Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-09 / 158. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP Csurgói tükör 1999. július 9., péntek Vevőre váró ingatlanok A város fejlesztési elképzelé­seinek megvalósításához, költségvetésének egyensúly­ban tartásához szükség van a kihasználatlanul álló ingatla­nok eladására. Vevőre vár a Korona szálló, a régi művelődési ház és a Meller-kastély, amely régen a szakmunkásképzésnek adott helyet. Bihariné Asbóth Emőke alpolgármester tegnap is vevőjelöltekkel tárgyalt az önkormányzati ingatlanok­ról. Komoly érdeklődés van a régi művelődési házra és a Korona szállóra. A lehetséges vevők neve egyelőre üzleti ti­tok, de értesüléseink szerint mindegyik esetben komoly vételi szándékról van szó: szerencsés esetben szeptem­berre mindkét épület új tu­lajdonosra találhat. Természetóvó táborozok Ifjú természetbúvárok járják a következő napokban Csurgó és környékét, hogy felfedez­zék természeti kincseit, s ha kell, akkor felhívják a figyel­met a környezetvédelmi ká­rokra. A közösségi ház - mint azt Pallag Katalin népművelő­től megtudtuk - másodszor hirdette meg környezetvé­delmi táborát. Az idén tizen­négyen jelentkeztek, hogy megismerkedhessenek a ritka és kevésbé ismert flórával és faunával. Felkeresik majd Ág- neslakot, Csurgónagymartont, kirándulnak a Drávához, s ha tehetik, akkor elmennek a Ba- látához is. i Vágja ki, mert szüksége lehet rá! A SOMOGYI HÍRLAP i k hirdetésfelvevő helyei Csurgón és környékén Varga Imréné, Csurgó, Kert u. 47. A takarékszövetkezetek csurgói, zákányi, berzencei, barcsi, babócsai, csokonyavisontai, darányi, lakócsai, homokszentgyörgyi, szuloki, vízvári L irodájában t87ljj Könyvtári telekunyhó A csurgói könyvtár is be­kapcsolódott az országos teleház programba. Füstös János igazgató szerint a skandináv országokban nem véletlenül találták ki, hogy a telekunyhókat, az in­formációs központokat a könyvtárakba telepítik, hi­szen ezek a legkönnyebben elérhető közintézmények. Más kérdés, hogy a nyitvatar­tási időt meghatározza a lét­szám, azt pedig a felhasznál­ható bér. A csurgói információs köz­pontban ma öt számítógépet használhatnak a Soros-ala­pítványnak köszönhetően. A Magyar Teleház Szövetség közreműködésével a Micro­softtól egymillió forint értékű szoftvert is kaptak. Elkészí­tették a város honlapját, s ezen nemcsak a legfontosabb csurgói információk olvasha­tók, hanem megismerhetőek a térség fejlesztésére kidolgo­zott programok is. Főként a fiatalok szörföznek az Interneten fotó: kovács tibor Megállítják a csigainváziót A csigaügy hónapok óta borzolja a gazdák kedé­lyeit. Mint arról már be­számoltunk, meztelen csi­gák hada szállta meg a környéket. Hatásos ellen­szert az ígéretek ellenére senki sem tudott adni. Vé­gül Németországból két­féle vegyszert is kaptak. Kurta Ferenc mozdonyve­zető, az egyik kertbarát sza­bályos kálváriát járt meg csi­gaügyben. Akadt olyan hiva­tal, ahol a neve hallatán a hi­vatalnokok egyszerűen leta- gadtatták magukat. A pol­gármester szeretett volna se­gíteni, de ő nem növényvé­delmi szakember: „Ha valaki megmondja, hogy mit kell beszerezni, akkor segítünk.” Kérték a növényvédelmi szakembereket, hogy mond­janak valami megoldást, ám csak ígéretet, de ötletet máig se kaptak. A csigák meg szé­pen pusztítottak mindent, ami az útjukba került. A vé­letlen sietett Kurta Ferencék segítségére. — Az utcánkba költözött egy férfi Németországból. Mondtuk, hogy miféle bajban vagyunk. Ő állított be két do­boz vegyszerrel. A Ferramol is, és a Mesurol is hatásos anyagnak bizonyult. Pusz­tulnak a csigák. A gond az, hogy nemcsak Csurgón, hanem az egész tér­ségben védekezni kellene. Egyelőre azt sem tudni, hogy ezeknek a szereknek a ma­gyarországi forgalmazása en- gedélyezett-e. Szászfalvi László polgármester most egy közismert növényvédelmi szaktekintélyt kért fel, hogy vizsgálják meg a vegyszereket és dolgozzanak ki egy prog­ramot a csigák elleni hathatós védelemre. A hegygazdák utat építettek A hegygazdák utat építet­tek, mert az esőzések lehe­tetlenné tették, hogy a horhoson feljuthassanak a birtokaikra. Illa Csaba, a hegygazdák egyesületének elnöke szerint sokba került a mindössze 200 méteres szakasz, de még többe ke­rülhetett volna, ha nem fognak össze, s nem ma­guk keverik a betont. A csurgói szőlőhegyben egymást érik a szebbnél szebb porták, ám némelyiket szemmel láthatóan évek óta nem gondozták. Brücher Já­nos azt mondta: innen indul­nak el a kártevők, s teszik tönkre azoknak a munkáját, akik gondos gazda módjára művelik a földjüket. Kinéz­nék a nemtörődöm társakat, de sokszor azt se tudni, hogy éppen kié a megműveletlen föld. A hegyben megterem minden. A Brücher portán még kiwi is érik. Mester Jó­zsef feleségével a szőlőt kö­tözi. Volt ugyan jégverés, de a szőlőben még nem tett kárt. Az almát viszont alaposan megtépázta. — Nem is érdemes hozzá­nyúlni — mutatja a sérült szemeket, aztán jóféle borra invitálja a vendégeit. A csur­gói bornak egykor híre volt. A gazdák célja, hogy ismét így legyen. Uretczky Attila javas­latára palackozásba kezdtek, s a kedves vendéget díszes címkéjű palackkal engedik útjára. A hegygazdák össze­tartó közösséget alkotnak, segítik egymást, ám van amit ők sem tudnak megoldani. Ilyen az autóbusz-megálló kérdése. Brücher János sze­rint nemcsak hétvégeken vannak sokan a hegyben. Vagy tíz házban élnek is. Azt már szóvá sem teszik, hogy a postás nem hozza ki a levele­iket, de a megálló az nagyon kellene. Felújítják a városházát Még az idén megkezdődhet a csurgói városháza felújí­tása. A megyei területfej­lesztési tanács tízmillió fo­rintot adott a munkákhoz. Ebből ötmillió még az idén megérkezik az önkormány­zat számlájára. Ferencz József irodavezető elmondta, hogy az eredetileg banknak épült házra ráfér a ta­tarozás. A tetőt öt éve ugyan megcsinálták, s megszűnt a beázás, most ki kell javítani az ajtókat és ablakokat, felújításra szorul a teljes villamoshálózat, az udvari függőfolyosó és a külső homlokzatot is rendbe kell tenni. Már csak azért, mert a városháza Csurgó arculatá­nak egyik meghatározó léte­sítménye. A házasságkötő te­rem már átköltözött a közös­ségi házban. Az egyik elképze­lés szerint a helyére a tanácste­rem kerül. Abból pedig irodá­kat alakítanak ki. Egyebek mel­lett itt kapna helyet az okmá­nyiroda is. Az épület egy részének bérlője az OTP Bank Rt. Tárgyalnak velük arról: cél­szerű lenne, ha kiköltöznének. Ha erről sikerül megállapodni, az önkormányzat helység­gondjai is megoldódhatnának. Fejlődést hozna az új határátkelő A csurgóiak Is annak a pártján vannak, hogy Gyé­kényesnél a vasúti mellett közúti határállomást nyis­sanak. Ferenc József irodavezető a tervek egyik előkészítőjeként jól ismeri a célokat.- Égy gyékényesi közúti ha­tárátkelő nemcsak Gyéké­nyesnek és Zákánynak jelen­tene sokat, hanem az egész térségnek - mondta. A kör­nyék foglalkoztatási gondjait enyhíthetné egy ipari övezet, ám a befektetőket csak akkor lehet ide csalogatni, ha infra­struktúrát is biztosítanunk. Ebbe pedig - csakúgy mint a csurgóiak regionális gondol­kodásába -, beletartozik a közúti határátkelő is. Ha meg­épül a sandi összekötő út, ak­kor az M7-es gyorsabban lesz elérhető. A túloldalon pedig egészen a hídig feljön a horvá­tok főközlekedési útja. Ma már senki sem beszél ar­ról, hogy a berzencei átkelőt nem kellett volna vagy leg­alábbis nem oda kellett volna építem, ahol felépült, hanem azt keresik, hogy a másikat, az újat miként csinálhatnák meg. A tárcaközi biztottság aszta­lára kerül a 2002-ig megvita­tandó határállomások ügye. Korábban már jó esélyt adtak a gyékényesinek. Ha most lema­radnak, akkor sokáig nem tör­ténik semmi. A múlt héten a magyar szakemberekkel tárgyaltak a térség vezetői. Ma délelőtt a horvát ispán és a megyei köz­gyűlés elnöke találkozik Gyé­kényesen. Ha egyetértés lesz, akkor felgyorsulnak a tervezé­sek, mert olyan dokumentá­ciót akarnak letenni a tárca­közi bizottság asztalára, amely egyértelművé teheti a kor­mány elé kerülő előterjesztést. Leszerelik a telefont A Matáv döntött: leszerelik Csurgónagymarton egyet­len nyilvános telefonját, mert gazdaságtalan a fenntartása. Csurgónagymarton Furcsa levelet kapott Csire Ist­vánná Csurgónagymarton polgármestere. A Matáv mar­keting igazgatóhelyettese, dr. Rady István arról értesítette Debrecenből, hogy leszerelik a Petőfi utcában lévő nyilvános telefont, mert nem gazdaságos az üzemeltetése. „Tájékozta­tom, hogy az Önök települé­sén a MATÁV több nyilvános állomást üzemeltet, mint amire a koncessziós szerződés előírásai kötelezik. Tulajdono­saink, részvényeseink részéről azonban elvárás, hogy a befek­tetett pénzük minél hamarabb megtérüljön. Ezért minden, a koncessziós kötelezettséget meghaladó nyilvános állomás telepítése, üzemeltetése üzleti alapon történik. Tekintettel arra, hogy a Petőfi S utcában található nyilvános állomás (82-471-510) forgalma annyira alacsony, hogy annak üzemel­tetése társaságunk számára nem gazdaságos, az említett állomást kénytelen vagyok le­szereltetni.” A társaságot kon­cessziós szerződés kötelezi arra, hogy minden településen legalább egy nyilvános tele­fonállomás legyen. Csurgó- nagymartonban ez az egy van. Ezt a társaságnál is tudhatnák, ha kinyitnák a telefonkönyvet. Lehet, hogy keveset használ­ták, de nem tudni mikor men­tett vagy menthetett volna éle­tet. A nagymartoniak értetíe- nül állnak a levél előtt. Bétteczki Sándor fotó: kovács tibor Hivatalnok és nem bürokrata A köztisztviselők napján a civil szervezetek javasla­tára, a képviselő-testület döntése értelmében Csurgó Város Közszolgá­lati Díjával tüntették ki Bélteczkl Sándort, az ön- kormányzat főtanácsosát. Bélteczki Sándor a népszerű emberek közé tartozik Csur­gón. Titka alighanem köteles­ségtudatában és emberségé­ben keresendő. Ha dolgozni kell, akkor nem kérdezi, hogy mi és miért van, hanem teszi a dolgát. Mondják, ha segí­teni kell valakinek, akkor rá lehet számítani. 1943-ban született Pesten, ahonnan kibombázták a csa­ládot. A Nyírségben nőtt fel, odavalósinak tartja magát. Az egyetem után Somogyba ke­rült az egyik gépállomásra, aztán szakoktató lett Iharos- berényben. A szakképzés a kisujjában van. Olyan fajta tudás ez, amit nem vehetnek el tőle. Tudom, voltak nehéz napjai. Erről, bár a töviseket máig hordozza, nem szívesen beszél. Mégsem tudok el­menni kálváriája mellett, mert ez is bizonyítéka annak, hogy a kilátástalan helyze­tekből is fel lehet állni. 0 az igazát hajtotta, hát félre tet­ték. Nem gondolta, hogy hi­vatalnok lesz, ám a kényszer rávitte egy pályázat megírá­sára. Csurgó önkormányzati hivatalában ma főtanácsos­ként ő foglalkozik a kulturá­lis, egészségügyi, szociális és sport kérdésekkel is. Hivatal­nok lett? Alighanem rossz ez a megfogalmazás, mert a hi­vatalnokokról azt tartják, hogy bürokraták. Bélteczki pedig nem az. Megoldásokat keres az adott keretek között. Valószínűleg a gépész szem­lélettel hozta ezt magával. Ülünk aprócska irodájában. A dohányfüstöt szinte vágni lehet. Rendíthetetlenül mesél. Ha eszébe jut valami apróság, s annak valóságát iratokkal akarja bizonyítani, biztos kéz­zel igazodik el az irathalma­zok között. Két telefon, s há­rom ügyfél sem tudja megza­varni abban, hogy a történetet ott folytassa, ahol abbahagy­tuk. Személyiségének sugár­zása világossá tette, hogy ki­tüntetéséhez miért gratuláltak úton-útfélen. Hirdetőink CSURGÓI TÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/313-949-es faxszámon Érdeklődni lehet a 82/311-506-os telefonszámon CSURGÓI TÜKÖR legközelebb augusztus 13-án jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP bán Megrendeléseit még előző nap is várjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom