Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-28 / 148. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép 1999. június 28. hétfő M7-es építi a régészetet Csaknem 100 hektárnyi lelőhely a tervezett nyomvonalon Az M7-es autópálya to­vábbépítésének nyom­vonalán évekkel ezelőtt meg kellett volna kez­dődnie a régészeti le­letmentésnek ahhoz, hogy az összesen csak­nem 100 hektárnyi, le­letben gazdag területet alaposan fel lehessen tárni. A 70 kilométeres dél-balatoni szakaszra már csak néhány év ma­radt. Balaton-part Balatonszárszótól Balaton- szentgyörgyig több mint 50 lelőhelyet találtak a régé­szek - a neolítikumtól a ké­ső középkorig - a terepbe­járás során, tudtuk meg dr. Költő Lászlótól, a Somogy Megyei Múzeumok Igazga­tóságának tudományos munkatársától. A kaposvári régész az elmúlt években több egyeztető tárgyaláson rész vett már az útgazdál­kodási és koordinációs igazgatóság autópálya-fej­lesztési irodája - és más jogelőd szervezetek - szer­vezésében. Egy közelmúltban tartott székesfehérvári értekezlet kapcsán elmondta, tovább­ra is bizonytalan, hogy mi­kor kezdődhetnek a nagy kiterjedésű lelőhelyek lelet­mentő ásatásai, s hogy ezekhez mennyi forrást ad a beruházó. Az idei feltárá­sokhoz némi fedezetet biz­tosítanak, a szerződésterve­zet előkészítés alatt van. A konkrétumokat a zalai mú­zeumok régészei is várják már. A leletmentésben további bizonytalanságot okoz, hogy még mindig nem vég­leges az M7-es balatoni nyomvonala. Időközben az építési engedély is lejárt, a végleges terv birtokában új­ra kell kérni a hatóságtól, s csak ezután lehet szó a szintúgy létfontosságú te­rületvásárlások, kisajátítá­sok megkezdéséről. Ez is­mét nem kevés pénzbe ke­rül. Az idő pedig fogy, a le­letmentés a 24. órában csak jelentős gépi erővel, sok se­gédmunkással és besegítő régésszel lesz megoldható. A balatoni ásatások mindazonáltal ígéretesek. Boglár, Ordacsehi, Szárszó, Szemes, Vörs térsége egy­aránt lelőhelyben gazdag, ahol nagy kiterjedésű ásatá­sok várhatók, több kor pár­huzamos megjelenésével. S ez lassú munkát igényel majd, ha tegnap kezdték volna is késő lenne, mond­ják a szakemberek. B. T. Felgyűlt házasságok A kapcsolat elfárad, mielőtt szentesítenék vz ezredvég dilemmái Nyári egyetem a Krisna völgyben Sonkoly Gábor történész Szent Lászlóról tartott előadást fotó: lang Róbert Hírek Maratoni szívás A kaposvá­ri Amphora pipaklub tagjai is részt vettek a dombóvári Pál- napi lassúsági pipaszívó­versenyen, amit a hét végén rendeztek. Csontos Ferenc egyéniben a harmadik helyen végzett, a nők között hármas kaposvári siker született. Nagy Lajosné az első, a máso­dik Csontosné Tóth Tünde, a harmadik Péterfi Péterné lett. A versenyen 27-en indultak , s 3 gramm dohányt szívtak el. A kaposváriak csapata harma­dik helyen végzett, (hm) Belgyógyászok fóruma Hu­szonegy kaposvári, siófoki és nagyatádi belgyógyász vett részt Alsópáhokon a Dunán­túli belgyógyász Társaság 46. vándorgyűlésén. A 300 részt­vevő a belgyógyászat idő-sze­rű kérdéseit vitatta meg. A korábbi évekhez, képest az idén vett részt a legtöbb 36 év alatti kaposvári belgyógyász a fiatalok fórumán, s szakma­ilag is kiemelkedő teljesít­ményt nyújtottak. A társaság főtitkári posztját a kaposvári dr. Rumi György osztályveze­tő főorvos tölti be. (vá) Rituális kaszaszentelés Véget ért az 5. Dombó Expo kiállítás és vásár. A négy na­pos rendezvénysorozatnak sok hazai és külföldi látogató­ja volt. A folklórműsorok, vir­tus-játékok, sportvetélkedők, képző-, ipar- és népművésze­ti kiállítások mellett nagy si­kere volt a Dombóvár erős embere címért folyó verseny­nek és a fehérnemű bemuta­tónak. Megrendezték a Dom­bóvár környékén hagyo­mánnyá vált kaszaszentelést is, melyen megáldották a nyári betakarítás eszközét. A vásárt szabadtéri sütő és fő­zőverseny zárta, (vá) Kiállítás Fonyódon Májer Zsófia festőművésznek nyílt kiállítása a fonyódi Rattan Galériában. A tárlatot dr. Fauszt Terézia nyitotta meg; közreműködtek a fonyódi Mátyás Király Gimnázium és a zeneiskola tanárai, (vá) Kaposújlak napja Esemény­dús nappal ajándékozta meg Kaposújlak és környékének lakóit a szombaton rendezett falunap. Az agyagozás, főző- és borverseny, aszfaltrajz va­lamint görkorcslya-ügyességi verseny minden korosztály­nak lehetőséget adott a meg­mérettetésre. A bállal záródó egész napos vigasságot hon­védségi bemutató, a polgár- mesteri hivatalban megrende­zett makett kiállítás és a Déry­né Vándortársulat előadása tette emlékezetessé, (vá) A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint húsz évvel ezelőtt még évi nyolcvanezer házas­ság köttetett. Tavaly en­nek csupán a fele, So­mogybán mindössze 1500. Miközben a háza­sodási szándék csökken, a válások aránya növek­szik. Megyei körkép- Nem feltétlenül szükséges bizonyítani, hogy melyik fél miatt romlott meg a házasság- tájékoztat Dr. Tímár Tünde polgári bíró mert a magyar jog szerint nem a vétkessé­gen, hanem a kapcsolat „fel- gyúltságán” alapul a házas­ság felbontása. Többnyire si­kerül megegyezéssel elválni. Ehhez nem kell megegyezni az ingatlanvagyonban, csak a lakáshasználatban. Tavasszal van a legtöbb vá­lás. Három-öt évnél, illetve a tíz éves házasságoknál ugrik meg a válások száma, amikor már fölépült a családi ház, a gyerekek már iskolába jár­nak, a szülők munkába áll­tak, és a felek úgy érzik, hogy nincs többé, ami kohéziót te­remtene köztük. Van még egy kritikus időszak huszon­öt évnél. Kaposváron 76 éve­sen is kérték már a házasság felbontását, egy felbukkant fiatalkori szerelem miatt. A másik véglet: volt olyan bon­tóper, amelyet a házasság nyolcadik hónapjában adtak be, jóllehet a felek már az es­küvőn összevesztek, és a nászajándékok össze se ke­veredtek. Különleges, hogy feltűnően hosszú ideig, hét évig tartott az udvarlás idő­szaka. A kapcsolat elfáradt, mielőtt szentesítették volna. Megesett az is, hogy már az esküvőn verekedés tört ki a két rokonság között, és rend­őröknek kellett beavatkozni­uk. - A régi jog szerint ez nem is lett volna házasság, hiszen el sem hálták... A rokonság sokszor szere­pet játszik a házasság felbon­tásában, ez a bírónő tapasz­talata, és ugyancsak ezt az okot említi meg a siófoki Fenyvesi Zoltán, amikor saját házasságáról mesél. Sok ke­serves ügyben a szülők az okai a házasság felbontásá­nak, a felek olykor mégis rá­kényszerülnek az együtt la­kásra. A párok legtöbbször titkol­ják, ha az egyik fél erőszakot alkalmazott az együttélés so­rán. Nem beszélnek róla, mert nem akarnak megszé­gyenülni. Ritka, hogy a váló­ok a másik fél egy titkolt kap­csolata legyen, viszont egyre gyakoribb az, amikor a férj befektet, tartozásai keletkez­nek, a feleség pedig képtelen ezt feldolgozni.- Mint bíró azt látom, hogy néha a feleknek elengedhe­tetlenül szükséges lenne egy jogi képviselő, mert meg van bennük az együttműködési készség, de nincsenek tisztá­ban a jogaikkal - így Dr. Tí­már Tünde. - Ugyanakkor van olyan bontóper, ahol árt az ügyvéd jelenléte, mert az ügyvéd nem csak felvilágosít­ja a jogairól a kliensét, de nyilatkozik is a nevében. Közben látszik a félen, hogy szeretné már lezárni az ügyet, és nem akarja tovább bonyolítani. Tájékozódás cél­jából mégis mindenképp sze­rencsés jogképzett emberhez fordulni.- Az új típusú személyiga­zolvánnyal megszűnt az ügy­fél bejelentési kötelme - mondta Alföldi László, ka­posvári anyakönyvvezető. - A bíróság azonban hivatalból megküldi a válásokat az anyakönyvi hivataloknak, ott ahol a házasság köttetett, hogy a házasságot nyilván­tartó alapbejegyzést az anya­könyvvezetők átvezessék. Szélesi Sándor Izgalmas szellemi kalan­dot jelentett a részt-vevők- nek a somogyvámosi Kris­na völgyben a hét-végén zajlott kétnapos nyári egyetem. A somogyvári Szent László ünnephez kapcsolódó rendezvényen jeles tudósok, egyházi és közéleti személyiségek vi­tatták meg az emberiség harmadik évezred előtti ki­hívásait. SOMOGYVÁMOS A Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet vala­mint a kaposvári Csokonai ta­nítóképző főiskola társada­lomtudományi tanszéke által szervezett második nyári egyetem szombati témája az egyén és közösség viszonyát vizsgálta az ezredfordulón. Sonkoly Gábor történész arra kereste a választ miért volt olyan sikeres király Szent László, s mi az oka, hogy sze­mélyét valamennyi későbbi kor vállalta. Vekerdy Tamás pszihológus az ezredvég gyermeknemzedékét érő ha­tásokat és azok következmé­nyeit elemezte. Heller Ágnes filozófus az MTA tagja, Vassy Zoltán fizikus, az ELTE taná­ra és Tasi István kultúr- antropológus a tudomány mindenhatóságának kérdője­leiről, a tudomány dogmáiról és eretnekeiről beszélgetett a hallgatóságot is bevonva. Fel­oldódott a közönség, így már az sem számított „buta” kér­désnek: mi is robbant hát föl voltaképpen a sokat emlege­tett ősrobbanáskor. A fizikus professzor fejtette ki: ez csak jelképes mozzanata a világ­mindenség kezdetének. Tu­dásunk véges, így véges a megkérdezhető miértek szá­ma is. Nagy érdeklődés előzte meg a mindkét nap program­ján szereplő vitafórumokat és úgynevezett gondolat-kiállítá­sokat. Vita egyebekközt arról a kérdésről bontakozott ki: Természetből kiszakadt lény- e az ember? A hallgatók közül többen kifejtették vélemé­nyüket arról is: elkoptak-e a kőbe vésett parancsolatok? Érvényesek-e ezek az ősi alaptörvények a ma emberé­re. Tegnap az egyén és közös­ség kapcsolatáról hangzottak el előadások, s voltak fóru­mok. B. F. NEMERE ISTVÁN KALANDREGÉNYE (7.) A legnagyobb kockázat Kiment, előbb lassan, utána gyorsab­ban. Mint akinek dolga van. A lépcső tetejére érve látta a fekete kocsik so­rát. Határozott léptekkel eredt a sor vége felé. Gallérjából ajka elé húzta a tűmikrofont:- Akció mehet! Nem számolt talán ötig sem. Öt szám, tíz lépés. Éppen egy kiszögel- lés mögé ért. Most már lehet, gondol­ta, izmai megfeszültek... A detonáció valósággal elsöpörte. Pedig készen volt rá, azonnal leguggolt, de a rob­banás hatalmas szele sodorta magá­val, gurult az udvar sarkába. Vissza­nézve még látta a porfelhőn keresz­tül, hogy a Martinez-kastély a levegő­be emelkedik és darabjaira esve zu­han vissza a magasból. Kövek hullot­tak, mindent eltakart a por. A dörre­nés megsiketítette az embereket. Bert a kapu felé rohant. Vele szem­ben jajgató emberek, tépett ruhában, valaki a tűzoltókat emlegette. Messze megszólaltak a szirénák... Az általá­nos zűrzavarban sikerült egérutat nyernie. így tervelték ki. A koporsó aljára tett gigantikus robbanótöltet megtette a magáét. „Rajta feküd­tem", gondolta Bert, és elégedetten fellélegzett. Künn az országúton egy mentő fékezett mellette, ismerős fér­fi vezette. A halottszállító Mercedes vezetője is odaért.- Ugorjon be, uram! - mondta va­laki, és egy kéz szorította meg a te­nyerét. - Köszönjük! A Martinez- maffia megsemmisült! Bert hátradőlt és most elmosolyo­dott. Első ízben azóta, hogy kilépve a koporsóból halottból újra élővé lett. Harmadik rész Egy éjszaka Abdullahban- Ön a legjobb emberünk - mondta a szemüveges férfi és várakozóan el­hallgatott. Bert tudta, válaszra vár, ám mit felelhetett erre? „Közismert szerénységem tiltja, hogy..." Közis­mertségről szó sincs. Szerencsére eb­ben a világban kevesen tudják, ki ő. Ezért van még életben.- Amikor elhoztuk Közép-Európá- ból, nem nagyon bíztam a sikerei­ben, most már bevallhatom. De amit eddig mutatott, kellemes meglepe­tést okozott nekünk. No és a trükk, hogy a saját nyelvén jelentget a mű­holdas hírláncon át... Nagyon össze­zavarhatja az ellenfeleket. Nem hi­szem, hogy közöttük bárki is tudna azon a nyelven. Bert mosolygott, és várt. Sejtette, a főnök nem ezért kezdeményezte a beszélgetést. Egyike annak a három embernek, akik ismerik az ő igazi ki­létét. A második ő maga volt, míg a harmadik... Hát igen. Bert csak a női hangot ismerte, gazdáját sohasem látta. Pedig valahol itt lehet a közel­ben, most is. Ha Berttől jön üzenet, az a fiatal nő is lefordíthatja.- Ez lesz az utolsó akciója a régiek keretében. Azután egészen másféle feladatok várnak Önre - mondta a férfi és beszélni kezdett. Bert belesimult az éjszakába. Ha felnézett, maga előtt látta a sötét töm­böt. Egy jókora épület volt; a börtön uralta a kisvárost. A távolból jellegze­tes zenét, fájdalmas magányos ének­hangot, majd felcsapó nevetést hal­lott. Az arab világ még az éji homály­ban is jelentkezett; fűszerek szaga kí­sérte az odahallatszó zenét. Néha fel­bukkant egy-egy alak, de ezek euró­pai ruhát viseltek. Nők ilyenkor nem voltak az utcán.- Idő van - mondta Ahmed. Az arab eddig nyugodtan ült Bert mel­lett. Ő is az ügynökségnek dolgozott, itt az országban. Bertnek egy pilla­natra agyába villant: ennek lehetnek veszélyei is; elárulhatják őt. Most megtapogatta fegyverét, aztán a sö­tétben is világító óra számlapjára pil­lantott. Ahmednek igaza volt.- Gyerünk. Ahmed beleszólt a kis kézi rádió­ba. A parancs tovaszállt az éterbe. A két férfi lassan ballagott a börtön be­járatához. Megkocogtatták az ajtót. A kicsapódó kis vasablakon bajuszos egyenruhás nézett ki. Ahmed nyelve sebesen pergett és sűrűn mutogatott közben Bertre. Aki frissen vasalt hó­fehér ruhájában mosolygott, látszó­lag értetlenül. Bert most idősebbnek látszott a koránál; vállbán és hasban is szélesebbnek látszott; mindezzel joviálissá, ártalmatlanná, kövérkés úriemberré maszkírozta magát. így talán nem tételezik fel róla, hogy egy fegyveres akcióban vesz részt éppen...? (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom