Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-15 / 137. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. június 15., kedd Belpolitika 7 Alvilági bandaháború A múlt hét végi robbantá­sos merényletekkel össze­függésben tegnap délelőt- től fokozott rendőri ellen­őrzést rendeltek el Buda­pesten az ORFK és a BRFK vezetői. A tettes(ek) meg­találását segítheti az az 5 millió forintos jutalom is, amelyet az országos rend­őrfőkapitány tűzött ki a nyomravezetőnek. Budapest Az utóbbi napokban ismét robbantásoktól hangos a fő­város. Pénteken este a X. ke­rületben, a Spartacus Sport­pálya büféjénél robbantottak fel egy parkoló motorkerék­párt, majd szombaton este egy XV. kerületi családi ház udvarában történt detonáció. Hétfőn hajnalban a VII. kerü­letben egy Mercedes csomag­tartója alatt robbant bomba. Állítólag a nemrég Tahitót- faluban meggyilkolt, a fővá­rosi éjszakai élet vezéralakjá­nak tekintett Seres Zoltán ér­dekeltségeinek megszerzésé­ért újult ki a bandaháború. Ezt a tényt látszik alátámasz­tani, hogy sokak szerint a budapesti éjszakai élet „nagymenői” éppen a Sparta­cus edzőtermében gyúrják magukat, és a XV. kerületi helyszínen is tartózkodott „Sereshez közeli” személy. A rendőrség is összefüg­gést lát a két bűncselekmény között, de az esetleges érint­kezési pontokról Kormos Endre őrnagy, a BRFK sajtó- osztályának helyettes veze­tője mindössze annyit árult el, hogy személyi és tárgyi egybeesésekről van szó. Az első információk szerint a VII. kerületi detonációt a má­sik két esettől külön kell ke­zelni. Egy, a robbantásos me­rényletek hátterét és indíté­kait jól ismerő informátorunk elmondta: szerinte az alvilági csoportok már rég felosztot­ták egymás között a területe­ket, s most inkább a tartozá­sok behajtásáért folyik a „hangos” küzdelem. (Takács) Egy napon két ülés is volt Az MSZP és az SZDSZ kép­viselőinek kezdeménye­zésére összehívott rend­kívüli parlamenti ülésként kezdődött, majd a napi­rend leszavazása és az ülés berekesztése után rendes ülésként folytató­dott az Országgyűlés teg­napi munkanapja. Budapest A pártok számára ez a furcsa eljárás azzal az előnnyel járt, hogy két körben mondhatták el napirenden kívüli felszóla­lásaikat a rádió és a televízió nyilvánossága előtt. Martonyi János külügymi­niszter megállapította, hogy a Jugoszlávia elleni légicsapá­sok eredményre vezettek, mert megszűnt Koszovóban a népirtás, és az elmenekültek visszatérhetnek szülőföld­jükre. A helyzet Magyaror­szág számára is új, a politikai erők közös föllépésére ezután is szükség van. Csurka István (MIÉP) szerint koránt sincs még béke, sőt, a vajdasági magyarokra minden eddigi­nél nagyobb megpróbáltatás vár, mert a Koszovóból ki­menekülő 200 ezer szerb la­kos valószínűleg a Vajdaság­ban, esetleg épp a magyarok házaiban akar majd letele­pedni. A külügyminiszter szerint valóban van ilyen ve­szély, de a Csurka-féle ha­tármódosítási javaslat nem a megfelelő eszköz ennek a ve­szélynek az elhárítására, in­kább olaj a tűzre. A kormánypártok és az el­lenzék kölcsönösen azzal vá­dolták egymást, hogy csak a saját bűneik, korrupciós ügyeik eltakarása érdekében kreálnak botrányos ügyeket. A megfigyelési ügy állam­titkokat is tartalmazó iratai­nak nyilvánosságra hozatalá­ról homlokegyenest ellen­kező módon nyilatkozott Ré- pássy Róbert (Fidesz) és Fo­dor Gábor (SZDSZ). Répássy szerint megengedhetetlen, hogy valaki szándékosan át­hágja a törvényt csak azért, mert nem ért egyet az abban foglaltakkal. Fodort viszont pártállami módszerekre em­lékeztette az, hogy a hatalom munkaügyi és gazdasági re­torziókkal, házkutatásokkal korlátozza a számára kelle­metlen sajtószabadságot. Kö­vér László miniszter elma­gyarázta, hogy a nemzetbiz­tonsági szakszolgálatnak az okozott nehezen orvosolható károkat, hogy sok tisztje és több fedővállalkozása névvel, beosztással, címmel nyilvá­nosságra került. Ez a dolog lényege, a bűncselekmény­nek minősülő államtitoksér­tés, nem az, ha arról beszé­lünk, hogy „A” megbízásából „B” felkérte „C”-t, hogy fi­gyelje meg „D”-t. Harrach Péter szociális miniszter tegnap a parlament elé terjesztette a gyermek- gondozási díj visszaállításáról rendelkező törvényterveze­tet. (Simonffy) Uniós mintára módosítják az előírásokat Környezeti „légvédelem” Az állam kezét törvények kötik A magyar levegőtisztaság­védelmi szabályokat alap­vetően át kell alakítani az európai uniós csatlakozás érdekében. A fő célunk, hogy a módosítások a környezetvédelem szem­pontjából a lehető legelő­nyösebb gyártási techno­lógiák bevezetését ered­ményezzék - nyilatkozta lapunknak Rakics Róbert, a Környezetvédelmi Mi­nisztérium illetékes főosz­tályának vezetője. Budapest A levegőtisztaság-védelmi szabályozás alapvető átalakí­tásra szorul csakúgy, mint a szennyezőanyag-kibocsátás határértékrendszere - jelen­tette ki Rakics Róbert. A mai hazai gyakorlat, miszerint a különböző környezeti ele­mek védelmét külön kell ke­zelni, nem alkalmazható az Európai Unióban. A levegő, a víz és a talaj védelméről együttesen kell gondoskodni. Az átalakítandó szabályok jellemzője, hogy mind termé­szetbarát technológia beveze­tését szorgalmazza. A KM szerint ugyanis így lehet a szennyeződéseket a leghaté­konyabban csökkenteni. Az EU azt is elvárja, hogy a kibocsátott káros anyagok megfigyelésére és mérésére vonatkozó szabályokat is módosítsuk, mert az uniós gyakorlat teljesen eltér a ha­zaitól. Magyarországon a gyárak esetében például a kéménymagasság is befolyáJ solhatja a megengedett ká- rosanyag-kibocsátást, az EU- ban ilyen szempont nincs, tehát ezt is figyelembe kell vennünk - hangsúlyozta a tárca illetékese. Elmondta: itt is az elérhető legjobb techni­kára kell törékedni, függetle­nül attól, hogy milyen ma­gasságban kerül a levegőbe a környezetkárosító mellék- termék. A nagyobb gyárak esetében egyébként jelentős szigorítás, a kisebb kibocsá­tóknál enyhülés várható. A főosztályvezető el­mondta, hogy noha az elöre­gedett gépkocsiállomány je­lentős problémákat okoz a környezet számára, e téren új szabály bevezetését mégsem tervezik, mert a jelenleg ér­vényben lévő, 1997-ben be­vezetett előírások megfelel­nek az európai követelmé­nyeknek. Az EU tervezi a dízelolaj és a benzin minőségének jelen­tős javítását. Ez a motorhaj­tóanyagokat előállító üzeme­ket állítja új feladatok elé. A lakosságnak emiatt jelentős üzemanyag-áremelésre nem kell számítania - véli Rakics Róbert. (H. Gy.) Az állam arra törekszik, hogy polgárairól minél töb­bet megtudjon, miközben az emberek egyre inkább rej­tegetik magánéletüket - fejtette ki az adatvédelmi biztos egy, a szabadságjo­gok érvényesüléséről tar­tott konferencián. Majtényi László hivatala egyre nép­szerűbb. Budapest A tájékoztatáshoz, valamint a magántitok védelméhez fű­ződő alkotmányos alapjogok korlátozásáról szólnak a hírek több, közelmúltban történt esemény kapcsán. Államtitok­sértés gyanújával két újságíró ellen indult eljárás, névtelen telefon alapján pedig egy szer­kesztőséget és több magánla­kást kutattak át a köztársasági őrezred tagjai, mert a bejelen­tés az alkotmányos rend meg­döntésére irányuló szervezke­dést sejtetett. A miniszterelnököt fenye­gető fegyveres merénylet híre a rendőrség számára olyan in­formáció, amelyre azonnal cselekedni kell - érvelt Pintér Sándor, amikor kiderült, hogy az egyébként eredménytele­nül végződő házkutatás ható­sági határozat nélkül zajlott. A belügyminiszter szerint akkor is helyesen cselekszik a rend­őrség, ha névtelen telefonáló bombariadójára a közveszély elhárítása érdekében megszáll és átkutat egy magánáruházat. Az adatvédelem rejtelmei­ben járatos szakember azon­ban úgy véli: a személyes sza­badságjogok bizonyos esetek­ben - ami lehet államérdek is - korlátozhatók, de a különféle, egymással ellentétes érdekek között súlyozni kell. A magánlakás sérthetetlen­sége erősebb alkotmányos jog annál, semhogy egy névtelen telefonáló bejelentése alapján - ráadásul határozat nélkül - megsérthető legyen. Egy jogál­lamban elvárható, hogy a hata­lom a törvény szabályaihoz tartsa magát. Ugyanis amíg az állampolgár mindent megte­het, amit törvény nem tilt, ad­dig az állam csupán azt, amit a törvény megenged a szá­mára. H. M. A szegénység és a szokások rabjai Több évtizedes megfigye­lés szerint a magyaror­szági romák átlagosan tíz évvel hamarabb halnak meg, mint a nem cigány lakosság. Ebben gazdasági helyzetük, eltérő egész­ségkultúrájuk és szoká­saik is szerepet játszanak. Gordos Ágnes szociológus kutatásai szerint a bajok gyö­kerét már gyermekkorban kell keresni. A cigány csalá­dokban az a hiedelem járja, hogy a gyereknek mindenből adni kell, amit megkíván, el­lenkező esetben megbeteg­szik. Ez nem csak az ételekre vonatkozik, hanem a cigaret­tára, az alkoholra, sőt már a drogokra is. A nikotin - mind a férfiakat, mind a nőket (akik pipáznak is) tekintve - tradicionálisan jelen van a roma családokban. Az alko­holfogyasztás sokáig csak a muzsikus cigányokra volt jel lemző, mára azon bán széle­sebb körben elterjedt. A ha­gyományőrző családokban a nőknek tilos volt szeszes italt inniuk, munkába állásukkal ez a tradíció is a múlté. A roma családokban a kávé természetes vendéglátási kel­lék. A rendszeres étkezés vi­szont még ma sem szokás. Ha anyagilag megtehetik, ak­kor sokat főznek, de nem tart­ják be a reggeli-, ebéd- és va­csoraidőt. Főként belsősége­ket, zsíros húsokat, baromfi- hájat, bőrt fogyasztanak. N. Zs. HÍREK KFOR-egység Az Ország- gyűlés Házbizottságának hétfő délutáni ülésén egyet­értés volt abban, hogy a par­lament kedden délután hatá­rozzon a koszovói rendezés­ben részt vevő 350 magyar békefenntartó katona kikül­déséről, a nemzetközi hu­manitárius erők magyaror­szági áthaladásáról és a nem­zetközi erők (KFOR) tevé­kenységének elősegítéséről szóló határozati javaslatok­ról, közölte Áder János, az Országgyűlés elnöke. Tábori lelkészek A tábori lelkészi szolgálatok működé­sét a tervek szerint a Bel­ügyminisztériumhoz tartozó szervekre, elsőként a határ­őrségre is kiterjesztik - kö­zölte Semjén Zsolt, a kulturá­lis tárca helyettes államtit­kára hétfőn. Tímár pogácsát kér A Füg­getlen Kisgazdapárt ország- gyűlési képviselője, Tímár György hétfőn levélben for­dult Ader János házelnök­höz, azt kérve, „hogy az Or­szágház büdzséjének ter­hére, engedélyezni szíves­kedjék a nyolc munkaórát meghaladó plenáris üléseken részt vevő országgyűlési képviselők részére, 19 órakor tepertős pogácsa szükség szerinti mennyiségben való biztosítását”. Fogyatékosügyi program A hónap végéig elkészül az Országos Fogyatékosügyi Program intézkedési terve - közölte Harrach Péter szociá­lis és családügyi miniszter hétfőn. A programról még a nyári szünet előtt határozhat a parlament. Jövőre kiépítik a fogyatékosok egészségi álla­potát felmérő, úgynevezett minősítő rendszert. Ez a fel­tétele a 2001-től beveze­tendő, egységes fogyatékos- sági támogatásnak. Tizenöt éves alapítvány A Soros Alapítvány megalaku­lásának 15. évfordulója al­kalmából június 21-29. kö­zött rendezvénysorozattal kíván összegzést adni tevé­kenységéről - közölte Vásár­helyi Miklós kuratóriumi el­nök. Dioxln-ügy Az első élelmi- szer-dioxinmérések a Kör­nyezetvédelmi Intézetben várhatóan a jövő hét elején készülnek el. Több, az ex­portban érdekelt nagy cég küldött különféle tej-, hús­termékekből mintákat az in­tézetbe, mert az országban csak itt, illetve a budapesti ÁNTSZ-nél végeznek ilyen vizsgálatokat. Professzori kinevezések Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap az Országház kupola­termében egyetemi tanári kinevezéseket adott át. Képünkön dr. Boros János, a Janus Pan­nonius Tudományegyetem egyetemi tanára veszi át az oklevelet. fotó: feb/diósi imre Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Ha elválunk, megölöm a gyereket • Főnöknők kíméljenek! • Rendes férj mellé jó szerető • Ha a Fiúnak ez lesz az első Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin Előfizetői forródrót Telefon: 488-5611 Fax: 488-5689

Next

/
Oldalképek
Tartalom