Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-09 / 132. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. június 9., szerda Belpolitika 7 Koronatörvényt sürgetnek A kormánybiztos a honfiúi kebel hiányáról Időt nyertek az önkormányzatok és az OTP adósai A tb-alapoknak gazdái A jövőben a társadalom- biztosítási alapokkal kapcsolatos pénzügyi feladatokat a Pénzügy­minisztérium látja el, az egészségpolitikai dönté­sek az Egészségügyi Mi­nisztériumban születnek, a nyugdíjpolitikában pe­dig a szociális és csalá­dügyi miniszter vélemé­nye lesz a mérvadó - je­lentette be Borókai Gábor szóvivő a kormány keddi ülését követően. Budapest Hivatalosan június 26-áig szűnik meg a Miniszterel­nöki Hivatalon belül mű­ködő tb-alapokat felügyelő titkárság.*A felügyelet áthe­lyezését Selmeczi Gabriella államtitkár lemondása csu­pán felgyorsította. Borókai Gábor elmondta, hogy a kormányprogramban sze­replő felügyelőbizottság fel­állításáról a kabinet végképp letett. Az új helyzetet szen­tesítő törvénymódosítások a parlament őszi ülésszakán születhetnek meg. Ezek Bo­rókai szerint csupán „eszté­tikai” kiigazítások lesznek. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter bejelen­tette, hogy a kormány módo­sította a hátrányos helyzet­ben lévők adósságenyhítésé­ről szóló kormányrendeletet. A települési önkormányzatok meghosszabbított határideig alkothatják meg helyi rende- leteiket a támogatások elosz­tásáról. Ez a határidő 1999. szeptember 30., az adós ház­tartásokkal december 31-ig lehet támogatási szerződést kötni. Az 1988 előtti lakáscélú hiteltartozások átütemezé­sére maga az OTP is ajánla­tot tett adós ügyfeleinek, de az érintettek egyharmada fel sem kereste a pénzintézetet. Harrach Péter hangsú­lyozta, hogy a kormány az adósságok elengedését to­vábbra sem támogatja, hi­szen ezzel a becsületesen törlesztők érdekei sérülné­nek. Az adósságok 30 száza­lékát az érintett családoknak kell vállalniuk. A kormány tagjai is tájé­koztatást kaptak a Minisz­terelnöki Hivatal három ál­lamtitkárának szerepéről a „levélbombaügyben”. Kide­rült, hogy miközben Sel­meczi Gabriella úgy tudta, a levelet megsemmisítették, az eredeti példány Rónai Gábornál, a Lockheed Mar­tin cég magyarországi koor­dinátoránál volt. Ám ez az eredeti levél nem hagyta el az országot. (Németh) Új polgári törvénykönyv „Elképesztőnek tartom, hogy az ország nagyválla­latai, intézményei és vál­lalkozói - kivéve Demján Sándort és Somody Imrét - úgy viselkednek, mintha semmi közük nem lenne a magyar millenniumhoz” - jelentette ki Nemeskürty István az Országgyűlés kulturális bizottságának albizottsága előtt. Budapest A kormánybiztos hozzátette: az egy évszázaddal ezelőtti megemlékezések alkalmából „nyüzsögtek az akkori vállal­kozók”.- Nem pénzt kérünk, ha­nem valami maradandót - mondta a kormánybiztos. Emlékeztetett arra, hogy Ang­liában a millenniumi ünnep­ségek idején a szerencsejáté­kokból befolyt minden tiszta jövedelem az ünneplést szol­gálta. Nemeskürty István be­jelentette, hogy személyesen kezdeményezte a Szent Ko­rona jogállásának törvényi rendezését. Amennyiben ez Továbbra sem egyezik a Környezetvédelmi Minisz­térium (KM) álláspontja a civil szervezetekével. A zöldek szerint a tárca szakmailag alkalmatlannak és komolytalannak tartja őket a közös munkára. A KM cáfolta a rágalmakat. Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségé­nek elnöke lapunknak el­mondta: a környezetvédelmi tárca nem ismeri sem a ter­mészetvédő mozgalmak tár­sadalomban betöltött szere­pét, sem kohkrét tevékenysé­güket. Magyarországon a munka- vállalóknak 30-35 százalé­kát védi kollektív szerző­dés, 10 százalékukat ága­zati megállapodás - hang­zott el a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövet­sége (MSZOSZ) és az Auto­nóm Szakszervezetek Szö­vetsége (ASZSZ) általi tegnapi konferencián. Budapest Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke szerint örvendetes nem történik meg, az ereklye múzeumi kiállítási tárgy ma­rad. Visy Zsolt, a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériu­mának helyettes államtitkára arról tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy a millennium­mal összefüggő pályázatokra ebben az évben 3,1 milliárd forintot adhat a tárca. A pá­lyázóknak azonban jelentős önrésszel kell hozzájárulniuk többek között a műemlékek, a kastélyok, az épített örök­ség és emlékhelyek felújítá­sához, feltárásához. A határon túli műemlékek felújítására, feltárására 100 millió forintot különítettek el, ebből 50 millió forintot az er­délyi műemlékekre, valamint a magyarországi román orto­dox műemlékekre. „Ez nem pályázati pénz, hanem ál­lamközi szerződésben rögzí­tett összeg, amelyhez- a ro­mán kormány ugyanennyit ad hozzá” - mondta a helyet­tes államtitkár. Visy hangsú­lyozta: a pályáztatás folytató­dik, jövőre is hasonló összeg­gel lehet számolni.- A minisztérium szerint mi szakmailag alkalmatlanok vagyunk, és a tevékenysé­günk is komolytalan. Hiá­nyoljuk a hozzáértő párbe­szédet is - mondta az el­nöknő. Horváth József, a Környezetvédelmi Miniszté­rium sajtófőnöke cáfolja az efféle vádakat. Pepó Pál mi­niszter fontosnak tartja a tár­sadalmi összefogást és a „ci­vilekkel” közösen végzett munkát. - Olyan esetekben tartózkodunk az együttmű­ködéstől, ha politikai célzatot látunk a „civilek” megnyilat­kozásaiban - ismertette a saj­tófőnök. H. Gy. tény, hogy az elmúlt nyolc évben 19 ágazati kollektív szerződés született, ám ezek nagy része tartalmi változta­tásra szorul. Borsik János, az Autonómok társelnöke kije­lentette: a kollektív szerződé­sek számának és tartalmának bővítése érdekében a megál­lapodások jogi hátterének tisztázására van szükség. „A munkaadók és a munkaválla­lók érdekképviseleti szerve­zeteinek meg kell találniuk a közös érdekeltségi pontokat”, mondta. Azzal a meggyőződéssel fogtunk hozzá a munká­hoz, hogy egy polgári tör­vénykönyv még a mai fel­gyorsult világban sem ké­szülhet néhány évre, ha­nem évtizedeket kell ki­szolgálnia - mondta a ko- difikációs főbizottság el­nöke. Budapest Május végén jelent meg az a kormányhatározat, amely lét­rehozta az új polgári tör­vénykönyv (Ptk.) megalkotá­sának munkálatait irányító és koordináló testületet. Elnöke Vékás Lajos egyetemi tanár, az ELTE polgári jogi tanszé­Bár az Európai Unió nem várja el Magyarországtól, hogy a csatlakozás előtt bevezesse a vízumkény­szert a szomszédos álla­mok polgárai számára, az érintett magyar kisebbsé­gek képviselőit mégis ag­godalommal tölti el, hogy esetleg elszigetelődhet­nek az anyaországtól. Ennek a véleménynek adott hangot az elmúlt napokban Kasza József, a Vajdasági Ma­gyarok Szövetségének elnöke kének vezetője. Elmondta: az új Ptk.-nak helyt kell állnia a XÍKI. század körülményei kö­zött is, és ez a távlatos szem­lélet és ambíció magától érte­tődően többéves alapos, nyu­godt kodifikációt követel.-2001-re kell elkészíteni az új Ptk. részletes koncepci­óját, s ha azt az Országgyűlés elfogadja, akkor készül majd el a törvényszöveg tervezete - jelentette ki a jogtudós. A jelenleg hatályos Ptk.-t 1959-ben fogadta el az Or­szággyűlés. E kódex szakmai előkészítése 1953-57 között zajlott egy olyan időszakban, amikor a Ptk. „lelkét” jelentő magántulajdon csak egészen szűk körben és erősen korlá­is. Németh Zsolt, a Külügy­minisztérium politikai állam­titkára szerint ugyan teljesen megalapozatlanok ezek a fél­elmek, ha azonban mégis be kellene vezetni Magyarorszá­gon a vízumkényszert, akkor az európai uniós jogon belül létező lehetőség „fájdalom- mentes megoldást” jelent­hetne a kapcsolatok fenntar­tására. A schengeni egyezmény csak rövid távú, 90 napnál nem hosszabb tartózkodási idő esetén ír elő a tagállamok tozott formában létezett.- A polgári jogi normák absztrakt jellegének köszön­hető és a törvénykönyvet szakmailag előkészítő pro­fesszorok és kiváló gyakorlati szakemberek érdeme, hogy az akkori körülmények kö­zött létrehozott törvény még egyáltalán képes kielégíteni a gyökeresen megváltozott kö­vetelményeket.-A hatályos Ptk. állapotát vizuálisan is jelzi a számos hatályon kívül helyezett és üresen maradt paragrafus. Egészében véve tehát aligha kétséges, hogy átfogó re­formra és egy új törvénymű elkészítésére van szükség - szögezte le a professzor. vízumpolitikájának közelíté­sére közös szabályokat. E rendelkezések egységes al­kalmazása minden tagállam számára kötelező. Ennek alapján az egyezményben ré­szes államok legfeljebb öt évre érvényes, csak a kibo­csátó állam területére jogo­sító és 90 napot meghaladó tartózkodásra korlátozott úgynevezett nemzeti vízumot állíthatnak ki - mondta Za- nathyné dr. Martin Györgyi, a Külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője. HÍREK Lockheed-ügy Az SZDSZ megütközve látja, hogy sem a Miniszterelnöki Hivatal, sem pedig a Fidesz nem kí­vánja feltárni az igazságot a lobbylevél ügyében - olvas­ható a tegnap kiadott közle­ményben. A szabaddemokra­ták ragaszkodnak ahhoz, hogy a Lockheed-ügyet és annak esetleges politikai ösz- szefüggéseit parlamenti vizs­gálóbizottság tárja fel. Alkotmányos elvonás Nem alkotmányellenes az idei költségvetési törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a központi költségvetés általá­nos tartalékát növelték a he­lyi önkormányzatok állami támogatására szánt hozzájá­rulás 1,9 százalékának elvo­násával - áll az Alkotmánybí­róság határozatában. Az in­doklás szerint az állam sza­badon választhat az általa jó­nak látott gazdasági szabá­lyozások között. Nincs esély Pokol Béla, a választási reformot előké­szítő parlamenti bizottság el­nöke szerint mind a parla­menti létszám csökkentését, mind pedig a kisebbségek or­szággyűlési képviseletét ille­tően olyan jelentős eltérések vannak a frakciók álláspont­jai között, hogy nincs esély a megállapodásra. Megtelt Újabb átmeneti szállás megnyitására kerül sor, valószínűleg Szegeden. A bombázások óta több mint 2300 jugoszláv állampolgár­ságú menekült kért védelmet a magyar hatóságoktól, így az idén már több mint 5000 személy folyamodott mene­kültstátusért a Menekültügyi és Migrációs Hivatalhoz. Ellátatlanul A regisztrált munkanélküliek 25,6 száza­léka nem részesült ellátás­ban, 33,2 százalékuk részére járadékot, 41,2 százalékuk­nak szociális jellegű jövede­lempótló támogatást folyósí­tottak áprilisban - tartal­mazza az Országos Munkaü­gyi Módszertani Központ most közzétett részletes elemzése. A hó végén 140 ez­ren részesültek átlagosan 20 950 forint összegű járadék­ban. Még nem A királyság visz- szaállítására kezdeményezett népszavazás érdekében egy­előre nem indítható meg az aláírásgyűjtés, mert az Or­szágos Választási Bizottság múlt heti döntése ellen a fi- deszes Rubovszky György magánemberként panaszt nyújtott be az Alkotmánybí­rósághoz. Pepó Pálék elzárkóznak a politizáló zöldek elől Hiányzik az egyetértés A kollektív szerződésről A nemzeti vízum a családegyesítést, a kapcsolattartást is segíti Fájdalommentes megoldás Kukorelli István most már igent mondana, ha felkemek jelöltnek Egyeztetés a színfalak mögött Kukorelli István, az Oszá- gos Választási Bizottság elnöke, alkotmányjogász, a budapesti jogi kar tan­székvezetője a következő alkotmánybírói választás egyik biztos befutója lehet. Június végén három bíró - Lábady Tamás, Tersz- tyánszky Ödön és Vörös Imre - kilencéves megbízatása meg­szűnik, ezzel a taláros testü­let létszáma a határozatké­pesség határához érkezik. Szűk két hete van az Or­szággyűlésnek arra, hogy a képviselők kétharmada egye­tértésre jusson az utódok személyét illetően. A szakmai körökben elis­mert alkotmányjogász, Kuko­relli István tavaly azzal utasí­totta el jelölését, hogy bár az alkotmánybíróvá válás vala­mennyi feltételének megfelel, professzori kinevezése még nem történt meg. Nos, június 14-én átveheti professzori kinevezését.- Már nincs visszaút, for­mai kifogásom nem lehet, így abban az esetben, ha ismét hivatalos megkeresés érke­zik, igent mondok - nyilat­kozta lapunknak Kukorelli István, akinek jelölésében ősszel valamennyi párt egye­tértett. Az ELTE jogi karának al­kotmányjogi tanszékvezetője az OVB elnöki tisztét is fel­cserélné az alkotmánybírói székért. Mint mondta, folya­matosan figyelemmel kíséri az AB tevékenységét, számos korábbi tanártársa, barátja tagja a taláros testületnek, így pontosan tudja, milyen köve­telményeknek kell megfelel­nie. Áder János házelnök, az alkotmánybírókat jelölő par­lamenti bizottság elnöke le­hetségesnek tartja, hogy az Országgyűlés még a nyári szünet előtt megválassza a le­járt mandátumú alkotmány- bírók utódait. Addig Kukorel- lin kívül még két elismert jog­tudós személyében kell egye­zségre jutniuk a képviselők­nek. Elképzelések szerint az egyik bírót a kormányoldal, a másikat pedig az ellenzék je­lölné. H. M. Pedagógusok elismerése Kazinczy-díjat kapott három pedagógus, köztük Békésiné dr. Fejes Katalin szegedi adjunktus (képünkön balra), mert „hittel nevelik diákjaikat anyanyel­vűnk szeretetére”. Péchy Blanka-díjat Dani Margit (középen) csurgói és Nagy Sándorné (jobbra), karcagi tanár vehetett át a tegnapi ünnepségen. fotó: feb/körmendi imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom