Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-23 / 144. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP 'mv'.myrm 1999. június 23., szerda Új kihívás a közigazgatásban Dr. Németh Jenő, a megyei államigazgatási kollégium vezetője A helyzet már biztató __________Hírek__________ F elkészülés a szezonra Az Ellenőrzési Szakértői Bizottság legutóbbi ülése a nyári idegenforgalmi szezonra való felkészülés jegyében telt. A korábbi évek jó együttműködését folytatva megkezdődött a közös ellenőrzések egyeztetése. A társszervek a megye egész területére kiterjedően elsősorban a vendéglátó egységeknél, szórakozóhelyeken, húsforgalmazóknál és a strandokon folytatnak ösz- szehangolt vizsgálatokat. A képzésről A Közszolgálati, Képzési és Továbbképzési Szakértői Bizottság legutóbbi tanácskozásán értékelte az első félévi képzési terv megvalósulását és ösz- szeállította a második félévre vonatkozó továbbképzések tematikáját. A kistérségekben tartandó értekezleteken az okmányirodák felállításáról, a közszolgálati ellenőrzések tapasztalatairól, illetve a polgárvédelmi és honvédelmi igazgatással kapcsolatos önkormányzati teendőkről fognak tárgyalni. A közigazgatási szervek ügyintézői részére megyei szintű tanácskozásokon az adóigazgatás, az önkormányzati gazdálkodás és az államigazgatási döntések végrehajtása kerül napirendre. Itt a nyomozóhivatal is Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Somogy Megyei Nyomozóhivatala 1999. február 1-jei megalakulása keresi azokat az együttműködési pontokat a társszervekkel, amelyek mindkettőjük munkájának eredményességét elősegítik. A kapcsolatrendszer ki- szélesítése érdekében a Somogy Megyei Államigazgatási Kollégium munkájába is bekapcsolódik a Hivatal vezetője és a testület ülésein a jövőben tanácskozási joggal vesz részt. Tájékoztató a jövőről A tegnapi ülés résztvevői Dr. Németh Jenőtől, a Somogy Megyei Államigazgatási Kollégium vezetőjétől tájékoztatást kaptak a Kormánynak a közigazgatás továbbfejlesztésére vonatkozó 1999-2000. évekre szóló feladattervéről. Ennek megvalósításához a megyei államigazgatási szervek egymást segítő együttműködésére, eredményes ellenőrzési rendszer erősítésére és a köztisztviselői személyi állomány korszerű képzésére van szükség. A felmérések azt mutatják: alapvető változás történt az elmúlt években a közigazgatás informatika fejlesztésében - mondta dr. Németh Jenő, a megyei államigazgatási kollégium vezetője. Hozzátette: de ez csak a kezdet! Kaposvár Somogybán a területi állam- igazgatási szerveknél 1082 számítógépes munkaállomás található, és 93 informatikust alkalmaznak. Minden somogyi ön- kormányzatnál van munkaállomás, a gépek többsége korszerű. Az viszont gondot okoz, hogy az állomások nem tudnak egységes rendszerben kommunikálni,- Mit tehet ebben az államigazgatási kollégium?- Elemezzük a kialakult helyzetet és megfogalmazzuk a javaslatainkat figyelembe véve a kormány korszerűsítési elképzeléseit is. Sok párhuzamosságot kell megszüntetni, és előtérbe kerül a rendszerszemlélet.- A kormány feladat-tervé ben az szerepel: alapvető követelmény a szolgáltatói típusú közigazgatás kiépítése, az információs és ügyfélszolgálati rendszer fejlesztése? Hol tart Somogy?- A gépkihasználás és a munkahelyek működtetésének színvonalában a szervezetek között egyelőre nagy különbségek vannak. Az Ápeh- nál szükségképpen magas a színvonal, másutt nem éppen. Főleg ott, ahol a folyamatok még nem kényszerítették ki egy ilyen rendszer működését. Az önkormányzatok informatikai rendszerének felmérésére most először került sor. Vannak városok, amelyek már háÖnkormányzat és informatika Somogybán először 1999.1. negyedévében került sor az önkormányzatok informatikai helyzetét vizsgáló felmérésre. Általános megállapítás, hogy míg megyénk ön- kormányzatainak számítás- technikai eszközökkel való ellátottsága kifejezetten jónak mondható, addig az eszközök kihasználása, hasznosítása még nem megfelelő. A számítógépes ellátottság 100 százalékos, tehát minden ön- kormányzat rendelkezik számítógéppel. A számítógépek minősége, korszerűsége is elfogadhatónak mondható, 60 százalékuk megfelel a kor kölózatokat működtetnek. Az önkormányzatok kétharmada használja az internetét is, és egyre inkább hódít az elektronikus levelezés. A területi államigazgatási szerveknél a fejlesztés iránya lehet a szolgáltató jelleg erősítése, a közérdekű információk nyilvánossá tétele és átadása más szerveknek. Fontos a gazdaságosságra való törekvés. A minisztériumok is egyre többször kérik, hogy bizonyos információkat számítógépes hálózaton kapjanak.- Melyek a fejlesztés valamennyi szervezetre érvényes alapelemei?- A kapcsolatok kiépítése a szervezetek között, az elérhetőség és a kommunikációképesség erősítése, valamint a mindezektől elválaszthatatlan képzés közös szervezése.- Mit tervez a megyei köz- igazgatási hivatal?- Mi a saját fejlesztéseink megvalósítása mellett koordinálunk és az ellenőrzéssel is vetelményének. Szoftver ellátottság is ehhez igazodva alakul, hiszen a gép teljesítménye meghatározza a rajta futtatható program milyenségét. A rendszerek egy része még DOS alapú, azonban nagy mértékben elterjedtek a szövegszerkesztő és táblázatkezelő rendszerek is. A számítógépes hálózatok eltrjedése a városokra jellemző, ezek bonyolultsága és költsége a községek egy részét elriasztja. Gondot okoz egyes településeken, a telefonvonalak rossz minősége miatt, az Internet csatlakozások megfelelő használata. Az önkormányzatok több mint kétharmada rendelfoglalkozunk a kormány megbízásából. A belső rendszerünk úgy épül fel, hogy a területi államigazgatási szervektől és az önkormányzatoktól érkező információk törzsadattárrá alakuljanak. A törvényességi ellenőrzés dokumentációinak nyilvántartása is megköveteli a fejlesztést. A nagy népszerűségnek örvendő közszolgáltató és információs központ élen jár az információkezelésben, de kommunikálnia kell az önkormányzatokkal és az állami szervekkel, valamint a civil szervezetekkel, a vállalkozásokkal és más rendszerekkel is. Fontos célunk az Európai Információs Pont továbbfejlesztése, de megkezdjük a vidékfejlesztési és a civil pont kialakítását is. A már meglevő rendszer közös használata a megyei önkormányzattal érdekünk, mint ahogy a kistérségi igazgatás fejlesztésének informatikai megalapozása is. kezik Internet elérési lehetőséggel, de ahol RLL rendszerű telefonhálózat van, ott e lehetőséget nem tudják kihasználni. Nem kellő szintű azonban az alkalmazások, az ügyintézést támogató szoftverek szélesebb körű használatának elterjesztése. Ennek egyik oka a kínálat szűk keresztmetszete, valamint a szoftverek árának erőteljes növekedése. A több százezer forintos szoftver megvásárlása, bármennyire is hasznos lenne, a kisebb önkormányzatoknak nem alternatíva. Jelenleg legtöbb helyen a pénzügyi rendszerek terjedtek el, más szakterületeket csak elszórtan segítik szoftverek. A kormányzati elvárások szerint a közigazgatás szolgálatába kell állítani a fejlett informatikai technológiákat. A kormányzati elvárásoknak való megfelelés előfeltétele egy helyzetkép, amely alapul szolgálhat általános fejlődési irányok felvázolására, fejlesztési célok megfogalmazására, az együttműködést igénylő szakterületek bemutatására, továbbá ezen célok elérését elősegítő konkrét megoldási javaslatok kidolgozására. A Somogy Megyei Államigazgatási Kollégium munkájában résztvevő szervek körében végzett felmérés - mely az elmúlt évhez hasonló formában történt - alapján általánosságban az állapítható meg, hogy jelentős fejlődés következett be mind eszköz-^ ben, mind technológiában. A hivatalok számítógép ellátottsága nagy szórást mutat, de összességében az elmúlt évhez képest javulás történt. A javulás nemcsak a számítás- technikai eszközök számának emelkedésében nyilvánul meg, hanem a legmodernebb számítógépek arányának növekedésében és a régi gépek korszerűbbé cserélésében is. Minden nagymértékben elősegíti a hatékonyabb és eredményesebb, az ügyfeleket gyorsabban és pontosabban kiszolgáló államigazgatási munkát. Néhány szervnél (Somogy Megyei Földhivatal, Somogy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás) az egy főre jutó számítógép ellátottság (0,75-ről 0,38-ra; illetve 0,67-ről 0,34- re) azonban a létszám jelentős növekedése miatt következett be. Több hivatal esetében. az a furcsa helyzet áll fenn, hogy egy munkatársra több mint egy számítógép jut (például Somogy Megyei Munkaügyi Központ, Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, BM. Polgári Védelem Somogy Megyei Parancsnoksága). Kilencvenhárom - alapvetően informatikai feladatot ellátó - szakember tevékenykedik, ami az elmúlt évihez képest jelentős növekedés. Két szervnél (Somogy Megyei Földművelésügyi Hivatal és Somogy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás) továbbra sincs informatikus státusz, az ilyen jellegű feladatokat más beosztású munkatársak látják el. Kiemelkedik a hivatalok közül a BM Somogy Megyei TÁKISZ a 37 informatikusával, továbbá a Somogy Megyei Munkaügyi Központ az ilyen beosztású tizenhárom, illetve az Apeh Somogy Megyei Igazgatósága a 10 dolgozójával. Az informatikusok számának bővülésével nőtt a pályakezdő, szakirányú főiskolai végzettséggel rendelkezők száma, ami egyrészt a kevesebb gyakorlattal rendelkező fiatalok arányának növekedését, másrészt a szakképzettség erősödését eredményezte. Összegzésképpen megállapítható, hogy Somogy megye államigazgatási szerveinél az informatika és a számítás- technika jelentősen fejlődött, azonban a szervek közötti ellátottsági különbségek továbbra is fennállnak. Ezeket az eltéréseket nem indokolják a hivatalok különböző feladatai, de természetesen nem hagyható figyelmen kívül a szervezet alaptevékenysége. A helyenként óriási különbségek oka többnyire az, hogy a területi államigazgatási szervek fejlesztéseit általában a minisztérium határozza meg és biztosítja annak fedezetét. A közigazgatás az informatika elterjedésével folyamatosan változik és fejlődik. Az új technikák felgyorsították a változás folyamatát újabb és újabb kihívásokat támasztva és e kihívásokra megoldásokat nyújtva. Napjainkban a közigazgatás korszerűsítés fő kihívásai a hatékonyság növelése, az átláthatóság, a szolgáltató jelleg erősítése és az elérhetőség. E kihívásoknak való megfelelés képezi az alapját annak, hogy a megyében működő államigazgatási szervek milyen közös fejlesztési irányt határozzanak meg. Annak érdekében, hogy az egyes elkülönült, szakmaiságukat, ágazati érdekeket közvetítő és érvényesítő szervek Somogy megyében együtt gondolkodjanak e területen, nélkülözhetetlen kellék egy, a szervek közötti közvetlen kommunikációs kapcsolat- rendszer. E téren az első lépés egy közös, egységes elektronikus levelezőrendszer kialakítása a célszerű, majd erre ráépítve lehet egyes szervekkel a közös információs rendszert megteremteni. A másik fejlesztési irány egy olyan általános tájékoztatást nyújtó rendszer kialakítása és elérésének biztosítása lehet, amely valamennyi államigazgatási szervről a közérdekű adatokat az állampolgárok számára is elérhetővé teszi, egyúttal segíti az eligazodásukat. Az államigazgatási informatika fejlesztése A közigazgatás modernizációjában az elmúlt időszakban jelentős intézkedések történtek, mindemellett egyre erőteljesebb az igény a hatékonyabb és szakszerűbb működés, a korszerű eljárások és módszerek alkalmazása Iránt - mondta Sikolya Zsolt, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője. Többszörösen új kihívás a köz- igazgatás számára az informatika alkalmazása, amely alapvetően megváltoztatja a hagyományos munkamódszereket. A technológia óriási léptékű fejlődése az egész világon arra készteti a központi helyi kormányzatokat, hogy csökkenő költségvetési források mellett és a növekvő elvárásoknak megfelelve gyökeresen megváltoztassák a társadalomnak nyújtott szolgáltatásaik módozatait. Az államigazgatási informatika fejlesztése szorosan összefügg az információs társadalom létrehozásával kapcsolatos kormányzati feladatokkal. Ezeket a feladatokat foglalja össze a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) koordinációjában elkészült Magyar válasz az információs társadalom kihívásaira című stratégiai vitaanyag, amely a szükséges társadalmi és államigazgatási egyeztetések után az év végére nyeri el végleges formáját. A napokban jelent meg a MeH Informatikai Helyettes Államtitkársága által előkészített 1066/1999. (VI. 11.) kormány- határozat az államigazgatási informatika koordinációjának továbbfejlesztéséről. A határozat előírja, hogy a közigazgatási feladatok végrehajtásának tervezésénél biztosítani kell az informatikai háttér kialakításához és működtetéséhez szükséges forrásokat is, és azokat együtt kell tervezni a folyamatokra fordítható keretekkel a végrehajtásért felelős tárcáknál. Ennek részeként biztosítani kell az informatikai tárgyú felhasználások lehetőségét a pénzügyi előirányzatok fel- használásának szabályozásánál. A kormányhatározat fontos eleme az, hogy a kormányzati szerveknél az államigazgatási informatikának az illető ágazatra kiterjedő koordinációjával, a felügyelt intézmények közös informatikai stratégiájának kidolgozásával, annak éves lebontásával és végrehajtásának felügyeletével közvetlenül a közigazgatási vezető alárendeltségébe tartozó informatikai vezetőt kell megbízni. Ez azt a fejlett országokban már bevált vezetési modellt képezi le a magyar államigazgatásban, amely szerint egy szervezet élén az általános működésért és a gazdasági folyamatokért felelős vezetőkkel együtt az információs folyamatokért felelős vezetőnek („Chief Information Officer”) kell alkotnia a szervezet vezérkarát. A központi államigazgatás informatikai koordinációjának az Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) a fóruma, míg az egyes megyékben a Megyei Államigazgatási Kollégiumok (MÁK) látják el az informatikai koordináció feladatát. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nem megoldott a területi koordinációs fórumok országos szintű összehangolása. Ezért a kormányhatározat szerint meg kell erősíteni a területi, körzeti és helyi szintű államigazgatási informatika koordinációját, meg kell szervezni ennek országos szintű összehangolását és a kormányzati informatikai koordinációhoz való kapcsolódását, ki kell dolgozni a megvalósítás szervezeti, működési és támogatási koncepcióját. A határozat mindezeken túlmenően részletesen felsorolja a MeH, és az ITB feladatait az államigazgatási informatika koordinációjában. Ennek lényege az, hogy az ITB — MeH Informatikai Helyettes Államtitkárságának közreműködésével — látja el az előkészítési, javaslattételi, véleményezési feladatokat, a MeH felelőssége pedig a jelentős szabályozások kormány elé vitele, a végrehajtás felügyelete, a kormányzati informatikai stratégiai tervezés koordinálása, a kormányzati hálózat működtetése, a nemzetközi kormányzati informatikai fórumokon való képviselet, a kormányzati adatgazdálkodás megszervezése stb. A kormányzati informatika koordinációjának gyakorlati megvalósítása érdekében az ITB egy a MeH költség- vetési fejezetében kezelt központi célelőirányzatból támogatja a koordinációs szempontból legfontosabbnak ítélt fejlesztéseket. Remélhetőleg az ismertetett kormányhatározat értelmében létrehozandó területi államigazgatási informatikai bizottság számára is hasonló lehetőségeket sikerül biztosítani a területi és helyi államigazgatási informatika koordinációjához.
