Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-10 / 159. szám
1999. Július 11. ★ KÖZELRŐL ★ 3 Háborúban született testvér A háború szétszakít, a háború összeforraszt. Vése 1991-1997. között egy szerémi falu otthona lett, s most ez a falu a testvére lesz. Kórógy hálája leírhatatlan, mondják a véseiek, akik a minap meglátogatták az egykori menekülteket, akiknek házat, hazát adtak a tomboló délszláv polgárháború, az etnikai tisztogatások, tömegmészárlások vérzivataros éveiben. 1991. szeptember 24-én, egy áltagosnak induló nap estéjén a kultúrban gyűltek össze a kis kelet-szlavóniai falu lakói, lehettek vagy 6-700-an. Torokszorító pillanat volt. A falu első embere felment a pódiumra, és nehéz bejelentést tett: háború van, menekülniük kell szülőföldjükről. Persze nemcsak Kórógy, s számos magyarlakta település, egész Jugoszlávia megbolydult. Tízezrek váltak földönfutóvá, öldöklés, erőszak, terror lett úrrá a balkán népei, szerbek, horvá- tok, muzulmánok, s a tehetetlen áldozattá vált magyarok között. Másnap menekültek hosszú konvoja indult el a bizonytalanba, házaikat, jószágaikat, életük minden addigi értelmét hátrahagyva vetté nyakukba a nagyvilágot. Traktoraikon idősek, gyermekek, asszonyok, tekintetükben a félelem, a bizonytalanság. A háború a szlavóniai szigetmagyarság szép falujának, Kórógynak a nevét a pusztulás, a megsemmisülés metaforájává A kórógyi magyarság ezeregyszáz éve Árpád-kori magyar település Kelet-Szlavóniában, Eszék-Vinkovci-Vukovár háromszögében. A magyarok letelepedését az Alsó-Valkó közötti térségben a már akkor is ott lakó szlávok mellé a jugoszláv történetírás a IX. század végére helyezi. Van olyan okmány, amely Kórógy magyarjait későavar maradványnak tekinti. A régi iratok Kórógyról 1290-től tesznek említést, mint Castrum Kourugy, castrum Korong, ultra fluvium Drawe. A castrum a középkorban katonai tábort, az ultra fluvium Drawe Dráván túli Kórógyot, katonai tábort jelentett. Ekkor már a Kórógyi nemesi család birtokában van Kórógyvár a környező jobbágyfalvakkal együtt. A falu hagyományosan a mezőgazdaságból él, 1948-ban alakult meg a szövetkezet, s itt épült az eszéki járás első emeletes szövetkezeti otthona. A kórógyi az egyetlen teljesen magyar nyelvű iskola Horvátországban, s az idén 444 éves fennállását ünnepli. Kórógyot három szerb és két horvát falu övezi: Palacsa és Szilas lakossága 1919- 20-ban telepedett a közeli termőföldekre. A kórógyiak jó viszonyban voltak velük, földművelésre tanították őket, rokoni, baráti szálak alakultak ki köztük. 1991-ig. Nemzetiségek 1991-ben magyar: 603 horvát: 89 jugoszláv: 21 ismeretlen: 10 szerb: 9 crna-gorai: 1 szlovén: 1 német: 1 tette. Magyarország befogadó ország lett, a 420 első menetben elindult kórógyi nagy része Zánkára került. A Jugoszláv Néphadsereg és a szerb szabadcsapatok nehéztüzérségi támadása után a falu védelme lehetetlenné vált, és a hátralévő lakosság - 128 kórógyi - szeptember 29-én menekülni kényszerült. Hamarosan a legtöbben Vésére kerültek, s hat-hét évig a kis somogyi község lett a hazájuk. Egy menekülttábor, amely korábban almaszedő diákok nyári otthona volt. Itt éltek, többen dolgozhattak is, a gyerekek iskolába jártak: mindannyian tiszteletbeli véseiek lettek. Néhányan az örök nyugalmat is itt találták meg, betegségben, öregségben, balesetben elhunyt horvátok, magyar tudattal, magyar földben nyugszanak. Gyermekek születtek, volt, aki ballagását ünnepelhette az anyaország diákjaival. 1996-97-ben többéves pokoltűz aludt ki, a diplomácia asztalán megköttetett a békeszerződés. 1997. második felében a menekültek több csoportban indultak Jiaza. Volt, aki rögvest visz- szatért, hiszen lerombolt házat, életre alkalmatlan környezetet talált maga körül. Októbertől megkezdték az aknamentesítést, s az újjáépítést. A 748 szétszóródott kórógyiból 398-an már hazatértek szülőföldjükre. 1999 nyara. A véseiek, örömmel fogadva a hivatalos meghívást, felkerekedtek, s 45-en elutaztak Kórógyra. A focicsapat, a képviselőtestület, a tűzoltó-, vöröskereszt- és faluszépítő egyesület, az egyházközség tagjai.- Leírhatatlan volt a fogadtatás, először megkövültén álltunk egymással szemben: akiket sokáig elkeseredve, menekültként ismertünk meg, akiknek szeretteit elragadta a háború, most békében, otthonaikban fogadtak bennünket - mondja Berták László vései Kórógyiak, akik nem térhettek haza... Rapcsák Mária, Izsák Mária, Fábián János, Pozsár Dániel, Tóth-Turcsák István, Kismartin Dávid, Madenic Borbála, Deák Róbert és Mezei József - 9 kórógyi, akit Vésén ért utói a halál. Róbert balesetben vesztette életét, a többiek idős, beteg emberek voltak. polgármester. - Aztán egymás nyakába ugrottunk, s ők rendkívül hálásak voltak, két nap alatt szerették volna viszonozni mindazt, amit a magyaroktól, tőlünk kaptak 5-6 éven keresztül. Magyarországon a foci révén kerültek közel egymáshoz az otthont adó és az otthonra talált magyarok. A meccsek utáni nagy beszélgetésekből barátságok születettek. Ezúttal is meg volt a derbi, s testvériesen osztoztak a gólokon: a Vése SE 1:1 -et játszott a Kórógyi Győzelemmel. A „hivatalos” programban a somogyi küldöttség megkoszorúzta a háború kórógyi áldozatainak kopjafáját, s szó esett a testvérkapcsolatról is. Vésének még nincs partnertelepülése, s most a 250 kilométerre lévő Kórógyban találta meg ennek lehetőségét. A háború akarta így.- Kórógyot kirabolták, tönkre tették, házainkat lerombolták, s ami megmaradt, azokon a szerb önkényuralmi jelképek emlékeztetnek bennünket a pusztítás éveire - fogalmazott Kel József kórógyi polgármester, Tordinci járás elnöke. Az Újjáépítési Minisztérium támogatásával a házak háromnegyedét már felújították. A családfő 35, a családtagok további 10-10 négyzetméterre kaptak pénzt. Kórógy 239 háztartásából 221-re adtak be felújítási kérelmet, fele az I-II. károsodá- si kategóriába tartozik. Kórógy újrakezdi az életet. Az Ady Endre Művelődési Egyesület, a Győzelem labdarúgócsapat, a vadász- és az önkéntes tűzoltóegyesület jelenti az élni akarás kis szigeteit. Ma már nem a háborúról beszélnek, hanem az életről, a várható termésről, a fociról, s a vesszőfonásról. Egy kórógyi asszonynak vései fűzfavesszőt kell küldeni, mert abból lehet csak igazi kosarakat fonni. A vései tanárházaspár, Nagy Gábor és felesége annál a lánynál lakott, akik a háború idején tanítottak az iskolában. Kórógy felejt, s közben emlékezik. Új történelem- könyvet ír, amiben hét év - távol Szlavóniától - örök memento. Balassa Tamás Életmentő füttyoszlop A vasút-út kereszteződések előtt úgynevezett füttyoszlop jelzi a mozdonyvezetőnek, hogy dudálva figyelmeztesse a síneken átkelőket. Számos, emberéleteket követelő baleset bizonyítja, hogy ez inkább már csak hagyomány, s nem a biztonságot garantáló megoldás. Demény Rezső kaposvári mérnök olyan műszaki megoldást dolgozott ki, amellyel megelőzhető lett volna a pörbölyi vagy akár a kutasi tragédia. Demény Rezső mérnök-feltaláló nevéhez számos már hasznosított szabadalom és új műszaki eljárás kapcsolódik. Ezek közül a biogáz erőművek ismert rendszerét továbbfejlesztő, s főként az agrárüzemeknek filléres energiát kínáló megoldásáról a Somogyi Hírlapban is beszámoltunk. Cikkünk nyomán több, a biogázt hasznosítani kívánó kezdeményezés is született. A nagyberényi Oázis szálloda és üdülőfalu áramellátását például a tulajdonos bioenergiával kívánja megoldani. Érdeklődik e tervek iránt Som és Nagyberény önkormányzata is, amelyek pályázati forrásból a kommunális szennyvíz hasznosításával nyerhetnének elektromos energiát. Egy magyar származású német vállalkozó befektetni is kész, hogy az első somogyi referenciatelep elkészüljön. Az elsőként lépő agrárgazdaság 50 százalékos állami támogatással is számolhat. Úgy látszik Demény Rezsőnek jóval nehezebb lesz elfogadtatnia és az alkalmazásig eljuttatnia egy másik, - s talán az előzőnél is jelentősebb - műszaki megoldását. Egy biztonsági rendszerről van szó, amely az autók vezetőit figyelmeztetné a közelgő vonatra.- A pörbölyi tragédia óta foglalkoztat ez a kérdés. Megoldási javaslatom voltaképpen egyszerű. A mozdonyokba egy kis rádió jeladót kell fölszerelni, amelynek jeleit az autókban egy erre ráhangolt kis készülék - szakemberek által szükségesnek ítélt távolságból - fogja és hanggal figyelmezteti az autóst. Nem a sorompó, a vonat közeledtére. Ott is jelez tehát, ahol például földút keresztezi a síneket, s nincs is sorompó. S ott is, ahol a fénysorompó meghibásodott vagy ahol a hagyományost elfelejtették leengedni. Ködben vagy sötétben riasztja a bóbiskoló vagy csak figyelmetlen vezetőt.- Az elmúlt években több megoldási javaslatról is hallhattunk; például a vasúti átjárók előtt az úttestbe beépített jelző detektorról. Miért jobb az ön megoldása?- Részben, mert jóval olcsóbb. A mozdonyokba kerülő szerkezet darabja nem kerülne többe 5 ezer forintnál, míg az autókba szerelt ennek is csak harmada lenne. A forgalmat ellátó mintegy ezer mozdony esetében a beruházás 2-3 fénysorompó árából megvalósítható. A másik előny, hogy ez a készülék mindenütt figyelmeztet, akkor is, ha mondjuk valaki a mezőn hajt át a vasúton.- Nyilván keresett ez ügyben illetékeseket. Mit sikerült elérnie?- Semmit. Több vasútbiztonsá- gi fórumon ismertettem megoldásomat, tárgyaltam illetékes szakemberekkel. Egyikük végső érve az elutasítás mellett az volt: Megcsináljuk majd ha külföldön is lesz.- Melyek voltak a konkrét ellenérvek?- Mi van ha a vasút párhuzamosan halad az úttal, vagy ha az út mellett több vasút is fut, melyek közül nem is mindegyik keresztezi az utat. Mi van, ha a vasútállomásról egyszerre indul ki párhuzamosan a vonat és a busz? Ilyenkor - mondták - zavaró lehet a fölösleges jelhang. A felsorolt helyzetek többsége ritka vagy egyedi ráadásul ezekben az esetekben a jelzés egy gombnyomással leállítható. Mellesleg álló mozdony eleve nem jelez, az állomás előtt álló buszban pedig a jelző ugyancsak kikapcsolható. Úgy gondolom, ennyi kompromisszumot megér a biztonság. Ha csak egyetlen, a pörbölyihez hasonló katasztrófát sikerül megelőzni, már nem hiábavaló a pár tízmilliónyi - az egyéb forgalombiztonsági beruházásokhoz képest elenyésző - költség. Ennél azonban nyilvánvalóan több esetben mentene életeket a modern „füttyoszlop”. A MÁV gépészeti szakigazgatója, Szabó György korántsem tartja megvalósíthatatlannak az ötletet. Mint mondta, ezer mozdonyt felszerelni a jeladóval anyagilag sem megoldhatatlan. Gondnak tartja viszont, hogy a Volán már a fénysorompók előtti detektorok beépítésének terve kapcsán is elzárkózott attól, hogy a buszokba jelfogókat szereljenek. Ebből is látható, magas szintű koordinációra lenne szükség ahhoz, hogy Demény Rezső biztonsági rendszere megvalósulhasson. A megoldás sürgető, hiszen a modern füttyoszlop életeket menthetne. Talán már ma. Bíró Ferenc
