Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-24 / 171. szám
SOMOGYI HÍRLAP Idegenforgalom Harc folyik a Balatonért Hamvas Péter: a német turista csak ott érzi jól magát, ahol a magyar is Hamvas Péter fotó: lang Róbert Egy esetleges önálló balatoni régiónak Is szembe kellene néznie például azzal a régi harccal, ami a Balaton fővárosa címért folyik. Egyelőre nem látom azonban e régióalakítási terv megvalósításának a közigazgatási és politikai feltételeit - mondta a Somogyi Hírlapnak Hamvas Péter, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal igazgatója, a Délnyugat-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke.- Évek óta fel-fellángol a vita arról, ki a Balaton gazdája. Csak az nyilvánvaló: sok a bába, számos szervezet tart igényt erre a címre.- A három balatoni megye közgyűlési elnökeinek áprilisi találkozóján is a továbblépés feltételének tekintették, hogy egyértelműen meg kell nevezni a Balaton, gazdáit. Mindeddig sokan tekintik magukénak a Balatont ám csak addig, amíg nem tenni kell érte. Szerintem három olyan szervezet van, amelyik súlya és cselekvési lehetőségei alapján valóban a tó gazdájának tekintheti magát: A Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság, mint szakmai szervezet és a Balatoni Szövetség. Más szervezetek is kapcsolódnak persze a balatoni ügyekhez. Ezek közül például - úgy gondolom - a tavaly februárban alakult Regionális Idegenforgalmi Bizottság máris többet tett a Balatonért mint a korábban létrejött Balatoni Marketing Kht.- A Balatoni Szövetség Balaton régió létrehozását szorgalmazza. Reálisnak tartja-e ezt az elképzelést?- Fontos volna, hogy olyan turisztikai és gazdasági egység jöjjön létre, amelyik a Balatont, ezt az óriási értéket gyarapítani tudja. Ma azonban még nem látom a terv megvalósításának a közigazgatási és politikai feltételeit. Tény, hogy a három érintett megye feladatai és érdekei is több balatoni ügyben különbözőek. A parton működő turisztikai vállalkozások között sincs valódi összefogás. Eltérőek például az árak és a fejlesztési érdekek. A Balatonból eddig mindenki csak kivenni akart, elkerülhetetlen tehát valamilyen integráció. Számos vita zajlik azonban még, mire majd ennek formája kikristályosodik. Egy esetleges balatoni régiónak is szembe kell néznie például azzal a régi konfliktussal, ami a „Balaton fővárosa” címért folyik. Minden városnak vannak érvei, jóllehet szerintem a Balaton életében - számos szakmai mutató alapján - Siófok súlya meghatározó. Márpedig arra a hajóra kell fölszállni, amelyik halad...- A 60-as és 70-es évek tömegturizmusa után a 80-as években lett szlogen a minőségi turizmus. Hivatalosan ki nem mondott jelszó volt: a tó azé, aki megfizeti. Ezt követően jóformán eltűntek a hazai vendégek a parttól. Most ismét felértékelődni látszik a magyar turista. Voltaképpen kiket vár most a Balaton?- Tévedés volt azt hinni, hogy a Balaton eladja magát. Hogy elég a minőségi turizmus jelszava és özönlik a német. A friss európai marketing elemzések világosan mutatják, hogy a külföldi vendég csak ott érzi igazán jól magát, ahol az adott ország polgárai is jelen vannak és ők is jól érzik magukat. Más okok mellett az említett tévhit oda vezetett, hogy a valaha 1,2-1,5 milliós balatoni vendégszám 400 ezerre apadt. Természetesen nem az a cél, hogy a tíz év előtti vendégszám rekordok visszatérjenek. Ezt a tó el sem bírná. Átgondolt fejlesztésekkel, a vonzerő gazdagításával azonban a mostani vendégforgalom növelhető. Ehhez mindenek előtt a Balaton egységes marketingjét kell megteremtem.- Az EU csatlakozás közeledtével eltűnni látszik az olcsóság, mint a balatoni üdülés korábbi fő vonzereje. Mi teremthet új vonzerőt?- A Balaton viszonylag még mindig olcsó a nyugati vendégeknek, tehát még hat ez a fajta vonzerő. Tény azonban, hogy önmagában erre már nem lehet alapozni. Be kell látni, hogy a turizmus eleve minőséget feltételező szolgáltatás. A minőséget az ár tükrözi. Nyilván egy három csillagos szálloda ára más, mint egy ötcsillagosé. A gond, hogy az utóbbiból nincs a déli parton. így labdába sem rúghatunk például az igazán rangos konferencia-turizmus terén. Ehhez már nem elég egy légkondicionáló, egy írásvetítő és egy lézerceruza. Az infrastruktúra jelentős fejlesztése mellett - divatos szóval - attrakciók is kellenek. A Balatonban remekül lehet fürdeni, de ez már édeskevés. Még akkor is, ha az néhány „gulash-party”-val egészül ki. Az unicumokat kell eladni és nem egyszerűen a szálláshelyeket. Különleges és speciális igényeket is kielégítő rendezvények kellenek, méghozzá összehangoltan. Úgy, hogy ne minden ugyanazon a hétvégén történjen a parton. Az idén például már - a gasztronómiai évhez kapcsolódó - összehangolt, egy hónapos rendezvénysorozat lesz a Különleges asztali örömök Somogybán elnevezésű program. Sajnos a napfogyatkozás kínálta lehetőségeket mindeddig nem használtuk ki. Vannak próbálkozások, ám ennél jóval erőteljesebb marketingre lett volna szükség. Általában sok még a kihasználatlan lehetőség a kulturális turizmusban, a balatonihoz kapcsolódó termál turizmusban és a konferencia turizmusban is.- A friss statisztikák az első fél évben a balatoni vendég- forgalom - tavalyihoz képest - 10 százalékos visszaesését regisztrálták. Kiegyenlíthető-e még ez a hátrány?- A statisztikák olykor meg- kérdőjelezhetők. Én nem látom ilyen jelentősnek ezt a visszaesést. Tény hogy a délszláv háborúval kapcsolatos pszihózis távol tartotta a külföldi vendégek egy részét. Ez a félelem azonban már megszűnt. A foglalások alapján július közepétől nagy számban jönnek majd a németek, s rajtuk kívül például több skandináv ország turistái is kezdik fölfedezni a Balatont. Mindemellett egyre több a hazai vendég is. Utóbbi azzal is ösz- szefügg, hogy a külföldi utazások lehetőségeire való rácso- dálkozás évein túl vagyunk. Az emberek nagy része már nem oda utazik, ahová sikk, hanem ahol elfogadható áron jól érezheti magát. Ebben pedig a Balaton - a megindult marketing munkának is köszönhetően - igenis versenyképes. Végül is erre az évre a a regisztrált szálláshelyeken a tavalyit összességében 3 százalékkal meghaladó vendégforgalmat várok. Föltéve, ha nem robban be a Balaton vize, ha sikerül megfékezni a szúnyoginváziót... Szóval, ha minden jól megy. Bíró Ferenc 1999. július 24., szombat Álomhotel Még az idén megnyílik a Burj el Arab (Arab torony), a Perzsa-öböl térségének legszebb és legmagasabb szállodája. A 321 méteres torony a tengerre épült mesterséges szigeten áll, s messziről olyan, mintha egy különleges vitorla duzzadna a víz felett. Nem szobák, kizárólag lakosztályok lesznek benne, s egy éjszaka ára ezer dollárnál kezdődik. Lefelé nő az Eifel torony A XXI. században nem kígyóznak hosszú sorok az Eifel torony előtt - inkább alatta. A francia főváros legújabb fejlesztési terve szerint árkádokat építenek a vastorony alá. A föld alatti építményben helyet kap majd a jegyiroda, a gyermekmegőrző, egy múzeum, parkoló és több étterem. Korallvész A karibi térségben, sőt Sri Lanka partjainál és a Fü- löp-szigeteken a hajdan még pompás korallzátonyok helyén halott mészkőoszlopok, a korallok el- meszesedett vázai állnak. A pusztulást a tengervíz és gyors felmelegedése, valamint közvetlen emberi beavatkozás okozta. Átépítik a Wembley-t Norman Foster brit sztárépítész legújabb terve: átépíteni a londoni Wemb- ley-stadiont. Mindez hatalmas felháborodást keltett a focirajongók körében. A stadion befogadóképességét csaknem 100 ezer személyesre növelné. Ami pedig a legelképesztőbb: eltüntetné a bejárat két ormótlan szárnyát, a „foci-szentélyt”. Adria, te drága A magyar turistáknak kedvelt úticélja Vrsar Huszonöt-harminc százalékkal kevesebb turista érkezett az idén nyáron az Adriára, mint amennyit vártak. Szlaven Barj- kovity, a vrsari turisztikai hivatal vezetője azt mondja, hogy nem az időjárással van baj — az Adrián mindig süt a nap, s ez többnyire igaz is —, hanem a háborúval. A koszovói hírek hallatán sokan mondták le a már lekötött szálláshelyeiket. Feltételezhető volt, hogy ilyenkor egy csapásra olcsóbb lesz minden, ám az Adrián ez nem aranyigazság. Az árak semmit sem változtak. Most július derekán egy szállodai szoba teljes ellátással egy személyre hetven márka. Ha ebből engednének, akkor okkal várnák el tőlük, hogy jövőre is ennyit számoljanak fel a vendégnek. Márpedig a jövő nyár biztosan jobb lesz! Franko Stifanitytól, Vrsar polgár- mesterétől hallottam, hogy ők már csak ilyen bizakodóak. Tíz éve mondogatják, a következő nyár biztosan jobb lesz. Aztán mindig közbejön valami. Vrsar mindössze három éve kapta meg a városi címmel járó jogokat, s mindössze háromezer lakója van. Viszont nyáridőben naponta harmincezer vendéget tud fogadni. Ezért is tartják Istria harmadik legjelentősebb üdülőhelyének. A napimádók jól ismerik ezt a helyet, hiszen itt van a Koversda, Európa legnagyobb naturista telepe. A hajósok a hegytetőn magasodó tornyát irányzóknak használják. Szlaven meséli, hogy valamikor réges régen itt került viharba a nagy nőcsábász, Casanova. Mert a fényt követte, kikötött. Talán egy hétig vendégeskedett itt. Aztán, mert tetszett neki a hangulatos kisváros, esztendő múltán újból lehorgonyzott Vrsar partjainál. Egy helybéli férfi sietett elé. — Uram, minden hálám az öné! Gazdaggá tett. — Jó, jó, de kicsoda ön? — A falu orvosa vagyok. Ezért is lett egy utcácska névadója a kórterjesztő nőfaló, Casanova. Másféle nevezetességeket is rejtenek az óváros zugai. Itt volt a porec- si püspökök nyaralója. Ma romokban áll, de nem sokáig. Egy milliomos megvette, miután egyezségre jutott az elöljárósággal: egy szintet megkap a város állandó kiál- lítóteremúek, a többi részben luxus szálloda lesz. Mutatják, ez is egy híresség nyaralója, meg az is. Végül kikötünk egy hatalmas parkkal övezett római villát idéző háznál. Lakója Dusán Dzsamonya, a leghíresebb horvát szobrász, az év hat hónapját tölti itt, a többi részét Belgiumban lévő házában. — Szóval Magyarországról érkeztek? Tudja, már mindenhol vannak szobraim. Párizsban, Londonban, most éppen Lisszabonban állítok ki, de Budapestre még nem jutottam el... A polgármester megsúgja, Dzsamonyának olykor fontos vendégei vannak. Arab olajminiszterek, világhírű művészek keresik a kegyét. Büszkesége a bagdadi muzulmán kulturális központ. Nem csak a mecsetet, hanem a körülötte lévő intézményeket is ő tervezte. Hírlik, Dzsamonya munkáit milliókban fizetik — természetesen dollármillióban. Dzsamonya udvarából kitűnő panoráma nyílik az apró szigetekre és a jachtokra. Némelyik vagyonokat érhet. Vrsar most jachtkikötőt épít. Hullámtörőt emeltek, készülnek a stégek. Akár kétszáz hajót is kiköthetnek itt a következő nyáron. No, igen: Vrsar az idegenforgalomból él. Mondják, ezért se csodálkozzak, hogy a piacon egy tojás 1 kuna, a szőlőért 24-29 kunát kérnek, a paradicsom 330, a paprika közel 500 forintba kerül. Egy pohár sör 10 kuna, vagyis 310-330 forint. (Mázlitól függ, hogy ki vette 31, s ki 33 forintért a horvátok nemzeti valutáját.) Egy kis üveg Coca Cola ugyanany- nyiba kerül, mint a hazai sörük, s nem olcsóbb az ásványvíz se. Az se jár igazán jól, aki arra számít, hogy a boltban megvett kenyérrel és felvágottal olcsóbban kijön, mintha az étteremben ebédelne. Egy menü 40- 50-60 kuna. A bor kiválasztásánál azért legyenek körültekintőek: egy palackot kaphatnak 30-40, de 100 kunáért is. Ha viszont nem nézik az árlapot, akkor okvetlenül üljenek fel az első hajóra, ami elvisz a város mellett lévő Lim fjord végébe, egy hangulatos étterembe, ahol osztrigát, angolnát, tintahalat ugyanúgy felszolgálnak, mint itt tenyésztett kagylót. S ne gondoljanak a kalózokra, akiknek állítólagos barlangja ott magasodik a fjord bejárata fölött. Az Adria szépsége már önmagában megfizethetetlen. Mondja valaki ezek után, hogy nem gazdag kérője akadt a mi Csurgónknak. Mert hogy Csurgó és Vrsar frigyre léptek — így juthattunk el mi is az Adriára, ahol az árak ellenére egyre több magyar szót hallani. Nagy Jenő
