Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-24 / 171. szám

1999. július 25. ★ KÖZELRŐL ★ 3 Baleset történ tegnap Igái határában. Tegnap reggel kilenc óra tájt egy Kaposvár irányából Szántód felé tartó személy- gépkocsi eddig ismeretlen okból letért az útról és az utat szegélyező partoldalnak vágódott és felborult. A gépkocsi veze­tője súlyos sérüléseket szenvedett, őt a kaposvári kórházba szállították a mentők. fotó: kovács tibor Zsiványtanya Bonnyán Neppet trükkök Parton a vizesek Ötödik alkalommal rendezett a Délviép kft júliálist, most a Deseda partján. Ez az egyetlen al­kalom, amikor a több mint négyszáz az ország különböző pontján dolgozó munkatárs találkoz­hat. A programot a csornai Vidám Asszonyok Csa­pata nyitotta fergeteges, táncbemutatóval. Legna­gyobb sikere a két férfi táncosnak volt. Dobosné Kolarics Mária csornai óvónő hozta létre az együt­test a szülőkből. Kardné Tar Mária a Délviép dol­gozója is aktív közreműködője a csapatnak. A kö­zönség legjobban a kánkánnak tapsolt. A horgászverseny résztvevőit nem szerették a halak, megtörtént, hogy a már vödörben lévő óri­ás cápa, (talán húsz deka volt) a szabadságot vá­lasztotta, és meglépett. A három kategória első helyezettje ajándékcsomagot kapott. A nyolc üzemegység csapata külön főzött: a kondérok tar­talmát nem zsűri bírálta el, hanem a résztvevők. Sokan nem tudták eldönteni, hogy melyik pörkölt a jobb így mindegyikből alaposan belakmároztak. Szomjazni sem kellett a kiadós ebéd után, nem csak Deseda-víz volt... (Szarka) (Folytatás az első oldalról) A Balaton-parti házak oldalát, a kerítéseket végig „Szoba ki­adó”, „Lakás kiadó” táblák csúfítják. Siófokon azt terve­zik, hogy a leginkább színvo­nalas szolgáltatást kínáló szál­láshelyeket egyentáblákkal ju­talmazzák. Komolyan tárgyal­tak már arról, hogy a városba vezető utak mentén vendégfo­gadó állomásokat alakítanak ki, s az itteni személyzet ad in­formációt a szálláshelyeket, szórakozási lehetőségeket ille­tően a turistáknak. Puha kon­kurenciája lenne ez. A képvi­selők addig is rendeletet alkot­tak, mely szerint a város köz- igazgatási határán belül tiltott a vendég fogása. Ez a helyi jogszabály megjárta már az Alkotmánybíróságot is és ki­állta a próbát, csak előírásai­nak szinte lehetetlen érvényt szerezni: ha a nepperek ellen­őr érkezését látják, odébb áll- iiák a városhatárt jelző táblán túlra. . Ott a rendőrség dolga lenne a vendégzaklató jelen­ség felszámolása. Fábri István őrnagy, a siófoki rendőrkapi­tányság osztályvezetője azon­ban bevallotta: tehetetlenek. — Elkérjük az irataikat, fel­írjuk az adatokat, de ha a járőr továbbmegy, akkor vissza­mennek. A nepperek egyébként lele­ményesek. A táblák helyett au­tójuk hátsó szélvédőjére írják ki harsány betűkkel: Szoba ki­adó. Mintha csak véletlenül parkolnának le az út szélére... Mások a pólójukra festették rá az ajánló szöveget. Ez ugyanis nem tilos. A szomszédos faluból. Balatonszabadiból jár ki az út mellé egy tisztes családanya. — A saját lakásunkat szeret­ném kiadni — mondta. — Amíg a Balaton-parthoz közeli szál­lások nem kelnek el, kevés az esélyem. Németül csak nehe­zen tudom megértetni maga­mat; mire az alkunak a végére érnénk, a legtöbbször megje­lenik egy-két szekrény nagysá­gú férfi és elviszi a kuncsaftot. Tolmácsra nincs pénzem... Az idén eddig talán húsz napot is vendégvárással töltöttem, de csak egyszer fogtam ki kun­csaftot; egy fiatal magyar há­zaspárt, a hétvége két napjá­ra... Nagyban üzletelő neppert nem sikerült szóra bírni. Egyes vélemények szerint a legügyesebb, legerőszakosabb a jutalékából még egy rossz forgalmú nyáron is milliókra || tehet szert... Czene Attila (§ ■MMft.'íf-u- ■■ ■ • FOTÓ: LANG “ ■MRR Zsiványok vertek tanyát So­mogybán. Bonnyán, a Kop- pány-völgyi zsáktelepülésen — a Somogy Kertje Üdülőfa­luban —, csaknem hetven taggal megalakul a Somogyi Zsiványok Szövetsége. A Somogyi Zsiványok 17 négyta­gú csapat révén mérték össze erejüket különféle ügyességi pró­bákon. Menekültek kísértetház- ból nyergeitek lovat, parasztsze­kér kerekét cserélték, illetve há­zalással érdekes bonnyai lakókat kerestek föl. A betyárkodásban megfáradt versenyzőket, vala­mint az érdeklődő közönséget esete a borospincék és a közös mulatság várta. Ma délelőtt a csa­patok pandúr-betyár párbajt vív­nak, délután pedig cigány tánc­házba invitálják a vendégeket. Ma választják meg az öt zsivány- vezért is. Ki üthetné más őket pandurfigyelte hivatalukra, mint dr. Újkéry Csaba, a megyei bíró­ság elnöke, akinek a közelmúlt­ban jelent meg Zsiványok című könyve.Patkó Bandi, Pali betyár, illetve a többi somogyi zsivány ez évi utódjelöltjei egy év múlva a következő versenyen várható­an új generációt avatnak a bon­nyai zsiványközpontban. A ren­dezők azt remélik, hogy így szer­veződik majd évről-évre a somo­gyi zsiványszövetség tagsága... Krutek József Divat a kényé Biztosítok mindenkit: az idei nyár sem múlik el kánikula nélkül. Nem ússzuk meg a hő­séget, a déli felégése­ket, a napi több liter ásványvizet. Ilyenkor a lehető legkényelme­sebb ruhadarabot ke­ressük a szekrényben. Az öltözködés nyáron szinte szertartás. A nők órákig meditálnak, hogy az apró mintás felsőhöz sötétebb, esetleg világo­sabb, rövidebb vagy hosz- szabb szoknya illik-e? A férfiak dolga könnyebb: ők még rekkenő melegben is pólóban és hosszúnad­rágban járnak. Szita Károly kaposvári polgármester munkájához elengedhetetlen az öltöny és a nyakkendő. Azt mondja, vendégeit, tár­gyalópartnereit ezzel is megtiszteli. Ruhatárán, vi­szont nehezen változtat. Kedvenc darabjaitól nem válik meg, gyakran felesé­ge rábeszélésére sem. A nők többsége nem szeret varrónőhöz járni. A pol­gármester felesége például azért nem, mert nincs tü­relme megvárni a ruha el­készülését. Túl sok idejé­i I I I I I I I I I P Kés be telik a többszöri próba és az igazítások. Ehelyett több alkalommal körbe­néz a városban. Ha teheti, sportosan öltözködik és olyan ruhadarabokat vesz, amelyeket néhány év múl­va is lehet hordani. A praktikum és a ké­nyelem a fő egy vásárlás­kor Géger Melinda művé­szettörténész számára is. művész főiskolai tanár esetében nem a pénztárca szabja meg, hogy mit vesz fel. Régebben édesanyjá­nak ő is varrt saját terve­zésű ruhákat. Most már ehhez sem ideje nincs, sem kedve. Nagyon odafi­gyel rá, hogy öltözéke összhangban legyen egyé­niségével, alkatával és ko­rával. Szereti az olyan ter­Szita Károly: öltöny, nyakkendő Géger Melinda: tömegárut nem vesz Gera Katalin: fő az összhang Diseri József: pamut és drapp Dr. Szép Tamás: felesége öltözteti Az dönt, hogy illik-e az al­katához a ruha, tud-e ben­ne megfelelően dolgozni, mozogni. Kedveli a nőies holmikat, azokat melyek azért követik a divatot. Tö­megárukat azonban nem vesz. Állítja, most utórez­gésként tért vissza a het­venes évek divatja, s ez hamarosan végleg le­cseng. Gera Katalin szobrász­mészetes anyagokat, mint például a pamut és a se­lyem. Elsősorban férje és fiai véleményére ad öltöz­ködésében. Az id. Diseri József fényképész is a könnyű pamutanyagokat részesíti előnybe. Ruhatára többsé­gében világos és drapp da­rabokból áll. Fontos, hogy cipője könnyű és szellős legyen. Munkájából adó­dóan a nőket ő egy kicsit a szakember szemével nézi. Érdekes, hogy a férfiaknak inkább az ápolt, nőies höl­gyek tetszenek és a nők is akkor tartják csinosnak a másikat vagy önmagukat, ha ezeknek a kritériumok­nak megfelelnek. Ezt a véleményt osztja dr. Szép Tamás ügyvéd is, aki szeret sportosan öltöz­ködni, ugyanúgy, mint a fent említettek többsége. Munkahelyén azonban neki is szinte kötelező az öltöny és a nyakkendő. Tárgyalni is csak így lehet menni. Zakóit szabónál varratja, az ingeket és a farmert üzletben vásárol­ja, nyári darabjait felesége varrja. Magát csak akkor hagyja befolyásolni a vá­sárlásnál, ha bizonytalan. A nők természetéből adódik, hogy szeretnek csinosak, ápoltak lenni, a férfiak pedig el is várják ezt tőlük. Az ember így aztán, csak akkor enged­heti el magát igazán, ha a munka végeztével egy kis kikapcsolódásra vágyik és elvonul néhány hétre nya­ralni. Azután kezdődik előröl minden. Dobos Renáta Fő a kényelem munkaruhában is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom