Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-23 / 144. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. június 23., szerda Belpolitika 7 Egy ítélőtábla lesz Koncepció a jogalkotási törvényhez Az Országgyűlés befejezte első félévi munkáját Új alkotmánybírák Eredményesen zárult a nyári szünet előtti utolsó par­lamenti munkanap. A képviselők megválasztottak három új alkotmánybírót, elfogadtak több fontos törvényt, köztük a szervezett bűnözés elleni, két­harmados többséget igénylő jogszabályt. A szervezett bűnözés ellen csak úgy tudnak a hatóságok eredményesen fellépni, ha az elkövetőkről mindent tudnak, ezt pedig csak meg­figyelések, lehallgatások, titkos házkutatások, beépü­lések révén, személyes és banki adatok megszerzése útján lehet. Az ellenzék fél éve azért nem szavazta meg ezt a törvényt, mert nem lá­tott garanciát arra, hogy a bűnözés elleni harcban be­vethető többletjogosítvá­nyokat a hatalmon lévő kormány nem használja fel politikai ellenfeleinek meg­figyelésére, és az általános emberi jogok csorbítására. A törvényt a pártok közös erő­vel átdolgozták, és tegnap megszavazták. A képviselők alkotmány- bíróvá választották Bihari Mihályt, Kukorelli Istvánt és Vasadi Évát, változtattak a szociális és a közoktatási törvényen, megújították a szerzői jogról és a katasztró­fák elleni védekezésről szóló jogszabályokat. Lehetővé tették a román országos ki­sebbségi önkormányzat megalakulását. A kérdések és interpellációk óráiban verseny folyt a pártok kö­zött, hogy ki tud újabb poli­tikai erkölcstelenség leleple­zésével előállni. Hallhattunk a másfél millióért vásárolt megfigyelési kazettáról, a Hit Gyülekezetének adócsa­lásáról és az SZDSZ-szel való összefonódásáról, kisgazda párthűségesek kinevezésé­ről és egy, a Nemzeti Múze­umban 1996-ban rendezett kiállításról, amely Rákosit és a kommunista pártot mél­tatta. S. Á. Interpelláció a kádercserékről, vélemények a területfejlesztési törvényhez Somogyi nap a T. Házban Egyebek mellett az igaz­ságszolgáltatás rendsze­rének korszerűsítéséről tárgyalt tegnapi ülésén a kormány, de terítékre ke­rült több bánya bezárása és a jugoszláviai újjáépí­tésben való részvétel Is. Hosszas előkészítő munka után 2002-től az ítélőtábla válhat a legfőbb fellebbviteli fórummá - jelentette be Hende Csaba, az igazságügyi tárca politikai államtitkára, hozzátéve, hogy az előzetes elképzelésekkel szemben öt helyett csak egy ilyen intéz­mény létesül, mégpedig Bu­dapesten. A tervezet szerint a személyiségi jogokkal össze­függő ügyek - például a bon­tóperek - továbbra is a helyi bíróságokon futnak majd, míg a nagyobb súlyú perekben a megyei bíróságok járnak el, tehermentesítve a helyi in­tézményeket. A megyékben született ítéletet a fővárosi íté­lőtáblánál lehet majd megfel­lebbezni. Hende Csaba elmondta: az új jogszabály 30 napra korlá­tozná azt az időt, amelyen be­lül a bíróságok kötelesek megvizsgálni a beérkezett be­adványt, illetve hiánypótlásra felszólítani az ügyfelet. Az első tárgyalást a keresetlevél beérkezésétől számított hat hónapon belül ki kell tűzni. A kormány elfogadta a jogal­kotási törvény koncepcióját, de a benne foglaltak csak az alkotmányügyi bizottság vé­leményével együtt kerülnek majd a Ház elé. A tervezet lé­nyege az, hogy csupán az ál­A területfejlesztési tör­vénymódosítással kapcso­latban továbbra sem köze­ledett egymáshoz a kor­mány és az ellenzék állás­pontja. A jelenlegi javaslat sem az uniós csatlakozás­hoz szükséges biztonsá­gos és stabil régióel­határolást, sem a megfe­lelő intézményrendszert nem biztosítja - jelentette ki lapunknak Baráth Etele. A szocialista politikus el­mondta: a területfejlesztési törvényt úgy kell átalakítani, hogy az megfeleljen az EU- elvárásoknak. Az unió csak akkor fog hozzájárulni - 1500-1600 milliárd forinttal - az infrastrukturális fejleszté­sekhez, az iparosításhoz, a munkahelyteremtéshez, az lampolgárokat közvetlenül érintő ügyeket szabályozzák majd törvények és csökken az ún. kétharmados jogszabá­lyok száma is. Hende bejelen­tette: a kabinet 9-ről 12 évre növelné az al­kotmánybírók megbízatásá­nak idejét, s a testület tagjai nem választhatók újra. A mi­niszterek határoztak arról, hogy a börtönökben adható kedvezményeket a veszélyes bűnözők nem vehetik igénybe. Az enyhébb elbírá­lást a jövőben nem az elítélt­nek vagy védőjének, hanem a büntetés-végrehajtási intézet­nek kell kezdeményeznie. A kormány egyéb döntései­ről, így például a putnoki és a fekete-völgyi bányák 2000- ben esedékes bezárásáról Bo­rókai Gábor szóvivő számolt be. A szénbányászatot érintő intézkedések mintegy 5000 bányászt hoznak nehéz hely­zetbe. Ezért a kabinet úgyne­vezett újrakezdési támogatás­sal könnyíti a családok sorsát. A kormány áttekintette a külföldi tőke hazánkba csalo­gatásának módszereiről ké­szült gazdasági miniszteri koncepciót, s arra az állás­pontra helyezkedett, hogy évi nettó 1,5-1,8 milliárd dolláros tőkebeáramlás volna kívána­tos. A befektetéseket számos kedvezménnyel honorálják. A miniszterek foglalkoztak a jugoszláviai újjáépítésben való magyar részvétellel is. A tervek között alapos helyzet- felmérés, egy újjáépítési és be­fektetési konferencia rende­zése és a bevásárlóturizmus segítése is szerepel. (Takács) oktatás javításához és a kör­nyezetvédelemhez, ha biz­tonságos, stabil régióelhatá­rolást és intézményrendszert hozunk létre. A területfejlesztési törvény módosított változatában a ré­giók elhatárolása bizonytalan és olyan versenyképtelen or­szágrészek kialakulásához vezet, amelyek „nem állná nak meg a lábukon” az EU- ban. Véleménye szerint há­rom - egy dunántúli, egy kö­zépső és egy keleti - körzet kialakítása megfelelőbb volna. Az MSZP-s képviselő kifo­gásolta azt is, hogy a javaslat elfogadásával olyan állami hatalmi túlsúly jönne létre, amelyben a közpénzeket egyedül a kormány ellenőriz­hetné. H. Gy. Pásztohy András somogyi országgyűlési képviselő (MSZP) tegnap Torgyán Jó­zsefhez intézett interpellá­ciót, az FVM felügyelete alá tartozó cégeknél folyó ká­dercserékkel kapcsolatban. — Az utóbbi hónapokban fo­lyamatosak voltak a fejcserék a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium fel­ügyelete, hatásköre alá tar­tozó különböző hivatalok, ál­lami többségű gazdaságok, gazdasági társaságok élén — mondta Pásztohy András. — A sor a falugazdászok „kine­vezésével” kezdődött, majd folytatódott az FM-hivatalok, és a földhivatalok vezető tisztségviselőinek többsége leváltásával. Az ÁPV Rt-hez tartozó részvénytársaságok vezetőinek lecserélése is fo­lyamatban van. Nem kis fel­háborodást keltve ezzel szakmai körökben. Hozzátette: Érthetetlen a szakma számára, hogy azokra a posztokra, ahol a tudás, a gyakorlat és a tapasz­talat kellene, hogy meghatá­rozó legyen a kiválasztásnál, ehelyett a politikai hűséget helyezi előtérbe a kormány­zat. Ezt azért bátorkodom ki­jelenteni, mert a pályázók ki­választásának gyakorlatában — alkotmányellenesen — a döntéseknél a kormánypárti politikusoknak, országgyű­lési képviselőknek meghatá­rozó befolyásuk van. A föld­hivatalok esetében törvény- sértő módon, a határozatlan időre szóló megbízatásokat figyelmen kívül hagyva, a be­töltött állásokra pályázatot ír­tak ki. Úgy hírlik, hogy az er­dészetek után a 27 tartós ál­lami tulajdonban lévő mező- gazdasági társaság mintegy felénél várható személycsere, amennyiben van arra érde­mes hű pártkatona. Az is ér­dekes dolog, ami az elmúlt hónapban Somogy megyében történt a Sefag vezérigazgató­jával, akit a legmagasabb szakmai kitüntetés átvétele után felállítottak székéből mindenféle indok nélkül, úgy hogy a munkájára a későbbi­ekben sem tartanak igényt. Mivel indokolja a politikai indíttatású cseréket és hol a határa a köztisztviselői és gazdasági tisztségek „zsák­mányolásának” — kérdezte végül a képviselő. Torgyán József elegánsan megkerülte a választ. Kifej­tette: a ÁPV Rt nem tartozik az ő hatáskörébe, ezért nem is szólhat bele a kádercse­rékbe. Pásztohy András a minisz­teri választ nem fogadta el, az országgyűlés azonban igen. A területfejlesztésről és te­rületrendezésről szóló tör­vény módosításának általá­nos vitájában két somogyi képviselő is kifejtette véle­ményét. Szászfalvi László (MDF) a kistérségi területfej­lesztési tanácsok megerősíté­sét szorgalmazta felszólalá­sában. Mint mondta, ezek a szerveződések megfelelő eszközök nélkül jöttek létre, ezért célszerűnek látszik for­rásokkal „felruházni” őket. Csurgó polgármestere azt is szorgalmazta, hogy az ön­kormányzatok nagyobb sze­repet kapjanak a regionális tanácsokban. Pártja javasla­taként hangsúlyozta, hogy ne hét, hanem ennél kevesebb régió alakuljon az országban. Dr. Lamperth Mónika somo­gyi országgyűlési képviselő (MSZP) azzal kezdte a hoz­zászólását: attól tart, hogy dr. Torgyán József nem tudja pontosan milyen törvényt ter­jesztett be, de ha igen, akkor az annál rosszabb. A javaslat szerint ugyanis a kormány olyan vidékfejlesztést képzel el, amely lényegében a vidék nélkül zajlik, s a melyben nem teremtik meg a garan­ciáit, hogy az önkormányza­tok valóságos szerepüknek megfelelően vegyenek részt a munkában. Lamperth szerint a kormány ezzel a javaslatá­val a vidék beleszólási lehe­tősége nélkül akarja végrehaj­tani a vidékfejlesztést, ami­kor „államosítja” a regionális tanácsokat. A képviselő fel­hívta a figyelmet arra is, hogy meg kell teremteni a régiók forráslehetőségeit, mivel ezek nélkül nem tudnak pá­lyázni - a saját erőt is előíró - uniós támogatásokra. Lam­perth a pártok közötti kon­szenzus kialakítását szorgal­mazta, mivel mint mondta, nem lehet négyévente min­den kormányváltásnál átala­kítani a területfejlesztést Dr. Lamperth Mónika hozzászó­lása során többször is hang­súlyozta: A kistérségek köz­reműködése a helyben élők gondolkodása nélkül elkép­zelhetetlen a hatékony terü­letfejlesztés. HÍREK Gyógyírárak A kormány döntése alapján július 15-ével módosulnak a gyógyszerárak és a tb-támogatási mértékek - Mint ismeretes, a patikai ár­változások életbe léptetését eredetileg július 1-jére ter­vezték. Gógl Árpád, egész­ségügyi miniszter szerint a gyógyszerárak lakosságot terhelő növekedése ez évben valószínűleg 10 százalék alatt marad. Metróper A másodfokon el­járó Fővárosi Bíróság kedden helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, s ezzel az jogerőssé vált. E szerint a magyar ál­lamnak a Dél-Buda-Rákospa- lota között tervezett 4-es metró megépítésére vonat­kozó szerződést nem állt jo­gában egyoldalúan, azonnali hatállyal felmondani, így a felek között létrejött jogokat és kötelezettségeket tartal­mazó megállapodás érvény­ben van. A kormány to­vábbra sem kíván részt venni a metróépítésben. Demonstráció készül Amennyiben a kormány a bányaerőmű-integráción kí­vül rekedt bányák gyorsított bezárásáról dönt, a bányász­társadalom megteszi a meg­felelő lépést - jelentette ki Schalkhammer Antal kedden Kazincbarcikán. A bányász­szakszervezet elnöke szerint több tízezer bányász vonul­hat a Parlament elé. Nyílt nap A Kék Pont Drog- ambulancia kedden bemu­tatta azt a személyiségfor­máló, prevenciós munkát, amelyet a droghasználók és a veszélyeztetett fiatalok köré­ben végez az intézet. Az or­szág különböző vidékeiről érkezett pedagógusok, a csa­ládsegítők és a gyermekjóléti szolgálatok elsősorban a Kék Pont speciális oktatási prog­ramja iránt érdeklődtek. Új gáztarifa júliustól Vál­tozatlan gázárak mellett lép hatályba július 1-jén az új gáztarifarendszer, amelyet a Gazdasági Minisztérium és a gázszolgáltatók között a múlt hét végén létrejött megálla­podás tesz lehetővé - adta hí­rül a tárca. A gáz fogyasztói ára várhatóan kismértékben mégis emelkedni fog az éves árkorrekció nyomán. Sztrájkkészültség Meg­egyezés híján egyre valószí­nűbb, hogy a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) dolgozói megtartják kétórás figyelmeztető sztrájk­jukat július 1-jén. Az egész­ségügyi szakdolgozók 13 szá­zalékos béremelést kérnek. _____________Ellenzéki szemmel_____________ H ét régió helyett három Az ifjú tehetségeknek alapított Oroszlánköröm-díj újra gazdára talált Falun „termett” operaénekesnő Többdiplomás, munkanél­küli édesapa, öt testvér, nagy szegénység és sok­sok szeretet. Röviden ilyen körülmények között él Juhász Veronika, aki Szász Marci óta a negye­dik Oroszlánköröm-díjas, ifjú magyar tehetség. Polló László, a számítógépe­ket gyártó Portocom Rt. tulaj­donosa, a díj alapítója kedden az Operaházban adta át a 12 éves kislánynak a cég által gyártott legkorszerűbb laptop számítógépet, tanulást segítő programokkal, internet-csat­lakozással és egyéb szolgálta­tásokkal. A szokatlan helyszínt azért választották, mert Veronika - kortársainak többségével el­lentétben - nem a popzenéért, hanem az operákért rajong. Hallás után képes elénekelnie legnehezebb áriákat is.- Hétéves volt Veronika, amikor a rádióban hallottakat utánozni kezdte - meséli Ju­hász András, az édesapa, aki­nek ölében a család legkisebb gyermeke házilag készült rongybabát szorongat. - Kez­detben borzasztó hamisan énekelt, de óriási lelkesedés­sel. Alig telt el néhány hét és arra lettünk figyelmesek, hogy kitisztult a hangja. Nem pályáztunk a díjra, tudtommal Kepes András hívta fel a cég figyelmét a gye­rekre. Neki pedig egy zenész, aki hallotta Veronikát éne­kelni. Bárhol megfordultunk, kiskorában a nyakamban ült és állandóan énekelt - meséli a papa. Veronika édesanyja nyelv­tanár. Ő nem lehetett ott a díj­átadáson, mert a hatodik gyermekét várja. A család a Zala megyei Nemeshetényben él. Az áramot nemrég kikap­csolták náluk, mert nem tud­ták a díjat fizetni. A többi kö­zött a víz bevezetését is a tele­víziószereplésnek köszönhe­tik. A gyerekeket otthon, ma­gántanulóként az édesapa ta­nítja. Vizsgázni Sümegre, az ottani általános iskolába jár­nak. A kiváló eredményeket a papa annak tulajdonítja, hogy a gyerekek nem kényszerből, nem órarend szerint tanulnak, hanem kíváncsiságból, egyéni időbeosztással. (Németh) Veronika dicsőségéből a testvéreknek is jutott fotó: feb/diósi imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom