Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-03 / 153. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. július 3., szombat Kinőtték az óvodát A nyári napokon csak tizenöt-húsz apróságra ügyelnek az óvónők fotó: horváth Rémhírek a halálárokról Mederkotrást csak mély víznél végeztek Hetvenöt helyre 104 gyer­meket vettek föl a ságvári óvodában. SÁGVÁR — Több kérelmet el kellett utasítanunk — mondta Szigeti József polgármester. — Ez azt mutatja, hogy nem fogy a falu lakossága, hanem gyarapszik. Sok fiatal települt ide az el­múlt években; olcsó telkeket is tudtunk nekik kínálni. Arra törekedett az önkormányzat az óvodai felvételnél, hogy minden olyan apróságnak he­lyet biztosítson, aki napköz­ben ellátatlanul maradna. Ahol viszont az egyik szülő a még nem óvodás korú gyer­mekkel otthon tartózkodik, helyhiány miatt el kellett uta­sítanunk a kérelmet. A ságvári általános iskolá­ban egyébként hasonlóak a tapasztalatok. Csaknem 40 elsőst írattak be, így csoport- bontásra kényszerülnek az intézményben. Szigeti József polgármester elmondta azt is: az általános iskolát a nyári szünetben bővítik, az óvo­dára viszont még csak terveik vannak. - A telket már meg­vásárolta az önkormányzat az iskola mellett, ott épül­hetne fel az új óvoda — tette hozzá. — Jó lenne, ha egy he­lyen lenne az oktatás, már csak azért is, mert a napközis kisiskolások most a forgal­mas 65-ös úton kényszerül­nek átkelni, hiszen csak az óvodának van konyhája. Szigeti József elárulta: három év múlva nyugodt szívvel vo­nulna nyugdíjba, ha addig si­kerülne beindítani az óvoda­építést... (Fónai) Nincsen halálárok Za- márdi, Szántód partjai előtt — ezt állította Csutak Sándor, aki a hetvenes években részt vett a bala­toni partfeltöltésekben. ZAMÁRDI — Bartha László, a zamárdi S. 0. S. Alapítvány vezetője már évek óta azzal indokolja, hogy szükség van a vízi­mentő tevékenységükre: Za­márdi partjai előtt — a ko­rábbi kotrások miatt — hirte­len mélyül a Balaton vize, s ez veszélyezteti a fürdőzőket, meg a vízibicikliről leugráló- kat. Ez azonban nem igaz — mondta Csutak Sándor. — A Balatoni Vízügyi Kirendeltség munkatársaként valamennyi balatoni partfeltöltésben részt vettem kivitelezőként a hetvenes években. Előírás volt, hogy a mederből csak ott szedhetünk ki erre a célra, ahol minimum két és fél mé­teres a víz. így is tettünk Za- márdinál 1973 és 1976 kö­zött, s még számos helyen: Siófokon az aranyparti, s ezüstparti, valamint a föld­vári, bogiári, leilei partfeltöl- tés is hasonló módon készült. Ezeken a helyeken aztán igaz, hogy hétméteres gödrök is keletkeztek. Ám ez nem veszélyeztetheti a fürdőző­ket, hiszen a két és fél méte­res víz is éppen úgy csak úszni tudóknak ajánlatos, mint a hét méteres. Halálárok nem keletkezett sehol, vízi baleset tehát azért nem tör­ténhetett, mert a gyanútlan fürdőző lába alatt egyszer csak elfogyott a talaj. Csutak Sándor szerint a Bartha László által emlege­tett, veszélyesen és hirtelenül mélyülő meder a Balatonnál sehol sem létezik, s szerinte nem is képzelhető el ilyesmi, hiszen ez jelentősen rontaná a magyar tenger vonzerejét. (Fónai) Két város huszonkét faluért Nem gyárkémény, hanem sok szolgáltatás mutatja a központot 3000 óra a temetőért A hidak helyreállítására nincs pénz Balatonföldvár és Siófok; a két város meghatározó szerepet tölt be a kisrégió huszonkét településének életében. Polgármesterei­ket kérdeztük arról: örö­möt avagy inkább terhet jelent ez számukra? A térség meghatározó telepü­lésévé szeretnénk válni — mondta dr. Balázs Árpád sió­foki polgármester. — Ez nem azt jelenti, hogy Kaposvárral, Veszprémmel vagy Székesfe­hérvárral akarunk verse­nyezni, hiszen jóval nagyobb települések. Nem vagyunk alkalmasak megyeszékhely­nek vagy a régióközpontnak sem. Viszont a Balaton és Észak-Somogy, továbbá Tolna, Fejér és Veszprém megye közel eső részeinek természetes ellátó, szolgál­tató központja lehetünk. — Ha ezt a szerepkört be akarjuk tölteni, akkor Siófo­kon kell elhelyezni a szolgál­tatásokat kínáló intézménye­ket. A vállalkozók, a cégek már felismerték a város érde­keit, egyre többen telepednek Siófokra. A közigazgatási szerep is növekszik, legutóbb a Balaton Fejlesztési Tanács székhelye került véglegesen ide. Fontos ez, hiszen a Bala­tonnak szüksége van egy erőközpontra, ahol á helyi közélet kialakul és hatéko­nyan tudjuk az érdekeinket érvényesíteni. A Balaton mel­lett pedig a legerősebb telepü­lés a rendszerváltás óta egy­értelműen Siófok. — Az intézmények elhe­lyezkedése fejlesztő hatással van a városra, de nagy terhet Dr. Balázs Árpád is jelent. Siófok látja el Észak- Somogy kórházi szolgáltatá­sait; a gép-műszer beszerzé­sek, az épület karbantartása teljes egészében a városunkat terheli. Négy megyére kiter­jedően működik a városi tűz­oltóság és más területi felada­tot ellátó intézményeink is vannak. A környező települé­sekhez csak akkor fordulunk segítségért, ha az összefogást az állami finanszírozás hono­rálja. A környező települé­seknek egyértelműen hasz­nos, ha Siófok minél gyor­sabban fejlődik, hiszen az ot­tani munkanélküliséget ez lejjebb szorítja. Általában igaz az, hogy a siófoki fejlesz­tések a környék lakóit is szol­gálják. Többször segítettünk a kisebb településeknek a fej­lesztéseikhez, ám támoga­tásra érdemes, kidolgozott program kevés van. Siófokra hátrányosan hat, ha a környék településeinek fejlődése lassul, s ezzel a kul­Berkes László turális és szociális szakadék elmélyül. A falvak lakóinak kettős kötődése van: a saját falujuk polgárainak és egy ki­csit siófokinak is tartják ma­gukat. Többen életük során lakhelyüket változtatják; Sió­fokra be avagy onnan a kör­nyék valamelyik falujába ki­költöznek. Fontos a térség egyenletes fejlődése, hiszen sokszor ugyanazokat a polgá­rokat szolgáljuk különböző önkormányzatok tagjaiként. Berkes László balatonföld- vári polgármester arról be­szélt: Balatonboglár és Siófok hozott mintegy tizenötezer ember él a kisebb települése­ken. Valamelyiknek közülük vállalnia kellett a kistérségi központ szerepét, s jó hogy ez a feladat a városukba ke­rült.- Szolgáltatásokat kell biz­tosítanunk. Jelentős terhet je­lent a városháza és az iskolák bővítése, működtetése — mondta. — De ezzel a helybé­liek élete is komfortosabbá válhat. Balatonföldvár tipiku­san idegenforgalomból élő te­lepülés, amelynek nem szán­tak központi szerepet. De tar­tása lett és kultúrája. Sajnos vannak irigyeink is. Én rend­szeresen bejárom a Balaton déli partját, Észak-Somogyot, s úgy tapasztalom: az össze­hasonlítást a mi városunk jól állja. Jelentős pénzről mon­dunk le amiatt, hogy a parko­lás, a strandbelépés és az il­lemhely használata ingyenes. Úgy tekintik sokan, hogy mi sült galambként kaptuk az eredményeinket, de ez nem így van. A rendszerváltás óta majdnem egymilliárd forintot költöttünk fejlesztésre. Ez nem kevés pénz. Kemény munka volt, megharcoltunk mindenért.- Hazánkban ma már nem attól városi rangú a település, hogy gyárkéményei vannak, hanem hogy térségi feladato­kat lát el. Amikor másutt megszűnőben voltak a kör­jegyzőségek, Balatonföldvárt akkor is hat másik önkor­mányzat választotta segítsé­gül. Engem elkeserített, ami­kor azzal vádolt egy észak­somogyi polgármester: azért késik az M 7-es építése, mert nem engedjük át a nyomvo­nalát a városunkon. Békes­ségben kellene élni egymás mellett, s sokat dolgozni. Cé­lom a további együttműkö­dés; a vendég ne csak Földvá­ron találja meg a szórakozás lehetőségeit, hanem a kör­nyék településein is. Közösen kell a fejlesztést szolgáló ál­lami és megyei pénzekre pá­lyázni. Czene Attila Száz-száztíz bálványosi mintegy háromezer órát dolgozott társadalmi mun­kában azért, hogy rendbe tegyék a falu három hek­táros temetőjét. Bálványos A munkálatok nagy részét már sikerült elvégezni a la­kóknak. Vass Ottó polgármes­ter elmondta, az összefogás példa értékű lehet más tele­pülések számára is. — A rossz anyagi helyze­tünk miatt csak társadalmi munkában tudtuk a temetőt megtisztítani — mondta a polgármester. — A hatszáz la­kosukból több mint százan dolgoztak a temetőben; lé­nyegében a fél falu ott volt. A testület úgy határozott, hogy a 2000-re szeretnék a falu új zászlaját és címerét ünnepélyesen felavatni. A tervek szerint egy millenni­umhoz kapcsolódó emlék­művet is felállítanának a tele­pülésen. A nagy esőzések négy hi­dat is használhatatlanná tet­tek a faluban. A település központjában lévő híd meg- javíttatása — egy hónapi lezá­rás mellett — mintegy 3 millió forintba kerül. A négy híd helyreállítása pedig nyolcmil­lió forint lenne, amelyre az önkormányzatnak nincs tar­taléka. (Keszthelyi) HÍREK Somból a lexikonba Mustyák Lajosné Meszlényi Gizella is bekerült a magyar nótaszerzők, énekesek és népdalosok lexi­konéba. A Somban élő, 72 éves asszony több díjat nyert már nótaszövegeivel, (fi) Földvári játszóház A balatonföldvári civil szervezetek sza­vaznak arról, hogy az idén ki kapja a Somogy megyei Mecé­nás díjat. Az átadást a helyi IV. Béla Alapítvány szervezi, kö­zösen három másik somogyi alapítvánnyal. A balatonföldvári szervezet hétfőtől augusztus 15-ig nyári játszóházat is szervez általános iskolai gyermekeknek, (fi) Dánok Szemesen Balatonszemesre az idén a korábbi évek­hez hasonló számban érkeztek német turisták. De több a bel­földi vendég és aki Dániából nyaralni érkezett. Audik Szántódról Szántódot szemelhette ki magának egy bűnbanda, mert a településről rövid időn belül két Audi tí­pusú gépkocsit is elloptak. Mindegyik A 4-es típusú volt, az egyikük értékét 3,7, a másikét 4,5 millió forintra becsülik. A parti villasorról illetve egy hotel parkolójából vitték el az au­tókat ma még ismeretlen tettesek, (ca) Hatvan serleget őriz Az ádándi tűzoltóparancsnok az utódját keresi Azért nem indítottam hat csapatnál többet a leg­utóbbi megyei tűzoltóver­senyen, hogy ne mindent az ádándiak nyerjenek — mondta Éberhardt László, az ádándi önkéntes tűzol­tók parancsnoka. ÁDÁND Amikor elkezdenek körözni biciklivel a falubéli gyerekek a parancsnok háza előtt, ab­ból biztosan látszik: verseny közeleg. — Szinte nem bír­nak magukkal, kérdezgetik, hogy Laci bácsi, mikor lesz már edzés — folytatta Éber­hardt László. — Éz az egyik titka a sikereinknek. A fiata­lok lelkesedése, s hogy leg­alább egy hónapon át na­ponta keményen készülünk. Az ádándi tűzoltók leg­utóbb Igáiban a megyei ver­senyen vettek részt hat csa­pattal, s minden kategóriá­ban elhozták az első díjat. A parancsnok elmondta: ti­zennyolc éve, mióta ő irá­nyítja a csapatot, már hatvan első helyezést nyertek. Két eredményre a legbüszkébb: öt éve az ifjúsági csapat Ka­posváron nemzetközi ver­seny nyert, s ezt követően Dániában állhatták oda a fecskendőkhöz ötvenhárom európai együttes között, s ti­zenhatodikak lettek. — Nagy segítség számomra, hogy a helyi általános iskola támo­gatja a diákok versenyezteté­sét — tette hozzá. — A lét­szám nem csökken, 60 tag­ból tudok válogatni most is. S mára már akkora az elő­nyünk a többi csapattal szemben, hogy legutóbb is fél percet vertünk a második helyezettre. Tíz-tizenkét éves korban kezdek foglal­kozni a fiatalokkal, akik megszokták, hogy nálam igen nagy a szigor. Gyermek, ifjúsági, lány és felnőtt csa­patot szerveztem; a verse­nyek többi résztvevőjétől tu­dom: sehol sincs olyan szer­vezettség, mint Ádándon. Éberhardt László elárulta: nyugdíjba készül. Már szer­Éberhardt László az idén nyert serlegekkel vezi, hogy Ádándon rendez­hessék meg jövőre a megyei versenyt, mert ezzel méltó­képpen köszönhetne el a csapat vezetésétől. Hatvany- nyolc évesen úgy érzi, át kell adja a stafétabotot. Egy a problémája csak: még nem tudja, hogy kinek. S az el­múlt, közel két évtizedben nyert relikviáknak is keres egy olyan helyet a faluban, ahol fennmaradhatnak az utókor számára. (Fónai) Programokkal csalogatnak A magyar tenger hűs hab­jain kívül más nyári prog­ramokat is kínál Balaton­földvár a városba látogató turistáknak. Balatonföldvár A Földvár fesztivált a Földvár­napok eseménysorozata kö­vette. A héten zárt be a kor­társ képzőművészek tárlata a Bajor Gizi közösségi házban, s tegnap már újat nyitottak: Szentgyörgyi József festőmű­vész tárlatát. Július 6-tól ter­ménybábokat mutatnak be, s júliusban a katolikus temp­lomban komolyzenei hang­versenyek lesznek. A hagyo­mányos balatoni folklórtalál­kozót is Balatonföld váron tartják. (fi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom