Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-04 / 128. szám

SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak Megtartják a bölcsődét Fürdő a bányatávon Üdülőövezetet szeretne ki­alakítani Bélavár a közeli bányatavaknál. Strandsze­zonban évente több szá­zan fürödnek itt, és sokan kempingeznek is. _______Bélavár_______ A bányatavak egyikénél sem termelnek ki már kavicsot. Ugyanakkor évek óta népsze­rű pihenőhely a tavak kör­nyéke; nemcsak a környék­ről jönnek ide fürödni és fel­üdülni, hanem távolabbról; Barcsról, sőt Nagyatádról és Csurgóról is. Ez adta az ötle­tet a helyi önkormányzatnak, hogy üdülőövezetté alakítsa e területnek egy részét. — Szezonban százan-száz- ötvenen fordulnak meg itt na­ponta, fürdőzők és horgászok vegyesen. Nem egyszer vad­kempingezők is fölverik a sát­raikat, s ennek már kevésbé örülünk. Mindez a kempinge­zés ma még szabályozatlan — mondta Újfalvi Jánosáé pol­gármester. - Ezért is szeret­nénk megfelelő kereteket te­remteni ennek a fürdőturiz­musnak, és lehetőség szerint a fejlesztéséből is kivenné ré­szét az önkormányzat. Ehhez a tervhez szeretnék megnyerni a Dráva Kavics kft vezetőit is. Reményeik sze­rint aránylag kis ráfordítással üdülőhellyé fejleszthetnék a bányatavak környékét. N. L. Tizennyolc apróság második otthona a sok vitát keltő bölcsőde: ennyi kicsit gondoznak FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Felszámolják a vadkempingeket a Dráva-parton Pihenő a kocsmánál 6 Balás Béla az ifjúságról Balás Béla kaposvári megyés­püspök tartott előadást a bar­csi Deák Ferenc Általános Is­kola tantestületének. A negy­venöt pedagógusnak az ifjú­ság erkölcsi neveléséről, en­nek fontosságáról beszélt. Tolvaj házaspárt fogtak A csurgói rendőrök elcsíptek egy tolvaj házaspárt. A hely­beli házaspár vonattal, autó­busszal járta a falvakat, és mindenüvé, ahol könnyű zsákmányt szimatoltak, be­törtek. Megtöltötték a szaty­raikat, majd a következő busszal továbbálltak. Eddig hat betörést ismertek el. Cigányok tárlaton Vékony- né Nagy Éva csokonyavison- tai naiv festő munkáiból lát­ható kiállítás ebben a hónap­ban a barcsi munkaügyi ki- rendeltségen. A festőt legin­kább jó humorú, cigány té­májú képeiről ismerik a kör­nyéken, ezeket mutatja be most is a közönségnek. Új romaszövetség Dráva Menti Cigányok Regionális Szövetsége néven közös szervezetet hoztak létre öt dél-somogyi település romái. Megalakítását Lakócsa, Ist- vándi, Kastélyosdombó, Da- rány és Drávatamási kisebb­ségi önkormányzatai kezde­ményezték, s érdekeik haté­konyabb érvényesítését vár­ják tőle, valamint jobb esé­lyeket a pályázataiknak. Kiváló néptáncosok A bar­csi Móricz Zsigmond műve­lődési központ és a művésze­ti iskola harmadikos tanulói is fölléptek az Együd Árpád emlékére rendezett néptán- cos-találkozó megyei gáláján, ahová Somogy legjobb nép­tánccsoportjait hívták meg. A barcsi táncosokat Freiszber- ger Andrea vezette. Költő a könyvtárban Veres Miklós költővel találkoznak ma délelőtt a városi könyv­tárban a barcsi verskedvelők. A költőt most az ünnepi könyvhétre hívták meg gyer­mekkora színhelyére. Marad a bölcsőde Somogy- udvarhelyen. Sok viharos szóváltás volt körülötte, de nem vitatéma már a megszüntetése, s javukra változtak a körülmények. SOMOGYUDVARHELY Évekig megosztotta a falut, hogy megtartsák-e vagy meg­szüntessék a bölcsődét. Töb­ben azt mondták: semmi szükség rá, és pénz sincs, hi­szen csődben van a falu. Má­sok a megtartása mellett kar­Megfogyatkozott a drávata­mási közhasznú brigád. Mi­nek dolgozzam? — kérdezi a munkanélküli, ha alig van különbség a segély és a közhasznú bér között. Drávatamási Valóban hasznos volt hosszú ideig a községnek is a falu közhasznú brigádja. A mun­kanélküli szakemberek cso­portja újította fel a templomot, tette rendbe a kultúrházat, doskodtak, mondván: mind a dolgozókkal, mind az érintett családokkal szemben bűn lenne az intézményt szétver­ni. A bölcsőde átvészelte ezt az időszakot, s úgy tűnik: a léte már nincs veszélyben. — Négymillió forint az in­tézmény költségvetése, ebből 1,2 millió az állami támogatás - mondta Tóth László polgár- mester. — A korábbi években ez a fejkvóta hiányzott; és emiatt volt igen nagy teher a falunak ez az intézménye. A jelenlegi feltételekkel azon­dolgozott a természetvédelmi iroda újjáépítésén. Mostanra azonban megfogyatkoztak a közhasznúak, mindössze két szakembere maradt a drávata­mási önkormányzatnak. — Nem akarnak dolgozni az emberek — mondta Csornán József polgármester. — S meg lehet őket érteni, hiszen nincs sok különbség a jövedelem- pótló segély és a közhasznúak bére között. Az előbbi 12 ezer 800 forint, az utóbbi alig tíz­ezerrel több. Az emberek jog­ban már működtetni tudja az önkormányzat, s kötelessé­günk is biztosítani a gyerek­felügyeletet. Ezzel is segíteni próbál az önkormányzat a kisgyermekes családokon, és a bölcsőde nem utolsósorban négy munkahelyet is jelent. Á bölcsőde fenntartását el­lenzők egyik fő érve sokáig az volt, hogy kevés a gyerek. Ez is szerencsésen alakul. — Most 18 apróság jár ide — mondták a bölcsődében —, és ez százszázalékos helyki­használtságot jelent. N. L. gal kérdezik: miért dolgozzam egy hónapig ennyi pénzért? A képben ott van a fekete mun­ka is, hiszen a nyáron — ami az építőipar szezonja — sokan a közhasznú bérnek a több­szöröséért elszegődhetnek egy-egy vállalkozóhoz. Mindennek a falu látja ká­rát. Munkájuk, tennivalójuk ugyanis most is bőven volna a szakembereknek. Pénze azon­ban a legtöbb településnek, így Drávatamásinak sincs arra, hogy többet fizessen. N. L. vonalát. Fontos szerep jut itt a bányatavaknak, ilyen a hí­res Kotró, de Udvarhely köze­lében is hat tó található, s közben megannyi látnivaló, a láprétek színes világa. Az út megépítését a Csurgó és kör­nyéke településeinek a társu­lása is szorgalmazza. N. L. Pihenőhelyeket alakít ki az önkormányzat; az idei szezonban már ezek vár­ják a vízi túrázókat Vízvá­ron. Ezzel a turizmust igyekszik elősegíteni, de más cél is ösztönzi a köz­ség vezetőit. Vízvár Megszaporodtak a gondok is a drávai víziturizmus erősö­désével. Sok kiránduló sze­méthegyeket hagyott a tábor­helyén, vadkempingezők tet­ték tönkre az élőhelyeket. Kü­lönösen a vízvári, az őrtilosi és a barcsi partszakaszokon okoztak sok gondot tavaly, hiszen ott pihentek a kirán­dulók hosszabb ideig. A víz­vári önkormányzat azonban mindezt megpróbálja meg­előzni a nyári szezonban: a község belterületén alakít ki pihenőhelyet a turistáknak. — Eddig a vízi túrázók a parton a hajók mellett éjsza­káztak. Számukra sem voltak megfelelőek a körülmények. Szeméthalmokat és tönkre­Elhagyott telkeket és a szeméttelepet teszik rend­be a kálmáncsal közmun­kások. Foglalkoztatásuk­kal a községben rendkívül magas munkanélküliséget igyekeznek enyhíteni. KÁLMÁNCSA Héttagú közhasznú brigád dolgozik ezúttal is a faluban. A munkáscsoportnak negyed­évente változik a nagysága és az összetétele is. Mintegy har­minc személyt alkalmaz az 1999. június 4., péntek tett növényi élőhelyeket hagytak maguk után, lelakták a vízpartot — mondta Kozma László polgármester. — Ez az egyik fontos ok, hogy megfe­lelő helyet teremtsünk nekik. Vízváron a művelődési ház udvarában és az italbolt mel­lett alakítunk ki efféle ideigle­nes kempingeket. Ott vizes­blokk is van, és a faluban az óvodai-iskolai konyhán főtt ételt is rendelhetnek. A túrázóknak a határőrség és a természetvédelmi igazga­tóság ad engedélyt drávai ki­rándulásra. A vízvári önkor­mányzat kérte a természetvé­delmi igazgatóságot — s erre ígéretet is kapott — , hogy tá­jékoztassa a falvakat is a tu­ristacsoportok érkezéséről. Mert szeretnék tudni, hogy mikor és mennyien jönnek, s igyekeznek felkészülni a fo­gadásukra. A vízvárihoz hasonlópihe- nőhely kialakításáról Órtilo- son és Barcson is tárgyalnak már a természetvédelmi szak­emberek és az önkormány­zatoknak a képviselői. N. L. idén az önkormányzat. Ennek a brigádnak a dolga elsősor­ban a falu belterületén az ár­kok, közterületek karbantar­tása lesz, s emellett feladatul adják nekik az elhagyott lajos- házai telkek és a kálmáncsai szeméttelep rendbe tételét is. Ezzel a foglalkoztatással is igyekszik enyhíteni az önkor­mányzat a munkanélkülisé­gen, amelynek mértéke ebben a községben rendkívül magas. Az év egyes időszakaiban a munkanélküliségi arány eléri a 27-30 százalékot is. N. L Kerékpárutat akarnak Kerékpárutat terveznek Gyékényestől Udvarhelyig. A turistákat minden falu­ban más látnivalók várják. ______Gyékényes______ A lig több mint tíz kilométer csak a távolság Gyékényestől Somogyudvarhelyig, a Dráva hajdani árterületén. Ezen a részen szeretnék a kerékpár­utat megépíteni. A turisták községtől községig kerekez­nének, és — a tervek szerint — mindenütt más-más látniva­lóval ismerkednének. Vadre­gényes tájon vezetnék az út Feketemunka csábítja el a dolgozókat Elfogy a falu brigádja Rendezik a telkeket Három tárlat sok munkával és a község elismerése Kastély ura, mégis szolgál Bár kastélyban él, az ösz- szes vagyona ezer könyv, egy harmincéves Skoda és az, hogy messziről köszön­nek neki az emberek. Ba- bócsa ismert és elismert embere Vezér Dezső. Babócsa Tanítani jött ide 40 éve, ami­kor pedagógus kellett a határ­vidékre. Alapító tagja a helyi festőkörnek, s négy évtizedig részese szinte minden meg­mozdulásnak, ami a falunak s lakóinak a javára történt. Az idei nárcisznapon az önkor­mányzat is elismerte Vezér Dezső munkáját. — Csak né­hány évre jöttünk ide a felesé­gemmel, úgy terveztük, és re­kord lett belőle: 36 évig taní­tottam az iskolában — mond­ta. — Eleinte nem volt köny- nyű; évekig még a köszönése­met sem fogadták. Aztán idő­vel mégis tanító bácsi lettem. Ez a nép nehezen fogadja el az embert, de ha valakit meg­szeret, ahhoz ragaszkodik. Hogy miért maradtak itt? — Tartalmas életet éltünk, nem volt miért elkívánkozni innen — emlékezik. — Létrejött a festőkor, színi előadásokat, sportkört, néptánccsoportot, énekkart szerveztünk. Töb­bet jártunk színházba, mint a városiak. A Csiky Gergely Színház minden évben nyolc előadást tartott Babócsán. Negyven éve a lerobban- tan is szép Prinke-kastély la­kója. - Többször kérdezték már tőlem: miért nincs füg­göny az ablakomon? Mindig ugyanaz a válasz: eszemben sincs ezt a sok szépséget — a kastélypark fáit és a madara­kat - kizárni. Nagy ajándék 40 éven át velük ébredni. Ez a kastély egy kicsit a gyereke is, sokat dolgozott a rendbetételén. — Rég volt, s ma újból ráférne az iparos­munka — mondja. — 1985 óta nem költöttek rá egy fillért sem. A felújítás milliókba ke­rülne, s nincs pénze a falu­nak. Ezért újra előkerül a kas­télyeladás ötlete. Pedig kár lenne ezért a szép épületért. A kastély ura lelkesen mu­tatja az ide telepített néprajzi kiállítást, a festőkor munkái­ból kiállítottakat és a saját bé­lyegeiből összehozott tárla­tot. Bár egyedül él a kastély­ban, öregségére sem zárkó­zott el. Ma is rengeteget dol­gozik a faluért: egyesületben, s emellett festeget. Lelkes ál­latvédő is, telente száz cine­gét vendégel meg rendszere­sen. Mint mondja: lakhelye a cinkék s emberek előtt egy­aránt nyitva áll. Nagy László Vállalkozó cigányság Vállalkozást indít tíz-ti- zenkét állástalan roma bevonásával az istvándi cigány közösségi klub. Istvándi A vállalkozó romák erdő­tisztításra szerződnek az önkormányzatokkal, szö­vetkezetekkel. Az önkor­mányzattal már megkötöt­ték a megállapodást, a Drá- va-Cooppal most tárgyal­nak róla. Támogatást nyer­tek hozzá; 400 ezer forint már megérkezett, s továb­bi pénzekre is számítanak. Szeretnék a vállalkozást továbbfejleszteni és még több állástalannak közvetí­teni alkalmi munkát. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom