Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-01 / 151. szám

SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. július 1., csütörtök Takarékoskodunk a Phare-segélyekkel Brüsszel több pénzt adna fotó:feb/reuters A tagjelöltek közül ha­zánk él legkevésbé a PHARE-pályázatok nyúj­totta lehetőségekkel - tudta meg lapunk Brüsz- szelben. Az értesülést ■ megerősítette Juhász Endre, a magyar uniós küldöttség vezetője, aki ezzel együtt a közös­ségbe készülő országok közül hazánk helyzetét tartja a legjobbnak. Brüsszel- Az elmúlt kilenc esztendő­ben évente átlagosan 100 millió eurónyi támogatásban részesült Magyarország. Ez az összeg jövőre megkétsze­reződik - mondta Stephane Néchati, a Phare-program brüsszeli, Magyarországért felelős koordinátora. Hazánk 1996-ban és ’97- ben összesen 145 millió ECU-től esett el, ez a mai árakon több mint 32 milliárd forint. A pénz felhasználását lehetővé tevő szerződéseket ugyanis nem sikerült időben megkötnünk. Juhász Endre nehéz tár­gyalásokra számít az áruk szabad mozgásával és a pi­acvédelemmel kapcsolatban. A legérzékenyebb területek: a mezőgazdaság, a vízumpo­litika, valamint a strukturális és kohéziós alapból való ré­szesedés. A megtárgyalásra váró harminc fejezetből eddig 22- nek az átvilágítása fejeződött be, épp ma adják át a közle­kedéssel, a szolgáltatásokkal és az adózással kapcsolatos dokumentumokat. A tárgyalásokat vezető magyar diplomata szerint jövő szeptemberben gyor­sulnak fel hazánk csatlako­zási tárgyalásai. Uniós és magyar diplomaták több­nyire egy 2002. január 1-jén történő csatlakozásról be­szélnek, ám a misszió vezető nem bocsátkozott találgatá­sokba az időpontot illetően. (hangyái) Magyarország 2002-ben szeretne csatlakozni Megalakult az Európai Integrációs Tanács A kormány vállalja, hogy az elkövetkező Időszak­ban az európai uniós csat­lakozási tárgyalásokon megpróbálja érvényesíteni azokat a szempontokat, amelyekről a szociális partnerekkel megegyezik - mondta Orbán Viktor mi­niszterelnök szerdán az Európai Integrációs Ta­nács alakuló ülésén. A társadalmi párbeszéd ré­szeként létrehozott új intéz­ményben, amely évente leg­alább négyszer ülésezik majd, a kormány konzultá­ciót folytat a munkaadói, a munkavállalói érdekképvise­letekkel és a gazdasági kama­rákkal az uniós csatlakozás­sal összefüggő kérdésekről. A miniszterelnök az ala­kuló ülésen kijelentette: az ál­landóan változó számhábo­rúban egyetlen fix pont léte­zik, a magyar kormány állás­pontja, amely szerint Ma­gyarország 2002-re tagja kí­ván lenni az Európai Uniónak és képe? is erre. Magyaror­szág gazdasági értéke akkor nő leginkább, ha két-három térségbeli országgal együtt csatlakozik az Európai Unió­hoz - tette hozzá. Orbán Viktor megjegyezte: Magyarország teljes jogú visszailleszkedése az európai értékrendbe a NATO-n ke­resztül, Amerika tevékeny közreműködésével történt. Az európai államok 1990 és 1999 között riem voltak kébe- sek arra, hogy teljes jogú in­tegrációval ismerjék el a kö­zép-európai országok elmúlt években mutatott teljesítmé­nyét. Mint mondta, a környezet megóvásával összefüggő fel­adatok jelentős terheket ró­nak a magyar gazdaságra, és ha nem sikerül ésszerű átme­neti szabályozásról meg­egyezni, akkor elmaradhat­nak beruházások. Az Európai Integrációs Ta­nács megalakulásával meg­változik az uniós csatlakozás­ról folytatott társadalmi pár­beszéd rendszere - jelentette ki tegnap Martonyi János külügyminiszter a szervezet első ülése után. Rámutatott, hogy az uniós tárgyalások döntő szakasza következik, így a kormányzat az eddigi­eknél is jobban számít a munkaadói és munkavállalói szervezetek részvételére az egyeztető megbeszélések so­rozatában. Novemberre elkészül az in­tegrációs nemzeti program. A miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy egy év múlva vég­leges formát ölthet az úgyne­vezett tárgyalási csomag. Erősödnek az üzletláncok Csehországban jelenleg már a családok 52 százaléka a szu­per marketekben szerzi be az alapvető élelmiszereket, míg 1991-ben ez az arány 19 szá­zalék volt. Ez derült ki a leg­újabb cseh piackutató felmé­résből. 1991-ben a családok 81 százaléka még apróbb ön­kiszolgálók boltokban, vagy a kisebb üzletekben szerezte be az élelmiszereket, s csak 19 százalékuk vásárolt rend­szeresen szupermarketek­ben. Az idei év tavaszára azonban ez az arány megvál­tozott, s a kis üzletekben csak a családok 48 százaléka, leg­inkább vidéki, vásárol rend­szeresen. Csehországban má­jus közepén több mint 600 szuper-, illetve hipermarket működött. A szupermarketek döntő többsége a nagy nyu­gati üzletláncok - Delvita, Mana (Ahold), Billa, Julius Meinl - tulajdona. A cseh üz­letláncok fokozatosan teret veszítenek, s elhagyják a pia­cot. A tavalyi év folyamán például megszűnt két nagy csehországi üzletlánc a Vít Potraviny és a Pronto Plus. Az idei év elején pedig jelen­tősen csökkentette aktivitását a Sama üzletlánc is. _________________Hírháttér_________________ F inn félév az EU-ban A „három B”: belső reformok, Balkán, bővítés. E címszavakkal lehetne talán a legrövidebben és legszemléletesebben össze­foglalni az Európai Unió ma kezdődő, soros finn elnökségének fő feladatait. A Helsinkire váró teendőknek nemcsak a tar­talma, hanem a sorrendje is jelzi, hogy a csatlakozási tárgyalá­sok menetrend szerinti folytatása ellenére az új tagjelöltek ügye óhatatlanul kissé hátrébb szorulhat. Amíg az integrációs szervezet nem hozza meg a saját belső reformjait, addig a keleti kibővítésre sem igen kerülhet sor. S ez nem is csoda, hiszen az EU voltaképp ma, 15 taggal is olyan keretek közt ténykedik, amilyeneket az alakuláskor hat részt­vevőre szabtak. Könnyen lehet, hogy decemberben, a finn elnökséget záró helsinki csúcson a csatlakozási tárgyalásokat folytató mostani hat állam - köztük hazánk - mellé újabb országokat sorolnak át az „első körbe”. Erre Málta és talán Szlovákia a legesélye­sebb. Hosszabb távon tehát olyan szabályrendszert kell kiala­kítani, amely akár egy 20-25-ös létszám mellett is megőrzi a szervezet működőképességét és hatékonyságát. Az uniónak meg kell birkóznia a balkáni válságból ráháruló teendőkkel is. A koszovói helyreállítás nem csupán pénzügyi kérdés az EU számára, hiszen a délkelet-európai stabilitási övezet létrehozása politikailag is jókora kihívást jelent. Talán erre gondolt a finn miniszterelnök, amikor az EU-félév kezdete előtt tartott programbeszédében úgy fogalmazott: Helsinki „inkább orvos, mint bíró” szeretne lenni a következő hat hó­napban. Szondy Gábor Az itelet halálos: Ocalanra és Törökországra Tüntetések, Világszerte nagy vissz­hangot keltett, hogy a tö­rök bíróság halálra ítélte Öcalan kurd vezért. Egyes hírek szerint ez meggátol­hatja Törökország felvéte­lét az Európai Unióba. Törökország Horváth Gábor magyar kül­ügyi szóvivő szerdán kijelen­tette: Magyarország elvi ala­pon elutasítja a halálbünte­tést, függetlenül attól, hogy az elítélt milyen bűncselek­ményeket követett el. A kor­mány elvi álláspontja ugyan­akkor az is, hogy határozot­tan elítéli a terrorizmus bár­mely formáját. Az osztrák hatóságok rendkívüli biztonsági intéz­kedéseket léptettek életbe a bécsi amerikai és török nagy­tiltakozások követség, valamint a vidéki török konzulátusok környé­kén. A rendőrség akciótervet dolgozott ki a halálos ítélet el­leni várható ausztriai tünteté­sek megfékezésére. Wolfgang Schüssel alkancellár-kül- ügyminiszter közölte: ha az ítéletet végrehajtják, akkor Törökország hosszabb időre eltemetheti európai uniós csatlakozási elképzeléseit. Az ítélet nem volt meglepő - állapította meg a spanyol El País. A kurd vezető bűnei - gyilkosság, terrorizmus, zsa­rolás - azonban csak az érem egyik oldalát jelentik. Az érem másik oldala az, hogy Törökország 1923 óta nem veszi figyelembe a kurd ki­sebbség, vagyis 10 millió em­ber követeléseit, és nem biz­tosítja legalapvetőbb emberi jogait sem. Vádalku Milosevicsért A Koszovóba hazatérő me­nekültek megsegítéséről és a helyi rendfenntartásról tartottak tanácskozást New Yorkban, az ENSZ székhe­lyén több mint 10 ország és 3 nemzetközi szervezet kép­viselői. Kérdéses, ki vezesse a Koszovót lényegében pro­tektorátusként ellenőrző nemzetközi csapatot. Javier Solana levélben mon­dott köszönetét Orbán Viktor miniszterelnöknek és Ma­gyarországnak a Jugoszlávia elleni NATO-csapás során ta­núsított együttműködésért. A főtitkár rámutatott arra, hogy az összes szövetséges hozzá­járulása és a közöttük lévő egység fenntartása tette lehe­tővé az akció sikerét. Kie­melte: természetes, hogy a Vajdaságban élő magyar ki­sebbség sorsa különösen fon­tos a magyar vezetésnek. Kész együttműködni Ibra­him Rugóvá mérsékelt koszo­vói vezetővel az új kormány megteremtésekor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) „ideiglenes kormánya” - közölte a testület szóvivője. HÍREK Befejeződött a riói csúcs Az Európai Unió tagállamai, valamint a latin-amerikai és a karibi országok vezetői 69 pontból álló nyilatkozatban fektették le a két térség jö­vendő gazdasági és politikai együttműködé­sének alapjait. Egyetértettek abban, hogy a szuverenitás, az emberi jogok, a nemzet­közi jogi normák és az ENSZ alapelveinek tiszteletben tartásával stratégiai partnersé­get kell kialakítaniuk. Az ENSZ a ciprusi rendezésről Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden újabb hat hó­nappal meghosszabbította a világszervezet 2500 fős ciprusi békefenntartó erőinek megbízását. A BT felhívta a török és a görög szigetlakókat, hogy a ciprusi kérdés megol­dására irányuló próbálkozások során tar- tózkodjanak az erőszak alkalmazásától. Tart a horvát gazdablokád Horvátország­ban szélesedik a gazdák útelzáró akciója, néhol spontán tüntetéseket is tartanak. A til­takozó parasztok közölték, hogy hajlandók a turistákat átengedni, a zágrábi magyar nagykövetség ennek ellenére azt tanácsolja, hogy az utazók továbbra is az udvari hatá­rátkelőt vegyék igénybe, mert ott nincs ha­tárzár, és Vinkovci felé kerülve el lehet érni a zágrábi autópályát. Csernomirgyln a Gazprom élén Viktor Csernomirgyin volt orosz kormányfőt vá­lasztották szerdán a világ legnagyobb gázi­pari vállalata, a Gazprom elnökévé. A cég adja a teljes orosz adóbevételek negyedét. E helyzete kivételes politikai és gazdasági be­folyást biztosít a vállalatnak. Új magyar nagykövetség Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára szerdán megnyitotta Magyarország szkopjei nagykövetségét. Hazánkat Szász József képviseli a macedón fővárosban. A magyar politikus megbeszéléseket folytatott és együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Bo­risz Trajkovszkival, a külügyminiszter első helyettesével. Lakáskultúra júliusban is! MEGÚJULT FORMÁBAN, ÚJ ROVATOKKAL ▲ JOGSZERŰEN A fizetővendéglátás ▲ BARKÁCSOLÁS Nyári hangulatban ▲ LAKÁSOK Faházban élni' A változtatás szabadsága Az ihletadó: Mexikó ▲ FÓKUSZBAN A medencék Előfizetői forródrót Telefon: 488-5641 Fax: 488-5689 Lakáskultúra XXX« V $: V V r> < V A * MM»Í » . í & t. í V S * 9 > + * i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom