Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-05 / 129. szám
A befektetők elégedettek az inkubátorház működésével Erősít Flandria Somogybán Koen Haverbeke flamand kereskedelmi attasé (jobbról) fotó: lang SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép Programvita, tanulságokkal FOTÓ: LANG RÓBERT Lesz mit mondani dr. Gye- nesei Istvánnak, a megyei közgyűlés elnökének a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács soron következő ülésén. Az elnöknek a megyei közgyűlésnek a Dél-Dunántúl területfejlesztési koncepciójáról és programjáról kialakított álláspontját kell képviselnie. Kaposvár Rövidre tervezték, hosszúra nyúlt tegnap az a rendkívüli megyei közgyűlés, amelyen Dél-Dunántúl területfejlesztési koncepciójáról és programjáról mondtak véleményt a képviselők. Mint azt már korábban is megírtuk: a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács nyílt közbeszerzési eljárás után még 1998. október 14-én az AACM konzorciumának adott megbízást, hogy készítse el Dél-Dunántúl komplex területfejlesztési programját. A konzorcium a koncepciót és a programot elkészítette, véleményezésre megküldte a Somogy Megyei Közgyűlésnek. A koncepció szerint a prioritások közé tartozik a közlekedésfejlesztés, az innováció, az ipari szerkezet és technológiaváltás, a piacképesség fokozása, az agrárszektor, az üzleti szolgáltatások, az idegenforgalom fejlesztése, a régiómarketing és a felkészülés az Eu-hoz való csatlakozásra. Azt, hogy a program a régió és Somogy területfejlesztési feladatainak megvalósításában is kiemelkedő jelentőségű, tükrözte a tegnapi vita is. A regionális fejlesztési tanács a véleméDr. Sütő László és Lőrinczné Kis Ilona nyék figyelembevételével dönt majd a program elfogadásáról. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke írásbeli véleményt is fűzött a koncepcióról való tájékoztatóhoz. Ebben elismerte, hogy a tanulmány gondos és színvonalas munka eredménye, amely a valóságnak megfelelően ismerteti a régió, ezen belül Somogy adottságait, és nagyrészt ezekre alapozva tesz javaslatot a programokra. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: fontos, hogy a régiót alkotó megyék azonos eséllyel lássák viszont magukat a régió programjaiban. A régió központját pedig célszerű úgy meghatározni, hogy a társközpontok is kellő súllyal rendelkezzenek, adottságaiknak és felkészültségüknek megfelelően. Dr. Gyenesei István úgy ítélte meg, hogy az elképzelések több esetben Baranya megyére „fókuszálnak”. Ilyen például Taszárral szemben a Pogányi repülőtér regionális szerepkörének megjelölése, az M 6-os út prioritása. A koncepció mintegy „megelőlegezi” Pécsnek a regionális központ szerepkörét. A hozzászólók többségében kritikusak voltak. Elhangzott: a koncepcióból hiányzik az erdő- és vadgazdálkodás, amely Somogybán különösen fontos. Az idegenforgalom-fejlesztési elképzelések kevés konkrétumot, annál több hiányosságot tartalmaznak. Nem véletlen, hogy a hozzászólók többsége képtelen volt 5 percnél rövidebb idő alatt közreadni véleményét. (Lengyel) Kampánykezdés cseresznyével 1999. június 5., szombat Több, mint 100 flamand projekt működik ma Magyarországon, ezek közül az egyik legnagyobb a kaposvári Somogy-Flandria Inkubátorház kft. Az elmúlt két nap során flamand kormányküldöttség járta végig a helyszíneket és értékelte az eddigi munkát. Tegnap Kaposvárra is ellátogattak. Kaposvár A Gazdasági Minisztérium és a flamand kormány gazdasági főigazgatóságának szakértői közösen járták végig azoknak a programoknak a helyszíneit, amelyek a Flandria és Magyarország közti gazdasági együttműködés keretében valósultak meg. A több mint 100 projekt közül az egyik legnagyobb a kaposvári inkubátorház, amelyhez a flamand partner közel 40 millió belga frank támogatást nyújtott. A delegációt dr. Spiegl József, a megyei közgyűlés alelnoke és Herényiné Nagy Erzsébet a Somogy-Flandria Inkubátor- ház kft ügyvezetője fogadta. — Örömmel tapasztaltuk, hogy valamennyi programunk működik, és valóban hatékonyan segítik a magyar gazdaságot — mondta a a Somogyi Hírlapnak André Van Haver, a delegáció vezetője. Kérdésünké elmondta: tudnak az elmúlt időszak somogyi problémáiról, ám őket kizárólag a végeredmény érdekű, azzal pedig maximálisan elégedettek. — Az utóbbi hónapokban valamennyi Kelet-európai programunk helyszínét végigjártuk, és nem udvariasságból mondom, de a magyar partnereink dolgoznak a leghatékonyabban. Szinte bizonyos, hogy az 1992 óta tartó együttműködés tovább folytatódik. A látogatással egy időben üzletember-találkozóra is sor került az inkubátorházban. Koen Haverbeke a budapesti flamand kereskedelmi attasé 20 somogyi vállalkozás vezetőjével tárgyalt a lehetséges együttműködésről. — Az elmúlt évek munkájának köszönhetően tavaly 50 százalékkal nőtt a belga-magyar export-import volumene — mondta az attasé — és elérte a másfél milliárd dollárt. Ezzel Belgium a.tizedik legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak. Ez az eredmény a hasonló üzletember-találkozóknak is köszönhető. Koen Haverbeke elmondta: bár ez csak az első kapcsolat- felvétel volt a megye vállalkozásaival, már most látszik, hogy több üzlet is létrejöhet. Igaz a flamandok felkészültek a találkozóra, és az előzetesen kért adatok alapján már potenciális partnercégek ajánlatait is magukkal hozták. Az, hogy végül lesz-e együttműködés, az már a cégeken múlik, mindenesetre a kedvező tapasztalatok alapján ősszel újabb üzletembertalálkozóra kerül sor Kaposváron. Varga Ottó A Siófokról érkezett cseresznye feldolgozásával kezdődött meg a konzervgyári szezon Nagyatádon. A jövő héten már a zöldborsó tartósításához is hozzáfognak. Nagyatád A kereslet nagy, mégis csak kétszáz-kétszázötven tonna cseresznyét dolgoznak fel az idén Nagyatádon. A gyárnak ugyanis finanszírozási gondjai vannak. A tavalyi krach, az orosz piac összeomlása még érezteti hatását. Sok eladatlan konzerv áll raktáron, igaz a balti államokban új vevőkre találtak. Mivel nem csak Nagyatádon vannak eladatlan készletek, hanem a többi gyárban is, s ezt a vevők jól tudják, így gyakran az önköltségi árat sem adják meg a portékáért. A múlt év tanulsága, hogy új piacokat kell felderíteni — mondja Csizmár József igazgató, de mindjárt hozzáfűzi, hogy hiába járják a kereskedők az európai országokat, nehéz árakról úgy tárgyalni, hogy nem tudják milyen állami támogatásra számíthatnak. A napokban zajlott határszemlék alapján döntenek arról, hogy a jövő héten mikor indulhat a zöldborsó tartósítása. Ebből a tavalyinál többet, háromezer tonnát vásárolnak fel. Nagyatádon a zöldborsó mellett a csemege- kukorica számít a legfontosabb alapanyagnak. Az utóbbiból tizenkilencmillió dobozzal szeretnének készíteni az idén. A héten már felvettek nyolcvan dolgozót, s a termények érésével párhuzamosan hetven-nyolcvan újabb embernek kínálnak majd munkát. Nagy Jenő 3 HÍREK Vihar döntötte a fákat Több helyszínre is a vihar okozta károk miatt hívták tegnap délután a somogyi tűzoltókat. Babócsán és Bala- tonszemesen kidőlt fa veszélyeztette a közlekedést, s ezek eltávolítása adott munkát. Barcson a nemzetközi vásáron a színpadot és sátrat sodorta el a szél, ám a barcsi tűzoltók közbeléptek, s helyreállították a vihar okozta károkat. Tisztújító Fidesz Tisztújító közgyűlést tartott a Fidesz - MPP megyei területi választmánya. A területi választmány elnöke Juhász Tibor kaposvári alpolgármester, alelnöke: Szalai Balázs barcsi vállalkozó, Bertók László vései, Móring József Attila somogyvári polgármester és dr. Lassú Gyula siófoki alpolgármester lett. Az országos választmány somogyi küldötte Juhász Tibor, Szita Károly és dr. Mátrai Márta. Elhunyt dr. Prievara János Elhunyt dr. Prievara János, a kaposvári megyei kórház egykori patológus főorvosa. 92 éves volt. Orvosi pályáját sebészként kezdte, és 1946-ban lett a kaposvári kórház patológiai és laboratóriumi osztályának vezetője. Kollégái emlékeznek rá, hogy 1969-ben történt nyugdíjazásáig napi 11 órát dolgozott. Az ő időszakában természetes volt az, ami ma már elképzelhetetlen, hogy egyedül végezte a sokrétű munkát, amelybe beletartozott kezdetben a laboratóriumi, a patológiai és a rendőrorvosi tevékenység egyaránt. Ezek a szakterületek ezután fokozatosan elkülönültek. Ha igaz az - márpedig így van -, hogy az orvosokat a halottak is tanítják, akkor a patológus tartja azt a tükröt, amelybe mindig bele kell néznie a gyakorló orvosnak, ha elveszíti betegét éppen azért, hogy egy következő esetben már megoldást találjon az addigi reménytelenségre. Ezt a tükröt - állítják az orvosok - dr. Prievara János mindig emberségesen tartotta az orvosok elé. Vele találkozni, az ő előadásait hallgatni nem szorongást, hanem élményt jelentett. Határőrök fúrják a horvát bevásárlóturizmust Óvatos üzletkötések Mind a horvátországi újjáépítésben, mind a bevásárlóturizmusban vannak még kihasználatlan lehetőségek a magyar vállalkozók előtt — derült ki azon a gazdasági konferencián, melyet a barcsi nemzetközi vásár keretében rendeztek, s a magyar vállalkozókon kívül horvát és bosnyák üzletemberek és kamarai vezetők is résztvevői voltak. Barcs — Horvátországban ma a nagy körbetartozások időszakát élik. A fizetési fegyelem rossz, ezért csak azokkal a horvát cégekkel célszerű kereskedni, akiknél garancia van a fizetésre — intette óvatosságra a magyar vállalkozókat dr. Sült Tibor, a zágrábi kereskedelmi szolgálat vezetője. Elmondta azt is: új határátkelő nyílik a két ország között, Beremendnél. — Magyország Horvátországra úgy tekint, mint fontos potenciális kereskedelmi partnerre. Jók a politikai kapcsolataink, a gazdasági forgalom azonban egyelőre messze elmarad a várakozástól — mondta a magyar-_ horvát együttműködésről Kapitány Sándor, a gazdasági minisztérium szakértője. — A kormány a magyar agrártermékek horvát piacra segítésére törekszik és eredményesebb bekapcsolódásra a horvát újjáépítésbe. Elmondta: előkészületben van a magyar-horvát szabadkereskedelmi megállapodás, ennek életbe lépése azonban a szakember prognózisa szerint 2000 nyaránál előbb nem várható. Dudás Erika, a kereskedelmi kamara horvátországi képviseletének vezetője a bevásárlóturizmus kapcsán a határőrség felelősségére hívta fel a figyelmet, mondván: a határátkelőkön kialakuló áldatlan állapotok elijesztik Magyarországról a horvát turistákat. N. L. Mankó helyett munkát A múlt év második félévében született munkaügyi minisztériumi rendelet lehetőséget ad a rehabilitációs foglalkoztatás bővítésére, valamint a vállalkozóvá válás támogatására. Többek között ez hangzott el tegnap a Somogy Megyei Munkaügyi Központban megtartott rehabilitációs kerekasztal beszélgetésen. Kaposvár Az érintett szervezetek képviselői a munkaügyi központ szakembereivel együtt vitatták meg: miként lehetne hatékonyabbá tenni a megváltozott munkaképességűek rehabilitációját. Horváth Anikó, a Somogy megyei Munkaügyi Központ rehabilitációs csoportvezetője ismertette a jogszabály- változásokat, melyek nyomán új szemlélettel és lehetőségekkel formálhatják a megváltozott munkaképességűek sorsát. Ezek lényege: az egészségkárosodottak helyzetének felmérése után, minél többen kapjanak lehetőséget a munkára. Somogybán, a becslések szerint mintegy 500 megváltozott munkaképességű ember él. A velük foglalkozó szervezetek képviselői szerint azonban ennél jóval többen vannak. Zömmel alacsony iskolázott- ságúak, 80 százalékuk 36 év fölötti. Ez megnehezíti az újbóli munkavállalásukat. Növekszik köztük a nők aránya is. A munkaadóknak járó tá-' mogatás ellenére, a már működő célszervezetek mellett, a 20 személynél többet foglalkoztató cégek közül mindössze 12 élt a lehetőséggel. Tabon három, Csurgón és Kaposváron két, Nagyatádon és Barcson egy személyt foglalkoztatnak rehabilitációs bértámogatással. A megye- székhelyen ezen kívül igényeltek egy vállalkozóvá válást elősegítő támogatást is. A munkaadók szűk érdekeltségén kívül a megalázóan, gyakran még a minimálbérnél is alacsonyabb jövedelem is visszatartó erő a megváltozott munkaképességűek nagyobb arányú foglalkoztatásában (Várnai)
