Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-02 / 152. szám

SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999. július 2., péntek Falugondok mikrobusszal Csurgónagymartonban is megalakulhat a falugondnoki szolgálat. A település a Szo­ciális és Családügyi Miniszté­rium pályázatán 2,3 millió forintot nyert ahhoz, hogy a hamarosan munkába álló fa­lugondnok mikrobusszal lát­hassa el a feladatát, szállít­hassa áz orvoshoz, vagy is­kolába igyekvőket, intézhes­se a bevásárlásokat és szállí­tásokat. (nj) Lelkészek konferenciája Csurgón tartja nyári konferen­ciáját a Magyar Református Lelkészegyesület. A rendezvé­nyen, amely a világban szét­szórtan élő és szolgáló magyar református lelkipásztorok ta­lálkozója is lesz, dr. Hegedűs Lóránt mellett a két erdélyi püspök, dr. Csiha Kálmán és Tőkés László előadását nagy érdeklődés előzi meg. (hj) Bemutatkozik Babócsa A falu múltjának egy-egy szele­tét igyekeznek bemutatni a babócsaiak a Prinke kastély­ban látható kiállításokkal. A kastély ad otthont a település honismereti gyűjteményének. A babócsai festőkor munkái­ból is itt látható válogatás. A festőkor alapító tag Vezér De­zső a bélyegeiből összeállított anyagot is megnézhetik az idelátogatók, (ni) 50 éve érettségiztek A csurgói református gimnázi­umban tartotta 50 éves érett­ségi találkozóját az 1949-ben végzett humán és reál nyolca­dik osztály. Az ötvenöt vég­zett tanulóból a találkozón huszonötén jelentek meg. A szívélyes légkörben zajlott osztályfőnöki órán Áts Etele 86 éves matematika-fizika szakos tanár elnökölt, (hj) Barcsi fúvósok az Adrián Három napos adriai fellépés­re indult ma a barcsi városi fúvószenekar és majorett cso­port. Biográd és Sibenik kö­zötti Pakostane az uticél, ahol a verőcei fúvósokkal kö­zös produkcióban lépnek majd föl. (ni) Köszönet helyett követelőztek a segélyezett romák Betelt az alapítványi pohár Vége az istvándi romák jó dolgának. Az alapítvány, amely eddig rengeteg ado­mánnyal segítette őket, a jövőben visszatér az isko­lakapun belülre. A csalá­dok támogatását nem érzi többé feladatának. Istvándi Az egész falu hasznát látta az istvándi iskolások javára lét­rehozott alapítványnak, amely országos kapcsolat- rendszerének köszönhetően már nemcsak a gyerekekről, hanem az utóbbi időben azok szüleiről is gondosko­dott. Az istvándi cigány csa­ládoknak nem sokat kellett ruházkodásra költeniük, jó­szerével az alapítvány öltöz­tette őket. — Az elmúlt években az alapítvány kinyílt a falu felé, s ennek köszönhetően kül­földről és belföldről egyaránt rendszeresen jó minőségű használt ruha jutott el a csa­ládokhoz. Mára azonban a zömmel roma családok úgy érzik: mindez jár nekik. Kö­szönet helyett követelőznek és vádaskodnak, s nem be­csülik meg, amit kapnak — mondja Kozmáné Király Zsu­zsanna iskolaigazgató, az alapítvány kuratóriumi tagja. Az utolsó csepp a legutóbbi ruhaosztás volt az alapítvá­nyi pohárban. — Néhány napja a balatonkenesei Mál­tai szervezettől teherautónyi adomány érkezett a faluba. A fogadtatás szégyenletes volt. 60-70 ember azonnal lecsa­pott rá és széthordta, pedig jóval több családnak is ele­gendő lett volna az a hatal­mas mennyiség. Iskolatás­kák is érkeztek, ezek azon­ban szőrén-szálán eltűntek a kavarodásban. Mindezt megelégelték a faluért dolgozók, és úgy dön­töttek: az alapítvány tevé­kenysége ezután újra csak a gyerekek segítésére korláto­zódik. Persze, ha újabb ado­mány érkezik, azt nem kül­dik vissza. Természetesen szétosztják az emberek kö­zött, azonban azt ígérik: ilyen eseményre egyre rit­kábban kerül sor. N. L. Turisták ezrei a borókásban A Duna-Dráva Nemzeti Park legismertebb somo­gyi része az ősborókás. Évente tízezer ember járja végig a 6-os főúttól induló két kilométeres tanös­vényt. Dráva mente Különleges vidék, mivel aránylag kis területen nagyon gazdag élővilágot lehet itt ta­nulmányozni. Az egykori táj­védelmi körzet 3400 hektáros területén 3300 állat- és 700 növényfajta található, közü­lük több tucatnyi védettséget élvez. — Két nagyon markáns élőhely típus — a vizes és a homoki élőhely — különböz­tethető meg ebben a tájvédel­mi körzetben, s több ritka nö­vényfaj található meg bennük — mondja Fenyősi László táj­védelmi felügyelő. — A király- haraszt például másutt nem fordul elő az országban, s a fűzlevelű gyöngyvesszőnek sem csak a neve különleges. A területre jellemző állat a vidra, a rétisas, a fekete gólya. Valamennyi védelmet élvez. A körzeten belül 900 hektár terület fokozott védelem alatt áll. A borókásnak ez a része csak szakvezetéssel látogat­ható. A tanösvény a leglátoga­tottabb része a borókásnak, de sokan felkeresik a 9-es tó erdei pihenőjét is. — A halas­tórendszer a legrégibb vizes élőhelye ennek a területnek. Még a 30-as években Széche­nyi Frigyes kezdeményezte a kialakítását. A borókás is­mert pontjai még a Patkó Bandi fája és a lant alakú fe­kete fenyő. Ezeket és a Rigóc- patak egy részét nyilvánítot­ták a legkorábban — még a második világháború idején — védetté. Mindkét fa közel a 6-os főúthoz, egymástól négyszáz méterre található. N. L. Képeznek és építkeznek Drávatamásiban ebédlőt és főzőkonyhát építtet, Kastélyosdombón ápolókat képeztet a szociális otthon. Drávatamási Ápolókat képeznek és ebédlőt építenek a Dráva Kastély szo­ciális otthonban. A pécsi regio­nális képző- és átképző köz­pont közreműködésével szo­ciális otthoni ápolókat képez­nek az intézmény dombói épületében. A képzésen 25 gondozó vesz részt, és várha­tóan 2000. októberében vé­geznek. — A nyáron informa­tika oktatással bővül a tanfo­lyam, a szükséges berendezé­seket már Kastélyosdombóra telepítették — mondta Milicz Ilona, a szociális otthon veze­tője. — Ezzel párhuzamosan 50 személyes ebédlő és főző­konyha épül az otthonhoz kapcsolódóan. A Dráva­tamásiban zajló beruházás költsége ötvenmillió forint. N. L. Jegyző nélkül Kálmáncsa Kevés a remény, hogy új jegyzőt kapjon Kálmáncsa. A jelenlegi nyugdíjba vonult. Kálmáncsa Tegnap átadta a falu ügyeit a szomszédos Szülök jegyzőjé­nek a nyugdíjba vonuló Nagy Terézia. A közigazgatási szakember decemberig fel­mondási idejét tölti, addig a szuloki jegyző látja el a munkát Kálmáncsán is. Hogy utána mi lesz, nem tudni. Az álláshelyet meg­hirdeti a falu, azonban kevés a remény, hogy jelentkező akad a zsáktelepülésre; hi­szen jelenleg 15 jegyzői állás vár betöltésre Somogybán. A képviselők mérlegelik, hogy körjegyzőséget alakítson a két szomszéd község, bár a kálmáncsaiak számára rossz emlékű a társközségi álla­pot. N. L. Lapos az önkormányzat erszénye Bevezetik a telekadót Véleményt mondtak a falu dolgáról A csatornázás, a közbizton­ság és a helyi adók kivetése volt a témája a komiósdi falu­gyűlésnek. ________Komlósd________ A szokásosnál többen voltak kí­váncsiak az önkormányzati tájé­koztatóra a 230 lelkes Komlósd falugyűlésén. A több mint har­minc érdeklődőt főleg a szenny­vízhálózat megépítésének lehe­tősége foglalkoztatta. E beruhá­zás esélyeiről szólt a gyűlés beve­zetőjében a polgármester és a szakember. — Regionális csator­nahálózat építéséről van szó, amely több községet kötne össze egymással és Barccsal. Ennek tagja lehetne Komlósd — mondta Kiss Pál polgármester. — Érde­mes végiggondolni, hiszen a hozzánk hasonló kis települések FOTÓ: BÉRES FERENCNÉ számára a beruházásnak akár a 90 százaléka is elnyerhető pályáza­ton. Ennek ellenére a javaslat nem aratott osztatlan tetszést, mert — mint mondták - még így is nagy terhet róna a beruházás a csalá­dokra. A szennyvízhálózatnak örülnének, azonban a legtöbb csa­ládnak nincs annyi pénze, hogy vállalja a költségeket — hangzott el. Az összberuházásból 64 millió forint lenne Komlósd része. A rendőrségi beszámolóban hangzott el: Komlósd biztonságos falu, messze kevesebb bűncselek­mény történik itt, mint a Dráva mente más részein. A polgármes­ter tájékoztatta az összegyűlteket arról is, hogy jövőre bevezetik a te­lekadót. Eddig semmiféle helyi adót nem szedtek, nincsenek be­vételei az önkormányzatnak. N.L. Jól fizetett a paprika Négy fóliasátor van Gadányi Pál, nyugdíjas por­táján Tótújfaluban. Nagy munkában van a gazda és felesége, kötözik a papri­kát, fattyazzák, permete­zik és persze kapálják is. _______Tótújfalu_______ A sátrak egy része alatt salátát termeltek, a következő sza­kaszban pedig csemege ubor­kát. A legnagyobb mennyiség­ben paprikát és paradicsomot termesztettek; 700-800 tő pa­lántát ültettek ki. — Jó volt a termés és jól is fizetett a paprika — mondja Gadányi Pál. — A boltok, üzle­tek örömmel átvették, a másik részét piacokon értékesítet­tük. A pécsi vásárra már kora hajnalban el kellett indulnom, hogy legyen helyem az árusí­tásra. Sok munkával tudunk csak fennmaradni; naponta ti­zenhat órát is dolgozunk. Csi­náljuk, mert bizakodunk, hogy számíthatunk még jobb napokra... Évtizedek óta fog­lalkozunk ezzel. A minap megkérdezték tőlem: mit aján­lok a legjobb vegyszernek. Én meg azt feleltem, hogy a „kapazint”, vagyis a kapát. Gadányiék kis területen ter­melnek takarmányt, mert még állatokat is tartanak; mintegy ötven sertést és néhány tehe­net. Némi csúszással, de beta­karították már az őszi árpát, csaknem harminc mázsányit. A hét végén megkezdik a búza aratását is. Ennyi munka mel­lett nincs pihenés, nyaralás. Gadányi Pál erre azt mondta: jártak már többször is a horvát tengerparton, de egy-két nap után honvágyuk volt. Várta őket a gazdaság. Minden év­ben eljutnak a sladojevaci Antal-napi búcsúra, ahol a környék legismertebb dudá­saként fellép. Számára ez az igazi kikapcsolódás. G. A. A minőségbiztosítási tanúsítvány kötelez Kisujj ukban a technika Egy híján hatvan embernek ad biztos megélhetést a Metallux Ipari Szövetkezet, amely egyedülálló üzemet működtet. ________Csurgó________ A Metallux története legsike­resebb évét tudhatja maga mögött — erről számolt be Tóth János elnök a minap a tagságnak. Termékeik eljutot­tak Kőszegre, Selypre, Egerbe és Sopronba is. Határainkon túlról, Ausztriából ugyancsak folyamatosan érkeznek meg­rendelések. — Mátészalkára, a Carl Ze­iss Hungária Kft megkeresésé­re készítünk egy eloxáló és színező sort. A jövő hónap­ban a jánosházi KKK Bt-nek gyártunk egy számítógép ve­zérlésű berendezést. Csepregről az Unigalv Kft ke­resett meg bennünket, hogy csináljunk egy komplett hor­ganyzó automata gépsort s hozzá egy szennyvízkezelő berendezést. Védett környe­zetben, egy halastó szom­szédságában épül az üzemük, s a legkényesebb igényeknek is meg kell felelnie. A PCL és PC-vezérlésű berendezések a világszínvonalat képviselik, de nem lehet megállni a fej­lesztésekkel, hiszen egyre na­gyobb a piaci verseny. — Csurgó eldugott kisvá­ros; hogyan tudják megnyerni a cégnek a fejlesztéssel foglal­kozó szakembereket? — Kipróbált, régi műszaki fejlesztőgárdánk van. A tech­nológiai-ismeretek a kisujjuk- ban vannak. Vannak új felada­tok, olyanok, amilyeneket ko­rábban nem csináltak. Ezeknél külső tervezőket is bevonunk. Most például egy előkezelő sort kell megterveznünk szárító- alagúttal. Három külső tervezőt is hívtunk. Emellett igyekszünk a legkorszerűbb eszközöket fel­használni a gyártáshoz. Meg­szereztük az ISO-9001 minő­ségbiztosítási tanúsítványt; most lesz az újabb vizsgálat, hogy megnézzék tartjuk-e az előírásokat. Nem hiszem, hogy gond lehetne. Nagy Jenő Szaunát építenek Orvosi rendelőt, kezelőhely­ségeket és szaunát építe­nek Csokonyavi-sonta- fürdőn. Az új épületszörny közel húszmillióba kerül. CSOKONYAVISONTA Sokan igénylik a gyógyító szolgáltatást FOTO: TOROK ANETT Nyolcmillió forintot már pá­lyázaton elnyertek hozzá, s megszerezték a képviselőtes­tület előzetes jóváhagyását is, így a szezon végén várhatóan hozzákezdhetnek az új épü­letszárny megépítéséhez a csokonyavisontai fürdőn. A beruházás költsége mintegy 20 millió forint lesz, s a két szintes épületben orvosi ren­delőt, kezelőket és szaunát alakítanak ki. Az új létesít­mény javítja majd a gyógyul­ni vágyók ellátását. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom