeti rovatát a külföldről hazatért Martyn gondozta, s képeket kért közlésre a Kaposváron élő festőktől; Takáts a Sorsunk „vidéki” (kaposvári) szerkesztője volt. S mintha a költő idézte Róma- hegyi kert s e „kerten túli mű- hely”-re rímelnének Martyn 1947 nyarán írt sorai: „Kedves Gyula, régóta, szinte naponta gondolok rád, új verskötetedet olvasom... Bp-ről, Fonyódon át tegnap értem ide; Szigliget, Csobánc és a Szt. György-hegy között nézem ezt a poussin-i tájat, bibliai szépségét és csodálom e különös kúpok forró borát. Mindez a te hazád, mely So- mogyból elér a tóig és azon túl a zalai hegyekig. Én magam alig jutok erre és szülőfalumba, Kaposvárra, lassan- lassan pedig arra gondolok, hogy elinduljak nyugatra. így aztán emlékeimen túl, melyek egyre fakulnak, költeményeid jelentik számomra életem régi, fiatal és jobbik részét...” A tervezett út meghiúsult, Martyn maradt. Emberöltő- nyi idő: sorsfordító évek — a művész és a költő jelentős alkotói korszaka. S közvetlenebbé vált kapcsolatuk; a festő a dél-dunántúli képzőművészek szövetségének, majd területi szervezetének elnöke, Takáts Gyula a Rippl-Rónai múzeum, később a Somogy Megyei Múzeumok igazgatójaként viselte az embert próbáló év (tized) ek hivatali terheit. Martyn higgadtan szűkszavú — bár néha „lóhalálában firkált” — leveleiből kirajzolódik a vidéki művészeti élet, Kaposvár és Pécs meg a két megye képzőművészeti kapcsolata. Egyéni és csoportos kiállítások rendezése — „azon vagyok, hogy gondosan készítsem elő” —, s ezek visszhangja, a kaposvári Vaszary-tárlat, a múzeum lehetőségei éppúgy érdeklik, mint az, hogy megbecsüli-e Somogy a fiatal tehetségeket. „Értesültem a kaposvári, most esedékes díjak javaslatáról — írta 1967-ben —; én Szekeres Emilt és a Bors házaspárt — Bors Istvánt és Honty Mártát — javaslom”. Számon tart minden figyelmet keltő festőt a 23 évesen elhunyt Balázs Jánostól Kondor Béláig vagy Czinkotai Frigyesig. S mindezen túl a Ró- ma-hegy, múzeumalapítás, a szervezés gondjai, a kaposvári képtár gyarapítása; Tervek, teendők — nem a mindennapi nyűg, sokkal inkább a béklyókat szétfeszítő céltudatos munka foglalkoztatja, utalva arra is, hogy akkor éppen „Don Quijoté”-n, Joyce „Ulysses”-én, lényeglátó Berzsenyi-sorozatán vagy — csak kiragadott példa — „nagyméretű vásznakon” dolgozik. Harmincnyolc évet fog át TöháFs Gyulánál! (1943-tól) a 193 levél, amit Takáts Gyula megőrzött, de a művész szűkszavú utalásain túl — néhány találó, éles tollvonással - több mint fél évszázadot. Néhány már megjelent folyóiratban, mintegy „mutatványként”, most — Martyn Ferenc születésének századik évfordulóján — pedig a Pro Pannónia alapítvány kiadásában a teljes levélgyűjtemény. Az anyag teljesnek látszik — írta Tüskés Tibor író, a levelek avatott tollú gondozója —, bár néhány valószínűleg el is kallódhatott. A művész nem őrizte meg a hozzá írt leveleket, így ami fennmaradt, csak egyik oldalról dokumentálja a baráti kapcsolat történetét. Martyn kurtán fogalmaz, de igen pontosan és világos körültekintéssel — mutatott rá Takáts Gyula —, így ezek a sorok jól szerkesztett művészettörténeti vázlatok is. „Egyszerre idéznek eltűnt éveket, személyeket, családokat, és a képeken, történeteken túl egymást kérdező emlékeket és tűnődő válaszokat is szólítanak.” Kaposváron túl Párizsig a festők világát. Benne Somogy és a magyar művészet színeit... Kurucz Ferenc KATHERINE STONE Titkok Cassandra Winter ünnepelt hollywoodi sztár ellen brutális erőszakot követnek el. A színésznő hosszú ideig kómában fekszik, és ébredése után tovább nehezíti a nyomozást, hogy az áldozat semmire sem emlékszik a bűntény napjával és annak körülményeivel kapcsolatban. A több szálon futó, lendületes és lebilincselő történet alatt sorra lelepleződnek azok a titkok, amelyek emberi kapcsolatokat tettek lehetetlenné, életeket törtek össze vagy barátságokat tettek tönkre (General Press - 999 Ft) BARTUS LÁSZLÓ A hit gyülekezete másik arca Ez a könyv egy rendszerről szól. A szereplők a rendszer áldozatai. Amikor megszégyenülve látjuk őket, nem abba pillantunk bele, milyenek ők valójában. Nem az a szándékuk, hogy gyengeségükben leplezzük le őket. Megnyilvánulásaik a mechanizmus működését tárják fel. Enélkül nem érhetjük meg annak a lényegét. Megalá- zottságukban azt látjuk, hogy lehet meggyalázni az ember fiát. A szerző egy volt közülük. Ezek az emberek a barátai voltak. (A szerző magán kiadása 1200 Ft) A betegek jogai A szerzők ismertetik a társadalombiztosítás legfontosabb rendelkezéseit, azt, hogy a biztosítottak milyen szolgáltatásokra jogosultak az alapellátást, a fekvőbeteg-ellátás és a többi ellátási forma keretében. Ez a kézikönyv nem hiányozhat a családok könyvespolcáról és az egészség- ügyi intézmények kézikönyvtárából sem. (Vince - 1495 Ft) Méregtelenítés - gyümölccsel és zöldséggel Anita HesímamvKoídrií P*/Ä Síí.*S»,Í.,.v.. .. . Á fii* KÜ Ml Méregtelenítés gyümölccsel és zöldséggel A szervezetben felgyülemlő salakanyagok és mérgek betegségeket idézhetnek elő. Ez a kötet útbaigazít abban, hogy serkenthetjük testünk méregtelenítő mechanizmusát annak érdekében, hogy megszabadulhassunk a káros anyagoktól. (Holló és Társa - 1290 Ft) A fent felsorolt könyvek 10 százalék engedménnyel megvásárolhatók boltjainkban. Törzsvásárlóinknak további engedményeket adunk. Fókusz könyvesbolt Kaposvár, Fő u. 13. 82/314-213. Stúdium könyvesbolt, Kaposvár, Fő u. 20. Könyveshóz Kaposvár, Teleki u. 24. 82/424-963. Antikvárium és Könyvkereskedés Kaposvár, Múzeum köz 2. 82/416-944 Könyvesbolt, Kaposvár, Honvéd u. 2. Bagoly könyvesbolt Kaposvár, Honvéd u. 9. 82/420-552. Holló könyvesbolt Marcali, Széchenyi u. 1/c. 85/312-776. (x)
