Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-20 / 167. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. július 20., kedd Idős lakost köszöntőnek A falu legidősebb lakóját kö­szönti ma a somi képviselő- testület: a 93 esztendős Meszlényi Jánosnét virággal és édességgel ajándékozzák meg. Az idős hölgy az ön- kormányzattól kapja a jára­dékát is, hiszen nem rendel­kezik nyugdíjjal. (kz) Zslványavató bíró Dr. Uj­kéry Csabát, a Megyei Bíróság elnökét kérték fel zsiványava- tásra a „somogyi zsiványok” hétvégi bonnyapusztai verse­nyén. Ő avatja majd fel a két­napos versenyen rendezett ügyességi játékok legjobbja­ként zsivánnyá választott ta­gokat. A rendezvényen alakul meg a Somogy Megyei Zsivá­nyok Szövetsége is. (kz) Fejlesztik a ravatalozót A kereki kultúrház felújítása mellett az önkormányzatnak sikerült beruháznia a ravata­lozóba is: hűtőkoporsót vásá­roltak. A berendezés ne­gyedmillió forintjába került az önkormányzatnak, (kz) Megjavítják az utat A somi szőlőhegyi birtokosok társa­dalmi munkában igyekeznek rendbe tenni az esőzés okozta károkat. Már két hét végét áldozták az utak javítá­sára; tervezik, hogy várha­tóan ezen a hétvégén is ásót, kapát ragadnak, s befejezik a munkát, (kz) Parlamentbe mennének Kéthetente szerda délutá­nonként tartják összejövete­lüket a ságvári nyugdíjasok a községháza közösségi klub­jában, s vendég előadókat is hívnak. Legutóbb dr. Pánczél Kata orvos látogatott a 44 tagú nyugdíjasklubba. Ter­vezik, hogy asszonykórust is létrehoznak. A falu ünnepsé­gein mindig részt vesznek. A tagság rendszeresen kirán­dul; nemrég írtak levelet dr. Lamperth Mónika (MSZP) képviselőnek: segítse őket, hogy bejussanak a Parla­mentbe, ősszel ugyanis oda szeretnének ellátogatni, (kz) Tisztítják a Kis-Koppány medrét A Kis-Koppány-patak vízfolyásának megtisztításán dol­goznak a közhasznú munkások; a területfejlesztési társulás ugyanis csaknem harmincmillió forint támogatást nyert a fenntartási munkák elvégzésére. Tizennyolc falu száznégy állásta­lan alkalmazására kapott lehetőséget fotó: Horváth Mónika Kirándulók a Duna-kanyarban, Budapesten és Abaligeten Országjáró kisdiákok Javában tart már a diákok nyári vakációja. Két álta­lános iskola tanulói közül néhánytól arról érdeklőd­tünk: merre voltak kirán­dulni, hol táboroztak? Karád-Nágocs A karádi iskola felső tagoza­tos tanulói közül negyvenen Csillebércen jártak egyhetes erdei táborban. — Először voltam ilyen tá­borban; csodálatos élmény volt — mondta Rosta Edina. — A János-hegyi kilátó, a Város­liget és a Mátyás-templom nagyon tetszett. Még sosem láttam jégcirkuszi előadást, most a moszkvai cirkuszét csodáltam meg. A legna­gyobb élmény mégis a libe­gőzés volt. Az elején féltem is, ahogy lenéztem a mélybe.- Talán kicsit fárasztó is volt a sok program, de az volt a cél, hogy minél többet lás­sunk — mondta Horváth Pé­ter. — Nagy élményem volt a főváros óriási forgalma, a földalattival való közlekedés. Érdekes volt a Pólus Center nyüzsgése is. Jártunk a Had­történeti és a Nemzeti Múze­umban, fölkerestük a Szem- lő-hegyi barlangot és az Er­zsébet kilátót. A nágocsi iskola 3-4. osztá­lyosai Abaligeten, Pécsen és Szigetváron jártak, a felső ta­gozatosok pedig a Duna ka­nyarban. — Az abaligeti barlang cso­dálatos cseppkőalakzataitól tátva maradt a szám — mond­ta Pobcsics Barbara. — A leg­nagyobb terméhez 81 mere­dek lépcsőfokot kellett meg­mászni. Szigetváron a Ma­gyar-török Barátság park tet­szett a legjobban. — Az országnak egyik leg- festőibb tája a Duna-kanyar — vette át a szót Paska Noémi. - Szentendrén megnéztük a Kovács Margit múzeumot is. Visegrádon a legjobban az Anjou-kút, az Oroszlános és a Herkules-kút tetszett. — A legszebb mégis az esz­tergomi bazilika volt — állítja Barczi László. — Láttuk a Ba- kócz-kápolnát meg a kincstá­rat is, ahol temérdek egyházi műkincs van. (Krutek) Megváltást ígérő út Hozhat-e jobb napokat ez a nyár a Koppány völgyi te­lepüléseknek? A válasz: igen. Sok a tennivaló a kertekben, s a nyári ide­genforgalom is teremt számos munkaalkalmat. Koppány völgye A legtöbben örülnek a mun­kának a Koppány völgyi kis településeken. Megszokták. Számukra igazi megváltást hozhatna, ha belátható időn belül megépülne a tervezett gyorsforgalmi út, amely Sió­fok mellől, Aligától indulva — Tabon át — egészen Ka­posvárig vezetne. Infúziót je­lentene ez a kis falvaknak. A nagy beruházásból bizo­nyára tellene arra is, hogy a mindössze néhány kilométer hosszú földes utakat lebeto­nozzák, s ezzel megszűnjék a zsákutca-jelleg a falvak­ban. Ha jó az út, nagyobb rajta a forgalom, könnyebben megtelepedik a vállalkozó, a nagyüzem; az árok partján pedig el lehet adni a gyü­mölcsöt, a krumplit, s ké­sőbb kocsma és bolt is épül­hetne. Munkahelyek terem­tődnek. A fiatalok nem ván­dorolnának el, a település lakosságot megőrző képes­sége pedig megmarad, s előbb-utóbb talán újra élettel népesülhet be az óvoda is. Nyár van most; minden zöld, könnyű leszedni a fák­ról az érő gyümölcsöt. Ha lesz út, egész évben juthat majd az itt élő embereknek betakarítani való. (Czene) A falusi ingatlanok egyharmada külföldieké * Egbeszökő telekárak A Balaton közelsége és a táj szépsége vonzza Nylmbe a külföldieket. A faluban száztíz ingatlanból 30-35- nek már külföldi a tulajdo­nosa; a település egyhar- madát külföldiek lalyák. NYIM Vannak svédek, hollandok, osztrákok, németek — általá­ban magyar származásúak —, de vannak magyar tulajdono­sok is. Ők ugyancsak nyaraló­nak használják a házukat. — Ez a beáramlás nemcsak a szép környezetnek köszön­hető, hanem annak is, hogy a településen van víz, gáz, tele­fon is — mondta Kajái Tibor polgármester. — Hiába vannak azonban itt a külföldiek, a te­lepülés ebből semmit nem profitált. A telekárak viszont hirtelen az égbe szöktek. A helybeliek magyaroknak már nem is akarják eladni a házu­kat, inkább várják a gazdag külföldieket. A nyaralók vi­szont távollétük idején még a területeiket sem gondozzák. Tudok olyanról, aki két éve, mióta megvette a házát, rá sem nézett. Az önkormányzat rakatta rendbe a területét, de ebből nem csinálhatunk rend­szert. Az állandó lakosok száma — ellentétben a külföldiekével — folyamatosan csökken. Az utóbbi években mindössze ketten jelentkeztek be állandó lakosnak, akik most 310-en vannak. A település folyama­tosan öregszik, az emberek egyharmada nyugdíjas. — Az idén ingatlanadót ve­tettünk ki — négyszáz forintot négyzetméterenként -, hogy a falunak valami haszna is le­gyen a külföldiekből — mond­ta a polgármester. — Ennek a beszedése nem egyszerű, ugyanis csak az állandó tulaj­donosok jelentik be az ingat­lanvásárlást, a külföldiek nem. Sokszor azt sem tudjuk, egy- egy háznak ki a tulajdonosa. Mivel a településen én vagyok a hivatal, nekem kell kilesnem a vendégeket és beszedni az adót, amire nagy szükség van, hiszen mintegy kétmillió fo­rintos költségvetési hiánnyal küszködünk. (Keszthelyi) Felújítja a község a művelődési házat Sok gond, kevés pénz A pusztaszemesi önkor­mányzat már elkötelezte magát: felújítja a helyi kul- túrházat. A munkát viszont legkorábban is csak a jövő tavasszal kezdhetik meg. Pusztaszemes — A száznyolcvan négyzetmé­ter alapterületű, több mint 40 éve épült kultúrház tetőszer­kezetének cseréjét tovább már nem halogathatjuk; a nagyobb esők során rendre beázik az épület — mondta Geiger Károly polgármester. — A javítgatásá­nak sincs sok értelme. Az épü­letben olajos padlq van; ezt is szeretnénk járólapra kicse­rélni, ha elindítjuk a munkála­tokat. A renoválásához pályá­zati pénzeket is szeretnénk fölhasználni, saját erőnkből ugyanis csak a szükséges pénz harminc százalékát tudjuk előteremteni. A következő lé­pés pedig a ravatalozó moder­nizálása lesz; erről továbbra sem mondott le a testület. A temetőt is folyamatosan szé­pítjük, s az ősszel folytatjuk a tavasszal kezdődött fásítást is. Szeretnénk elérni, hogy a te­lepülés rendezett képet mu­tasson az ide látogatóknak. Most az esők okozta károk helyreállítása a legnagyobb gond a mindössze tizenhat és Geiger Károly fél millió forint költségvetés­ből gazdálkodó önkormány­zatnak. A szakértői felmérés szerint mintegy nyolcszázezer forint kárt okozott az esős idő­járás. Az árkok beiszapolód- tak, és megrongálódtak az ön- kormányzati utak is. A pusztaszemesi laktanya sorsáról a polgármester sem­mi biztosat nem tudott. A hí­rek szerint büntetés-végrehaj­tási intézetté alakítják át az épületet. Ha ez történik, tu­domásul veszik a pusztasze- mesiek, de — mint a polgár- mester mondta - más, mun­kahelyteremtő beruházásnak jobban örülnének. K. Z. Öt község orvosa Dr. Barbély István öt falu háziorvosa. Egyik gondja, hogy a Somogyacsa környéki települések lakossága egyre öregszik. Képünkön: a 84 éves Simonyi István jött az or­voshoz, hogy elmondja panaszait fotó: Horváth Mónika Házasságról, születésről és a sportról egyaránt tudósítanak Iskolából riporterek Első születésnapját az idén ünnepelte a ságvári televízió, amely havonta tudósított a helyi és a környező települések eseményeiről. SÁGVÁR — Az eltelt év bebizonyí­totta, hogy van létjogosult­sága a jelenleg kilenc em­berrel működő helyi tévének — mondta Juhász Gyula, a ságvári televízió vezetője. — A falu lakóit nagyon is ér­dekli, hogy mi történik a te­lepülésen. Az önkormányzati hírekben rendszeresen be­mutatjuk, hogy kik házasod­tak, születtek vagy haltak meg a településen. Ezt rend­szeresen nézik a helybeliek. Jelenleg csak saját gyártású műsorokat adunk, szeret­nénk szórakoztató filmeket is képernyőre vinni, ezt sokan kérik tőlünk. Szeptembertől pedig már kéthetente látha­tóak leszünk. A tévé adását azok nézhe­tik, akik a kábeltévén a leg­drágább, harmadik program- csomagra fizettek elő. Ezen is szeretnének a közeljövőben változtatni. Máshol a helyi tévék az alapcsomagban kapnak helyet. A változtatás­sal szinte megduplázódna a nézőszámuk. — Ha az anyagi feltételek is biztosítva lesznek — ami nem a bérezést jelenti —, akkor a jelenlegi stábon nem fog múlni a tévé jövője — foly­tatta Juhász Gyula. — A helyi általános iskolából két-három diákot foglalkoztatunk, ők különböző tévés játékok le­vezetését végzik, s később, komolyabb feladatokat is kaphatnak. Tehát az utánpót­lást sem hanyagoljuk el, s ez azt jelenti, hogy hosszú távra tervezünk. A legközelebbi adásuk au­gusztus első napjaiban lesz látható. Önkormányzati hí­rekkel és tudósításokkal je­lentkeznek a július harminc- egyediki helyi sportnapról és a siófoki Aranykagyló feszti­válról is. K. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom